Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

Takarékossági világnap Az idei takarékossági vi­lágnapon a korábbiaknál is fontosabb hangsúlyt kap a rendszeres, megfontolt taka­rékosságra való felhívás. Benjamin Franklin gondo­lata olyannyira aktuális, hogy (mottóként kísérheti vé­gig napjainkat: „Csak olyan- j ra költs, ami mások vagy magad hasznára van, azaz ! ne pazarolj semmit!” ' 1942 októberében három kontinens — Európa, Ázsia, Ausztrália — 28 országának takarékpénztári képviselői Milánóban elhatározták, hogy október utolsó munka­napja legyen a takarékosság világnapja. Az azóta eltelt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy e nap jelen­tősége, időszerűsége nem­csak megmaradt, hanem nőttön nőtt. Az idén a magyar taka- . rékpénztári mozgalom ket- I tős jubileumot ünnepel. 150 éve alakult meg az első ha­zai, a Pest Megyei Takarék- pénztár. 40 éve pedig — a Magyar Nemzeti Bank ré­szeként — létrejött a Gaz­dasági Főtanács, valamint a ! Minisztertanács határozata ; alapján az Országos Taka- ! rékpénztár Nemzeti Vállalat. > Az első hazai takarék- | pénztár megalakításához a * reformkor nagy egyénisége, } az akkor már jó nevű író, közéleti ember, Fáy András látott hozzá. Áttanulmá­nyozva a több mint 1100 nyugat-európai pénzintézet tapasztalatait felismerte, hogy egy alakuló takarék nemcsak a kisemberek pén­zének biztonságos megőrzé­sét tenné lehetővé, hanem alapot is teremtene a gaz­daság fejlesztéséhez. Fáy András felhívására hamaro­san több takarékpénztár alakult, 1848-ban a pestivel együtt már 34 pénzintézet működött. A szabadságharc kitörése megváltoztatta a pénzügyi helyzetet is. Hir­telen pénzszűke, majd a Kossuth bankó bevezetése után pénzbőség jelentkezett. Ez csak rövid életű, átme­neti állapot volt, mely a szabadságharc leverése után nehéz helyzetbe hozta a ta­karékpénztárakat. Az első világháború, majd az azt követő gazdasági hely­zet ismét pénzzavarokat idézett elő, az emberek hi­te csak az 1926 decemberé­ben megjelent, értékállónak bizonyult pengő hatására tért vissza. A takarékossági hajlam fokozására indított propaganda eredménye volt a nagykanizsai „Takarékos- sági Tízparancsolat”. A második világháborút követő pénzügyi összeomlás, majd a mérhetetlen infláció eredményezte ismét egy új, értékálló pénz megteremté­sét. 1949. március 1-jén meg­alakult az OTP. Működését 30 budapesti és 65 vidéki egységben kezdte meg. A kezdeti gyermeteg lépéseket határozott műveleti progra­mok követték, melyek hatá­sára a betételhelyezési le­hetőségek folyamatosán bő­vültek és bővülnek. Egyre nehezedő gazdasági életünkben nehéz időket él át az OTP. Az elhelyezett összegek értékállóságának megtartása újabb és újabb feladatok elé állítja a pénz­intézetet. Működésének fel­tételeit azonban továbbra is a betételhelyezők biztosítják. Ezért aktuális ma is a „Ta­karékossági Tízparancsolat” mindegyik pontja. Mészáros Tamás Folytatódott az októberi ülésszak Törvényt hozott az Országgyűlés az állami számvevőszékről Zsúfolt napirenddel folytatta munkáját az Országgyűlés tegnap. Október 20-án rekesztették be az ülést, s éppen emiatt egy nappal előbbre tűzték ki a folytatást, mint ere­detileg tervezték. Amint az már rendszeres, újabb indítvá­nyokkal álltak elő képviselők, a Tisztelt Ház azonban a két­naposra tervezett ülésre már semmilyen napirendet nem fo­gadott el. Nagy vita alakult ki az állami számvevőszék lét­rehozásáról, amely a népiellenőrzést váltja fel. Voltak, akik egyetértettek a megalakításával, mások azonban elhalasztot­ták volna a törvény elfogadását. A józan többség azonban a számvevőszék felállítása mellett voksolt. A közösség érde­kében került az Országgyűlés elé a földtörvény, a népszava­zásról szóló törvény módosítása. Parázs vita alakult ki a népszavazás elrendeléséről, s mivel a jogi bizottságnak véle­ményt kell mondania, berekesztették az ülést. Tegnap- délelőtt megkez­dődött az Országgyűlés ok­tóberi — kétnaposra terve­zett — ülésszaka. Fodor István, az Ország- gyűlés megbízott elnöke tá­jékoztatta a képviselőket, hogy dr. Bartalné dr. Bor­széki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.) lemondott mandátu­máról; ezt az Országgyűlés tudomásul vette. Bejelentet­te, hogy 16 képviselő nyúj­tott be interpellációt, és hét képviselő intézett kérdést a kormány tagjaihoz. Tájé­koztatta a képviselőket ar­ról is, hogy mi lett a sor­suk azoknak a júniusi, il­letve szeptemberi ülésszakon elhangzott interpellációk­nak, amelyekre az Ország- gyűlés nem fogadta el a vá­laszokat. Ezekkel jelenleg az illetékes országgyűlési bi­zottságok foglalkoznak, s egy részük vizsgálatával már végeztek is. Több interpel­láció bizottsági vizsgálata azonban további időt igé­nyel. Elutasított indítvány Az ülésszak tárgysoroza­tának megállapítása kere­tében először arról döntöt­tek a képviselők, napirend­re tűzzék-e Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal el­nökhelyettese önálló indít­ványát. A képviselő azt ja­vasolta, hrogy a parlament november 9-ét nyilvánítsa a minőség napjává. Az elnök­lő Fodor István elmondotta, hogy Magyarórszágon szá­mos, a társadalom szélesebb vagy szűkebb körét érintő nemzetközi nap nyert pol­gárjogot, azonban ezek egyike sem igényelte a Par-' lament döntését. A képvise­lők az indítvány napirendre tűzését nem támogatták. Ezután Fodor István be­jelentette, hogy Roszik Gá­bor (Pest m., 4. vk.) evan­gélikus lelkész önálló indít­ványt nyújtott be, szorgal­mazva a Polgári törvény- könyv módosítását. Azt ja­vasolta, hogy szüntessék meg az alapítvány és a köz­érdekű kötelezettségvállalás államigazgatási felügyele­tét. Ehelyett az alapítvá­nyok bejegyzése és meg­szüntetése bírósági hatás­körbe kerüljön. Az indítványt Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­ter indokoltnak tartotta, ám véleménye szerint nem any- nyira sürgős, hogy az októ­beri ülésen tűzzék napirend­re. A képviselők úgy döntöt­tek, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt a no­vemberi ülésszakon tárgyal­ja meg. Ezután elfogadták az ülés­szak tárgysorozatát: 1. Az alkotmánybíróság .tagjainak megválasztását elő­készítő jelölőbizottság felállítása. 2. Az állami számvevőiszékről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 4. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat .megtárgyalása. 6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdemé­nyezésére négy kérdésben. 7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezé­sére a Magyar Köztársaság címeréről. 8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló or­szággyűlési határozattervezet megtárgyalása. 9. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt vég­zett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következ­ményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszá­moló megtárgyalása. 10. Személyi javaslatok. 11. Interpellációk. A tárgysorozat elfogadá­sa után következett az al­kotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság létrehozása. A parlament tényleges poli­tikai megosztottságát figye­lembe véve az elnök — a parlamenti képviselettel rendelkező pártok javaslata alapján — ajánlotta, hogy a jelölőbizottság elnökévé dr. Von a Ferenc (Pest m., 16. vk.) független képviselőt válasszák. Javasolta továb­bá, hogy a jelölőbizottság tagja legyen Balogh László (Pest m., '29. vk.),' Dudla Jó­zsef (Borsod m., 5. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) és Kasó József (Ba­ranya m., 13. vk.), vala­mennyien a Magyar Szocia­Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács volt elnöke és Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök köszöntik egymást az ülésteremben. Elöl: Medgyessy Péter MTI-fotó: Kovács Attila lista Párt tagjai, dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a Szabad Demokraták Szö­vetségének tagja, dr. Sér a János (Komárom m., 10. vk.), a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, Roszik Gá­bor (Pest m., 4 vk.), a Fia­tal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János (or­szágos lista), a Magyar Nép­párt tagja, dr. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a Mai gyár Demokrata Fórum tag­ja, valamint Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.) független képviselő. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) úgy ítél­te meg, hogy több független képviselőre lenne szükség a bizottság munkájában, te­kintettel arra, hogy négy MSZP-tagot is beválasztot­tak. Ezt a javaslatot az Or­szággyűlés nagy többséggel elvetette. Végül az eredeti indítványt fogadták el a je­lölőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozó együttes szavazás során. Ezután az elnök felkérte a frissen megválasztott jelö­lőbizottságot, hogy mihama­rabb tartsanak ülést, és te­gyenek javaslatot az alkot­mánybíróság öt tagjának je­(Folytatás a 2. oldalon) Ma ülést tart a megyei tanács Ma reggel 8 órakor Ka­posváron, a tanácsiszékház nagytermében tart ülést a megyei tanács. A testület tájékoztatót hallgat meg a végrehajtó bizottságnak és a tisztségviselőiknek az el­múlt tanácsülés óta végzett tevékenységéről. Értékeli az ifjúsági törvény végrehajtá­sának tapasztaltait, és meg­tárgyalja, hogy milyen le­hetőségeik vannak a taná­csoknak az ifjúság társa­dalmi beilleszkedésében meglévő feszültségek felol­dására. Első alkalommal kerül a megyei tanács testületé elé a somogyi írott sajtó szere­péről szóló jelentés. Hasonló témát még soha nem tár­gyalt a testület. Mint isme­retes, az előterjesztést ké­szítők a Somogyi Néplap ré­vén augusztusiban kérdőívet juttattak el a megye lakos­ságához, s ebben olvasási szokásaikról, információ- szerzési lehetőségeikről és igényeikről kérdezték a vá­laszadókat. A tapasztalato­kat összegezi a jelentés, amelyhez kiegészítést írtak a megyében megjelenő írott sajtó vezetői. A közvélemény-kutató kérdőívet beküldők között egyéves előfizetésit sorsoltak ki a Somogyi Néplapra. En­nek alapján 1990-ben a me­gyei tanács pénzén .kapja a Somogyi Néplapot Vámosi Ferenc, Homokszentgyörgy, Béke u. 9., Felder László, Kaposvár, 48-as ifjúság útja 45. és Bradákovicsné Csere Ildikó, Taszár, Lakótelep 34 a. alatti olvasónk. Hegemlékezés a Köztársaság téren Az MSZP budapesti bi­zottsága tegnap délután ko­szorúzást rendezett a Köz­társaság téri pártház 1956- ban elesett védőinek tiszte­letére. Katona Béla, az MSZP budapesti bizottságá­nak titkára emlékezett meg arról, hogy 1956. október 23- án a sztálinista diktatúra el­törlését, az emberközpontú szocializmus kialakítását követelő fiatalok és idősek, értelmiségiek és munkások valamennyien hittek ügyük igazságában, s megdöbben­tek azon, hogy a szavak he­lyét egyre inkább a fegyve­rek ropogása vette át. Ezután hangsúlyozta, hogy a nemzeti megbékélés hosz- szú folyamata csak akkor lesz sikeres, ha mindenki nyugodtan emlékezhet meg saját halottairól, és ha sem a mosonmagyaróvári, sem a salgótorjáni vérengzés irá­nyítóit, sem pedig a fehér­zászlós Mező Imre gyilko­sait nem fogja senki hősként ünnepelni. Befejezésül Mező Imrére, oktalan és érdemtelen ha­lált lelt társaira emlékezve hangsúlyozta: tragikus sor­suk csak a gyilkosoktól vá­lassza el a népet, de kösse össze újra szabadon, most már elszakíthatatlanul a ha­za minden lakóját. Katona Béla szavait szá­mos esetben különböző meg­nyilvánulások kísérték a mintegy ötezer fős tömegből. Elhangzottak ggyetértő sza­vak, tapsok is, de erőseb­bek voltak az indulatos, az MSZP megemlékezésének jo­gosságát kétségbe vonó köz­bekiáltások. Az emlékművet a Magyar Szocialista Párt nevében Nyers Rezső, Jassó Mihály és Katona Béla koszorúzta meg. Elhelyezték virágai­kat a Fővárosi Tanács, a Baloldali Ifjúsági Társulás, a fegyveres erők, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsa képviselői is, majd lerótták kegyeletüket az elesettek hozzátartozói és sokan má­sok is. A koszorúzás után kisebb incidens alakult ki a szervezők és a volt MSZMP néhány, többségében idős korú képviselője között. Ez­zel kapcsolatban Fabriczki András, az MSZP budapesti bizottságának titkára el­mondta az MTI munkatár­sának: mivel a volt MSZMP tagjai közül senki nem je­lezte, hogy részt kíván venni a megemlékezés szer­vezésében, így az MSZP szervezte, pedig az esetleges közreműködőket szívesen látták volna. Véleménye sze­rint a megemlékezéshez mél­tatlan volt az a hang, ame­lyet az ünnepség során a megszűnt MSZMP egyes idős tagjai használtak. HAZÁNKBA LÁTOGATOTT AZ OSZTRÁK ALKANCELLÁR Tegnap gazdasági és ke­reskedelmi szakemberekből álló küldöttség élén rövid munkalátogatást tett Buda­pesten Josef Riegler, az Osztrák Köztársaság alkan- cellárja. ^ A rövid, ám beható esz­mecserékre módot adó prog­ram során Josef Riegler reggel ellenzéki pártok kép­viselőivel találkozott, majd Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Még a délelől órákban részt vett a pari; ment ülésén, majd véndé; látójával, Medgyessy Péti miniszterelnök-helyettessé tárgyalt. Az osztrák polil kust fogadta Szűrös Máty; ideiglenes köztársasági « nők. Josef Riegler megb szélést folytatott Néme Miklós kormányfővel, ma Horn. Gyula külügyminis terrel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom