Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-30 / 231. szám
4 Somogyi Néplap 1989. szeptember 30., szombat Történelmi ünnepünkön Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából Szeptember 29-e a fegyveres erők napja. Ez alkalomból több megemlékezést is tartottak Somogybán. A Somogy Megyei Területvédelmi és Hadkiegészítési Parancsnokságon megtartott ünnepi állománygyűlésen Bóla Imre ezredes gratulált annak a harminc új tisztnek, akit a honvédelmi, illetve a belügyminiszter nevezett ki, és annak a 107 tartalékosnak, akit ezúttal léptettek elő. Ünnepséget tartottak a kaposvári magasabb egységnél, illetve annak alakulatainál, a határőrségnél, a rendőrségnél, a hadsereg büntetés-végrehajtási intézményeinél, a munkásőrsége nél, a polgári védelemnél és a tűzoltóságnál is. . A fegyveres erők napja alkalmából az Elnöki Tanács a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta dr. Takács Sándor rendőr alezredesnek, a kaposvári katonai ügyészség helyettes vezetőjének. A Kiváló Szolgálatért Érdemrendet kapta meg dr. Ferenczi László rendőr őrnagy, Marosi János, a kaposvári munkásőrök egység- parancsnoka és Bátor Ferenc rendőr alezredes. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatátvette át Kiss Zoltán rendőr őrnagy, Sipos István rendőr százados, Pirher Károly rendőr zászlós, Molnár Györgyné siófoki munkásőr- íeleség, Horváth József kaposvári munkásőr, Csttkei József marcali munkásőr, Sebestyén Ferenc barcsi munkásőr, Perényi Miklós, nagyatádi munkásőr, dr. Győri József, a megyei tanács főosztályvezetője, Hauptmann László, a Csurgói Városi Pártbizottság első titkára, dr. Halász Ferenc, Boglárlelle tanácsának vb- titkára, Horváth György őv- nagy, Boglárlelle polgári védelmi törzsparanesnoka, Ud- vardy Tamás őrnagy, Kaposvár polgári védelmi törzsparancsnoku, Horváth János, az MHSZ balaton- szabadi klubtitkára, Fark Junos őrnagy, Nagy Sándor százados, Farkas István törzszászlós, Biczó Zoltán őrnagy, Gömöry Attila ör- nagy, Szabó László százados, Újvári Imre százados, Giber Károly őrnagy, Giber Tibor őrnagy, Hatmos János százados, Magyar György törzszászlós, Györfi Sándor főtörzsőrmester, Hílmer Gyula százados, Majzik Gyű-. la zászlós, Takács Gyula zászlós, dr. Galamb Gábor, a Dél-somogyi Mezőgazda- sági Kombinát kerületvezető igazgatója, Fodor Imre, a Sefag vezérigazgató-helyettese és Erdélyi László önkéntes rendőr. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta meg Hugyecz György őrnagy, Bözsöny Jenő őrnagy, Jankovics Nándor őrnagy, Király Imre százados, Mezei Ferencné kinevezett polgári alkalmazott, Németh Lászlá százados, Rudán Péter főtörzsőrmester, Törzsök Zoltán főtörzsőrmester. Várnai Lajos, főtörzsőrmester, Szívós István százados, Kovács Sándor alhadnagy. Horváth István főtörzsőrmester, Kiss Attila őrmester, Káplár János, az MHSZ marcali vezetőségének tagja, Keszthelyi Sándor, a megyei tanács irodavezetője, dr. Bencze Lajos, a barcsi tanács vb-titkára, Kulcsár Szilveszter, Homokszent- györgy tanácselnöke, Darva- si Károly, a Balaton Fűszárt osztályvezetője, Szegedi Sándor, a megyei tanács felügyelője, Gand József rendőr százados, Kovács Géza rendőr százados, Czibola Ferenc rendőr törzszászlós, Pintér István rendőr zászlós, Bévárdi Béla siófoki munkásőr, Rózsa János kaposvári munkásőr, Vajda Imre kaposvári munkásőr és Zeke József siófoki munkásőr. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta meg Kerék István főtörzsőrmester, Szabó József főtörzsőrmester, Hideg Attila hadnagy, Niebel László hadnagy, Kondi Gyula főhadnagy, Sebők József hadnagy, Lévai Zoltán törzs- őrmester, Ihárosi Imre nagyatádi munkásőr, Farkas András kaposvári munkás- őr, Puska Ferenc kaposvári munkásőr, Jeremiás Lajos kaposvári munkásőr, Her- czeg Ferenc siófoki munkásőr, Gibizer Lajos marcali munkásőr, Gyuricza István, a Kapos Volán nagyatádi üzemegységének igazgatója, Berta Józsefné, a meszteg- nyői tanács igazgatási főelőadója, Fábián István, a Kapos Volán barcsi üzemegységének vezetője, Pécsi Oszkár, a megyei tanács főelőadója, Takács József, az MSZMP lengyeltóti bizottságának titkára, Tóth László, a látrányi tanács építés- vezetője, Madarász Ferenc, a boglárlelle! tanács hatósági osztályának vezetője és Müller István, a siófoki költségvetési üzem főmérnöke. A Közbiztonsági Erem arany fokozatával tüntették ki Fületlen József rendőr századost, Kosik Lászlóné rendőr századost, Papp József rendőr századost, Tokaji József rendőr századost, Csúcs Tibor rendőr főhadnagyot. Pintér József rendőr főhadnagyot, Gerencsér János rendőr hadnagyot, Korosecz Tibor rendőr hadnagyot, Bakó Kálmánná rendőr alhadnagyot, Belovárecz Elem,ér rendőr zászlóst, Kisdeák József rendőr zászlóst, Marton Béláné rendőr zászlóst, Moj- zer László rendőr zászlóst, Péterfal László rendőr zászlóst, Térjék László rendőr zászlóst, Bódls László rendőr főtörzsőrmestert, Hajnal Miklós rendőr főtörzsőrmestert, Sárái László rendőr főtörzsőrmestert, Csíki János honvéd alezredest és dr, Lukács Tibor Ügyészt, Kiváló rendőr jelvényt vehetett át Félix Ferenc rendőr alezredes, Pál Gyula rendőr őrnagy, Kelemen László rendőf százados, Halász Lajos rendőr főhadnagy, Gencsi István rendőr hadnagy, Bakó József rendőr főtörzsőrmester, Feilh Lajos rendőr főtörzsőrmester, Kovács Csaba rendőr tó törzsőrmester és Nagy László rendőr főtörzsőrmester, A Tűzbiztonsági Erem arany fokozatát kapta Ried- ler László, a babócsai önkéntes tűzoltó-egyesület elnöke. A Tűzbiztonsági Erem ezüst fokozatával Karádi Istvánt, a nagy bajomi önkéntes egyesület tagját tüntetted ki; a bronz fokozatot Kiss Imre, a boglárlel- lei malom vezetője kapta meg. A BM Tűzoltóság országos parancsnoka, a belügyminiszter megbízásából dicséretben részesítette Üj- ságh Tibort, a somogyjádi önkéntesek parancsnokát. Tizenkilencen különböző jutalmakban részesültek. A Polgári védelem élenjáró parancsnoksága címet kapta meg a boglárlellei parancsnokság, a somogysárdi termelőszövetkezet polgári védelmi parancsnoksága és a babócsai termelőszövetkezet parancsnoksága, A Polgári védelem élenjáró szervezete lett a homokszent- györgyi tanács. Zselici akác a trópusokra SZOMORÚ. SZÉP BRAZÍLIA DÉL-DUNÁNTÜLI TÜKÖR TITKOS ADATOK Brazíliát kalandos könyveink lapjairól ismerjük. Forró nap, özönvíz eső áztatta, buja trópusi erdők, mérges kígyók, ragadozó macskafajok, tengerként hömpölygő folyók. Elsősorban ezt jelenti számunkra a „nap országa", no és gyors lábú futballistákat, nyugati turisták járta tengerparti fürdőket, meg nagyvárosok üzleti negyedeinek felhőkarcolóit. A költségek miatt egy kicsit az elérhetetlennek elkönyvelt távoli országot is. De olyan korban élünk, amikor egyik napról a másikra történhet olyan csoda, hogy ami tegnap még hihetetlennek látszott, az mára már... Ez a fajta csoda esett meg dr. Takács Lászlóval, a Somogyi Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójával is, aki egy MÉM-küldöttség tagjaként ^üzleti céllal — utazással együtt — öt napot tölthetett Brazíliában, közelebbről Rio de Janeiro- ban, Sao Paulában és a környéken. Ügy látszik, az üzleti világ rendelkezik azzal a centrifugális erővel, amely egy átlagmagyart rövid idő alatt képletesen szólva ilyen messze repíthet. — Miért mentek? — Fát akarunk telepíteni. — Brazilíábun, ahol a föld legnagyobb erdői nyújtózkodnak? — Igen, mégpedig akácot! Brazíliának ugyanis — bármily furcsa — szinte nincs kemény fája. A trópusi fák kitűnő cellulóz-alapanyagot szolgáltatnak, ám alkalmatlanok egy sor más olyan célra, ahol energíagazdag, jó állóképességű fára lenne szükség. Azt tervezik, Iwgy meghonosítanak olyan fafajtákat, amelyek megfelelnek e követelménynek, elviselik a brazíliai klímát és talajt. Ezért pályázatot hirdettek egy hatalmas terület betelepítésére, Mi pályázunk és az akácot ajánljuk. Ez a nálunk jól Ismert fa náluk később válik ugyan vágáséretté, de a célnak jól megfelel. A pályázatot most dolgozzák ki szakembereink, aztán majd meglátjuk .,, — Mi jelenti a legnugyobb kockázatot? — A csemeték Brazíliába szállítása. — Hol termelik ezeket? — A zselici erdészetnél,,, A fatelepítés körülményeinek, lehetőségeinek tanulmányozását összekötöttük u nyugatnémet motorfürészgyártó cég ottani üzemének tanulmányozásával. Ugyanis tárgyalásokat folytatunk a világhírű Stihllel arról, hogy a Séf ágnál, a megszüntetett Tanéptől átvett csarnok fel- használásával egy, a brazíliaihoz hasonló motorfűrészgyártó üzemet létesítünk. amely hazánkon kívül el tudná látni ezzel a keresett termékkel a szocialista országokat is. Az eddigiek alapján minden remény megvan arra, hogy megyénk viszonylag gyorsan egy ilyen jelentős üzemmel gazdagodik. — A brazil földön járó magyar erdész bizonyára nemcsak arra gondol, hogyan telepedjék meg a ma• gyar akác, hanem arra is, milyen az a világ, ahová jó sorsa néhány napra sodorta. — Ez a világ egyszerre szép és szomorú. Megcsodáltam a világvárosokat, a magyarországi erdőket és tavakat, a tengerpartokat, a szép brazil embereket, a különleges növényeket, fákat (az utóbbiak között olyan is akadt, amelyekről eddigi tanulmányaim alapján egészen más volt az elképzelésem), ám a legnagyobb hatást — sajnos kedvezőtlent — a Brazíliában tapasztalt nyomor tette rám. Valósággal sokkolt, amikor azt láttam, hogy a nagyvárosi szemetet először a szegényeknek öntik le, s miután kiválogatták, viszik a végleges helyére. Különösen elszomorító, hogy az emberek túlnyomó többsége az európai ember számára elviselhetetlen szegénységben él. Ezt még az sem feledtette, hogy ott most kezdődik a tavasz, és piros cseresznyék csábítják a vásárlót. Miközben útjáról kérdeztem dr. Takács Lászlót, elképzeltem a mokány magyar akácot a 70 méteres pálmák, eukaliptuszok, íi- kuszok világában. Vajon hogyan állja meg a helyét? Mennyire kedvelik meg a brazilok? Akad-e u temperamentumos latin muzsikusok között egy is, akit (mint egykor itthon) dalra fakasztanak a „lila ákáeok". Csak remélhető, hogy ott Is hamar megérzik: kemény és igénytelen fa ez, de szeretetve méltó, környezetbarát, és majd jól bánnak vele. Akkor mély gyökeret ereszt, és nem vágyik a magyar májusok langyos esőire és szelíden döngicsélő méheire, i Szegedi Nándor Azt hiszem, manapság kétféle ember létezik. Az egyik éjjel-nappal politizál, ideológiákat gyárt és cáfol meg, a másikat pedig nem érdekli a dolog. Egyik barátom, akinek jobbnál jobb ötletei vannak, melyeket egy ideig érlel magában, aatán az váj elsöpri a régit, a minap a következővel állt elő. Kép indul, egy párt gyűlése; a szónok; ezt meg azt akarjuk. Kép vált, másik gyűlés; ezt meg ezt akarjuk. A nyolcadik ilyen snitt után a gép a gyógyszertárra vált, ahol hosszú sor kígyózik Béres-cseppek reményében. A riporter kérdése: És önök mit akarnak? Egy rezignált arc fordul a kamera felé: Mi? Élni. Szóval ez a másik embertípus. Élni szeretne mindenki, persze, ha lehet, jobban mint eddig, de mivel nem lehet, legalább úgy. Ezért izgalommal várják október hatodikat, mindenütt politikai összejövetelek, gyűlések követik egymást. ÚJ DARAB, ÚJ SZEREPLŐKKEL Baranyában például a megyei konzultációs fórumon öt és fél órán át vitatkoztak arról, milyen legyen a tömegkommunikációs eszközök szerepe a választások előtt és alatt. Melyik párt hol, mit, hogyan? Miként lehet tisztességesen esély- egyenlőséget biztosítani a jelölteknek. Tény, hogy nehezen. A Dunántúli Napló egyet tehet — főleg ők voltak terítéken —; minden párt minden jelöltje ugyanakkora terjedelemben kap helyet a lapban. És ezt teszi majd a rádió is. Természetesen helyet kap mindenütt, hogy ma van a Baranya megyei pártértekezlet. Maradjunk tehát még egy kicsit a pártnál... Szek- szárdon gyűltek össze a déldunántúli megyék, valamint Fejér kongresszusi küldöttei, hogy közös platformot alakítsanak ki. Mert közeledik október hatodik«, és úgy látszik, a jelenlegi felállásban, a mostani szereposztásban az utoló felvonás, azután újabb kerül színre, új szereplőkkel, és ebben a darabban a vidék nagyobb szerepet kér. Mondom, politizálnak az emberek, ki így, ki úgy, és természetesen élni akarnak. Biztonságban, sőt közbiztonságban. Ez utóbbival gondolt vannak Pécsen is, hiszen este nyolc után ma már nem szívesen megy az utcára az ember a belvárosban sem. BEZÁRJÁK AZ URÁNBÁNYÁT A biztonság nemcsak ezt jelenti. Jelent létbiztonságot is' amiről egyre több szó esik, csakúgy, mint a politikáról. Hiszen döntött a kormány, bezárják az uránbányát. Válságmenedzselés zajlik jelenleg és hogy miért? A megyei tanács elnöke mondotta a közelmúltban egy interjúban, hogy még előttük is titkosak voltak az uránbányáról nemrég napvilágra került termelési, gazdaságossági adatok. Nem tudták, hogy a bánya ennyi pénzt visz el, ahelyett, hogy hozna. Ha tudják, már öt éve belefoghattak volna valami másba, és nem kellene a mostani helyzettel megbirkózni. Mert mit jelent a bánya? Töbek között hétezer embernek kenyeret. A következő másfél évben már csak kétezer dolgozóra lesz szükség, ezerkétszázat tudnak foglalkoztatni a melléküzemágban. !g,y egyetlen megoldás marad, átalakítani Baranya iparszerkezetét. Erre a támogatás 500 millió forint. A bányászokat nagyon gyorsan át kell irányítani máshová át kell őket képezni, avagy végkielégítést kapnak. Nincs még döntés, de az a hír járja, hogy ennek összege a havi átlagkereset 18-szorosa. Nem kis pénz, csakhogy az emberek biztos jövedelmet, folyamatos munkát, egyáltalán létbiztonságot szeretnének. Vagyis élni akarnak. Gonddal, bajjal, de mindenképpen. FAL AZ ALAPON És akinek gondjai vannak, ilyen gondjai, bizony nehezen tud másra figyelni. Például ura, hogy milyen távlat nyílik. És azért voltunk nehéz helyzetben a minap, amikor egy harkányi népművelő-tanfolyam résztvevői azt kérdezték tőlem és néhány kollégámtól, hova soroljuk mindennapi munkánk során a kultúrát, a népművelést? Hova sorolhatnánk? Ahova a falakat. Nélkülük nincs épület, de csak jó alapra emelhetők, Kellene már a jó alap. Azért a mozik továbbra Is filmet játszanak, szól a lakodalmas rock, és a jó ízlés egy picit vér. Biztosan tudom, nem sokáig. Dán Tibor Gyerekjátékká Váltak a fegyverek... Tegnap a fegyveres erők napja alkalmából sok laktanya nyitotta meg kapuit az iskolások előtt. Kaposváron, a Táncsics laktanyában mintegy ötezer gyermek ismerkedett a hadsereg technikai eszközeivel. A megyeszékhely valameny- nyi általános iskolájából és gimnáziumából jöttek tanulók. sőt a Petőfi utcai és a Munkásőr sori óvoda nagy- csoportosul Is érdeklődve szemlélték és „használták" a kiállított lövegeket és híradóskocsit. A legnagyobb sikere a harckocsinak volt. melyet belülről is megismerhettek a diákok. A honvédség életéről videofilmeket vetítettek. S akiknek jobban felkeltette érdeklődését a katonaság, azok a könyvsátorban megvehették a Zrínyi Katonai Könyvkiadó kiadványait. A leglátványosabbnak ígérkező bemutató a rossz időjárás miart sajnos elmaradt, ugyanis a laktanya fölött harci repülőgépek mutattak volna be néhány gyakorlatot. Nagybajomban a munkásőrség megyei parancsnokságának kiképzőbázisán a Szalma István, a Zrínyi Hona és a felsőmocsoládi általános iskola tanulói voltak a munkásőrök vendégei. A legnagyobb sikert afegy- verb'emutató aratta; a gyerekek nemcsak nézhették, hanem kézbe is vehették a fegyvereket. (Fenyő) Fotó: Jakab Judit
