Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 23. csütörtök TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról)' Pontosabban kell kialakítani az állam szerepkörét, továbbá föltétlenül föl kell oldani a bérmechanizmus kötöttségeit, hiszen — egyéb véleményekkel ellentétben — nem a kiáramló keresetek okozzák az inflációt. Csökkenteni kell. az adóterheket, és javítani szükséges az adórendszer konstrukcióján. Végül Nagy Sándor leszögezte: ma Magyarországon a legfőbb veszély a kezelhetetlenné válható Infláció. A beterjesztett programban foglalt inflációs mérték (15 százalék) nem felel meg az igazságnak — mondotta —, hanem annál jóval magasabb. Ezzel mindenki tisztában van, így tehát bérmegállapodásokba eleve bekalkulálják a sok- kad. magasabb inflációt, s automatikusan létrejön a bér-ár spirál. Kinyílt a közműolló Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetőj e arra hívta fel a figyelmet, hogy mind nagyobb gondot okoz a közműolló nyílása. Az egészséges ivóvízhálózat kiépítése jelenleg 30—60 ezer forintba kerül a lakosságnak. Ebből az összegből — bár kétségtelenül nagy terhet jelent — nem lehet megoldani a csatornázási és ivóvízhálózat-kiépítési feladatokat. Éppen ezért célszerű lenne, ha állami ' feladatként kezelnék a szennyvíz- tisztító főművek és főgerincvezetékek építését; s a lakosságot csupán a belső hálózat megépítéséhez való hozzájárulás terhelje. illetően. Ebben az új helyzetben viszont, bár kétségtelenül nehezebb körülmények között, ám őszintén és tisztán nézhetünk mind tárgyalópartnereink szemébe, mind saját jövőnkbe. A képviselő a továbbiakban azt javasolta, hogy a parlament ne késztesse és ne kötelezze a kormányt olyasmikre, amelyekért már nem ő fogja vállalni a felelősséget. Nem vállalhat felelősséget hosszabb távú programokért, helyette egy rövid távú, hat hónapos vagy legfeljebb egyéves időtartamra kell terveznie. A Minisztertanács egy ilyen időtartamot felölelő csomagtervet terjesszen be a parlament decemberi ülésszakára. A pénzügyi helyzet helyes áttekintése érdekében szükségesnek tartotta, hogy a ’ Magyar Nemzeti Bankot helyezzék már most közvetlenül az Országgyűlés felügyelete alá. Kérte továbbá: az Országgyűlés mondja ki, hogy a lakosság forint- és devizabetétjei érintetlenek a kormány által. Megszűnik a posta monopóliuma A vitában elhangzott, az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár reagált. Ez év decemberében a tárca az Országgyűlés elé terjeszti a postatörvény módosítását, amely lebőntja a Posta monopóliumát. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, 1990. január 1-jétől a Magyar Posta három vállalkozássá alakul, s még a jövő évben részvénytársasággá alakul a Távközlési Vállalat. Felügyelet aló az MNB-t Kínálatélénkítő politika Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere üdvözölte Németh Miklós keddi parlamenti beszédét, amelyben a miniszterelnök vállalta a múlttal való szembesülést, és végérvényesen leszámolt az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatával. Bevallotta ugyanis a valós, a teljes deviza- és államháztartás-adósságunkat, amelyet kormányaink mindeddig eltitkoltak az ország és a Nemzetközi Valutaalap elől, s ez utóbbinak teljesíthetetlen ígéreteket tettek. Ez volt, ez lehetett az oka annak — vélekedett —, hogy a Nyugat tanácstalan volt mindeddig Magyarország megsegítését, ha úgy tetszik, adósságunk finanszírozását A hosszúra nyúlt szünet után Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a képviselőknek. Elmondotta, hogy a szünetben ülést tartott a kormány, és állást foglalt a javaslatokkal kapcsolatban, s ezeknek a többségét beépítik a ■ kormányprogramba. Elismerte, hogy a programban fellelhető számos bizonytalanság, kérdőjel, kockázat. A legnagyobb bizonytalanság a szocialista együttműködési lehetőségek alakulásában van elsősorban azért, mert a szovjet gazdaság alapvető gondokkal küszködik. Ä válságjelenségek súlyosbodása igen hátrányosan érintené Magyarországot is. Hasonló kockázatok rejlenek az ország külső finanszírozásának biztosításában is. A DÉL-DUNÁNTÚLI *" TÜZÉP VÁLLALAT SIÓFOKI FÉSZEK ÁRUHÁZA konyhabútorok nagy választékával várja kedves vásárlóit! (107178) Dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára beszél Az OT-elnök rámutatott: a kormány hároméves programja lényegében egy egyéves gazdasági tervnek tekinthető, amely kétéves kitekintéssel rendelkezik. Egyetértve a képviselők javaslatával, a kormány decemberben az egyéves terv részeként egy féléves részletes, mindenre kiterjedő akcióprogramot is beterjeszt, amely a választásokig határozza meg a kormány legfontosabb feladatait. Arra azonban felhívta a képviselők figyelmét, hogy mindenképpen szükség van a jövő évi gazdasági terv és költségvetés ' elkészítésére, mert enélkül nem jöhet létre megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. Kemenes Ernő a továbbiakban szólt arról, hogy a kormány jövőre tovább akarja folytatni kínálatélénkítő politikáját. 