Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-16 / 245. szám

1989. október 16., hétfő Somogyi Néplap 3 Somogyiakkal a népfrontkongresszuson Hatalmas érdeklődés mellett Kedvezményes piac Kaposváron (Munkatársunk telefon- jelentése) A somogyi küldöttek már pénteken délután elindultak Budapestre. Az utat az ag­godalom és a bizakodás egy­aránt jellemezte. Mindenki érezte: ez a kongresszus nagy jelentőségű lesz, ám azit nem tudni, hogy sor­rendben a kilencediknek, vagy az elsőnek számít majd: megújul a HNF vagy teljesen új mozgalomként indul útjára. Péterfai Vince nagybajomi népfrontelnök mondta: különösen falun nagy ennek a mozgalomnak a népszerűsége. Náluk egyet­len kikötése volt az akti­vistáknak, az, hogy ne le­gyen párt. — Szükség van a nép­frontra, csak meg kell újí­tani a struktúrát, el kell ha­tárolódni mindenféle atyás­kodó hatalmi szerveződéstől — mondta dr. Kanyar Jó­zsef megyei népfrontelnök. Úgy látszik, más megyék küldötteit is élénken foglal­koztatták ezek a gondola­tok: amint a somogyiak be­léptek szálláshelyükre, azon­nal a kezükbe nyomták a Komárom—Esztergom me­gyei küldöttség felhívását arról, hogy „nem hagyomá­nyos kongresszust” akar­nák, nem megújulásra, ha­nem új mozgalomra van szükség. Még ezen az estén kitün­tették azokat, akik sokat tettek a mozgalomért. So­mogyiról ketten, Péterfai Vince, a másik: a kaposvári Bizderi Antalné, a Tungs­ram elektronikai gyárának dolgozója, aki sok elfoglalt­sága ellenére részt vett szinte valamennyi nép­frontmunkában. Az előbbi a népfrontmunkáért ezüst, az utóbbi bronz fokozatát kap­ta. Az első napon a somogyi­ak közül ketten szerepel­tek: dr. Kanyar József, aki két gondolatot fejtett ki, igen figyelemreméltóan. Az egyik az általa régóta szor­galmazott téma, a vidéki Magyarország felemelkedé­se. a másik a szomszéd szágok egy részével meg­romlott kapcsolatunk volt. Kifejtette: a kisantant új­raéledésének veszélyétől tart. Felszólalása felvilla­nyozta a küldötteket: állítá­sait többen vitatták. Né­meth Miklós miniszterel­nök felszólalásában — aki egyébként nem sokkal dr. Kanyar József után kapott szót — a „külső és belső veszélyek”, • mind pedig a településfejlesztés fontossá­ga szerepelt. Ugyancsak vita kereszttüzébe került Forster Gyula osztopáni esperes plé­bános segítő szándékú egy­perces hozzászólása is: egy a cigányokat érintő kérdés­ben „új magyaroknak” ne­vezte őket. Az esperes, ma­ga is mintegy 40 cigánnyal foglalkozik, és bizalomra érdemesítette ezt a népcso­portot, éppen a cigányoktól kapta említett kifejezéséért a kritikát. Másnap viszont nagyon megtapsolták, amikor az­zal kezdte felszólalását: va­sárnap lévén, úgy érzi, nem mulaszt kötelességet, mert most a szónoki emelvény az oltár. Az őszinteség és nyíltság tett nagy hatást a küldöttek közül Bizderi Antalnéra. Megerősödött benne az, hogy a kongresszuson megfogal­mazott célok csak úgy való­sulhatnak meg, ha minden­ki összefog. A barcsi küldöt­tet, Bokor Józsefet további tettekre sarkallta ez a kong­resszus. Itt döbbent rá, hogy valóban kezd tért hódítani a nyíltság és a demokrácia. Bellái Zoltán református es­peres úgy érezte, hogy a Sopronban vámügyi szak­mai napok kezdődtek va­sárnap a Magyar Gazdasá­gi Kamara szervezésében. A mintegy 200 vállalati szak­ember a vámmunka és a szállítmányozás területéről érkezett, hogy tájékoztatást hallgasson meg és konzultá­ciót folytasson a vámügyek­népfroni lesz, amely a nép­pel és a népért dolgozik. Berkes Sándor inkei nép­frontelnök úgy érzi, hogy az átmeneti korszakban külö­nösen nagy lesz a szerepe a népfrontnak: segíthet meg­akadályozni a társadalom destabiilizálását, és vállalhat sok olyan helyi ügyet, ame­lyet a pártok nem hajlandók felvállalni. Péterfai Vince úgy látja: a kongresszus a hatalomtól való elhatároló­dást kellően kinyilvánította, és a jövőben még nagyobb szerepe lesz a helyi kezde­ményezéseknek. Dr. Novák Ferenc megyei népfronttitkár a kongresz- szusról szólva elmondta: ag­godalmai zömmel eloszlot­tak. Ez a kongresszus — no­ha az elején úgy tűnt, a ko­rábbiakban hasonlóan bele­veszik a lényegtelen kérdé­sékbe — végül is elkerülte a buktatót, tisztességgel szol­gálta a nemzet céljait. Hi­telesnek számító emberek tettek hitet a népfronteszme mellett. A kongresszus ál­lást foglalt a nemzetet fog­lalkoztató fontos kérdések­ben is, és hozzájárult, hogy az átmenet békés és kultu­rált legyen. Azz'al is példát mutatott, hogy toleráns volt, de elkerülte a szélsőségeket, A vezetőségnek óriási fel­adata lesz, hogy a népfront nevét megőrizve, kevesebb pénzzel és bürokráciával több öntevékenységgel — az új megfogalmazásban „tömegmozgalomként” mű­köde), független társadalmi szervezetként dolgozzon to­vább. Szegedi Nándor bijn esedékes változásokról. Jövőre ugyanis az Ország- gyűlés elé terjesztik a vám­törvény és a vámtarifa-tör­vény tervezetét. Feltétlenül szükséges, hogy magas szin­tű jogszabály határozza meg a vám helyét a gazda­ság rendszerében. Szombaton reggel 9 órára hirdették meg Kaposváron a sportcsarnok előtti parko­lóban a kedvezményes pia­cot. Előtte egy órával már több százan álltak sorba, s amikor megérkeztek az áruval rakott teherautók, meg is kezdték az árusítást. A Dolgozó Fiatalok Ka­posvári Szervezete és a Vö­röskereszt által kezdeménye­zett akció nem várt sikert aratott. A hetesi tsz egy va- gonnyi káposztát hozott, s két óra alatt az utolsó dara­big eladták-. A Balaton Fű- szért 40 mázsa vöröshagy­mát és 50 mázsa almát ho­zott a piacra, de 10 órára mind elfogyott. Ezért a Fű­szért a raktáron levő mara­dék 10 mázsa almát is ki­szállította. Ez is csak délig volt elég. Így azok, akik ebéd után keresték föl a kedvezményes piacot, már csak burgonyát vehettek. Ezt a jákói Aranykalász tsz két teherautója szállította folyamatosan. Szombat es­tig mintegy 9—10 teherautó­nyi burgonya talált vevőre. A sportcsarnokban „bála­butik” várta az érdeklődő­ket. A Zselic Ipari Szolgál­tató Kisszövetkezet nagy­részt holland és nyugatné­met importból származó farmerokat, dzsekiket, puló­vereket és különféle gyer­mekruhákat kínált. Sokan keresték föl a „butikot”, s a legtöbben nem távoztak üres kézzel. Délben több mint 20 ezer forint volt már a kisszövetkezet bevétele. A piac szervezői köszöne­tét mondanak a vásárlóknak a türelemért. Megtudtuk azt is, hogy a nagy érdeklő­désre való tekintettel még ebben a hónapban szeretné­nek létrehozni egy hasonló piacot, és sárgarépát. má­kot is akarnak árusítani kedvezményesen. A Balaton Fűszért vezetői megígérték: legközelebb lényegesen több almát és hagymát hoznak ki. A Dolgozó Fiatalok Ka­posvári Szervezete és a Vö­röskereszt városi vezetősége várja a megyeszékhely kör­nyéki tsz-eknek a jelentke­zését, nagy mennyiségű áru szállítására és helyszíni ér­tékesítésre. A piacon nagyon sokan keresték a vöröshagymát. A Balaton Fűszért raktárába csütörtökön érkezik hagy­ma, s ott lehet belőle vásá­rolni. A kedvezményes piacot elsősorban a nyugdíjasok és nagycsaládosok helyzetének könnyítése érdekében szer­vezték és nem a magánke­reskedőknek. Ennek ellené­re azonban jó néhány ma­szek" kereskedő is — kihasz­nálva az alkalmat és a szer­vezők jóhiszeműségét — itt töltötte fel készletét.. . Fenyő Gábor Vámkonferencia Sopronban Futás a jobb szomszédságért Híd, amely összeköt célszalaghoz az első befu­tók. A gyermekek számára kiírt 5 kilométert több mint 120 méteres előnnyel Endré- di Adóm kaposvári verseny­ző teljesítette. A felnőtt fér­fiak versenyében Bók Lász­ló, a nők közül Farkas Ágo­ta győzött. Hatalmas tapsvihar és nemzetiszínű célszalag fo­gadta a távot teljesítő leg­idősebb versenyzőt, akiről az indulás előtti pillanatokban csak annyit tudtunk meg, hogy nyugdíjas putinai la­kos, 71 éves, és 18 évvel ezelőtt kezdett el rendsze­resen futni. A rendezők ajándékaként a barcsi Vörös Csillag Ter­(Folytatás az 1. oldalról.) Dráva menti nyár ünnepsé­gein a szomszédokat. A két város vezetőinek állandó a kapcsolata. A hét végén pe­dig az első alkalommal ren­dezték meg Virovitica és Barcs között a futóversenyt. A rajthoz igyekezve Hor­váth Gábor, a Barcsi Városi Tanács sportfelügyelője ava­tott be a szervezjés és ren­dezés kulisszatitkaiba. — Több évvel ezelőtti öt­let valósult meg most. Pél­dának a Komárom—Komar- no közötti sportrendezvényt vettük. A határon percek alatt in­tézték el az útlevél- és vám- vizsgálatot, s negyed órával később már Virovitica fő­terén, a régi vár előtti start­helyen szórakoztatta a helyi néptáncegyüttes a vendége­ket. Törpimir Markotics üdvöz­lő szavai után Ivan Ljulj köszöntötte a helyi tanács nevében a sportrendezvény résztvevőit, majd a startpisz­toly dörrenése után a több mint 180 tagú mezőny ne­kivágott a 16 kilométeres távnak. A rajt időpontjában a két országot összekötő hí­don találkoztak a barcsi és a viroviticai vezetők, majd a cél színhelyére, a barcsi városi sport- és szabadidő- központba mentek. A táv megtétele során a helybeli lakosok nemcsak a hazaiakat buzdították; tört magyarsággal ‘ köszöntötték valamennyi versenyzőnket. Először szaladhattak át a versenyzők megállás nélkül a fölemelt határsorompók alatt; a szolgálatot teljesítők biztatása mellett rugaszkod­tak neki az utolsó kilométer­nek. A barcsi ifjúsági fúvósze­nekar pattogó indulói és a lelkes nézőközönség tapsvi­hara közepette érkeztek a Wrt**í melőszövetkezet emblémá­jával díszített rajtszámot minden futó megtarthatta. A győztesek és a helyezettek méltó elismeréséről a rende­ző szervek gondoskodtak. Hangulatos népzenei és néptáncműsorral folytatódott a hagyományteremtő ren­dezvénysorozat a barcsi mű­velődési házban. A közös vacsorával egybekötött ma­gyar—jugoszláv baráti esten a szórakozás mellett terve­zés is folyt: a híd összehoz­ta a tenniakarókat. Mészáros Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom