Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

XLV. évfolyam, 213. szám Ára: 5,30 Ft 1989. szeptember 9., szombat ) Nyers Rezső nemzetközi sajtókonferenciája Az MSZMP regionális biztonságpolitikai kezdeményezése A Magyar Szocialista Munkáspárt a szomszédos országok kapcsolatainak fej­lesztése, illetve az európai biztonság és együttműködés elmélyítése érdekében azt javasolja a kormánynak, hogy egyoldalú magyar in­tézkedésként hozzon létre támadó fegyverzetektől rész­legesen mentes 50 kilomé­teres „biztonsági, bizalom­erősítő és együttműködési” övezetet a jugoszláv, illetve az osztrák határ mentén — jelentette be Nyers Rezső, az MSZMP elnöke pénteken a Központi Bizottság szék­házéban megrendezett nem­zetközi sajtótájékoztatón. Az MSZMP kezdeménye­zése értelmében az így ki­alakítandó övezetben csak határőrizeti és határrendé­szeti, valamint zömében ki­fejezetten védelmi rendelte­tésű harceszközök és csapa­tok maradnának, Az MSZMP — a szovjet testvérpárttal történt egyeztetés alapján — javasolja a Szovjetunió Kommunista Pártjának, hogy 1990 végéig egyoldalú­an vonják ki a támadó fegyverekkel felszerelt szov­jet erőket a bizalomerősítési és együttműködési övezet­ből. Ez az intézkedés konk­rétan két szovjet bardkocsi- zászlóaljat érintene. A katonai jellegű indítvá­nyok mellett az MSZMP felkéri a javaslatban érin­tett országokat, hogy közös erőfeszítéssel kezdeményez­zék újszerű gazdasági-keres­kedelmi formák bevezetését, szabadkereskedelmi öveze­tek létesítését, s dolgozzanak ki újszerű együttműködést az emberek közötti érintke­zést elősegítő kulturális, tu­risztikai, kishatármenti kap­csolatok erőteljesebb fejlesz­tésére. * « * Az MSZMP javaslatait is­mertetve Nyers Rezső arról tájékoztatta a nemzetközi hallgatóságot, hogy a párt a? európai ovsaágotí új tí­pusú együttműködésének ki­bontakoztatását tűzte célul­A pártelnök meggyőződéssel vallotta: megérett az idő ar­ra, hogy a helsinki alapelve­ken nyugvó államközi kon­taktusokat új elemekkel gazdagítsák. Ha az MSZMP javaslatai kedvező vissz­hangra találnak a szomszé­dos államokban, akkor egy, a maga nemében egyedülál­ló — 100 kilométer széles, összefüggő — bizalomerősí­tő zóna jönne létre. Ez nem­csak az érintettek, hanem egész Európa érdekeit is szolgálná. A javaslatcsomag fontos vonása, hogy túllép a biz­tonságpolitika szűkén vett katonai értelmezésén; cse­lekvő részvételre buzdítja a partnerországokat a gazda­sági, kereskedelmi kapcso­latokban rejlő tartalékok kölcsönös kiaknázására is. Emellett új módon közelíti meg a kulturális, turisztikai, kishatármenti kapcsolatok fejlesztését, illetve a környe­zetvédelem közös ügyét. (Folytatás a 2. oldalon.) Eltűnő utazási korlátozások »■ UIÓBt tartott a megyei képvitelecsoport Valószínűnek látszik, hogy a politikai átalakulási fo­lyamot mederben tartó úgy­nevezett sarkalatos törvé­nyekről csak októberben tárgyal majd az Országgyű­lés. A szeptember végi ülés­szakon így a történelmi je­lentőségűek helyett csak so­kakat érintő törvényjavasla­tok szerepelnek. A somogyi képviselőcsoport tegnapi ülése ezek közül először a ki- és bevándorlásról, vala­mint az utazásról és az út­levélről szóló törvényjavas­latokról tárgyalt. Mint dr. Dobos Györgynének, a BM szakértőjének tájékoztatásá­ból kitűnt, valamennyi ter­vezett változás könnyítést jelent, összhangba hozva e szabályozást a Polgári és Politikai Jogok még 1976- ban elfogadott nemzetközi egységokmányával. A ki- és bevándorlást gd- dig elsősorban családegyesí­tő célból engedélyezték. A törvényjavaslat eltörli ezt a megkötést. Lényegében bár­ki bejelentheti igényét, hogy más országban kíván élni. Azt sem vizsgálják, hogy a távozni kívánót befogadja-e valamelyik ország. Pusztán az útlevelével is bárki öt évig külföldön tartózkodhat, és minden megkötés nélkül térhet újra haza. Törölhet­jük tehát a szótárakból a disszidálás szót. A bevándor­lást a törvénytervezet egy gumiparagrafussal szabá­lyozza, mely szerint csak azokat nem fogadjuk be, akiknek beilleszkedése a magyar társadalomba nem várható. Lényegében bár­mely jövendőbeli kormány maga döntheti el, hogy az ország érdekei szerint kinek a bevándorlását engedélyezi. A külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvényre már csak azért is szükség van, hogy ne legyen köny- nyebb kivándorolni, mint külföldre utazni. Itt a leg­fontosabb változás az idő­beli korlát, valamint a jog­ellenes külföldi tartózkodás kritériumának megszűnése. Az utazást a tervezet alap­vető emberi jogként hatá­rozza meg, melynek lehető­ségét csak igen kivételes esetben lehet bárkitől meg­vonni. Egyébként a jövőben nem is útlevélkérelmet kell majd benyújtani, csupán igényt bejelenteni. A BM — mint törvényelőkészítő —, valamint a HM között egye­lőre vita folyik arról, hogy például sorkatona utazhas­son-e külföldre. A két tárca eltérő véleménye mint alter­natív javaslat szerepel, melyről az Országgyűlés dönt. Várhatóan szeptember vé­gén kerül majd sor a bün­tetőeljárási törvény és a Btk. újbóli módosítására. Ez utóbbi részletei a jelenlevő szakemberek előtt sem vol­tak ismertek. Élénk vita ala­kult ki azonban a büntető- eljárási törvénynek, főként a letartóztatások kérdését szabályozó módosításáról. Dr. Szabotin István megyei főügyész társadalompolitikai megközelítésben számos olyan nyomós érvet sorakoz­tatott föl, melyek a képvi­selőket is kétkedővé tették e módosítás szükségességét illetően. Többen is úgy lát­ták, hogy elsősorban bizo­nyos politikai csoportoknak tett gesztusról van szó. To­vább szépül az emberjogi kirakat, miközben a raktár­ban gyülemlik a seperniva- ló. A témával kapcsolatos vita gondolataira egyébként rövidesen visszatérünk. Az ülésen a megyei ta­nács és az Országgyűlés Hivatalának illetékes veze­tője is beszámolt arról — a másik szerv létezéséről sem tudva —, hogyan kívánják elősegíteni a képviselők jobb informálását, munkájuk me­nedzselését ... Egybehangzó volt a képviselők vélemé­nye: előbb kellett volna, s kimondatlan a válasz: az alakulóban levő szervezet, illetve a megyeszékhelyen is működő országgyűlési iroda már korántsem csak a jelen választási ciklusban gondol­kodik. Dr. Orbán György, az Országgyűlés Hivatalának képviselője sok rokonszen­ves tervet említett. Legjobb mondata mégis az volt: „Kedves képviselők, az isten sem menti meg önöket a se­gítségtől.” B. F. MA HNF­PROGRAM- TERVEZET Szeptember 16-án ül össze a Hazafias Népfront tisztújító és programalkotó me­gyegyűlése Kaposvá­ron. Ebből az alka­lomból közöljük la­punk 3. oldalán a szerkesztőbizottság által összeáll lított programtervezetet. E tervezet még teljesen nyitott, mindenkinek megvan a lehetősége, hogy kiegészítse, el­mondja róla a véle­ményét. Magyar vélemény az Egyesült Államok képviselőházának döntéséről Az Egyesült Államok kép­viselőháza 221—169 arány­ban megszavazta a legna­gyobb kereskedelmi kedvez­mény 3 évre való kiterjesz­tését Magyarország számára. Az MTI munkatársa arról kérdezte Beck Tamás ke­reskedelmi minisztert: ho­gyan fogadta a döntést? — Egy kicsit csalódott va­gyok. Titkon arra számítot­tam, hogy öt évre kapjuk meg ezt a jogot, s most is úgy érzem, hogy ez az igé­nyünk reális volt. Ugyanak­kor a 3 esztendőt is nagy eredménynek tartom, hiszen nem kell évente kérvényt benyújtanunk, kitéve ma­gunkat annak, hogy a kép­viselőház elutasító határoza­tot hoz. (MTI) Hússzerető nép vagyunk. A kedvenc pörkölt, sükt karaj és rántott szelet nélkül el sem lehet képzelni az életet, nem is szólva a konyhaművészet egyéb fi­nomságairól. Mindezekhez természetesen nél­külözhetetlen a tőkehús. Nincs semmi külö­nös tehát abban, hogy a nyáron meghökken­tek a vásárlók, amikor egyszerre csak azt tapasztalták, hogy akadozik a húsellátás. Felhördült/ a magyar sajtó is. Elsők között figyelmeztetett a veszélyes tendenciára a Somogyi Néplap, helyet adva természetesen az illetékesektől kapott ígéreteknek, amelyek szerint: ha nem is lesz mindjárt zökkenő­mentes a húsellátás, lényegesen javul a hely­zet egyebek mellett azért is, mert a vállala­tok visszafogják az exportot. Hütter Csaba ipari miniszter augusztus 11-én ezt nyilat­kozta a Magyar Hírlapnak: „Harminc száza­lékkal többet kell termelnünk, mint ami idehaza elfogy, és csak ezt a fölösleget sza­bad exportálni. Most pedig azonnali intézke­désekkel kell feloldanunk a keletkezett fe­szültséget ...” Ezek alapján jelentette ki a Kaposvári Húskombinát vezérigazgatója, hogy mindent megtesznek a zavarok elhárí­tásáért. Abból a többletből, amelyet más te­NINCS HÚS! Rosszabbodott az ellátás rületekről kapnak, elháríthatják a nagyobb bajokat... Nos, az ígéretek nem hoztak tartós javu­lást. A múlt hét végén ismét érkeztek szer­kesztőségünkbe olyan jelzések, amelyek a húsellátás súlyos zavarairól árulkodtak. A kaposvári áfész kereskedelmi főosztályveze­tő-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy húsboltjaik konganak az ürességtől. Nem a húskombinátot okolja ezért, csak a tényeket szeretné leszögezni — mondta —, a korábbi ígérgetések ellenére sem javult, sőt tovább romlott a helyzet a húsellátásban. A kaposvári húsáruházban úgyszólván üres pultokat és hűtőt találtunk. A számlák és naplók tanúsága szerint a húskombinát gyakran az igényelt húsnak még a felét sem szállította. Szeptember 7-én például a meg­rendelt 300 kilogramm félsertés helyett mindössze 136 kilogrammot küldött. Emellett katasztrofális az ellátás az úgynevezett „ser­téshúsrészből”. A kért 250 kilogramm helyett 17,5 kilogrammot kaptak. Gyakori jelzés a „teljesítés” rovatban a mínusz, ami ebből a termékből az ellátás szinte totális csődjét je­lenti. A hiánylistára egyre gyakrabban kerül­nek fel a húskészítmények, amelyeknek árát nemrég emelték. A vásárló'közben pukkado- zik. Vajon azért nem sikerült teljesítenie a húsiparnak a korábbi ígéretét, mert a válla­latok mégsem fogják vissza a jól jövedelme­ző exportot, vagy tán egy nagyobb arányú felvásárlás csappantotta meg a készleteket, netán ügyeskedés, pult alatti manipulációk húzódnak meg a hiány mögött? Esetleg mái az ígéretek is légvárra épültek? A húskombinát vezérigazgatója szerint va­lóban rosszabbodott a helyzet és még rosz- szabbra is lehet számítani. Ezen viszont — úgymond — nem kell csodálkozni, hiszen azok a bizonyos nyári ígéretek csak rövid távra — augusztusra szóltak. Ez is — az el­maradt export ellensúlyozása miatt — 64 ezer dollárjába került a húskombinátnak ... Sajnáljuk, de ez a vásárlót nem vigasztal­ja. Ö szeptemberben is szeretne húst vásá­rolni. Joggal érzi úgy, hogy becsapták, és ke­resi a felelősöket. Vagy ilyenek megint nincsenek, és csak a húsellátás javítását célzó, a napokban nyíl vánosságra hozott kormányzati döntések ked­vező hatásában reménykedhet? De addig több nap, mint kolbász! Szegedi Nándor Filippi romjain. Gyertyás László felvétele. Összeállításunk a 9. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom