Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-18 / 274. szám
XLV. évfolyam, 274. szám _______________________________Ara: 5,30 Ft 1989. november 18., szombat S zűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök november 17-én, a Parlamentben fogadta és megbeszélést folytatott Roland Dumas államminiszterrel, a Francia Köztársaság külügyminiszterével, az Európai Közösség Tanácsának soros elnökével és Jacques Delors-al, az .Európai Közösségi Bizottságának elnökével Röplabda NB I Lapzarta Vereségek idegenben Az NB I B csoportjában szereplő Kaposvári Építők SC csapata Kazincbarcikán vendégszerepeit és vereséget szenvedett. Nem kísérte szerencse a K. Tungsram szereplését sem, hiszen ők is alulmaradtak Budapesten a Ganz Hajóval szemben. Eredmények: Kazincbarcika—K. Építők SC 3-0 (10, 6, 6) Ganz Hajó—K. Tungsram 3-0 (13, 15, 10) Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés megbízott elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. december 18-án 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg: Törvényjavaslat az értékpapír kibocsátásáról és forgalmáról, — törvényjavaslat az 1990. évi állami költségvetésről, valamint a központi műszaki fejlesztési alapról és a társadalombiztosításról szóló törvények módosításáról (ezen belül tájékoztató az ifjúságpolitikai célkitűzésekről), — törvényjavaslat az államháztartásról, — törvényjavaslat az állami vagyonkezelésről, — törvényjavaslat az egyéni vállalkozásról, — törvényjavaslat a postáról és a távközlésről (vagy a postatörvény módosítása), — törvényjavaslat a köz- igazgatási bíróságról. — törvényjavaslat a nemzetközi szerződések megkötéséről, — tájékoztató a kormány energiapolitikai célkitűzései- ről, — törvényjavaslat a hatósági erkölcsi bizonyítványról. Szemléletváltás A helyi önkormányzat szerepe A témákhoz valóban jól illő környezetben, Szennán, a termelőszövetkezet székházéban tartotta tegnap tanácskozását az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A zselici dombok között tanácskoztak, ahol nem kevés erőfeszítést tettek a magyar falu múltjának megőrzéséért, és azért, hogy a századvég igényeihez méltó élet- körülményeket teremtsenek az e tájon élőknek. A képviselők mellett minisztériumi szakértők, meghívott vendégek is részt vettek az eszmecserén, többek között jelen volt dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke. Három különböző, de egymással mégis kapcsolatban, összefüggésben levő témát tűzött napirendjére a bizottság: Verebély Imre belügyminiszter-helyettes előterjesztésében a képviselők véleményt mondtak a területi önkormányzatokról szóló, és készülő törvény koncepciójáról, Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előterjesztésében megvitatták a háztáji és magángazdálkodás — elsősorban az állattartás — működésének településfejlesztési és környezetvédelmi problémáit, végül pedig Somogyi László kormánybiztos tartott tájékoztatót a Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeiről. A témák középpontjában a falu állt, az ott élő emberek sorsának irányítása, törekvéseik támogatása, melynek a turizmussal éppúgy vannak összefüggései, mint a környezetvédelemmel, Mint a bizottság tagjai megállapították, a helyi demokrácia szélesítésére, az önkormányzati törvényre és reformra elengedhetetlenül szükség van, azzal együtt, hogy a tanács- rendszer a centralizált társadalmi irányítás idején jó modell volt. A megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok azonban e téren is nélkülözhetetlenné teszik a reformot. A cél eléréséhez alapvetően szükség van arra, hogy az önkormányzati reformhoz szorosan kapcsolódjon a tulajdon-, és a költségvetési reform is. A témáról természetesen a törvény megalkotása előtt széles körű társadalmi vitát rendeznék. Magyarországon ma minden negyedik ember kötődik a mezőgazdasághoz — utalt Raisz Gusztáv az élelmiszer-gazdaság szerepére hazánkban, hozzátéve, hogy mind a nemzeti jövedelem, mind az export egynegyedét ez az ágazat állítja elő, Ezen belül eddig is megkülönböztetett szerepe volt a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, most — a tulajdonreformmal összefüggésben, az átalakuló piaci és társadalmi viszonyok között —, ez a szerep várhatóan tovább nő. Mint mondta, a kistermelésre szükség van és szükség lesz a jövőben is. Az elkövetkező években minden bizonnyal a magánszektorban, a vállalkozásban előállított termékek mennyisége — és ehhez feltételek kellenek! Az utóbbi időben egyre szaporodnak az állattartással összefüggő feszültségek, a helyi tanácsi rendeleték alapján érdekek ütköznek, sok a megalapozatlan korlátozás. Ahogy a vitából kiderült, a bizottság tagjai többoldalú intézkedéseket vélnek szükségesnek a feszültségek enyhítésére. Ebbe beletartozik az, hogy az adott településen a heiyi ön- kormányzatnak legyen joga dönteni az állattartás meny- nylségének. minőségének módjáról, vagyis minél kevesebb központi előírás szabályozza ezt, de beletartozik az is, hogy változtatni kell á településszerkezeten. Nem utolsósorban pedig az — és ezt többen is hangsúlyozták —, hogy lényeges szemlélet- váltásra van szükség. Nem nélkülözhető a gazdálkodási kultúra javítása, az alapvető higiéniai követelmények betartása, ám ezzel együtt a falusi á'lattartással igen jól megfér az élénk falusi turizmus, amint ezt számos nyugati tapasztalat jól példázza. A világkiállítás előkészületeiről szóló tájékoztató után az országgyűlési bizottság és a vendégek megtekintették a szövetkezet aero- solos palackozóüzemét, délután pedig ellátogattak a szentbalázsi Surjánvölgye termelőszövetkezetbe, ahol — mint közismert — elismerésre méltóan fejlődik a falusi turizmus. (Vörös) MA Környezetünk címmel, új rovatunk indul, melyben Hazánk, s főleg szűkebb környezetünk — Somogy — állapotáról, (értékeiről, megóvandó ritkaságairól kívánunk számot adni. A rovatindító helyzetértékelés a lap 6. oldalán olvasható. A fotókat Gyertyás László készítette. HÁROM KÖZÜL EGY Döntés a lakáseladásról Három javaslat került a kaposvári városi tanács-vb elé nemrég az állami tulajdonban lévő lakások értékesítéséről. Az IKV azt kérte a tanácstól, döntse el, hoz- zájárul-e a Damjanich u. 24. számú ház 22, A Pete Lajos u. 2. számú ház 16, és a Hunyadi u. 1. számú ház 20 állami lakásának eladásához. A tanács végül is úgy határozott, hogy csak a Pete Lajos utcai lakások idegeníthetők el. A javaslatban szereplő másik két lakótömb értékesítésére azért nem kerülhet sor, mert a tetőtereikbe lakásokat építettek, emiatt (úgynevezett joghézag keletkezett) egyelőre nem értékesíthetik. A vb elé került három javaslat alapján arra gondolhatnánk, hogy felgyorsult az állami tulajdonban lévő lakások eladása. Erről azonban szó nincs. Dr. Barna Lajos, a városi tanács vb-titkára szerint több akadálya is van az értékesítés kiterjesztésének. Első helyen említette a túl alacsony eladási árat. A társadalom nem igen tudja elviselni azt, hogy mintegy tizenöt eladott régi lakás árából mindössze egy újat lehet építeni. Joggal berzenkedhetnek ez ellen azok, akik igen nagy pénzekért' juthatnak manapság lakáshoz. A másik gond, hogy nem tudnak mit kezdeni azokkal, akik egy lakótömbben nem képesek, vagy nem akarják megvásárolni az általuk használt lakást. Így aztán nehezen kezelhető, vagy kezelhetetlen viszonyok alakulnak ki egy-egy lakóközösségen belül. Kétségtelen azonban, hogy miközben a tanács ilyen gondokkal küzd, egyre nagyobb az igény az állami lakások megvásárlására. Erre ösztönzi a lakókat egyebek mellett a kilátásba helyezett nagy mértékű lakbéremelés is. Az államnak is érdeke fűződne ahhoz, hogy a lakóra hárítsa a fenntartási terheket, hiszen tudjuk, milyen óriási összeget fordítanak ilyen célokra és emiatt gyakran panaszkodik is az állam. (Ezért akarják ellensúlyozni a tervezett lakbér- emeléssel a túlzott kiadásokat.) Addig azonban, amíg a tanácstitkár által említett problémákat nem oldják meg, a közös érdek ellenére sem lehet jelentősen előrelépni az állami lakások értékesítésében. Az akadály elhárításához föltétlenül központi döntésre van szükség. (Szegedi)