1990-ben azonban a bruttó nemzeti termék csupán 1. százalékos növekedésére nyílik lehetőség. Kemenes Ernő végül a beterjesztett új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos felvetésekre válaszolva elmondotta: a kormány osztozik a képviselők által megfogalmazott aggályokban. A képviselői fölvetéseket figyelembe véve a decemberi ülésszakon önálló napirendként terjesztik be az új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos javaslatot. 119 nem Ezután határozathozatalra került sor. Horváth Lajos elmondotta, hogy a kormány tájékoztatót terjesztett elő hároméves gazdaságpolitikai programjáról, de nem kér ehhez az Országgyűléstől iránymutató, feladatmegjelölő határozatot. Ezek után kérdezte az elnök, elfogadja-e az Országgyűlés a gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót. A képviselők közül 119-en nemmel szavaztak, 94-en igennel, 104-en pedig tartózkodtak. Horváth Lajos megállapította: az Országgyűlés a kormány beterjesztett programját nem fogadta el. Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. Kemenes Ernő úgy vélekedett, pontosítani kellene a Horváth Lajos által megfogalmazottakat. A Minisztertanács nem kíván állásfoglalást a parlamenttől, a kormány egy tájékoztatót terjesztett be. A parlament nem tett mást, meghallgatta ezt a tájékoztatót, a képviselők ezzel kapcsolatban kifejtették véleményűiket. Ezután Horváth Lajos azt javasolta: egyszerűsítsék le a dolgot, és maradjanak abban: az Országgyűlés meghallgatta a kormány beterjesztett tájékoztatóját Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) megjegyezte, hogy az Országgyűlés másfél napot vitatkozott egy tájékoztatón. Ha Kemenes Ernő azt akarta mondani: fölösleges volt a határozathozatal, akkor ezt előbb kellett volna tisztázni. A parlament egyébként nem egyszer döntött már tájékoztatóról határozathozatallal. Szavazási huzavona Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa a kormány leszavazásaként értékelte a szavazás eredményét. Kifejtette:. az így kialakult helyzetben különösen időszerűnek tartaná, ha a parlament döntene Bánffy György képviselőnek arról az indítványáról, hogy az Országgyűlés oszlassa fel önmagát, tűzze ki a választásokat, s ezzel is járuljon hozzá az országban kialakult feszült helyzet csökkentéséhez.' Amint kiderült, a feloszlatási javaslattal Eke Károly nem ért egyet. A továbbiakban a képviselő bejelentette, hogy a magyar történelmi pártok — a Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, az MSZDP és a Szociáldemokrata Párt — megkeresték a független képviselői csoportot egy indítvánnyal. Ebben a felhívást megfogalmazó pártok bizalmukról és támogatásukról biztosították a jelenlegi Országgyűlést és a kormányt, mert alkalmasnak tartják azokat az ügyek intézésére a jövő évi parlamenti választásokig. Ezt követően rövid szóváltás volt Horváth Lajos és Sarlós István között abban a kérdésben, hogy lezártnak tekinthető-e a napirend vagy sem. Végül is Sarlós István az Országgyűlés hozzájárulásával elmondhatta véleményét. Megfogalmazása szerint: rosszul feltett kérdésre nem lehet válaszolni. Ezért javaslatot tett arra, hogy a kérdést más formában tegyék fel újólag szavazásra. Eszerint: hozzájárul-e az Országgyűlés ahhoz, hogy a kétnapos vita eredményeként a kormány a decemberi ülésszakra beterjessze az átdolgozott, meghatározott időre szóló világos és tárgyalásra alkalmas programot. Bejelentését élénk helyeslés kísérte. A Sarlós István javaslatára megismételt szavazás eredményeként a jelenlévő 301 képviselő közül 251-en elfogadták, hogy a kormány mostani előterjesztését- csak első olvasatnak tekintik, s decemberben foglalnak állást a programokról. Békési László expozéja A következő napirendi pontként Békési László pénzügyminiszter első olvasatban terjesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi költségvetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait. Békési László szerint az előterjesztett költségvetési irányelvek két eltérő karakterű költségvetési koncepciót tartalmaznak. Az egyik az 1989-es adószintek érintetlenül hagyása mellett 13 százalékos árindexre épít, a másik a vállalkozások és lakossági adók csökkentése mellett a fogyasztás terheinek mintegy 2 százalékos növelésével 15 százalékos fogyasztói árindexen alapul. — A kormány költségvetési tervezete következetesen halad azon a nyomvonalon, amelyet a parlament júniusi ülésszakán a költségvetési reformkoncepció keretében meghatározott. Ennek lényege, hogy csökken a költségvetés részesedése a GDP-ből, mérséklődik Az MSZP választási álláspontja AZ ELSŐRE: NEM! 1. Magyarország — köztársaság. Legyen mielőbb a nép által közvetlenül megválasztott elnöke! NEM várhatunk! Szavazzon NEM- mel az első kérdésre! 2. Növeli nemzetközi tekintélyünket, elősegíti a békés, demokratikus átalakulást, ha van köztársasági elnökünk. Erejét, felhatalmazását a néptől kell kapnia! Ezért válaszoljon NEM- mel az első kérdésre! 3. Üj alkotmányunk úgy rendelkezik, hogy a parlamenti választások után a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja majd. A nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon megállapodás született, hogy most, az átmenet miatt egyszer közvetlenül a nép válasszon. Ne legyen pártok politikai alkudozásának tárgya a köztársaság elnöke. A nép döntsön, ne mások helyette! Ezért mondjon most NEM- et az első kérdésre! 4. A népszavazás ugyancsak sok pénzbe kerül. Kierőszakoló! — pártpolitikai érdekeiktől vezérelve — a nemzeti kerékasztalnál született megállapodást torpe- dózzák meg. Aláírásgyűjtésük során kérdéseiket csa- lárdan csoportosították, így érték el, hogy a köztársasá- gielnök-választás ügye is népszavazásra kerül. Leleplező tény, hogy összegyűjtött aláírásaiknak majdnem a fele nem volt hitelesíthető. Most ismét félre akarják vezetni az embereket: szándékuk szerint arra szavazzon a nép — hogy ne ő döntsön a köztársasági elnök személyéről! Ne hagyja magát becsapni ! Szavazzon NEM-mel az első kérdésre! 5. Az Országgyűlés, a törvényeknek alávetve magát, kiírta a népszavazást. Igaza volt, amikor a kérdéseket pontosabbá, érthetővé tette, önnek pedig joga és érdeke, hogy NEM-mel voksoljon az első kérdésre! 6. Szavazzon tehát az első kérdésre NEM-mel azért, hogy mielőbb köztársasági elnököt válasszon a nép! MSZP az állami jövedelemelosztás és újraelosztás mértéke, csökkennek a gazdasági szféra támogatásai, az állami beruházások nagyságrendje, a védelem és igazgatás költségeinek részaránya, miközben nő az egészségügy, az oktatás'- és szociálpolitika részesedése. Mérséklődni Fog a költségvetés hiánya is. A folyó költség- vetés növekedése 1989-hez viszonyítva 66 milliárd forint, 13 százalékos lehet, ez 3—4 százalékkal elmarad a GDP folyóáras növekedése mögött. A kiadási szerkezetben a gazdasági szféra támogatásai 17 százalékkal csökkennek, miközben a társadalmi közkiadások egészségügyi, oktatási tételei csaknem 40 százalékkal növekednek. A kormány támogatás- csökkentési programja 1990- re eredetileg mintegy 40 milliárd forintos támogatáscsökkentéssel számolt. A szakmai előkészítés 31,5 milliárd forintnyi támogatáscsökkentést tudott megalapozni, így az ez évi 190 milliárd körüli összes támogatás jövőre 158—159 milliárd forintra csökkenhet. A támogatások csökkentése másfél—két százalékkal növeli a fogyasztói árszínvonalat, a helyi közlekedésben, az energiahordozóknál, a víz- és csatornadíjaknál, valamint a lakbéreknél. Csökkennek a támogatások az alacsony hatékonyságú tőkés export, valamint a rubelelszámolású áruforgalom és a termelő beruházások területén is. A gazdasági válság körülményei között készülő költségvetés négy területen vállalhat prioritásokat; a szociálpolitikában, az egészségügyben, az oktatásban és a tudományos kutatásban. Az összes többi területen stagnálásra, illetve jelentős reálérték-csökkentésre kell felkészülni. , Emelik a nyugdíjakat — A szociálpolitika a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe. A koncepcióban tervezett 35 milliárd forintos szociális csomag az év közben többször is növelt 27 milliárd forintos idei kiadásokhoz képest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez any- nyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett, havi 800 forintos nyugdíjemeléssel a nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400 forintig biztosítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos gyermekenkénti családipót- lék-növelés garantálja a családi pótlék reálértékmegőrzését is, és sor kerülhet e nagyon fontos támogatási forma állampolgári jogon alapuló kibővítésére. Ezenkívül a legrosszabb -helyzetben élő családok egyedi támogatására 4 milliárd forinttal többet fordíthatnak majd a helyi tanácsok, a lakosság életviszonyainak legjobb ismerői. Az egészségügyre tervezett 65 milliárd forint nemcsak a meglévő hálózat működtetésére nyújt fedezetet, hanem a fejlesztések üzemeltetésére, az egészségügy korszerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is. Békési László kifejtette: az egészségügyben, az oktatásban, a tudományos kutatásban, az igazságügyben és» a rendőrségnél a költségvetés teljes körű állami támogatással fedezi a minden eddiginél nagyobb mértékű, a költségvetési szerveknél dolgozó csaknem egymillió ember további bérlemaradását megakadályozó 16 százalékos mértékű béremelést. Ezenkívül álla(Folytatás a 3. oldalon.)
