Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

NAPILAP XLV. évfolyam, 216. sióm Ára: 4,30 Ft 1989. September 13,, werda Elhagyták a táborokat ai NDK-sok A fő irány: Sopron és Hegyeshalom Kedd reggelre ctuknem valamennyi NDK-dllampotgár elhagyta a Magyar Vömkerem öt táborát■ Csillebércen átmenetileg még hús»tan tartóekocttak. Miután a9 NDK- államgolgárok honánkból — immár a Vöröskereszt segít­sége nélkül — bármely országba szabadon távozhatnak, nincs szükség a táborok további fenntartására- Így ezeket a legrövidebb időn belül bezárják. Az NDK-beli menekültek töltik ki az NSZK-ba történő be­lépéshez szükséges adatlapot az osztrák-német határon Kedden napközben is foly­tatódott az NDK-beli állam­polgárok kiutazása Magyar- országról, s változatlanul Sopron és Hegyeshalom a fő irány. Sopronnál 36 óra alatt va­lamivel több mint ötezren távoztak. Tíz személy rövid ausztriai tartózkodás után visszatért. A határőröknek kijelentették, hogy mégsem távoznak az NSZK-ba, ha­nem inkább hazatérnek az NDK-ba. Hegyeshalomnál is hason­ló a mozgás. Kedden délig az Ausztriába átlépők száma meghaladta a hatezret. Kü­lönösebb „roham” nincs, He­gyeshalomnál visszatérő NDK-belit még nem fogad­tak. Híresztelések szerint Cseh­szlovákiából tömegesen ér­keznek az NDK-s menekülők úi»bh csoportjai. A győri ha­tárőrkerület parancsnoksá­gától kedden délben nyert információ szerint a hír va­lótlan. Kedden reggelig Raj­kán, Vámosazahad'in és Ko­máromon át mindössze 103 NDK-beli állampolgár lé­pett magyar területre. Ugyanitt az NDK-s kiuta­zók száma 231 volt. Ök hn- zaindultak az NDK-ba. Túl­zottak azok a híresztelések is, hogy a Csehszlovákiában tartózkodó NDK-beli állam­polgárok tömegesen szöknek át Magyarországra. Szórvá­nyosak az ilyen tiltott ha­tárátlépések. Szokatlannak minősítette a Magyarországon tartózko­dó NDK-állampolgárok ügyé­ben tett magyar lépést a szovjet külügyi szóvivő. Gennagyij Geraszimov ked­di tájékoztatóján egy továb­bi kérdésre válaszul úgy vé­lekedett, hogy a magyar in­tézkedés bizonyos mérték­ben váratlan volt. Szerinte az eset joggal kelthet eset­leg aggoralmat Moszkvában, minthogy az ügyben' a Szov­jetunió két- szövetségeséről is szó van. Minden további értékelő megjegyzéstől tartózkodva Geraszimov ismertette a TASZSZ hírügynökség kom­mentárját, amely egyebek között elítélte az NSZK tö­megtájékoztatásának NDK­(Folytatás a 2. oldalon.) Közismert, hogy a demog­ráfiai huiiám következté­ben emelkedett a középisko­lás korosztály száma, ezért intézkedések születtek a középiskolai férőhelyek szá-' mának növelésére. Viszont kevésbé ismert tény, hogy a csökkenő születésszám no- ’ héz helyzetbe hozta a böl­csődéket. Felröppent a hír, hogy a férőhelyek kihaszná­latlansága miatt a bölcsődék megszüntetésére is sor ke­rülhet. Erről kérdeztük dr. Hegedűs Endre főorvost, a megyei tanács főmunkatár- • sát. — Valóban, a csökkenő születések száma, a bölcső­dék élelmezési díjának nö­vekedése az intézményi gyermeklétszámok csökke­néséhez vezetett. Továbbá: sok anya választja a gyedet, és otthon neveli kisgyerme­két. Megvizsgáltuk a böl­csődék kihasználtságát. 1983-ban 75,3 százalékos volt a megyébfen, ami optimális arány, 1986-ban már 61,4 százalékra csökkent. Ezért hét bölcsőde megszünteté­sére, került sor, ennek hatá­sára a férőhelyek kihasz­náltsága megfelelő lett. Még­sem ajánlatos a bölesődék felett megkongatni a vész­harangot- hangsúlyozom - és ezzel Cégrádi Józsefm lapjükban szeptember 6-án megjelent Kiáltás a bölcső­dékért című írására is vála­szolok —, hogy a megyei egészségügyi vezetésnek nem törekvése a bölesődék megszüntetése, hiszen hosz- szú távon szükség van rá­juk — hangsúlyozta a főor­vos. Dr. Hegedűs Endre el­mondta: a 90-es években né­mi születésszám-emelkedésre számítanak, és ezért a böl csődéi elhelyezések iránti igény növekedni fog. Arra törekednek, hogy a már be­zárt bölcsődék visszafordít­hatatlan átalakítására ne kerüljön sor, az intézmé­nyek száma a jövőben né csökkenjen. Álláspontjuk szerint sok szülő nő kénysze­rül a közeljövőben a gyedet föladva munkát vállalni, ezért a kisgyermekek elhe­lyezésére szükség lesz. V. Zs. KÉNYESEK A MINŐSÉGRE CSURGÓI SAJT AMERIKÁBA Hosszú távú szerződésre számítanak Befejeződött a rekonst­rukció, megkezdődött a pró­baüzem a csurgói sajtüzem­ben. Bencsik Tibor üzem­vezetőtől megtudtuk, hogy a megcsappant hazai kereslet ellenére is bőven lesz mun­kájuk. Szeptembertől az év vé­géig hetven tonna szeletelt sajtot kell szállítaniuk az Egyesült Államokba. A mi­nőségre rendkívül kényes törvények miatt jócskán lesz dolguk. A napokban érke­zik meg az a dán gépsor, amellyel a csomagolást vég­zik majd. Ha a csurgóiak megfelelnek a minőségi kö­vetelményeknek, akkor hosz- szú távú szerződésre számít­hatnak. A sajtüzem gépeinek fel­újításával, a korszerű körül­mények megteremtésével nem fejeződött be a csurgói rekonstrukció. Húsz-hu­szonöt milliós beruházással megkezdődik egy savósűrítő üzem építése. Többféle ér­dek is erre kényszeríti a Kaposvári Tejipari Vállala­tot. A Magyar Demokrata Fórum vezetősége már fel­hívta a figyelmet arra, hogy az üzemmel szomszédos pa­takot szennyezik az „elenge­dett” savóval, ugyanakkor a környékein nincs rá vevő, mert ebben a térségben is vészesen csökkent a serté­sek száma, a gazdák nem tartanak igényt a savóra. Ha sűrítik, akkor a kon- centrátumot magas tápérté­ke miatt jól hasznosíthatják a takarmánykészítő üzemek. (Nagy) JOBB KÉSŐK, MINT SOHA Amikor a hajdanvolt barcsi magtárból múzeu­mot alakítottak ki, valami olyasféle örömteli érzésem támadt, mintha valami személyes, kedves értékem menekült volna meg a pusztulástól, Nincs ebben túlzás, mert többek között agrármúltunk emlékeinek megőrzése is a szívügyeim közé tartozik. A történel­münk része. A múzeum létrehozásával, a sok kö­zül egy épület már bizo­nyosan elkerüli az össze­omlás szomorú sorsát. Ne­mes, értékes célokat szol­gál. Egy-egy fokozatosan pusztuló, hajdan szép, büszke magtárépület lát­tán tíz-tizenöt évvel ez­előtt nemegyszer beszél­gettünk fotós kollégámmal a megyében utazgatva ar­ról, milyen nagy kár, hogy ezek a téglából jól meg­épített mezőgazdasági lé­tesítmények fokozatosan az enyészeté lesznek. Pe­dig akkor még több volt a pénz. Hiányzott viszont a vállalkozói, a kezdemé­nyezői lehetőség! Mostan­ra viszont megfordult a helyzet: a jó ötletek előtt megannyi kapu kitárult — viszont a pénz elfogyott. Megpecsételődött volna a sorsa agrárkultúránk értékesebb emlékeinek? Hetekkel ezelőtt valószí­nű azt válaszoltam volna: sajnos, feltehetően igen! Hiszen köztudomású: a somogyi mezőgazdasági üzemek oly mértékben el­szegényedtek, hogy a leg­közvetlenebb termelési fel­adatokhoz is alig-alig tud­ják előteremteni a szüksé­ges forintokat. Amikor egy elöregedett termelő- eszköz kicserélése is sú­lyos gondokat okoz, ho­gyan is gondolhatnának ~ágrártörténeti emlékek megmentésére?! Megértet­tem a helyzetet, bármeny­nyire elszomorít is a ros- kadó tetejű, valamikor a falvak többségében egyet­len „emeletes” épületnek számító, düledező magtá­rak látványa. Lehetetlent nem lehet kívánni, a fon­tossági sorrendet az élet­ben tudomásul kell venni. Ebben az úgynevezett „lemondási időszakban” né­hány hete újra elkezdett pislákolni bennem a re­mény. Tudomásomra ju­tott, hogy a nagyberki Kapos Völgye iTerrHelőSZÖ- vetkezet tárgyalásokat folytat a kastélyparkban levő magtár hasznosításá­ra. A tervek szerint tár­sulás formájában a szép, régi, műemlék jellegű épületet ugyancsak hagyo­mányokat őrző, úgyneve­zett lakodalmas házzá kí­vánják alakítani. Olyan funkciót, olyan hasznosí­tási módot szánnak a lé­tesítménynek, amilyen az országban még nemigen van. Pedig a nagyberki tsz sincs gazdaságilag sokkal jobb helyzetben, mint az átlag. Viszont a mai pénz­szűkös világban is a hol­napi, pénzt gyarapító lehe­tőségeket mérlegelik. Mert azon túl, hogy ezzel az öt­lettel ismét megőriznek a jövőnek egy agrárépíté­szeti értéket, távlatilag anyagi gyarapodást, jöve­delmet is várnak tőle. Bi­zonyos, hogy megalapozot­tan, s nem csalódnak vá­rakozásukban. Egy kicsit példának tar­tom a nagyberkiek kezde­ményezését. Azért szóltam róla, mert jó néhány ag­rártörténeti értékünk vár ma még ötletgazdáraJ Vörös Márta Ma folytatódik az MSZMP KB üléM A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága kedden meg­kezdte ülését. A testület tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú poli­tikai egyeztető -tárgyalá­sokról, megvitatta a kongreszusi beszámoló téziseit, valamint a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló elő­terjesztéseket. A • Központi Bizottság szerdán folytatja mun­káját, s a már bejelentett napirend szerint megvi­tatja a kongresszussal összefüggő szervezeti kér­déseket a világgazdasági nyitással és az Európa- politikával kapcsolatos stratégiáról', az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztatót, továb­bá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó ja­vaslatot. A testület kiala­kítja álláspontját a szö­vetkezeti mozgalomról. (MTI) 5 Van jövőjük a bölcsődéknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom