Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-12 / 215. szám
1989. szeptember 12., kedd Somogyi Néplap 3 A megújulás szellemében Interjú Kéri György vezérőrnaggyal, az MHSZ főtitkárával — A sajtóban itt-ott találkozhatunk a szövetség fennmaradását megkérdőjelező véleményekkel, mennyire helytállóak ezek? — Akik ismerik munkánkat, azok fontosnak és hasznosnak tartják azt a sokszínű és sokirányú tevékenységet, amelyet évtizedek óta folytatunk. Akik viszont nem ismerik vagy nem is törekszenek erre, azok bizonytalankodnak megítélését illetően, vagy elavult társadalmi képződménynek tartják. Sajnálatos, hogy akadnak, akik ellenszenvvel ítélnek meg bennünket. Szerencsére nincsenek sokan. Bízom benne, hogy számuk a jövőben tovább fog csökkenni, és egyre többen belátják, hogy az MHSZ munkája a mai, felgyorsult társadalmi vállalások időszakában felértékelődik. Hiszen a szövetség 350 ezres tagsága olyan feladatokat kapott és vállalt, amelyeket komolyan és felelősséggel gondolkodó állampolgárok, szervezetek és intézmények, politikai szerveződések nem kerülhetnek meg. A hazaszeretetre, a hazafias, honvédelmi nevelésre úgy tekinthetünk, mint mindenkor időszerű feladatra. Ugyanezt mondhatjuk el a sorkötelesek általános és szakhonvédelmi oktatásáról, felkészítéséről, mint olyan sajátos feladatunkról, amelyet ilyen súllyal és formában más szervezet nem folytat Magyarországon és amelyet a világ szinte minden országában valamilyen módon végeznek. Kevesen tudják, hogy szövetségünk 20— 30 ezer fiatalt képez ki gép- járművezetőnek, repülősnek, híradósnak, könnyűbúvárnak, ejtőernyősnek. — A költségvetési elvonások mennyire érintették a szövetséget? — A szövetség lényegében önfenntartó, illetve afelé halad, hogy teljesen azzá váljék. A klubok többsége kemény fizikai és szellemi munkával teremti meg a működéshez szükséges feltételeket. — Az egyes szakágakban a városi, helyi klubok fenntartása egyre nehezebbé válik — az ön által is említett okok miatt. Ügy hírlik, ezek ki is akarnak válni a szövetségből. Szorgalmazzák-e az önfenntartást, s ha igen, milyen segítséget kapnak ehhez a klubok? — Az utóbbi hónapokban különösen felerősödött az igény arra, hogy minden bevétel maradjon a kluboknál annál is inkább, mert az érvényben lévő jogszabályok, az adóztatás, a társadalombiztosítási járulék tovább terheli költségeinket. Ezért azt fontolgatjuk, hogy náluk hagyjuk a befolyt összegeket, annak minden következményével, hiszen ezzel nagy felelősség is jár. — Az elmúlt hónapok politikai változásai az új ifjúsági szervezetek létrejöttét is hozták. Milyen kapcsolaA termelőüzemeket képviseljük! VITA A MEZŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELET MEGÚJULÁSÁRÓL Űj tanév kezdődött a Pannon Agrártudományi Egyetemen Titzteletbeli doktorokat avattak Somogy megyében is elkészült az új mezőgazdasági érdekvédelmi rendszer alapszabályának tervezete. Az előkészítő bizottság azt szeretné, hogy minden érdekelt — kisüzem, nagyüzem, téesz, állami gazdaság, magántermelő — elolvasná, és véleményt nyilvánítana róla. Mi az, ami hiányzik belőle, mi az, ami nem kellene bele, és egyáltalán állást foglalna, részt kíván-e venni az új érdekképviseleti rendszerben? Mindezeket körzetenként e héten vitatják meg. Tegnap Tabon gyűltek össze a téeszvezetők és a kistermelők. Kovács Ferenc, a tabi termelőszövetkezet elnöke, az előkészítő bizottság tagja, röviden ismertette az új érdekvédelmi rendszer lényegét, majd átadta a szót kollégáinak, akik a karádi, a kisbárapáti, a nágocsi, a szorosadi, a kapolyi, a kányái és a bedegkéri termelőszövetkezetet képviselték. .Rajtuk kívül magángazdálkodókat is meghívtak, akiket a bábonymegyeri gazdakör titkára képviselt. Elsőként Mathesz Pál, a szorosadi téesz elnöke szólt. Kifejtette, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, különösen, ami a mezőgazdaság terén uralkodik, elengedhetetlen egy hatékony, mindent átfogó érdekvédelmi rendszer. Ezzel minden jelenlevő egyetértett, így különösebb vitára nem is került sor, mindössze néhány pontot kifogásoltak az alapszabály-tervezetben. Általános vélemény volt, hogy nem lenne szerencsés teljesen nyitottá tenni az új szervezetet, vagyis ne csatlakozhasson hozzájuk akárki. — Annyira különböznek az érdekeink például egy élelmiszeripari cégétől, hogy az érdekképviseleten belül nem tudnánk egységet teremteni. Márpedig csak szilárd egységben tudjuk fölvenni a harcot — mondta Barkóczi József Kányáról. A másik fontos dolog, amiben egyetértő hozzászólások hangzottak el, az volt, hogy egy teljesen új rendszerre van szükség, nem arra, hogy — jó szokás szerint átmentsék a régit egy látszatújdonságra. Ebben a témában Pikli Béla, a kapolyi téesz elnöke fogalmazott legkeményebben. — Az lenne a legcélszerűbb, ha a Teszöv egész apparátusa lemondana a következő küldöttgyűlésen. Így bizonyosan elkerülhetjük azt, hogy átmentődjön a régi rendszer. Itt volt csak kisebb vita, mert — mint mondták — nem szabad egy pillanatra sem érdekvédelem nélkül hagyni magukat, mert azonnal kihasználná ezt a másik fél (?). Meg kell választani az új tisztségviselőket a következő küldöttgyűlésen, és akkor mondjon le a mostani vezetőség — alakult ki végül az egyetértés. A jelenlegi állásfoglalások szerint az új érdekképviselet nem kíván párttá szerveződni, csak állást foglal minden őket érintő kérdésben. A tegnapi beszélgetésen viszont szóba került, ha egyetlen párt sem lesz, amelyik végül a parasztok és a falu érdekeit képviselje, igenis alakuljanak párttá. A nyolc elnök és képviselő szinte mindenben egyetértett, így nem maradt kétséges, hogy mindahányan támogatják az új érdekképviseleti rendszert és aktívan akarják segíteni munkáját. (Varga) taik vannak az alternatív szervezetekkel, ifjúsági mozgalmakkal, rétegszervezetekkel? — Minthogy tagságunk kétharmad része 30 éven aluli fiatal, az úttörőmozgalommal, a KISZ-szel, a De- misz-szel, más ifjúsági szervezetekkel mindig is in- terzív kapcsolatunk volt. Az alternatív szervezetekhez való viszonyunkat már tavaly kialakítottuk, amelyet azóta is a társadalmi változásoknak megfelelően pon- tosítunk. Nyitottak vagyunk, nem zárkózunk el, de alap- követelményünk, hogy mindez alapszabályunknak megfelelően történjék. — A többpártrendszer megvalósítása van napirenden, választások előtt állunk. Ön szerint változást hozhat-e az MHSZ munkájában, ha az egyik legfontosabb tárca, a honvédelmi, az esetleges koalíciós kormányon belül nem az MSZMP keretében fog maradni? — A többpártrendszer ügye természetes és időszerű téma. Mégis azt kell mondanom, hogy e kérdésben nem akarok találgatni. Szervezetünk több mint 40 évvel ezelőtt már dolgozott koalíciós viszonyok között. Mi nem félünk az ilyen helyzettől, mert eddig sem firtattuk senki politikai hovatartozását, s ez a jövőben sem lesz jellemző. Nincs titkunk és nincs szégyellmdva- lónk, emelt fővel járunk. A téma tehát foglalkoztat bennünket, de a részleteknek még nem érkezett el az ideje. A honvédelmi tárca ügye is olyan téma, amelyben ma még felelőtlenség találgatni, bármelyik párt szerzi is meg azt, az említett kérdésekkel foglakoznia kell. A jövőbeni koalíciós kormánynak valamilyen hasonló intézményt, mint az MHSZ, fenn kell tartania. De hogy miképpen fogják nevezni és milyen struktúrában működik majd, azt most megmondani nem lehet és nem is szükséges. Mi bízunk abban, hogy szervezetünk a továbbiakban más pártok esetében is alkalmas lesz ennek a munkának az elvégzésére. Szigethi Emma (Folytatás az 1. oldalról) Horn Péter rektor szólt a sikeres oktatómunka feltételeiről, a jó munkahelyi légkör, az egészség megőrzésének fontosságáról, hangsúlyozva a személyes példa- mutatás mással nem pótolható felelősségét. Ünnepi megnyitójában Horn Péter foglalkozott a magyar agrárfelsőoktatás néhány kérdésével. Kifejtette, hogy az „agrárvertikum" szerkezetét, várható struktúraváltását mérlegelve, minden szakterületre képezni kell szakembereket, és nem lehet kétséges az sem, hogy a jövőben még több területen lesz szükség felsőfokú végzettségre. A fontossági sorrendben a jövőben várhatóan az állattenyésztők, a növénytermelők, a kertészek és gyümölcstermelők kerülnek az élre. Mind a nagyüzemek, mind a kialakuló farmergazdaságok megkövetelik a két legnagyobb ágazatban a mérnökképzést. Ilyen folyamatok vannak Európa vezető egyetemein is és — mint mondta — alkalmazkodni kell, be kell kapcsolódni az európai egyetemek képzésébe. Szólt arról is, hogy az egyetem karainak a mainál jobban kell differenciálódniuk az önálló szakmai arculat megteremtése érdekében. Kiemelte a gyakorlati képzés fontosságát, az oktatás új módszereinek terjesztését, többek között a biotechnológia, az agrármarketing ismeretek gyarapításának nélkülözhetetlenségét. Ez lehet a feltétele annak, hogy hazánk a fejlett nemzetek integrációjába bekapcsolódhasson. A Pannon egyetem új típusú szervezeti rendszerének kiépítése az elmúlt időszak nagy munkája volt. Megemlékezett a rektor azokról az eLkészült és még folyamatban levő beruházásokról, feljesztésekről, melyek a három kart jellemzik a mostani hónapokban. Széchenyi-idézettel zárta évnyitó gondolatait: „Fogjunk tehát a magunk dolgához . .. csak a rossz kertész vár mindenkor esőre, öntözzük palántáinkat!” Az ünnepi megnyitó után esküt tettek a kaposvári állattenyésztési kar első évfolyamos hallgatói, akiket a kézfogással dr. Széles Gyula egyetemi tanár, a kar dékánja iktatott egyetemi polgárrá. Ezt követően rövid beszédében arra emlékeztetett, hogy ezzel a tanévvel az agrárszakember-képzésben új szakasz kezdődik. Több mint harmincévi szünet után állattenyésztőmérnok-képzes most indul ismét hazánkban. Ö is hangsúlyozta a gyakorlati ismeretek, a fizikai munka becsületének fontosságát — az első évfolyamosok ezért is kezdik tanulmányaikat hathetes üzemi gyakorlattal. Utalt arra is, hogy a kaposvári karra négyszáz pályázóból nyolcvanat vettek fel, tehát itt az egyetemi átlagnál is nagyobb volt a túljelentkezés. A diákokhoz, a tanárokhoz egyaránt szólt, azt hangsúlyozva, hogy a munka legyen a legfőbb értékmérő, mert a társadalom ereje nem a pártok vetélkedésében rejlik, hanem a becsületes, tisztességes munkában. Ünnepélyes percek következtek. A Mezőgazdasági Tudomány Tiszteletbeli Doktorává avatták dr. Georg Schönmuth professzort, a berlini Humbold Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, és dr. Helmuth Pfeiffer professzort, a lipcsei Marx Károly Egyetem intézetvezető egyetemi tanárát. Nemzetközileg elismert tudományos munkásságuk mellett mindketten évtizedek óta szoros szakmai együttműködésben tevékenykednek mind a keszthelyi, mind a kaposvári karral. Az okleveleket Horn Péter adta át a két német profesz- szornak, akik közvetlen szavakkal mondtak köszönetét azért a legmagasabb és leg- megtisztelőbb elismerésért, melyet egyetem adhat. A tiszteletbeli doktorrá avatással az elismerések, kitüntetések sora következett a tanévnyitón. Több évtizedes oktató-nevelő munkájáért címzetes egyetemi tanári és címzetes docensi címet adományozott dr. Gőssy Sándor tizenhét dolgozónak. Az egyetemi tanács előterjesztése alapján egyetemi tanárnak nevezték ki a kaposvári karon dr. Perényi Miklóst, a keszthelyi karon dr. Sutus Imrét. ^Egyetemi docenssé nevezték ki a keszthelyi karon Bürgésné dr. Czencz Kornéliát, a kaposvári karon dr. Alpdr Györgyöt, dr. Ballal Attilá- nét, dr. Dér Ferencet, dr. Holló Istvánt és dr. Hecker Waltert. A kaposvári karon többen kaptak díjat kiemelkedő évfolyam-, csoportfelelős és gyakorlati oktató, nevelő munkájukért. Végül a kiváló tanulócsoportok, a múlt évben kiemelkedő munkát végző hallgatók elismerésére került sor. Üj tanév kezdődött tehál az ez évtől új nevet viselő, a Dunántúlt átfogó Pannon Agrártudományi Egyetemen. (Vörös) Töke és kockázat A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK BANKJA „Azzal, hogy sorra-rendre bankok alakulnak, nem lesz több pénz” — gazdasági berkekben az utóbbi időben hallani lehet ilyen véleményeket. Elképzelhető, hogy legutóbb, amikor július elsején, az országban huszon- hetedikként, megalakult a Takarékszövetkezeti Bank Rt., ismét felvetődött a gondolat: erre miért volt szükség. Ha nagyon röviden kellene válaszolni. a nagy múltú, a legeldugottabb kis településen is népszerű takarékszövetkezetek sajátos helyzetéből adódóan volt indokolt. Hazánkban kétszázhatvan takarékszövetkezet ezernyolcszáz kTrendeltséggel működik. A két adat önmagában jelzi a szétaprózottságot, amiből egyenesen következik, hogy a mai bankrendszerben ezek a jobbára falusi pénzintézetek meglehetősen hátrányos helyzetbe kerültek. Ahogy Szálinger Ferencné, a regionális igazgatóság vezetője mondta, az összefogás, a tőkekoncentráció, a nagyobb kockázatviselés megteremtése érdekében maguk a szövetkezetek szorgalmazták a bank létrehozását. Alakuláskor egymilliárd-harmincöt millió forint részvénnyel kapcsolódtak a szövetkezeti bankhoz. A banki háttérrel a takarékszövetkezetek előtt új lehetőségek nyíltak, amelyekre a szétaprózott kis pénzintézeteknek nem volt lehetőségük, ám az összefogással, a tőkekoncentrációval mos vállalkozhatnak. A takarékszövetkezeti bank teljes körű kereskedelmi banki jogosítványt kapott, mind vállalati, mind lakossági szférában mindenfajta bankműveletet végezhet. — A takarékszövetkezetek természetesen továbbra is önállóan folytatják korábbi tevékenységeiket — mondta Szálinger Ferencné. — Mi a bankfelügyeletnél, a jegybanknál ellátjuk képviseletüket, szorosan együttműködve velük olyan üzletekre tudunk vállalkozni, amelyek meghaladnák egy kis pénzintézet lehetőségét. A teljes körű kereskedelmi banki jogosítványuk alapján foglalkoznak blind vállalati, mind lakossági betétgyűjtéssel, kölcsönzéssel, számlavezetéssel, váltó-értékpapíj^orgalma- zással. Elsősorban a kisvállalkozóknak, a magánvállalkozóknak, a kft.-knek kívánnak segíteni, de partnerei a helyi tanácsoknak, vállalatoknak. Egyszóval: nyitottak. Az sem véletlen, hogy a takarékszövetkezeti bank regionálisan szerveződött. A „minél közelebb kerülni az ügyfelekhez” elv alapján az országban hét régió jött létre július végéig. A Baranyát, Somogyot, Tolnát magába foglaló regionális központ egyelőre a nagybajomi takarékszövetkezet kaposvári ki- rendeltségében működik. Jóllehet nem nagy múlt áll az új bank mögött, szolgáltatásaik iránt elsősorban a vállalkozók, a kft.-k részéről élénk az érdeklődés. Ezenkívül Baranyában a Konzum Áruházban, Kaposváron a Titánnál igen sikeres lakossági vásárlási akciókat szerveztek. Régen úgy mondták: a takarékszövetkezet a falu bankja. A takarékszövetkezeti bank messze túllépett ezeken a határokon, de nem a falu érdekei ellenére. V. M.
