Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-09 / 213. szám
8 Somogyi Néplap 1989. szeptember 9., szombat KÖZSÉGEINK JÖVŐJÉRŐL A FALUSI VENDÉGLÁTÁS MESTERSÉGE Irta: SÁGI ERNŐ MIKLÓS BUapaat A Magyar Királyi Balatoni Intézi Biiattaég Uadáaa 1994 Somogy augusztus 28— szeptember 3. között Bala- toníöldváron fogadta az első nemzetközi Falusi Turizmus Konferencia résztvevőit. Az összejövetelt az 1989. június 9-én alakult Magyar Falusi Vendégfogadók (Falusi Turizmus) Szövetsége rendezte a Város—Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége, a GATE Mérnök- és Vezetőképző Intézete és az MTA agrártudományok osztálya támogatásával. A helyszín megválasztása nem volt véletlen. A rendezők ezzel is demonstrálták, hogy a vidéki vendégfogadás Magyarországon éppen itt, a Balaton-parton a fürdőegyletek megalakításával kezdődött a századforduló éveiben. A konferencia célja volt bizonyítani a falusi vendég- fogadásról, hogy az a falvak — főként az elmaradott térségek — hasznosításának egyik lehetséges megoldása. Az egyhetes előadássorozat, a hozzá kapcsolódó vita, a számos külföldi szakember felszólalása, valamint az ausztriai tanulmányút tapasztalatai alapján javaslat született a falusi vendégfogadás feltételeinek kialakítására, ami segíti a kormányt is a falusi turizmust támogató politika képviseletében. Példák és tanulságok A fejlett nyugat-európai országok tapasztalatai bizonyítják: a falusi (tanyasi) turizmus a mezőgazdasági termelés, a vidéki térségek jövedelemszerző és népességtartó képessége növelésének lehetséges útja, továbbá a lakásvagyon, a természeti adottságok és a helyi élelmiszertermelés idegenforgalmi (hazai és belföldi) hasz-' nosításának eszköze. A tapasztalatok azonban arról is árulkodnak, hogy mindehhez az állam tudatos beavatkozással, támogatással, kedvezményes adópolitikával járul hozzá. A vidéki térségek sikeres gazdasági szerkezet- váltása és megújulása a köz- igazgatás jelentős szerepvállalásával érhető el. A falusi lakóházak homlokzatának, külső képének megőrzése, az attraktív falusi (vidéki) környezet szerves hagyományőrző fejlesztése és szépítése nemcsak az élet minőségével, hanem a turizmussal mint gazdaságdinamizáló tényezővel is ösz- szefügg. A tapasztalatok szerint a falusi turizmust az igazgatásban, áz érdekképviseletekben, az oktatásban, a továbbképzésben, az öntevékeny közösségek segítésében, kiállítások és propaganda szervezésével összehangoltan szükséges támogatni. E tapasztalatokat hangsúlyozták előadásaikban a külföldi díszvendégek is, így Maia Meier-Gressdorf, az Eszak-Rajna Westfalia-i (NSZK) „Üdülés a paraszt- udvarban” Szövetség elnöke, dr. Anton Kranzle miniszteri főtanácsos Düsseldorfból a „Legyen szebb a mi fals, hogy mindez a nyugdíjasok, fiatalok számára megélhetést, jövedelemkiegészítést is biztosítson. Élve az új földtörvény adta lehetőséggel, felhívták a figyelmet a gazdátlanul maradt falusi lakóházakra, ide irányítják a hazai és a külföldi működő tőkét. Az OTP, a takarék- szövetkezetek, a pénzintézetek, bankok tekintsék befektetési területnek a falusi turizmust. A szövetség felajánlotta közreműködését a falusi turizmust érintő törvények véleményezésében. Igyekszik elősegíteni, hogy a falusi turizmusban érdekeltek megismerjék a hazai és a külföldi tapasztalatokat, kapcsolatokhoz jussanak. Szükséges, hogy az Országos Idegenforgalmi Hivatal közreműködésével közzétegyük a falusi turizmusba bekapcsolt vendégvárók címjegyzékének az európai rendszerhez igazodó, a 30-as évek tapasztalatait fölelevenítő társadalmi márkavédelmét. Egy régi üzenet Dr. Csáky Csaba, a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetségének ügyvezető elnöke zárszavában kiemelte: a falusi vendégfogadás feltételeinek megteremtése alulról jövő kezdeményezésként, a magyar falvak elnéptelenedése, elöregedése, elpusztulása ellen küzdő, áldozatkész emberek példamutatásán keresztül az állam támogatásával alakulhat ki. Legfontosabb teendő ma a tömegkommunikációs eszközök, tanácsok, intézmények, vállalatok segítségével a falusi lakosság figyelmének fölkeltése, a megvalósítás feltételeiről való tájékoztatás (mint arról már a Somogyi Néplap 1989. augusztus 31 -i számában említés történt), európai szintű katalógus ösz- szeállítása. A katalógusba minden falusi jelentkező bekerülhet, aki az 1056 Budapest, Pf. 6 1360 számra megküldi a kiadandó házának fényképét, röviden leírja, hogy milyen körülményeket és programot tud biztosítani. Somogy megye mind természeti, mind emberi értékeit tekintve előnyös adottságokkal rendelkezik a falusi vendéglátás megteremtéséhez. Ezt igazolta a konferencia résztvevőinek a so- mogyszentpáli tanulmányutat követő elismerő nyilatkozata is. Biztatásul a kedves olvasó figyelmébe ajánlom Sági Ernő Miklós 1934-ben megjelent, A falusi vendéglátás mestersége című könyvében a balatoni gazdákhoz intézett sorait: „Hálát adhattok az Istennek, hogy benneteket erre a szépséges vidékre teremteti, amelyről a világot járó emberek mondják, hogy a föld kerekségén nincsen párja. A Balatonnál van minden, amivel a Mindenható az embert megajándékozhatja. Van jó termő föld, halban gazdag víz, a víznek ezer színben játszó, mesés tükre; a magyar ember lelkének olyany- nyira kedves róna, szelíd hegyek, tüzes bort termő venyige, acélos búza és zamatos gyümölcs. Itt még a csillagos ég is szebb, mint máshol, mert kétszer látjuk: egyszer fenn, aztán lent a vízen, a Balaton tükrében, ahol mint az égnek a fényes ékszerei ragyognak. Legnagyobb kincsünk azonban a józan, értelmes magyar gazda, aki sokszor bizony szűkre szabott kis földjén, szőlőjén vagy erdején jókedvvel dolgozik.” Dr. Acs Tamás. a Somogy Megyei Tanács idegenforgalmi és nemzetközi referense Falusi vendégfogadás Egy konferencia tapasztalatai ügyminisztérium az Országos Tervhivatallal közösen kezdje meg a kidolgozott terveknek megfelelően az integrált falufejlesztési (felújítási) program, mozgalom beindítását — s ebben kiemelten vegyék figyelembe a falusi turizmus feltételeit. Az Országos Tervhivatal a területfejlesztés és település- fejlesztés hosszú távú koncepciójában jobban vegye figyelembe és támogassa a tervekben az idegenforgalom, ezen belül a falusi turizmus terület- és település- fejlesztő hatását, különös tekintettel az arányos fejlesztésre, az elmaradott térségek felzárkóztatására. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium mindezt mint szociálpolitikai célt támogassa. Segítse a higiénés és egészség- ügyi feltételek biztosítását. Az Ipari Minisztériumra az a feladat vár, hogy karolja fel a falusi vendéglátás kialakításának építőanyagipari, energetikai, lakáskorszerűsítési műszaki feltételeinek biztosítását. A KVM a táj- és természetvédelem eszközeivel a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás kialakításának támogatásával segítse e kibontakozást. A szövetség kéri az egyházakat, felekezeteket, hogy a falusi turizmust sajátos eszközeikkel segítsék. Javasolja a szakszervezeteknek, hogy mint a foglalkoztatás, a jövedelemszerzés eszközét, és a pihenés, üdülés egy formáját támogassák. Helyi, megyei teendők A tanácsokra is sok teendő vár a helyi telek-, adótámogatási politikával, a fogadási feltételek megteremtésével kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az ilyen vállalkozások a későbbiekben növelik a tanácsok adóbevételét. Az idegenforgalmi bizottságok területük idegenforgalmának fejlesztésében jobban támaszkodjanak a falusi turizmus fejlesztésére. A falusi turizmus kialakításával tehát nemcsak a külföldieknek, hanem a hazai természetet, mezőgazdaságot, állatokat kedvelő rétegeknek és a kis jövedelmű nyugdíjasoknak, fiataloknak is pihenési lehetőséget lehet biztosítani. A feltételek kialakításánál figyelemmel kell lenni arra lünk” verseny szervezője és gazdája, Anneliese Polham- mér, a stájerországi „Üdülés a parasztudvarban" szövetség vezetője, Angus Fowler művészettörténész, az Európa Nostra V. B. tagja, valamint Thierry Brouard egyesületi ügyvezető Franciaországból. Előadésaiiikból egyértelműen leszűrhető az a következtetés, hogy a nyugat-európai országok nem a természettől kapták a magyar turisták által megcsodált és irigyelt, makettszerű- en rendezett, patika tisztaságú, virágokkal díszített fal- vaikat, hanem o kormányok több évtizeddel ezelőtt felismerték, hogy lényegesen olcsóbb, emberibb és az országuk számára leghasznosabb, ha megkeresik és támogatják azt a tevékenységet, mely a mezőgazdasági munka mellett megtartja vidéken a lakosságot. Ezt jelentette a falusi vendégfogadás. Jelentős támogatással, szervező- és propagandamunkával jutottak el idáig, de ez lényegesen olcsóbb volt, mint Magyarországon a paneltömbök építése, nem is beszélve arról a nem mérhető haszonról, mely a három-négy generációs családok összetartásából, a földek, az eszközök hasznosításából, az emberekhez méltó vidéki élet feltételeinek biztosításából származik. A konferencia naponként más-más nézőpontból vizsgálta a falusi vendégfogadás feltételeinek kialakítását; az agrár-, az infrastruktúra (közlekedés, építés, hírközlés), a pénzügy és a munkaügy, valamint a kereskedelem—idegenforgalom szférák fő területeinek kapcsolódási lehetőségeit tárta fel. a személyi jövedelemadó szabályozásában, továbbá a 11 1989. (II. 5.) PM rendelet (a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett térségekben működő vállalkozások nyereségadó-kedvezményéről) terjedjen ki a falusi vendégfogadók tevékenységére is. A tanácsi költségvetési reform kiemelten vegye figyelembe a falusi települések infrastruktúrájának fejlesztését. A Művelődési Minisztérium a MÉM-mel együtt segítse elő a falusi turizmusban érdekeltek oktatását, továbbképzését, a közép- és felsőfokú képzést, a szükség szerinti idegen nyelvi képzést. Szükséges föleleveníteni a háztartástan és a vendégfogadás általános iskolai tantárgyat. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium olyan településeken, ahol a lakosság összefog a falusi turizmus kibontakoztatásáért, nyújtson segítséget az infrastruktúra fejlesztéséhez, mindenekelőtt egyértelmű útjelző táblákra, helységnév-kiírásokra gondolva. A telefon- és úthálózat fejlesztésére szintén szükség van. Az Országos Műemléki Felügyelőség kezdeményezze a falusi hagyományokat őrző falumegújítást, falusi építészetet, és szükséges, hogy kibontakozzon a turizmust erősítő faluszépí- tési mozgalom. A Belügyminisztérium az elmaradott térségek felzárkóztatásának programjában, illetve a tanácsi költségvetési tervekben dolgozzon ki a falusi turizmus támogatásának és infrastruktúrája feltételeinek biztosítását szolgáló eszközrendszert. A BelAjánlás a kormánynak A kormánynak megfogalmazott ajánlások: a falusi turizmust a mezőgazdasági kormányzat tekintse a háztáji termelés szerves részének. Az idegenforgalmi fejlesztési alap adjon kellő támogatást a falusi lakások alkalmassá tételére a falusi turizmus számára (tisztálkodási, főzési eszközök modernizálása). Az ÁBMH karolja fel a falusi turizmus oktatását, és ilyen célokra adjon segítséget az átképzési program, a foglalkoztatási alap keretében. Tekintse a falusi turizmust munkahely- teremtésnek, ennek megfelelően pénzügyi eszközökkel is támogassa a foglalkoztatási alapból, mint minden más vállalkozást. Rendezze továbbá mindazokat a jogi formákat, amelyek a társadalombiztosítással, a nyugdíjjal vannak összefüggésben. A Pénzügyminisztérium a falusi turizmusra is terjessze ki a háztáji adókedvezményt