Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-12 / 242. szám

XLV. évfolyam, 242. szám NAPILAP Ára: 4,30 Ft 1 1989. október 12., csütörtök Megtartotta alakuló ülését a Magyar Szocialista Párt elnöksége Tegnap megtartotta első, alakuló ülését a Magyar Szocialista Párt elnöksége. Az ülésről az esti órákban Kovács Jenő, az MSZP el­nökségi tagja tájékoztatta az MTI, a Népszabadság és a Magyar Rádió képviselőit. Elöljáróban a hétfőn be­fejeződött kongresszusra emlékeztetve azt hangsú­lyozta, hogy egy kongresz- szus csak a politikai műkö­dés alapjait vetheti meg, az új párt politikai arculata a tetteken múlik elsősorban. Az elnökség kötelességének tartja a kongresszuson elha­tározónak maradéktalan és mielőbbi megvalósítását. Ennek jegyében tekintette át az elnökség szerdai ülé­sén a kongresszus állásfog­lalásait. A pártvagyonnal kapcso­latosan Kovács Jenő meg­erősítette azt a kongresszu­si álláspontot, miszerint az MSZP a működéséhez szük­séges minimális szükségletek felmérése után a jelenleg még késelésében lévő va­gyontárgyakat visszaszár­maztatja a kormánynak. A munkásőrséggel kapcsolat­ban az elnökség ugyancsak megerősítette a kongresszus határozatát, melynek értel­mében köszönetét monda­nak a munkásőröknek, s egyúttal számít arra, hogy a korábbi párttag munkás­őrök folyamatossá teszik tag­ságukat a Magyar Szocialis­ta Pártban. Kovács Jenő hangsúlyozta: az MSZP el­nöksége messzemenően tá­mogatja a kormánynak azt az elképzelését, hogy egy nem fegyveres jellegű, ka­tasztrófaelhárító polgári szervezet verbuválódjék a munkásőrség tagjaiból. Az első elnökségi ülésen — miként Kovács Jenő rá­mutatott —■ természetszerű­leg nagy hangsúlyt kaptak a pártszervezési kérdések. Ez­zel kapcsolatosan az elnök­ség megerősítette a kong­resszus döntéseit, miszerint a párttagok október 31-éig nyilatkozhatnak arról, csat­lakozni kívánnak-e az MSZP-hez, s az alapszerve­(Folytatás a 2. oldalon.) ' Megszűnt a vb és a megyei pártbizottság Szervezőbizottság alakult Kezdődik a Magyar Szocialista Párt szervezése Somogybán Tegnap délutánra össze­hívták a megyei pártbizott­ságot. A tanácskozáson részt vettek a somogyi kongresz- $zusi küldöttek is. Dr. Sa- rudi Csaba titkár megnyi­tója után Sárdi Árpád első titkár mint a kongresszusi küldöttcsoport vezetője tájé­koztatta a testület tagjait a kongresszuson végzett mun­káról. Az ottani események, a hangulat, a döntések fel­vázolása után kiemelten foglalkozott a somogyi kül­döttcsoport munkájával. Le­szögezte, hogy a 37 somogyi küldött aktívan részt vett a kongresszus munkájában, akárcsak azt megelőzően. Közülük kilencnek volt megbízatása a bizottságok­ban. s öten szólaltak fel a kongresszuson. (Még az MSZMP egykori leghosszabb kongresszusán sem volt több kettőnél-háromnál a somo­gyi hozzászólók száma.) Ar­ra a kérdésre, hogy egysé­ges volt-e a somogyi kül­döttcsoport, azt mondta: nejn törekedtek a minden­áron való összeborulásra. Azoknak számolnak el a küldöttek, akik a kongresz- szusra küldték őket, s ter­mészetesen a lelkiismeretük­nek is. Mi az, amiben mégis egy­ségesek voltak a somogyiak? A programnyilatkozat fő el­veit, az alapszabályt, a párt nevét mind a 37 küldött megszavazta. S utána küld­ték el azt a levelet, amely hétfőin jelent a meg a So­mogyi Néplapban. Arról is beszélt, hogy mennyire hajtotta végre a feladatát a kongresszus. Ve­lük együtt hullámzott ez a kongresszus, hiszen valóban tanulni kellett a demokrá­ciát. Másképpen előkészített és lefolytatott kongresszus volt a mostani, mint az ed­digiek. Néha türelmetlenek is voltak egymással szem­ben a kongresszuson, de né­ha kellet is a türelmetlen­ség, mert a „szóljak, hogy csak szólhassak” esete is előfordult. Sárdi Árpád elmondta, hogy nagy volt a várako­zás. Most készítettek egy fölmérést a megyei hangu­latról, a véleményről. Az emberek is érzékelték a va­júdást, s most a mérlegelés a jellemző... Természetes, hogy vannak szélsőséges vé­lemények is. Sokan nem ol­vasták még el a program- nyilatkozatot meg az alap­szabályt. Dilemmákat okoz a névváltoztatás is. Az első titkár ezután azt fejtegette, hogy most mit kell csinálni. Mielőbb meg kell kezdeni a párt szerve­zését, a határidők és a fel­adatok szorítanak. Hosszú és szenvedélyes vi­ta bontakozott ki a küldött­csoport vezetőjének beszá­molója után. Ebben részt vettek a kongresszusi küldöt­tek, s a pártbizottság tagjai is. Sok olyan javaslat hang­zott el, amely segíti az új párt megalakítását. A testület ezután Kovács József titkár előterjesztésé­ben a Magyar Szocialista _ Párt szervezésének felada- ’ tait tárgyalta meg. Bejelen­tette, hogy a végrehajtó bi­zottság azt javasolja: a párt- bizottság tagjaiból, akik el­döntötték, hogy részt akar­nak vállalni a párt újjászer­vezésében, alakuljon meg a Magyar Szocialista Párt me­gyei iszervezőbizottsága. A végrehajtó bizottság már a délutáni ülésen elhatároz­ta a megszűnését, a megyei pártbizottság pedig az ülésen kialakult vita nyomán ki­mondta a testület feloszlá­sát. Ketten szavaztak ellene, ketten pedig tartózkodtak a szavazástól. A volt megyei pártbizott­ság tagjaiból — akik már mostanra eldöntötték az MSZP-hez való csatlakozásu­kat — megalakult tehát a Magyar Szocialista Párt So­mogy megyei szervezőbizott­sága; ennek az elnöke: Sár­di Árpád. A bizottság tagjai: dr. Baksai Ferenc, Csiga Ár­pád, dr. Fenyő István, Filo- tásné Zanati Zsuzsanna, Gál József, Giay László, Gergely József, dr. Grübl László, Gulyás Zoltán, Horváth La­jos, Kis József, Kovács Jó­zsef, Mezei Lajos, Proity István, dr. Sarudi Csaba, Torma László és Váradi László. A Magyar Szocialista Párt Somogy megyei szervezőbi­zottsága felkéri a községi, a városi pártszervezeteket, hogy még e héten alakítsa­nak helyi szervezőbizottsá­gokat annak érdekében, hogy a legrövidebb időn belül megalakulhassanak az alap­szervezetek. L. G. A Minisztertanács Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma néven működik tovább a kormány által ez év áprilisában létrehozott nemzetiségi kollégium. Er­ről — a kollégium tagjai — tegnapi ülésükön döntöttek. A testület tagjai támogatták a kormány azon elképzelé­sét, hogy Magyarország ad­jon otthont az európai nem­zeti kisebbségek nemzetközi konferenciájának 1990 első felében. Az ülés kezdetén Pozsgay Imre államminiszter, a kol­légium elnöke mutatta be a titkárság tisztségviselőit, ve­zetőjét, Tabajdi Csabát, aki miniszterhelyettesi rangban áll a titkárság élén. A na­pirend megvitatása előtt a kollégium nyilatkozatot fo­gadott el Tőkés László te­mesvári református lelkész ügyében, amelyben kéri a magyar kormányt: emelje fel szavát a román kor­mánynál Tőkés László vé­delmében. Javasolja az il­letékeseknek, hogy járjanak közben a Román Szocialista Köztársaság főügyészénél a törvényesség betartása érde­kében a Tőkés László ellen indított bírósági eljárás so­rán. A kollégium tagjai ki­i-' 00 Mf & Folyik a kukoricabetakarítás a somogyvári Dózsa termelőszövetkezetben. A pár napos esőszünet után ismét csatasorba álltak a kombájnok a termés mielőbbi biztonságos betakarítása érdekében Németh Miklós Prágában Csehszlovák—magyar kormányfői csúcs kezdődött szerdán késő délután Prágában. A találkozóról La- dislav Adamec és Németh Miklós júliusi budapesti megbeszélésein .állapodtak meg és legfontosabb té­mája a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének ügye volt. Németh Miklós tegnap ké­ső délután érkezett Prágá­ba. A Ruzyne repülőtéren Ladislav Ádamec szövetsé­gi kormányfő, Pavel Hriv- nák első miniszterelnök-he­lyettes, Jaromir Johanes külügyminiszter és Marian Calfa tárca nélküli minisz­ter fogadta. Németh Miklós kíséreté­ben van Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Udvari László, a bős—nagy­marosi vízlépcső építésének magyar kormánybiztosa, Varga Miklós környezetvé­delmi és vízgazdálkodási ál­lamtitkár, Őszi István kül­ügyminiszter-helyettes, ás S&őnyi Péter miniszterhe­lyettes. a Minisztertanács nemzetközi gazdasági együtt­működési irodájának vezető­je. A küldöttséghez a cseh­szlovák fővárosban csatla­kozott Barity Miklós prágai magyar nagykövet. A cseh­szlovák tárgyaló delegáció tagja Pavel Hrivnák, Jaro­mir Johanes, Marian Calfa, Vladimir Margetin szlovák erdőgazdálkodási, vízgaz­dálkodási és fafeldolgozó­ipari miniszter, Evzen Vacek külügyminiszter-helyettes, Jozef Vejrosta, a csehszlo­vák kormányhivatal minisz­terhelyettese, Vladimir Lok- venc, a bős—nagymarosi építkezések csehszlovák kor­mánybiztosa, valamint Vlas- timil Ehrenberger, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete. Németh Miklós és Vladis­lav Adamec négyszemközti megbeszélésekkel kezdte meg a tárgyalásokat. Mintegy egyórás négy- szemközti megbeszélésre ke­rült sor Németh Miklós és Ladislav Adamep között. A megbeszélések befejeztével Németh Miklós elmondotta, hogy tájékoztatást adott csehszlovák partnerének aa új párt kongresszusáról, és véleményt cseréltek a napi­renden levő kérdésekről, így Bős—Nagymaros ügyéről is. A négyszemközti tárgyalás ideje alatt Udvari László el­mondotta, hogy a magyar Franz Vranitzky osztrák kancellár ma Sopron köze­lében találkozik Németh Miklós magyar miniszterel­nökkel. A megbeszélésen — akárcsak a két kormányfő májusban tartott bécsi ta­lálkozóján — azokról a prob­lémákról lesz szó, amelyek fél a beruházás megvalósí­tásáról kötött államközi szer­ződés módosítását javasol­ja. — Véleményünk szerint ökológiai szempontból az lenne a legjobb megoldás, ha sem a nagymarosi, sem a bősi erőmű nem épülne meg. De figyelembe kell venni a csehszlovák érdekeket is, s ennek megfelelően a magyar tárgyalófél azt javasolja, hogy a nagymarosi vízlépcső ne épüljön meg, ám a cseh­szlovák létesítményeket — amelyek már elkészültek — üzembe kell helyezni. Az ökológiai szempontok alap­ján azonban indokolt, hogy a bősi erőmű csúcsrajáratás helyett csak alapüzemben működjék. Emellett a ma­gyar kormány fontosnak tartja, hogy a csehszlovák fél széles körű garanciákat nyújtson az ökológiai veszé­lyek elkerülésére. Erre a magyar kormány külön egyezményt kíván kötni csehszlovák partnerével. Németh Miklós tegnap éj­jel hazaérkezett Prágából. osztrák vállalatoknál jelent­keztek a bős—nagymarosi vízlépcső építéséből való magyar kiválás miatt. Vra­nitzky és Németh tanácsko­zásának napirendjén szere­pel még az 1995-re tervezett közös bécs—budapesti vi­lágkiállítás. Németh—Vranitzky találkozó A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának ülése nyilvánították véleményü­ket, hogy a testület emelje fel szavát a presbitérium, a temesvári gyülekezet védel­mében is. A napirend ismertetését követően Tabajdi Csaba a kollégium munkáját ért kri­tikáikkal szemben szólt ar­ról, hogy Trianon óta ez az első alkalom, hogy a hatá­rainkon túl élő magyarság helyzetével, illetve a ha­zánkban élő nemzetiségek sorsával nyilvánosság előtt vállalt, legálisan működő szervezet foglalkozik. Cáfol­ta, hogy bármiféle alá-, il­letve fölérendeltség lenne a kollégiumon belül a nemze­tiségi ügyek kezelésében. Hangoztatta: évtizedek „problémakötege” gyűlt ösz- szé e kérdésekben, s aligha hihető, hogy a kollégium mandátuma idején ezeket rendezhetik. Ä titkárság vezetőjének szavai után a testület elfo­gadta a kollégium ügyrend­jét, majd a munkatervről döntött. * * * A kollégium nevének vál­tozásáról Pálfy G. István főtanácsost, titkárságvezető­helyettest kérdezte az MTI mupkatársa. A kollégium azért változtatta meg a ne­vét — mondta —, mert a nemzetiségi kollégium elne­vezés szűknek bizonyult. Igazában nem felel meg a tudományos és a nemzet­közi normáknak, hiszen van­nak olyan etnikai közössé­gek, amelyek még nem tisz­tázott, hogy nemzetiséggé szerveződtek-e vagy sem. Magyarországon viták van­nak a cigányság helyzetét illetően, a nemzetiségi tör­vényre vár a cigányság is, hogy ez a jogi helyzet tisz­tázódjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom