Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-10 / 240. szám

1989. október 10., kedd Somogyi Néplap 3 Befejezte tanácskozását az MSZP alapító kongresszusa A Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról.) viteli bizottság indítványoz­ta továbbá, hogy az MSZP haltáralja el magát a bűnö­söktől', a tévesnek bizonyult elvekből, módszerektől, sza­kítson a bürokratikus párt­állam rendszerével. A beszámolót követő vi­tában számos javaslat hang­zott el. Így például a kül­döttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Or­szágos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás dön­tésekben felelősök szemé­lyét. Szorgalmazták továb­bá, hogy szülessen világos állásfoglalás, amely kimond­ja: egy korábbi pártstruk­Az MSZMP és az újonnan alakult Magyar Szocialista Párt közötti különbség va­sárnap után sem világos, s egyelőre nem tudni, hogy az MSZP 700 ezer fős tag­ságából hányán csatlakoznak majd az új párthoz — eme­lik ki egyöntetűen a hírügy­nökségek a pártkongresszus­ról szóló összefoglalóikban. A Reuter brit hírügynök­ség hétfő reggeli jelentésé­ben azt emelte ki, hogy a Pozsgay Imre és Németh Miklós nevével fémjelzett reformerek irányt vettek az MSZMP demokratikus szo­cialista párttá történő átala­kítása felé. A kemény frak­ciók kivételével a régi párt jelenlévő képviselőinek többsége is az MSZP lét­rehozása mellett foglalt ál­lást, s ez nyugtalanítja a radikálisokat, akik szerint a konzervatívokkal teljes szakításra van szükség, hogy a párt elkerülje a vereséget a jövő évi választásokon — írja a Reuter. Az AP amerikai hírügy­nökség megemlíti, hogy a kongresszust megosztotta a pártnak a munkahelyeken folytatott tevékenységéről lezajlott vita. Mint az AP írja, az 1200 küldött közül mindössze 107-en, köztük Németh Miklós, Pozsgay Im­re és Horn Gyula szavazóit az MSZP munkahelyeken folytatandó tevékenysége el­len. Az ADN hírügynökség hét­főn ötmondatos jelentésében csak arról adott hírt, hogy Barabás János szóvivő va­sárnap este bejelentette: dü­hödtek voltak az alapszer­vezetek első reagálásai az MSZP megalakítására. A ke­letnémet hírügynökség idé­zi Ribánszky Róbert sajtó- értekezletéből azt a megál­lapítást, hogy az MSZP megalapítása a kommunista és forradalmi szocialista mozgalom múltjába való nagy visszalépést jelent. Az MSZP megalakítása nem tükrözi a párttagság többsé­gének véleményét. Mi to­túrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg iájuk háruló felada­tot teljesítették, tehát nem ai párt erkölcsi tisztasága fej^tt őrködtek, hanem va­lamifajta egészein más funk­cióit töltöttek be, s ezt a funkciót néven kellene ne­vezni. A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egy­hangúlag elfogadta a fel- lebbviteli bizottság jelenté­sét. Ekkor az egyik 'budapesti küldött kért szót, s a füg­getlen küldöttek nejében sérelmezte a személyijé-Jp- lések elhúzódását. Mint mondotta: legitimek ugyan vábbvisszük az MSZMP-t és meghívunk minden pártta­got — idézte az ADN Ri­bánszky Róbertét. A Tanjug jugoszláv hír-' ügynökség azt emeli ki, hogy nem sikerült vasárnap meg­állapodásra jutni Ö :rogra- mot illetően. A Ü -/zetet számos tisztázatlan kérdés nehezíti, amelyre rém talál­tak eddig sem elméleti, sem gyakorlati megoldást. A Tanjug szerint különösen bonyolulttá válik a helyzet, ha a párttagok többsége úgy dönt, hogy hű marad az MSZMP-hez. Az APA osztrák hírügy­nökség azt emeli ki, hogy az MSZP megalakulása után két nappal máris kitört az irányzatok harca. (Munkatársunk telefonje- lentése) A kétség és remény vál­takozva volt jellemző a kongresszus küldötteire. Volt, akinek a túl sok komp­romisszum okozott csalódást. Mások úgy értékelték, hogy a megegyezések szükségsze­rűségének belátásához több bátorság kell, mint ezek szüntelen megkérdőjelezésé­hez. — Szombat este sem volt győzelemérzésem — mondta Mihalics Veronika kaposvá­ri küldött. — Valamennyien vegyes érzések közt hányód­tunk, s még éjszakába nyú­lóan beszélgettünk és vitat­koztunk arról, hogyan to­vább otthon. Mégis azt éreztük: lehetőség nyílt egy új párt megteremtésére; ar­ra, amiért végül is idejöt­tünk. Azután másnap min­den a régi módon folyt to­vább: a vita, a kongresszus egész szervezése. Ügy érzem, megtört a reformszárny len­dülete. Itt vált igazán nyil­vánvalóvá, hogy ez nem egységes csoport. A vasár­a platformok, de a kong­resszus méginkább az. Til­takozott az ellen, hogy a platformokhoz nem csatla­kozott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről. Ja­vasolta: kerüljön a kong­resszus elé a platformok ál­tal javasolt személyek ne­ve, s egyénenkénti szimpá­tiaszavazással döntsenek a küldöttek airról, hogy fölke­rüljenek-e a nevek a jelölő­listára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, il­letve annak megszavaztatá- sával csaik zavart okozná­nak, s inkább ebédszünetet rendelt el. A nyugat' hírügynökségek általában tényszerűen szá­moltak be arról, hogy az MSZP -kongresszusán a kül­döttek elfogadják a párt alapszabályát és programját. Ismertették a c! okumentu- mok általuk legfontosabb­nak ítélt megállapításait. Valamennyi tudósítás ki­emelte: a Magyar S?.-°cialis- ta Párt a „demoíjratikus szocializmus fokozató^ és békés átmenettel történő el­érését,” tűzte,ki legfőbb cél­ként. „Magyar-ország többpárt­rendszerű alkotmányos ál­lam lesz, ahol a hatalom forrása a nép szabad vá­lasztásokon kinyilvánított akarata” — idézi a Reuter és az AFP hírügynökség az? elfogadott dokumentumot. nap délutáni reformszövet­ségi ülésen még. Pozsgay Imre is azt mondta, hogy együtt kell maradni. („Lu­ther Márton sem tudta vol­na a reformációt megcsinál­ni a volt katolikusok nél­kül.”) Horn Gyula arra fi­gyelmeztetett, hogy több kompromisszumba már nem lehet belemenni. S lám, a következő kompromisszum­ba mégis belmentünk. Az első nagy szakítópróbának a munkahelyi szerveződésről szóló vita bizonyult, ahol Nyers Rezső amellett érvelt, hogy a kongresszus ne kor­látozza a munkahelyi szer­veződés jogát. A többség így szavazott, míg többek között Pozsgay Imre és Németh Miklós a 107.,nem-mel sza­vazó között volt. Kár, hogy a döntés előtt Valamelyikük nem fejtette ki ellenvélemé­nyét. A kongresszus divatos sza­va lett a szakítópróba. Vo- nyó Gyula somogyi küldött is ezt használta benyomásai összegzésekor. — Élesebb harcra számí­Az MSZP programnyilat­kozata leszögezi, hogy a párt mindenekelőtt elhatá­rolja magát a sztálinizmus és a neosztálinizmus vala­mennyi változatától. Követ­kezetesen megőrzi azonban a szocialista és- a kommunis­ta mozgalom azon eszméit és értékeit, mint az emberi sza­badság kiteljesedését, az alulról szerveződő társadal­mi közakarat érvényesítését és az önkormányzatot, az igazi kollektivitást, a társa­dalmi szolidaritást és az igazságosságot, az esély- egyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szocializmus, amelyet békés, népi demok­ratikus úton a társadalom és a gazdaság működőképes­ségét fenntartva kívánja el­érni. A program célul tűzi ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszer rének megteremtését. En­nek jellemzői: a demokrati­kus jogállam, a közvetlen demokrácia intézményei, a kiegyensúlyozott hatalom- megosztás a különféle szer­vezetek és a hatalmi köz­pontok között, a szabadon választott, a főhatalmat gya­korló és a népszuverehitást képviselő felelős parlament, a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó köztársasági elnök és a parlamentnek felelős kormány, önálló hatalmi ág­ként megjelenő igazságszol­gáltatás, az állampolgári szabadság, a politikai szán­dékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különfé­le politikai szervezetek és irányzatok szabad versengé­se, önálló szociális érdek- képviseletek és szakmai ér­dekszervezetek, alkotmá­nyos biztosítékok az ország valamennyi kisebbsége vé­delmére. Az MSZP gazdaságpoliti­kai céljaként a piacgazdaság kiépítését tűzi ki. Ennek egyik feltétele, hogy az al­kotmány is garantálja a kü­lönböző tulajdonformák (köz­tük a külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és a tulajdoni biztonságát. A program leszögezi, hogy a törvény adta lehetőségek közií vagyongyarapodás nem sérti m.ások állampolgári jo­gait, s rjem jelent visszaté­rést a Kapitalizmushoz. A piacgazda-ság kiépítésének tottam, az új part megala­kítása előtt, és végül vala­hogy úgy éreztemnem is küzdöttünk csak győztünk. Megalakult az új1 párt s most egymást követ. !k a sza­kítópróbát jelentő vitaté­mák: a munkahelyi -szerve­ződés, a pártvagyon sorsa vagy a személyi kérdetek. Talán, jobb lett volna előtíeh tisztázni mindezt, és utána pártot teremteni. Tegnap reggel Tóth Ist­ván csurgói küldött is némi szorongással érkezett a kongresszusi terembe. Az­után az első szünetben visz- szatért a bizakodása. — Reggel úgy éreztem, hogy két napja megalakí­tottunk egy új pártot, és ez a párt már nem is ugyan­az. Az este úgy tűnt, leve­gőben lóg a szakadás. Most ismét megkönnyebbülést ér­zek, hiszen elfogadta a kongresszus az általam is korszerűnek tartott alapsza­bályt és programnyilatkoza­tot. Pozsgay Imre szavaiból most azt hallottam ki, hogy a vezetők értelmes kompro­misszumot kötöttek. feltétele a tulajdonreform. Ennek keretében sor kerül az állami tulajdon társadal­masítására. Az állam kezé­ben összpontosuló vállalko­zói vagyon törvényekkel sza­bályozott és társadalmilag ellenőrzött módon kerüljön új tulajdonosaihoz — szöge­zi le a program. Meg kell akadályozni a nemzeti va­gyon elherdálását, a vagyon rövid távú, munkavállalói érdekek alapján történő fel­élését és a menedzseri ha­talommal való visszaélést. A párt célja olyan jöve­delemelosztás kialakítása, amely hatékonyan ^ösztönzi a teljesítményeket, ugyan­akkor biztonságosabbá vá­lik a megélhetés. A jövede­lemformák között a munka­bér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyereség, az innováció ju­talma, az ügynöki és a köz­vetítői díj is. E jövedelmek jogosságát is elismeri az MSZP. A szociálpolitika alapve­tő feladata a szélsőséges életszínvonal-különbségek mérséklése. Hatékony szo­ciálpolitikával is el kell ke­rülni a tömeges munkanél- külséget. Munkahelyteremtő gazdasági stratégiával okta­tási, átképzési programok­kal, vállalkozásélénkítéssel, a külföldi munkavállalási lehetőségek kitágításával a lehető legkisebbre kell szo­rítani a munkanélküliek szá­mát. A párt eltökélte, hogy aktívan fellép a szegénysé­get újratermelő gazdasági és társadalmi feltételek meg­változtatásáért. A program a párt jellegé­ről . a következőket állapítja meg: az MSZP a többi párt­tal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként kí­ván tevékenykedni. Balol­dali szocialista párt, amely a szocialista és kommunista alapértékek szintézisére tö­rekszik. A nép pártja, mivel a társadalom túlnyomó többsége — mindenekelőtt a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit képviseli. A reformok pártja is, mivel a strukturális re­formokra és a demokráciára való békés átmenetre össz­pontosítja erőfeszítéseit. Az MSZP a nemzet pártjának és demokratikus pártnak — küldött: — A heves viták a re­formszárnyat is szétzilál­ták, és szélsőséges állás­pontok csaptak össze e szö­vetségen belül is. Túl sok időt töltöttünk el részlet­kérdések vitatásával1, míg egyes, a párttagság egészét foglalkoztató kulcskérdések­ről’ csak ma lesz szó. Pedig már csa;k fél nap van. A kongresszus másik di­vatos kifejezése a suttogó propaganda volt; ebben Vád­lóban nem volt hiány. Teg­nap is nagyrészt a folyosón és a különtermekben zaj­lott a kongresszus. A kül­döttek, akik a folyosón foly ■ tatták rögtönzött csoportvi - tákat, nem tudták, mi zaj­lik bent, így három, merő­ben eltérő lista járt kézről kézre a leendő pártelnökség összetételéről. Terjedtek a vezetők konfliktusairól szó­ló mendemondák és vélel­mek. Ezt elégelte meg Vi­tányi Iván, a Reformszövet­ség küldötte; nagy tapssal fogadott javaslatában fel­szólította a mendefnondák­a tagság pártjának — dek­larálja magát. A programnyilatkozat vé­gül leszögezi: az MSZP füg­getlen Magyarországot akar. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törekvéseket, amelyek már eddig is nö­velték Magyarország nem­zetközi tekintélyét. Magyar- ország nemzeti érdeke volt és marad a Szovjetunióhoz fűződő zavartalan és ki­egyensúlyozott viszony. A programnyilatkozat megfo­galmazza: „Törekvéseink hasonlósága táplálja azt a reményt, hogy kapcsolataink a társadalmi berendezkedé­süket szabadon megválasztó országok önknétes és egyen­jogú együttműködésévé fej­lődnek.” Az MSZP arra törekszik, hogy a ma még létező szö­vetségi rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Ma­gyarország a Varsói Szerző­dés tagjaként is önállóan, kezdeményezően kívánja előmozdítani a tömbök meg­egyezéseit, a bizalom elmé­lyítését. A párt támogatja azt a gondolatot, hogy min­den külföldi haderő távoz­zék az európai államok terü­letéről, s a leszerelési folya­mat részeként vonják ki a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is. A párt őszintén kívánja a Duna menti népek összefogását, a kapcsolatok javítását és el­mélyítését. A Magyar Szocialista Párt világnézeti korlátok nélkül kész együttműködni minden demokratikus, Európa jövő­jéért felelősséget érző poli­tikai erővel, elsősorban a reformok mellett elkötele­zett kommunista, szocialis­ta, szociáldemokrata és más baloldali irányzatokkal, az új típusú környezetvédő, if­júsági, béke- és nőmozgal­makkal. Az MSZP meg kí­vánja őrizni sokrétű kap­csolatait a nemzetközi kom­munista mozgalom pártjai­val, keresi az együttműkö­dés lehetséges területeit a polgári politikai erőkkel is. Megkülönböztetett érdeklő­dést tanúsít a szociáldemok­rata tapasztalatok iránt, me­lyet a közös hagyományok táplálnak — állapítja meg egyebek között a dokumen­tum. (MTI) ban leggyakrabban szereplő vezetőket, hogy a személyi döntést megelőzően vallja­nak színt vezetőtársaikkal yaló viszonyukról. A hétfői újságban Németh Miklós már reagált a kor­mányválságról terjesztett híresztelésekre. Pásztohy András, a somogyi ország- gyűlési képviselőcsoport ve­zetője, aki meghívottként vett részt a kongresszuson, Medgyessy Pétert kérdezte egy, az ő nyilatkozatából kiindult pletykáról .. . „Semmi olyat nem állí­tottam — így a miniszter­elnök-helyettes —, hogy a riöäCfcterek azt fontolgat­nák, tagjai Tégytenek-e az új pártnak. Én csak azt mondtam, hogy véleményem szerint már túl sok a komp­romisszum, s ez azt az ér­zést keltheti, hogy már me- gintesaik a címke változott.” Amikor ezt a tudósítást diktálom — hétfőn, késő délután —, a kongresszus zárt ülésen tárgyal a sze­mélyi kérdésekről, és még kétséges, hogy a küldöttek akár éjszakába nyúlóan is be tudják-e fejezni a mun­kát. Bíró Ferenc A kongresszus világvisszhangja Szakítópróbák és a suttogó propaganda Dr. Toldi János somogyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom