Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-08 / 212. szám
Somogyi Néplap 5 1989. szeptember 8., péntek.......- ■-*--------------P etőfi szibériai versei (?) LILLA TITKAI Recept mellé meghívót „FAN-FAN VARÁZSLAT” KAPOSVÁRON Egy „profi” csapat „profi” menedzserrel Hétfőn este Kaposváron, az ifiparkban sok fiatal várta nagy érdeklődéssel a (népszerű) Fan-Fan- együttest. Bár a koncertnek nyolc órakor kellett volna kezdődnie, az együttesnek ekkor még híre-hamva sem volt. Fél óra elteltével azért csak „•befutott” a zenekar, és megkezdődött a koncert „első része”: hatalmas vita alakult ki, hogy egyáltalán föl- lépjem-e az együttes. Ugyanis több óra szükséges ahhoz, hogy a zenekar kellékeit beszereljék. Az ifipark pedig 11 órakor zár. Végül is megszületett a (fél) megoldás-: a Fan-Fan play-backről játszik, és az ifipark szervezői a fellépésért a megbeszélt összeg felét fizetik. Az ösz- szeg másik részét rendezze a Szita-hálózat (az intézte a Fan-Fan fellépését). Valószínűleg az ifipark szervezői még sokáig emlékezni fognak a Szita-hálózatra és annak vezetőjére, Perger Andrásra, Több együttesnek is a Szita-hálózat szervezte a fellépést, s mindegyiknél akadt probléma. Nem véletlenül késett egy órát annak idején a Pa- dö-dö. Vagy itt a másik eset: sokan nézték volna meg a Kenguru együttes k-oncertjét. Csakhogy aznap a fellépés előtt pár órával tudatta az ifipark szervezőivel Perger András, hogy ne számítsanak a Kengurura; helyette az ismeretlen' Di\ Beat zenekar fog játszani. A Fan-Fan együttes tagjai is csak azt tudták, hogy szeptember 4-én valahol Kapos- város kell fellépniük. De hogy konkrétan hol, arról fogalmuk sem volt! Sőt, Perger András azt is elfelejtette közölni a zenekarral, hogy hány órakor kell fellépniük. Végül is alig másfél órás csúszással megkezdődhetett az előadás. Hiányzott az együttes énekesnője (aki legalább esztétikailag emel- (het)te volna az együttes látványát). — Az énekesnőnk beteg, 40 fokos lázzal otthon maradt — hangzott a válasz. A történtek után már csak nagyon kevesen lepődtek meg a bejelentésén. Néhány szó a koncertről. Feltűnően sokat „szövegelt” az együttes vezetője, Vörös András. A régi, lejárt poénokon jól szórakoztak — a zenekar tagjai. Rajtuk kívül az égvilágon senkit sem érdekelt. Vörös András (aki egyébként nem-titkolta, hogy pár korsó sört már elfogyasztott), megpróbált egyszerre szexis és bohóc lenni, de csak ez utóbbi sikerült. Igaz, ehhez nem kell különösebb tehetség. — Szép vagyok, mi? — kérdezte többször is a közönségtől, de válaszul legföljebb egy-két ásítozó arcot láthatott. A Fan-Fan erőlködése — merthogy ezt koncertnek alig lehet nevezni — szánalmas benyomást keltett Egyre többen kérdezték: mikor kezdődik már végre a diszkó? így nem csoda, hogy a háromnegyed órás Fan- Flan vergődés befejeztével megkönnyebbülten sóhajtott fel a publikum nagy része. A nyomott hangulatnak a mindig jó formában levő Ábel József diszkós vetett véget. A táncparkett pillanatok alatt megtelt fiatalokkal. Pedig (hivatalosan) Ábel József „amatőr”, és a Fan- Fan együttes „profi”. Nos, a jelenlevő mintegy 200 fiatal meggyőződhetett arról, hogy valójában ki is a profi és ki az amatőr ... Fenyő Gábor A közelmúltban találkoztak Siófokon a magyar orvosírók és képzőművészek körének tagjai, akik között ketten irodalomkutatással is foglalkoznak.' A befalazott láda rejtélye Dr. Ferenczy Miklósiak 1986-ban jelent meg a Csokonai- és Lilla-emlékek Komárom megyében című könyve. Az almásneszmélyi körzeti orvos munkássága ragyogó példája annak, miként válhat egy értelmiségi faluja szellemi irányítójává, meghatározó egyéniségévé. — Csokonai költészetét mindig is szerettem — mondta az orvosíró. — Amikor Dunaalmásra kerültem, oda, ahol Vajda Julianna mintegy negyven évig élt, még inkább belevetettem magam a költő életútjának tanulmányozásába. Csokonai és szerelme, akit verseiben Lillaként tett halhatatlanná, 1797 júliusában ismerkedett meg. A költő feleségül akarta venni, de vajon milyen esélye lehetett akkoriban az ágrólszakadt, szegény poétának a gazdag fakereskedővel, Lévai Istvánnal . szemben? Míg állás után járt, hogy a Festetics György által szervezett keszthelyi főiskolán, a Georgikonban tanári ál{áshoz jusson, Lilla behódolt a „tyrann törvénynek és szokásnak”, s szülei akaratára a fakereskedő felesége lett. A költő pedig betegen Somogybán, barátok házaiban vendégeskedve igyekezett kigyógyulni a szerelemből: Hedrehelyen, Kisasszondon, Csökölyben, Korpádon, Nagybajomban. Ezek után 1799 májusától 1800 február végéig a csurgói gimnáziumban helyettes tanárként dolgozott. A dunántúli évek jelentős terméke a „Dorottya”, a „Cultura”, az „özvegy Karnyóné”, valamint „A magyar verscsinálásról” című munka, amelyben először foglalta össze a magyar verselés törvényszerűségeit. — Jóska, nem érnél rá elmosogatni? — Nem. — Miért, mit csinálsz? Mit csinálok? Éppen azon a bizonyítási eljáráson dolgozom, amely egyszer s mindenkorra világossá teszi, hogy a Föld .kerek, és nem lepény alakú. Most fedeztem föl éppen a röntgensugarat, de az is lehet, hogy a nehézségi erő törvényeit fogalmazom. Nincs kizárva, hogy a rádiót, a telefont, a televíziót, a gyermekbénulás elleni szérumot találom fel vagy éppen a relativitáselméletet. S csoda tudja, nem éppen most, a fotelben születik-e meg bennem a rák elleni szérum, vagy az örök ifjúság gondolata. Az is lehet, hogy az örök béke ügyét oldom meg, de mindenesetre olyan feladatot, ami méltó egy férfiemberhez. Mit csinálok? — Gondolkodom. — Azt lehet mosogatás közben is. Mit tehetek? Engedelmeskedem. Végignézve a szennyes Ferenczy doktor Almás- neszmély körzeti orvosaként gyógyítja a betegeket. S nemcsak fizikailag igyekszik segíteni. A mintegy 3500 lakosú település (az egykori Dunaalmást is magába foglalva) kulturális életének egyik irányítója. — Negyedévenként szervezünk irodalmi esteket, s olyankor bizony a betegeimnek a recept mellé egy meghívót is adok: tudjanak az eseményről, s' ha van kedvük, jöjjenek el! 1971-ben sikerült megnyitni a Lilla- emlékmúzeumot, amely ma már jelentős idegenforgalmi látványosság. Lilla ugyanis Dunaalmáson telepedett le, s férje halála után (1840. június 1-jén) négy évig özvegyen, egyedül élt. Majd másodszor is férjhez ment, ezúttal Végh Mihály hetényi református espereshez. Mindkét házassága boldogtalan volt. Amikor 1855. február 20-án meghalt, nem találtak mellette mást, mint Csokonai búcsúlevelét, amelyet haláláig megőrzött, a Lilla-dalok első példányát, valamint az imádságos könyvét. Az almási temetőben sírján ez a felirat olvasható: LILLA (Áldott hamvainak) férje, Végh Mihály esperes. (Élt 78 évet.) Meghalt febr. 15. 1855.) Béke hamvainak!) A doktor úr 1984-ben Debrecenben elvégezte a Teológiai Akadémiát is, s fél évig igazgató főorvosa és lelkésze volt az almásneszmélyi Kálvineum Református Egészségügyi Gyermekotthonnak. Emellett tagja az Országos Béketanácsnak, azonkívül a községi népfront elnöke. Csokonairól, Lilláról, az 1848—49-es emlékekről összesen tíz könyve jelent meg. — A kutatásokat nem lehet befejezni. Jelenleg például egy elásott ládát keresek, amelyben állítólag több levél, vers és pénz volt. A régi Lilla-ház lebontása után ezt az új épület alapzatába falazták be. Egy idős asszony azt állítja, hogy lánykorában ő látta, amint a ládát betették az alapba. Több önkéntes kőművessel megbontottuk a falat, de edények halmazán, tényleg gondolkodni kezdek. Hogy is lehetne legjobban megoldani ezt az ügyet? A legkevesebb energiabefektetéssel és a legpraktikusabban. Mindenesetre leülök, úgy köny- nyebb gondolkodni. Néhány perc múlva: — Kész vagy már? Kész? Newton, Darwin és Einstein hosszú évekig dolgozott, Juliot-Curie nem ismerte a nappalokat, éjszakákat. — Nem vagyok. Most keresem a megoldást. Erre gyanússá válók. — Miféle megoldást? — Hogy lenne a legköny- nyebb mosogatni. Szemvillanás. Szem-atom- villanás. Már nem is élek. — Ügy nem jó, ahogyan én szoktam? Nem jó. Ügy nem jó, ahogyan te szoktad; nem lehet ezt olyan egyszerűen, bedugni a mosogatót, meleg vizet ereszteni bele, és úgy, gondolkodás nélkül, egy az egyben, azonnal hideg fejjel mosogatni. Ügy se lehet, ahogy a lányom csinálja; vizet melegít, a vájlingba tölis ad... nem találtunk semmit. Lehet, hogy nem pontosan emlékezett a helyre már az asszony, ezért hamarosan újra folytatjuk a keresést. Hiszen, ha igaz, hogy létezik az a láda, akkor felbecsülhetetlen értékeket rejtegethet: Mit őriz az „Őrtüzek”? Dr. Varjas Károly Petőíi- kutatónak vallja magát. Pe- tőíi-szobrok hazánkban és határainkon túl (1850—1983) című kötete az Antikva Kiadó gondozásában az idén _ látott napvilágot. — A könyv elkészült, megjelent, de most már tudom, hogy hiányos — mondja a szerző. — Sajnos, még mindig akadnak Petőfi-szobrok, amelyek kimaradtak. Hanem kutatásaim során rábukkantam valami egészen különleges dologra. Lehet, hogy csak hamisítvány, de az is lehet, hogy igaz. Egy rákoskeresztúri műgyűjtő, aki magát megnevezni nem kívánja, mutatott nekem egy könyvet. Fénymásoltam ebből egy részt. A címe: Őrtüzek, írója: Bartók Lajos. Budapesten, 1877-ben jelent meg a versgyűjtemény, amelynek függelékében a következő található: Petőfi kiadatlan költeményei, melyeket Szibériában írt. Négy vers következik ezután: Kezemben a kormánypálca, Jókai Mórhoz, A hold fehér... és A kozák. Mindegyik alatt helységnév: Petropowlowsk. A dátumok pedig: 1855, 1867, 1871 és^ 1877. Az emberben óhatatla-' nul egy sor kérdés kavarog: Petropowlowsk és nem Bar- guzin? Lehet, hogy a Mor- vai-féle expedíció rossz helyen kereste Petőfi csontjait? Vagy lehet, hogy az e kötetben található versek nem Petőfi-versek, csak a képzelet szülöttei? Annyi mindenesetre bizonyos: 1877-ben már tudni vagy sejteni vélték sokan, hogy Petőfi nem esett el a segesvári csatában, hanem az oroszok Szibériába hurcolták. Gyarmati László ti, úgy mosogat. Itt valami másra yan szükség, valami újra, valami forradalmira. Valamire, amivel igazolni tudom a magasabbrendűsé- gemet. Bizonyítani akarok ... bizonyítani akarok. Mindenekelőtt nagyság szerint összeválogatom az edényeket. Külön a tányérokat, lábasokat, fedőket, kanalakat', bögréket. Szabályos rendben. Most megpróbálom belerakni a mosogatóba. Nem fér. Leülök, gondolkoznom kell. Próbáljuk fordítva! Úgy sem jó. — Nyitom a meleg vizet! — üvöltök át a fürdőszobába. S az üvöltés marad. A forró víztől szép piros foltok maradnak a kezemen. Ez nem megy. Mondtam, hogy csak szisztematikusan megy. Mondjuk, nem dúgom be a mosogatót, engedem, hogy a meleg víz sugara mossa tisztára a tányérokat. Csakhogy így nem lehet felhasználni a mosogatóport. Pedig az kell, zsíros az edény. — Használod még? A barcsi Dráva Múzeumban több érdekes kiállítás is várja az érdeklődőket. Itt tekinthető meg az a tárlat, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökének az adományaiból válogattak, a Barcs környékén élő nemzetiségiek életébe bepillantást nyújtó kiállítás, a helytörténeti bemutató, valamint Gárdonyi Tibor festőművész tárlata. A rádió pécsi stúdiója egyenes adásban jelentkezik vasárnap délelőtt tíz órától a barcsi Adria kávéházból. A siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban Debrecen és a puszta művészete címmel népművészeti, Fél Európa — többek között az angol Langollen, a francia Tours és több más város után a kaposvári Vi- kár Béla Kórus ragyogó énektudásával meghódította Róma zeneszerető közönségét is. A közelmúltban rendezték meg ugyanis az olasz fővárosban az első nemzetközi Euromusical Mariano versenyt, amelyre valószínűleg a több sikeres itáliai szereplésének köszönhetően hívták meg a kaposvári együttest. A kiírás szerint olyan Mária-énekkel kellett szerepelni, amelyet még nem mutatott be senki. A kórus felkérésére Halmos László győri zeneszerző komponált egy csaknem kétszáz éves Mária-énekre igen szép, tízperces művet Ave Maria — Használom — sóhajtom szomorúan, s felállók. Bedugom a mosogatót, teleengedem meleg vízzel, öntök bele ultrát, és vállalva a hagyományos módszereket, mosogatni kezdek. Közben gondolkodom. Könnyű volt Newtonnak, Röntgennek, Edisonnak, Jókainak. Nem kellett mosogatniuk. Ügy lehet. Ügy könnyű. Én is feltalálhatnám az elektromosságot vagy a fából vaskarikát, vagy mit tudom én, mit. Dehát lehet így? Itt a konyhaszekrény mellett? Mosogatóvízben turkálva könyékig? Mit érhet el így az ember? Meddig terjed a látóköre? Szűk ez a horizont, szűk, nagyon szűk. Hoppá! Egy tányér megugrott a kezeimből. Egyenesen a kőre. Ami maradt belőle, szapora ugrásokkal táncolt szét ezerfelé. — Mi volt az? — Á, semmi, semmi... Árnyék jelenik meg az ajtóban. Állok megsemmisülten. Hát igen. Sabinnak, Nobel Alf- rédnak könnyű volt. — Jaj, te gyámoltalan — hangzik a végítélet —, még egy mosogatást se lehet rád bízni. Bényei József népi iparművészeti és képző- művészeti kiállítás várja az érdeklődőket. A Somogy Megyei Múzeum bemutatói közül figyelmükbe ajánljuk Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökének az államfői kitüntetéseiből válogatott kiállítást, valamint a Spanyolországban élő, kaposvári származású fotóművésznek, Juan Gyenesnek a tárlatát. A Somogyi Képtárban megtekinthető Diener- Dénes Rudolf festőművész emlékkiállítása, a Kaposvári Galériában pedig Lengyel Károly festőművésznek a tárlata látogatható. (Képünkön a művész egyik alkotása látható.) Magna Domina Hungarorum címmel. Augusztus 23-tól minden este próbáltak, ám a rövid felkészülési idő is elegendőnek bizonyult: - a szeptember 3-i versenynapon az igen rangos zeneértőkből álló zsűri a kaposvári kórus produkcióját ítélte a legjobbnak. A visszatapsolt együttes ráadásként előadott számát, a Nabuccóból a Rabszolgakórust a közönség állva énekelte végig az ünnepelt, maroknyi magyar „csapattal”. Érdemes szót ejteni az együttes útjáról, élményeiről is, hiszen Velence, Pisa, Róma nevezetességei felejthetetlen napokat szereztek a kórustagoknak. Zákányi Zsolt, a kórus rriűvészeti vezetője lelkesen beszélt a városnézésekről, amelyeket Szentpáli István és Kardos Kálmán kórustagok, valamint az együttes egykori tagja, az olaszul jól beszélő Baranyó Beáta vezettek. Szombaton este nagy sikerű hangversenyt adtaik a római Nova Chiesa templomban, ahol a hálás közönség hatalmas tapssal köszönte meg fellépésüket. Zákányi Zsolttól azt is megtudtuk, hogy a szinte példátlanul gyors fölkészülésben az egész kórus és a szólamvezetők — a Kardos házaspár, dr. Kerekesné és Rugya Erika — fáradhatatlan partnerek voltak. Az út szervezésében pedig Szentpáli István, a kórus elnöke, valamint Magács Imre és Varga Ákos kórustagok voltak segítségére. A Vikár Béla Kórus külföldi szereplését anyagilag a Somogy Megyei Művelődési Központ és a Kiszöv támogatta. Az igen hosszú és fárasztó utat az SMK három gépkocsivezetője: Egyed Imre, Tóth László és Baláti Ferenc tette kellemessé. A rendkívül nehéz feltételeket diktáló verseny rangját az is mutatja, hogy a tízből öt kórus „meghátrált”. A hazánkat képviselő kaposvári együttes az ítészek elismeréseként meghívást kapott a jövő évi versenyre is. (Tamási) Rómát látni és... győzni A Vikár Kórus meghódította az olaszokat HÉTVÉGI jtájoló Háztartási módszertan
