Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

XLV. évfolyam, 270. szám Ára: 4,30 Ft 1989. november 14., kedd Németh Miklós miniszterelnök november 13-án a Parlamentben fogadta Pjotr Lusev had­seregtábornokot, a VSZ tagállamai Fegyveres Erőinek főparancsnokát, és Vlagyimir Lobov hadseregtábornokot. A találkozón részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete „Együtt a közös jövőért: Európa 1992” Az NSZK parlamentjének elnöke Budapesten Somogy is tagja az Alpok—Adria M un ka közösség nek Budapestre érkezett hét­főn Rita Süssmuth, a Nyu­gat-német Szövetségi Gyű­lés elnöke — aki egyúttal a Német Népfőiskolák Szövet­ségének elnöke is —, hogy megnyissa a német népfőis­kolák 40 éves történetéről ren­dezett kiállítást a TIT Ter­mészettudományi Stúdiójá­ban. A megnyitó ünnepsé­Elkészültek a szavazóla­pok a november 26-ai nép­szavazásra. Ezzel egyidejű­leg a helyi tanácsok meg­kapták a választópolgárok névjegyzékét, a népszavazás lebonyolításához szükséges okmányokat, valamint a vá­lasztási hirdetményt is. Ezt CsibcL Tibor, a BM Válasz­tási Irodájának vezetője kö­zölte az MTI munkatársá­nak érdeklődésére. Elmond­ta, hogy a napokban a ta­nácsok, a választási bizott­ságok országszerte 60 ezer plakátot helyeznek ki a la­kosság tájékoztatására. A választási szakértő em­lékeztetett arra: az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott, s az érvényes szavazatoknak több mint a fele a megfogalmazott kér­désekre azonos válaszokat adott. Tehát valamennyi kérdésre külön-külön kell válaszolni. Arra a kérdésre, hogy miként szavazhatnak azok, akik november 26-án lakóhelyüktől távol lesznek, illetve külföldön tartózkod­nak, elmondta: ehhez az ál­landó lakóhely szerinti ille­tékes tanács vb-ti'tkárától kell igazolást kérni. Ilyen esetben a szavazópolgárt törlik a névjegyzékből, és gén részt vett Alexander Arnot, az NSZK budapesti nagykövete is. A Bundestag elnöke meg­nyitóbeszédében megköszön­te a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatnak, vala­mint a Magyar Népfőiskolái Társaságnak, hogy létrehoz­ták a kiállítást, s vele pár­huzamosan megrendezték az ott veszik nyilvántartásba, ahova kéri. Mindez azonban nem vonatkozik a külföldön tartózkodókra, akik techni­kai okok miatt nem vehet­nek részt a népszavazáson. Csiba Tibor rámutatott: az idő rövidsége miatt nem is lett volna lehetőség ennek megszervezésére, miként ar­ra sem, hogy a nemzetiségek — noha ilyen igény felme­rült — saját anyanyelvükön íródott szavazólapon adhas­sák le voksukat. Szólt arról is, hogy az or­szágban mintegy 12 ezer szavazókört alakítanak ki. Az 5 tagú szavazatszámláló bizottság titkárát és két tag­ját a helyi tanácsok választ­ják meg, a többi tagot a pártok delegálják. A szava­zókörök november 26-án reggel 6 órától 18 óráig tar­tanak nyitva, de helyi igé­nyek alapján egy órával ko­rábban is megkezdődhet a szavazás, illetve 20 óráig meghosszabbítható. Minden szavazópolgár egy — 4 kér­dést tartalmazó — szavazó­lapot kap a helyszínen. Sza­vazni csak személyesen, a személyi igazolvány és az értesítő felmutatásával le­het. A szavazatokat számí­tógéppel összegezik, s az el­ső gyorsjelentés a népsza­vazás befejezését követő 12 órán belül várható. (MTI) „Együtt a közös jövőért: Európa 1992” című konfe­renciát. A tanácskozás cí­mére utalva hangoztatta: ,a Magyar Köztársaság kihir­detése fontos lépés ahhoz, hogy Magyarország újból szerves részévé váljon Eu­rópának. A magyar modell követendő példa — mon­dotta —, s járható útnak tekinthető a demokratizáló­dás irányába. A kiállítás megnyitását követően a bonni parlament elnöke találkozót magyar kollégájával. Fodor István­nal, a magyar Országgyűlés megbízott elnökével. A parlamenti elnökök vé­leményt cseréltek a Közép- Kelet-Európábam zajló poli­tikai változásokról, elsősor­ban az NDK-ban és Bulgá­riában megindult folyama­tokról, majd a két parlament közötti kapcsolatok fejlesz­téséről tárgyaltak. A Demisz hétfői sajtótá­jékoztatóján a szervezet új ügyvivői testületé tájékoz­tatta a sajtó megjelent kép­viselőit a szövetség belső helyzetéről és a hétvégi kor­mány—MISZOT találkozó- zóval kapcsolatos állásfog­lalásról. Nagy Imre, az ügy­vivői testület tagja elmond­ta: a Demisz tavaszi meg­alakulásakor a szervezet az akkori belpolitikai helyzet­hez igazodva próbálta meg kialakítani belső rendjét, vezetési struktúráját. Az azóta eltelt időben a belpo­litikai helyzet megváltozott. Valódi többpártrendszer ala­kult ki, ennek megfelelően átalakult az ország jogrend­je és olyan új jogszabályok születtek, amit akkor még nem lehetett előrelátni. Megszűnt az MSZMP, s új pártok alakultak. Mindeze­ket mérlegellve, a Demisznek szüksége van arra, hogy új­Magyar, olasz és spanyol csoportok részvételével egyeztető tanácskozást tar­tottak a múlt héten Rómá­ban azzal a céllal, hogy ál­láspontot alakítsanak ki az F—16-os légi kötelék főha­diszállásának és bázisának Spanyolországból az olasz- országi Croteneba 1991-re tervezett áttelepítésével kap­csolatban.- Ez a találkozó tu­lajdonképpen folytatása volt annak az alternatív megol­dásokat is kidolgozó tanács­kozássorozatnak, amely áp­rilisban Madridban kezdő­dött, júniusban Budapesten folytatódott. Szerdán az Országos Bé­ketanács szervezésében hat­tagú delegáció utazott a ró­mai találkozóra. Ennek tagja volt dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke is, aki szombaton római tapasztala­tairól tájékoztatta az Al­pok—Adria Munkaközösség Comóban megtartott tarto­mányfőnöki értekezletét. Ötjárói kérdeztük. Elmondta, hogy az F—16- osok a harci repülők között a legfejlettebb technikát képviselik. Az olasz nép — főként a közvetlenül érin­tett Calabria tartomány la­kói, de a közép-európaiak is — ellenérzéssel viseltetnek irántuk. Az áttelepítés az egész Alpok—Adria térséget és Közép-Európát is közvet­lenül veszélyeztetné, és bi­zonyára befagyasztaná a jelenlegi nem kívánatos ka­tonai helyzetet, egyebek mellett késleltetve Magyar- országon is az itt állomáso­zó magas harci értéket kép­viselő szovjet légierők, ké­sőbb pedig a csapatok ki­vonását. Érdeke tehát e tér­ség népeinek, hogy ne ke­rüljenek az F—16-osok Olasz­országba. Valójában a két nagyhatalom érdekeit is szolgálná, ha nem jönne létre ez az átcsoportosítás. Az emberek óhaja, hogy megegyezzenek a nagyhatal­mak. ra meghatározza önmagát, ismételten elhelyezkedjen a belpolitikai élet palettáján. Mindezek megvitatására 1990. január 27-én országos gyűlést tartanak. A Demisz szövetségi taná­csa úgy döntött, hogy ezután nyolctagú ügyvivői testület vezeti a szövetséget, amely­nek feladata az országos gyűlés előkészítésének ko­ordinálása. Mivel egy ilyen ügyvivői testület mellett nincs szükség külön tisztség- viselőkre, Nagy Imre és Kracsun Csaba lemondott elnöki, illetve alelnöki tiszt­ségéről, azzal, hogy az ügy­vivői testület tagjaként ter­mészetesen mindketten részt vesznek a Demisz munká­jában. A kormány—MISZOT ta­lálkozóról kialakított De- misz-álláspont szerint na­gyon fontos, hogy a politi­kai palettán egymástól tá­Dr. Gyenesei István hang­súlyozta, hogy remény van erre, hiszen az olasz kor­mány döntését a bombázók befogadásáról még nem erő­sítette meg az olasz parla­ment. Majd arról beszélt, hogy a tanácskozásnak igen nagy figyelmet szentelt az olasz közvélemény, a sajtó. A közösen kialakított állás­pontot eljuttatták azokhoz, akik valamit tehetnek an­nak érdekében, hogy ne nö­vekedjen az F—16-osok kap­csán a feszültség, a katonai szembenállás. Comói útjáról a megyei tanács elnöke _ elmondta, hogy a tartományok elnö­keit tájékoztatta a római ta­lálkozóról. Az ott kialakított állásfoglalással Comóban egyetértettek a tartományok elnökei és támogatásukról biztosították a három ország csoportjainak törekvését. ­November 11-étől Győr- Sopron és Vas megye után Somogy is az Alpok—Adria Munkaközösség teljes jogú tagja lett. Eddig ott me­gyénknek megfigyelő volt a státusza. Most egy svájci tartomány megfigyelői stá­tuszba vételével ötről hatra nőtt a tagországok száma. Arra a kérdésre, hogy mind­ebből Somogy mit profitál­hat, elmondta: sokat jelent számunkra, hogy bekapcso­lódhatunk a különböző bi­zottságok munkájába. Külö­nösen hasznos lehet részvé­telünk a közlekedési fölté­telek javítását szolgáló kör­ben. Ennek többek között egyik programja lesz (lehet) a Bécs—Budapest kiállítás kapcsán olyan autópályának, úthálózatnak a kibővítése és megépítése is, amely össze­kötné az Alpok—Adria tér­ségét a Balaton déli part­ján át Budapesttel. — Ezen az ülésen egy úgynevezett politikai nyilat­kozatot is közzétettünk — • mondta dr. Gyenesei István vol álló ifjúsági szervezetek össze tudtak fogni, és közös álláspontot képviseltek -a fiatal generációt érintő leg­fontosabb kérdésekben; mint a család, az oktatás, a lakás és a foglalkoztatáspoli­tika. Az állami ifjúságpolitikai koncepcióval kapcsolatban a Demisz álláspontja egybe­esik a többi szervezet véle­ményével. Ennék lényege, hogy ilyen feladattervre nincs szükség, mint ahogy elkülönült ifjúságpolitikára sem. Ugyanis az ifjúságot leginkább foglalkoztató ügyek nem szakíthatok ki a társadalompolitika egészé­ből. A szövetségi tanács ülésén állásfoglalás született a no­vember 26-ai népszavazás­ról. Eszerint a Demisz mind a négy kérdésben a parla­ment által már meghozott döntéseket támogatja. — NÉPSZAVAZÁS Elkészültek a szavazólapok DEMISZ-S A JT ÓT Á JÉKOZT ATÓ Ügyvivői testület alakult ALPEN-ADRIA < > 2 NVHCIVf-HcnV —, ennek az a lényege, hogy az Alpok—Adria tarto­mányi elnökei értekezleté­nek igen pozitív véleménye van a Kelet-Európábán vég­bemenő politikai és gazda­sági reformfolyamatokról. Ez azért érdekes, mert ha­sonló politikai nyilatkozatot eddig ez a szervezet nem tett. Egyébként — jegyezte meg —, hazánkról nagy elis­meréssel beszéltek Olaszor­szágban. Csodálattal és együttérzéssel figyelik erő­feszítéseinket, amelyeket az Európához való felzárkózás terén tettünk és teszünk. Igen figyelemreméltónak tartom — folytatta —, hogy az Al­pok—Adria Munkaközösség megfigyelőként fölvételét kérte az Európa Tanácsba. Ezt aláírásunkkal szentesí­tettük. Lépésünk érdekes szituációt eredményezhet, azt tudniillik, hogy az Al­pok—Adria Munkaközösség révén Somogy előbb beke­rülhet az Európa Tanácsba, mint Magyarország. A megyei tanács elnöke ezen a találkozón eszmecse­rét folytatott olasz testvér­tartományunk elnökével is. Megállapodtak, hogy /arról az olasz kormánysegélyről, amelyet a tartományok kap­nak oilyan célra, hogy a kör­nyező országokban működő tőkeként hasznosítsák, a jö­vő év elején közösen tár­gyalnak és konkrét lépése­ket tesznek a felhasználást illetően. A megyei tanács elnöke az Alpok—Adria Munkaközös­ség rendelkezésére bocsátot­ta azt a több nyelvű kiad­ványt, amely bemutatja So­mogy kínálatát, különös te­kintettel az együttműködés­ben a közös vállalkozások létrehozásában rejlő lehető­ségekre. Szegedi Nándor 16 országból I _f 0 mm ma I 0 m H írügynökségi vezetők Budapesten Tizenhat ország hír-, saj­tó- és képügynökségeinek elnökei, vezérigazgatói és főszerkesztői érkeztek hét­főn Budapestre, hogy részt vegyenek a Magyar Távirati Iroda által rendezendő nem­zetközi konferencián. A tanácskozás napirend­jén a tájékoztató munka fejlesztésének kérdései sze­repelnek, különös tekintet­tel a gazdasági információ- csere bővítésére, a hírügy­nökségek munkájában mind fontosabb szerepet betöltő adatbankok alkalmazására, a hír- és képtovábbítási technika korszerűsítésére, a hír-, sajtó- és képügynöksé­gek közötti együttműködés erősítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom