Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
Meghatározó szerep a jövőben is A Hazafias Népfront IX. kongresszusa — Németh Miklós felszólalása — Elfogadták az új alapszabályt A vártnál is nagyobb sikere volt a kaposvári sportcsarnok előtt a szombati zöldség- és gyümölcs vásárnak: délre minden áru 'elfogyott. A rendezők — a siker alapján — újabb szervezésbe kezdtek. (A felhozatalról szól írásunk a 3. oldalon.) FIDESZ - kongresszus ÉLÉNK VITA — PROGRAMTERVEZET illetve az egységes Magyar- országról kifejtett nézetekre reagálva — arra figyelmeztetett: támaszkodjunk a vidéki Magyarországra, hogy minél előbb egységes ország legyünk! A miniszterelnök a továbbiakban, a népfrontmozgalom értékteremtő hivatásáról szólva, kifejtette: ez a hivatás a formálódó plurális politikai rendszerben világos és egyértelmű. A különböző embercsoportok érdekeit képviselő és kifejező intézmények kiépítésével egy időben segítenie kell azoknak az ország sorsáért felelősséget érző embereknek az összefogását, akik nem kívánnak belépni egyetlen pártba sem. Kiemelten foglalkozott az önkormányzatokkal, amelyeknek kiépítésében a népfrontmozgalomnak meghatározó szerepe volt eddig is és lesz a jövőben is. Mint mondotta: az önkormányzatokra a politikai, a gazdasági, a szociális és a kulturális életnek égető szüksége van, mert az önkormányzat a kulcsa a bürokráciától mentes államigazgatásnak, az öntevékenységen, az önigazgatáson alapuló szociálpolitikának, a tulajdonr.e- formnak és a településfejlesztésnek. A népfrontmozgalom és a kormány felelőssége közös abban, hogy a társadalom önszervező, önfenntartó és önvédelmi erői kibontakozzanak. Népi támaszték nélkül ugyanis a többpártrendszer, a demokrácia erőtlen. Ezzel összefüggésben Németh Miklós óva intett attól: nehogy a kisebbség erős hangja elriassza és tétlenségre kárhoztassa a többséget, s a ma még szunnyadó civil társadalom, a hallgató többség egyfajta hipnózis áldozata legyen. A pártok versenyéből, a szövetségkötés és -bomlás folyamatából kiindulva a miniszterelnök a parlament feladataira is kitért. Történelmi fontosságúnak minő(Folytatás a 2. oldalon) A Fidesz általános politikai helyzetének megtárgyalása, valamint a beszámolók fölötti vita töltötte ki a szombati napot a Fiatal Demokraták Szövetségének II. kongresszusa. A hozzászólók szombaton a választmány elmúlt másfél éves tevékenységéről számot adó beszámolóról fejtették ki véleményüket, majd szekcióüléseken tanácskoztak. A kongresszus egyhangúlag megerősítette azt a döntést, hogy a Fidesz nem kíván tovább részt venni az ifjúsági szervezetek országos tanácsának munkájában. A megjelentek tudomásul vették — 22 ellenszavazattal és 102 tartózkodással — a választmány éves működéséről szóló, majd 3 ellenszavazattal és 46 tartózkodással elfogadták az Ellenzéki Kerékasztalban való munkáról szóló beszámolót. A programtervezet vitájával folytatta munkáját vasárnap a Fidesz II. kongresszusa. Az elnöklő Hegedűs István bejelentette, hogy a Fidesz-kongresszus első két napján 100 fővel gyarapodott a Fiatal Demokraták Szövetségének taglétszáma. A kongresszus harmadik napjának reggeléig pedig több mint 80 ezren adták kézjegyüket az SZDSZ és a Fidesz közös népszavazést követelő aláírásgyűjtő akciójához. A délelőtti — már a meghirdetett napirend szerint zajló — plenáris ülés folya(Folytatás a 2. oldalon.) A kongresszust Dobos László, a HNF OT ügyvezető elnökségének titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a Hazafias Népfrontot hiteles mozgalommá kell tenni, elszámolva múltjának arra érdemes részével és értékként felmutatva mindazt, amit az új Magyarország felépítéséhez magunkkal vihetünk. Ezt követően hosszas vitában az ügyrendről határozott a 814 szavazati jogú résztvevő. Huszár István elnök-főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a HNF országos tanácsának a VIII. kongresszus óta végzett munkájáról készült írásos beszámolóhoz. A most (leköszönő elnökfőtitkár bevezetőjében rámutatott: akarjuk, akartuk a változást, akarjuk, hogy a mély és elhúzódó válságból társadalmi kataklizmák nélkül mielőbb kiemelkedjünk, létrejöjjön a demokratikus jogállam, amely garantálja az emberi jogok érvényesülését, a nemzeti felemelkedés eshetőségét. A népfrontmozgalmat gyakran méltaS lan, megalázó szerepre kárhoztatta az önkény, a kezdeményezéseket gyakran nemcsak elhallgatás, visszautasítás, hanem időnként elmarasztalás fogadta. De a mai sokszínű változás számos eleme a népfrontban sarjadt. A népfront jelenéről, jövőjéről szólva hangsúlyozta: most itt a történelmi esély arra, hogy megtisztultan, megerősödve, önálló és független népfrontmozgalom bontakozzon ki, az emberi szabadságon nyugvó nemzeti összefogás megteremtésén munkálkodva. Az elnök-főtitkár beszédét követően Rőder Edit az alapszabály szerkesztőbizottságához érkezett javaslatokkal ismertette meg a plénumot, majd Kukorelli István ügyvezető elnök tartott előadói beszédet a népfront jövőjéről. Leszögezte: az elmúlt időszakban a múlt ellen jöttek létre szekértáborok, ám most már a jövőért kellene szerződést kötni. Mint mondotta: a népfront ennek a közösen kidolgozott szerződésnek az egyik aláírója kíván lenni. Kukorelli István fontosnak ítélte egy, tagjaiban szuverén nemzeti centrum kialakulását, mert — miként rámutatott — egy megzavarodott , elbizonytalanodott és szélsőségeiben egymás ellen hadakozó társadalom könnyebben manipulálható, s egyúttal jó táptalaja a téveszméknek. Márpedig ezek a téveszmék — a nacionalizmus, a faji előítéletek, a szociális demagógiák, az antikommunizmus, a szovjetellenesség — pártprogramokban vagy pártgyűléseken kimondva, kimondatlanul újjászületőben vannak. Ezekkel az eszmékkel ma Magyarországon ugyan választást lehet nyerni, de az országot lehet elveszteni — mondotta az ügyvezető elnök, majd így folytatta: — A népfront minden megnyilatkozásában lépjen származik, társadalmilag ellenőrzött és jogilag korlátozott. A népfront jövőbeni lehetséges szövetségeseit azokban látta az ügyvezető elnök, akiknek céljai lényegében azonosak a mozgaloméval. A kongresszus dokumentumai — az Országos Tanács beszámolója, a népfront jövőterve és alapszabálya — feletti vita első szakaszában hozzászóló küldöttek elsősorban az országgyűlési képviselő-, valamint a köztár- saságielnök-választásokkal, az önkormányzatokkal, a falu szerepével, a népfront helyi tennivalóival, a mozgalom jellegének tartalmi kérdéseivel foglalkozott. A vitában felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Elöljáróban — a vidéki Magyarországról, Híd, amely összeköt Húsz éve már, hogy Barcson megépült a Dráva-híd, s forgalmas határvárossá formálta a 'települést. A híd révén a település a nemzetközi forgalomba is bekapcsolódott és kaput jelentett a szomszédolásnak is: a karnyújtásnyira élők meg is szoríthatták egymás kezét. A kishatárforgalom megindulásával a kulturális és sportkapcsolatok is kialakultak, majd az évek során megerősödtek. Az elmúlt 10 —11 évben majdnem harminc alkalommal léptek föl Viroviticán és környékén a barcsi együttesek, s ugyanennyiszer látták vendégül a barcsi majálisokon és a V (Folytatás a 3. oldalon.) fel ezen eszmék vagy elszólások ellen. Erre az őrködésre a népfrontnak erkölcsi alapja van, hiszen e mozgalom nemcsak levélpapírjain és cégtábláin viselte a nemzeti színeket. Az 1985- ös kongresszus óta kezdeményezője, elindítója volt a civil társadalom és a többpártrendszer élesztésének. A szélsőségektől való elhatárolódást hangsúlyozva Kukorelli István a nemzeti kiegyezés szükségessége mellett érvelt. Mint rámutatott, történelmi tanulság, hogy sohasem volt könnyű feladat a magyar—magyar kiegyezés. Márpedig enélkül nem lehet sikeres a békés átmenet. Rátérve A népfront jövőterve című dokumentumra, elmondta: ez a terv nem pártprogram, hanem össztársadalmi szempontokból cselekvési irányokat jelöl meg. Részletesen szólt a népfrontmozgalom jövőbeni politikáját jellemző kül-, bel- és gazdaságpolitikai elképzelésekről. — Civilizált, humanizált, azaz emberi társadalmat akarunk — mondta az ügyvezető elnök ezután. — Ma Magyarországnak közösségi demokráciára, helyi társadalmakra, egyesületekre, szakmai önkormányzatokra van szüksége, s ez többet, mást jelent, mint a többpártrendszer. E közösségteremtést a népfront hagyományaihoz híven fő célkitűzésének tartja. Ugyanakkor olyan közhatalmat képzel el, amely a közakaratból „E népet érettnek és hivatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza” — a Márciusi Front több mint fél évszázaddal ezelőtti kiáltványának ezt a megállapítását választotta alapgondolatául a Hazafias Népfront IX., előrehozott kongresz- szusa, amely szombaton reggel Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában kezdte meg munkáját és tegnap este a tisztségviselők megválasztásával fejeződött be. Az elnökségben helyet foglalt és felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 245. szám Ara; 4,30 Ft 1989. október 16., hétfő
