Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-28 / 256. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 28., szombat Reformkor az MSZP-ben (Folytatás az 1. oldalról.) Éneikül fennáll a párton belüli „visszarendeződés” lehetősége — állapítja meg a kaposvári reformkor —, eluralkodhat az MSZMP utolsó hónapjaira jellemző defenzív magatartás, a kivárás, az egységteremtő viták helyett kiújulhatnak az új párt erőit szétforgácsoló, a politikai hatékonyságot csökkentő, külső és belső hitetlenséghez vezető torzsalkodások. Ebben a helyzetben alapvetően elhibázott lépésnek tartják a kaposváriak, hogy több reformkor — a kongresszusi „győzelemmel” befejezettnek vélve küldetését — feloszlatta önmagát. Nem helyeslik a másik véglet sugallta magatartást sem, miszerint az elvtelennek minősített kompromisszumok vagy az új párt soraiban megjelenő hiteltelen emberek miatt több volt reformkori tag nem kíván pelépni az MSZP-be. Abból az alapállásból kiindulva, hogy az újjászülető párt olyan lesz, amilyenné a tagság formálja, a kaposvári reformkor igyekszik meghatározó szerepet vállalni a szervezőmunkában, a pártépítés soron következő feladataiban. Tagjainak egységes fellépése érdekében a közeljövőben az új helyzetnek megfelelően átdolgozza platformját. Ezzel együtt szükségesnek véli, hogy a teendők egyeztetésére mielőbb országos szinten is sor kerüljön. Javasolja tehát, hogy a koordinációs bizottság hívja ösz- sze a reformkörök újabb országos tanácskozását. (Berkics) A Domisz Marcali Baráti Köre üdvözli, hogy az Ország- gyűlés nem fogadta el Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter azon válaszát, amelyben a Magyar Néphadsereg átszervezésével, valamint a szovjet csapatok részleges kivonulásával szabaddá vált épületek, ingatlanok és lakások további hasznosítását taglalta. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek ezen épületek, ingatlanok és lakások azonnali tanácsi tulajdonba vételét követelik. Városunkban a tanácsi bérlakásra várók teljes körének ezáltal azonnal megoldódna a lakásproblémája. Felkérjük a tisztelt képviselőket, hogy csak olyan választ fogadjanak el, amely ezen vagyontárgyak azonnali tanácsi tulajdonbavételét tartalmazza. (OS) SZÁZTIZENNÉGY-EZER HITELES ALÁÍRÁS A Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett, népszavazás kiírását célzó 204 152 aláírás közül 114 470-ről állapítható meg, hogy minden vitán felül hiteles. Ezt Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője közölte az MTI munkatársának kérdésére. Hozzátette: ezzel a törvényben előírtat — a százezret — meghaladta az azonosított kezdeményezők száma. Az erről készült jelentést megküldték az Országos Választási Elnökségnek, amely pénteki ülésén jóváhagyólag továbbította azt az Országgyűlés elnökének. Az ANH vezetője szólt arról is, hogy a későbbi ellenőrizhetőség és az adatvédelem érdekében az aláíróleveleket három hónapra ügyvédi letétbe helyezik az Országos Választási Elnökség kérésére. (MTI) SZDSZ sajtótájékoztató Befejeződött az SZDSZ népszavazást szorgalmazó kampánya során gyűjtött aláírások hitelesítése, s az eredmények alapján a referendum kiírása törvényesen elkerülhetetlen — jelentette be Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője pénteken a Kossuth klubban tartott SZDSZ- sajtóértekezleten. A tájékoztatón ismertették az SZDSZ ügyvivő testületének állásfoglalását, amelyben leszögezik, hogy a szabaddemokraták szükségesnek tartják a népszavazást a kezdeményezés valamennyi kérdésében — kivo- nulijanak-e a pártszervezetek a munkahelyről; elszámoljon-e az MSZMP (MSZP) a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról; csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására; feloszlassák-e a munkásőrséget — megtartani. Ez a már megoldottnak látszó kérdésekben (a pártok munkahelyi működésének megtiltása és a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatása) sem fölösleges — mondotta Tölgyessy Péter, az SZDSZ tanácsának tagja —, hiszen ha a nép kinyilvánítja akaratát, ezzel lehetetlenné válik a döntés későbbi parlamenti felülvizsgálata. Vagyis az állampolgárok a népszavazáson megerősíthetik a parlament októberi döntését az adott kérdésekben. Az SZDSZ takarékossági szempontból elfogadhatónak tartja, hogy az említett négy kérdésben a referendumot, illetőleg a címer és a nemzeti ünnep ügyében a kormány által javasolt népszavazást egyidejűleg rendezzék meg. Ugyanakkor elfogadhatatlannak minősítik, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése élőtt kitűzzék az elnökválasztást. Az elnökválasztás ugyanis nem a szavazólapok kitöltésével, hanem a választás időpontjának kitűzésével kezdődik, amikor is elindul a választási kampány. Képtelenségnek tartják, hogy párhuzamosan folyjék az elnökválasztási kampány és egy olyan népszavazás előkészítése, amely esetleg az államfő későbbi megválasztása mellett dönt. (MTI) A kormány 1990-92. évi gazdaság politikai programja Az Országgyűlés várhatóan novemberi ülésszakán vitatja meg a kormány hároméves gazdaságpolitikai programját. A már elkészült, de korántsem végleges koncepció részleteiről dr. Báger Gusztáv, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke tájékoztatta Csávás Sándort, az MTI munkatársát. Az elképzelések lényege, hogy a vállalkozások ösztönzésével és a gazdaság további liberalizálásával megteremtse a vegyes gazdasághoz vezető kibontakozás alapjait, a szerkezetváltáshoz szükséges feltételeket, valamint stabilizálja az ország pénzügyi és nemzetközi fizetési helyzetét. Ez — mint a képviselők elé kerülő anyagból is egyértelműen kiderül — nem lesz könnyű feladat. Ugyanis ahhoz, hogy elindulhassunk a gazdasági fejlődés útján, számos megszorító intézikiedésre is szükség lesz, mind az államháztartásban, mind a gazdálkodó szervezeteknél, mind pedig a lakosságnál. A program készítői mindenekelőtt a jelenlegi gazdasági helyzetből indultak ki. Az idén érezhető némi elmozdulás a kedvező irányba. A nemzeti termelés ösz- szességében várhatóan 2 százalékkal nő. Az ipar területén a vállalatok 40 százalékánál számottevő teljesítményjavulás és jövedelem- növekedés mutatkozik, míg körülbelül egyharmaduknál stagnál, viszont több a pozícióját mentő, illetve veszteségessé vált gazdálkodó szervezet. A mezőgazdaságban a növénytermelés az előzetes számítások szerint jó évet zár, az állattenyésztés teljesítménye azonban az érdekeltségi és piaci zavarok miatt csökken. A kereskedelmi mérleg aktívuma — az előzetes számítások szerint — a részleges importliberalizálás mellett is meghaladja majd a tavalyi 500 millió dolláros szintet. E kedvező tendencia ellenére a folyó fizetési mérleg egyenlege — a szükséges kormányzati döntések elmaradása, valamint a lakosság felfokozott deviza- vásárlása miatt — deficites lesz, ennek mértéke meghaladja a tervezettet, annak mintegy kétszerese, 1,3—1,4 millió dollár lesz. A nem konvertibilis elszámolású forgalomra szintén az egyensúlyhiány jellemző, mivel a tervezett 130 millió rubeles passzívum helyett 5—600 millió rubeles fizetésimérleg-aktívummal kell számolni. A lakosság fogyasztásának növekedése jelentősen meghaladja az előirányzottat, miközben külföldi vásárlásai is dinamikusan emelkedtek. A bérek gyors, a tervezettnek kétszeresére való növekedése bér—ár spirál kialakulásához vezethet. Az infláció az év. végéig 17 százalék körül alakul, összességében a pénzügyi rendszer helyzete egész évben kritikus volt. Ilyen háttérrel kellett a kormánynak előremutató gazdasági koncepciót kidolgoznia, mely megalapozhatja a jelenlegi krízisből való kilábalást. Ez úgy tűnik, nagy vonalakban sikerült is, azonban az elképzelések nem mentesek az ellentmondásoktól. Magyarország nemzetközi fizetési helyzete az elkövetkezendő években igen kiélezett lesz, mivel az adósságszolgálati kötelezettség 1990-ban még viszonylag mérsékelt, mintegy 1,8 milliárd dollárt tesz ki, ellenben 1991—92-ben a törlesztés már 2,3, illetve 2,9 milliárd dollárra emelkedik, míg az évi kamatfizetések összege várhatóan 1,3—1,5 milliárd dollár lesz. Az export, az idegenforgalom és a tranzitszállítások bevételei legfeljebb a kamatfizetési kötelezettségek 70 százalékát fedezik, ezért a gazdaság finanszírozásához az elkövetkezendő években is jelentős hitelfelvételre lesz szükség. Közben a tőkés piacokoh a konjunktúra lanyhulására lehet számítani, s így a mainál kedvezőtlenebbek lesznek gazdaságunk exportpozíciói. Várhatóan kedvezőtlen viszonyok érvényesülnek majd a KGST-országok- kal folytatott kereskedelemben is, mivel itt a partnerek fizetőképességének hiánya, illetve a magyar aktívum csökkentése érdekében a kivitel erőteljes mérséklése várható. A magyar gazdaság belső szerkezeti adottságai sem kedveznek a kibontakozási programnak. A tőke és a munkaerő jelentős hányada az energetikai és az alapanyagtermelő szektorban összpontosul. A gazdasági és a humán infrastruktúra fejlesztése pedig tőkeigényes, de a jelen helyzetben nem fejleszthtő olyan mértékben, hogy az infrastruktúra hiánya ne gátolja a gazdasági összteljesítmény növekedését. A belső piac bővülése, a beruházások és a fogyasztás általános élénkítése sem válhat a következő évek gazdasági fejlődésének motorjává, mivel a jelentős mértékű adósságállomány mellett nem vállalható a már 1985 —87 közötti, kudarcot vallott gazdasági kurzus visz- szaállítása. A kormány ilyen helyzetben elsődleges feladatának tekinti, hogy tevékeny-" ségével előmozdítsa a gazdaság szerkezeti alkalmazkodó képességének erőteljes fokozását, a világgazdaság progresszív áramlataihoz való kapcsolódást. Ennek érdekében mindenekelőtt a vállalkozások feltételeinek javításával kívánják elérni, hogy a magyar gazdaság kimozduljon a mélypontról. Ennek szellemében már a jövő évben ki szeretnék alakítani a privatizálás alapvető szabályait, létrejöhet az állami vagyonalap és megkezdődhet az állami vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás. Emellett létrejön a monopóliumellenes szabályozás, s ennek intézményi feltételei is megvalósulnak. Az elgondolások szerint folytatódik a piac fejlődését akadályozó korlátok lebontása — a liberalizálás és a dereguláció —, valamint a piac hiányzó vagy a már meglevő, de fejletlen intézményeinek létrehozása, és külön törvény szabályozza majd az értékpapír-forgalmat is. Az új, piacképes vállalkozások élénkítésére, esély- egyenlőségük megteremtésére vállalkozásélénkítő program indul: a gazdasági társaságoknál és a magán- vállalkozóknál csökken majd az adóteher, javul a vállalkozások széles értelemben vett infrastruktúrája, jelentősen kiszélesedhet a finanszírozás bázisa, a vállalkozókat segítendő, új alapokat teremtenek. Sor kerül továbbá az adó- és elvonási rendszer módosítására, mégpedig úgy, hogy szűkülnek a nyereségadó-kedvezmények. Elhatározás az is, hogy megvalósuljon a versenysemlegesség a társaságok, a magánvállalkozások és az állami vállalatok között. A jövő évtől az állami tulajdon után osztalékot kell fizetni a költségvetésnek. A gazdasági szerkezetváltást alapvetően a piaci nyomás kényszerítő erejével kívánja elérni a kormány. Mindenekelőtt segítik a szélesebb értelemben vett világgazdasági nyitást; az áruk, a tőke, a szakismeretek, valamint a munkaerő-áramlás ösztönzésével. Ez a belső gazdálkodásban az import- verseny szélesítését, az exportpályázati rendszer korszerűsítését, valamint a megfelelő árfolyampolitika kialakítását és érvényesítését jelenti. Emellett az állami kiadások mérséklődésére is számítani lehet, ami enyhíti a költségvetés hiányát, s erőforrásokat szabadít fel más területek számára. A támogatások leépítésével az állam visszavonul, nem támogatja a továbbiakban a gyenge versenyképességű vagy éppen veszteséges vállalatokat. A megszorító intézkedések mellett ösztönözni kívánják az oktatás, az egészségügy, valamint a tudomány fejlődését. Ezért a rendelkezésre álló szűkös anyagi keretekből is kiemelkedő összegeket juttatnak e célokra. A szociálpolitikában, a foglalkoztatáspolitikában és az emberi környezet megóvásában is új felfogás érvényesül majd a jövőben — ígéri a kormány gazdasági programja Olyan szociálpolitikai rendszer megteremtése a cél, amely igazságos és a jelenlegi gyakorlattal szemben — amely az ár- és a támogatási rendszeren keresztül nemcsak a legrászo- rultabbakat támogatja, hanem a tehetősebbeket is — a nagyobb jövedelemdifferenciálódásból adódó társa, dalmi feszültségek tompítását vállalja föl. Ugyanakkor hosszabb távon hozzájárul egy modern, jóléti állam intézményrendszerének kialakításához. A foglalkoztatáspolitikában viszont az eddigieknél nagyságrendileg nagyobb munkanélküliséggel kell számolni. Az ebből adódó problémák megoldására úgy készül a kormány, hogy ösztönzi a szakmaváltással is járó vállalkozásokat, a szolgáltató ágazatok munkaerő-felszívását. A gazdaságpolitikai program természetesen veszélyeket is rejt magában, mivel a jelenlegi magyar gazdaság igen széttagolt, a világgazdaságtól valójában — legalábbis minőségi értelemben — erősen elzárt s egy ilyen piac bővítésére világviszonylatban is alig létezik példa. Ezért előre pontosan nem kalkulálható feszültségekkel járhat számos új intézkedés bevezetése. Az ebből adódó hatások ma ,még kiszámíthatatlanok. E kockázatokat azonban vállalni kell, ha a magyar gazdaság számára valóságos kibontakozási esélyt szeretnénk adni az elkövetkezendő években. Feltehetőleg a jövőben bármilyen összetételű kormány veszi is át a jelenlegi helyét, alapvetően nem marad más útja, mint a jelenlegi program főbb elgondolásait, irányait követni. A programtervezetet a következő hetekben, széleskörűen megvitatják még a különböző szervezetek, intézmények szakemberei és testületéi, s ezek |Után kerül a véglegesített szövegű tervezőt az Országgyűlés elé. George Bush amerikai elnök október 26-án a Fehér Házban aláírta azt a hivatalos okiratot, amellyel az F,gyesült Államok nem köti évenkénti törvényhozási jóváhagyáshoz, hanem határidő nélkül megadja Magyarország számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Jobbról Várkonyi Péter nagykövet. (MTI—TEL)
