Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 28., csütörtök Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) fel a figyelmet: nem lenne helyes előnybe helyezni a gyanúsított védőjét azzal, hogy ott lehet a sértett kihallgatásán, míg a sértett védőjét ez a jog nem illeti meg a gyanúsított esetében. Z sídéi Istvánná (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek diszpécsere egyperces hozzászólásra jelentkezett, Horváth Jenőtől tudakolva: miért nem sikerült az illetékes bizottságban elfogadtatnia most beterjesztett javaslatait? Horváth Jenő elmondta, hogy a bizottság ülése idején külföldön tartózkodott, így javaslatait írásban jelentette be. A körülmények részletezésével dr. Tallósi Frigyes szolgált, aki a képviselők derültségére „Horváth Jenő védőiéként” kért szót. Mint mondotta, ő ott volt a jogi bizottság diósén, és ugyanezt az álláspopitot képviselte, ám véleményével egyedül maradt. A bűnüldöző hatóságok jelen lévő képviselői látszólag elsöprő érvrendszerrel győzték meg a jogi bizottság többi tagját arról: hiba, ha a védő az eljárásban részt vesz. Miután többen nem kértek szót, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének elkészültéig megkezdték az interpellációk tárgyalását. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke a júniusi ülésszakon a tanácsi dolgozók — elsősorban a tanácsi adóügyi dolgozók — anyagi érdekeltségi rendszerének megszüntetése, illetve megváltoztatása tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. A választ akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, és a terv- é« költségvetési bizottsághoz utalták az interpelláció vizsgálatát. A bizottság kompromisszumos döntést hozott, miszerint a Pénzügyminisztériumnak a Belügyminisztériummal közösen új bérezési és javadalmazási rendszert kell kidolgoznia az önkormányzati törvény országgyűlési jóváhagyásáig. Movik Lászlóné megnyugtatónak találta a bizottság jelentését, s azt az Országgyűlés is nagy többséggel elfogadta. Vita a gabona áráról Vass Jözsefné (Békés m., 15, vk.), a sarkadl Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese a júniusi parlamenti ülésszakon a mezőgazdasági termények' — elsősorban a gabona — termelői árának emelését, Illetve a külkereskedelmi tevékenység rendjének — nevezetesen a kiviteli listának — a vizsgálatát indítványozta. Mivel az Országos Árhivatal elnökének válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, az interpellációval a kereskedelmi, illetve a terv- és költségvetési bizottság foglalkozott. Jelentésük szerint a mezőgazda- sági termények, . állatok és álLati termékek termelői árára vonatkozó ármegállapítás, valamint a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló kereskedelmi miniszteri rendelet felülvizsgálata a kereskedelmi törvény és az ártörvény kimunkálása során megtörtént. Mivel a gabona árának emelése nem ragadható ki a szabályozás bonyolult rendszeréből, ezért valamennyi összefüggésre ki ■ terjedő áttekintés szükséges. Vass Józsefné kifejtette: a gabonaár-emeléssel kapcsolatban. alapvető fontosságúnak tartja az árkérdést, s kérte, a most kapott választ csak közbenső tájékoztatásként fogadja el az Országgyűlés, a kérdés konkrét tárgyalására az október 17- én kezdődő ülésszakon kerüljön sor. Az Országgyűlés egyetértett a képviselő javaslatával. Az előző ülésszakon Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa Utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője interpellált a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez az 1988. évi IV. törvényben megfogalmazott minőségellenőrzéssel kapcsolatban. A Házszabályban biztosított lehetőséggel élve a miniszter írásban válaszolt: indokoltnak tartja az áremelkedésekkel egyidejűleg igényelt folyamatos minőségjavulást. A minőségellenőrzés és a minőségszabályozás teljes rendszerűt a kormány még az idén megvizsgálja, s így indokolatlan lenne most az élelmiszerek vizsgálatát külön kiemelni, mint ahogy azt a képviselő kérte. Az interpelláció utalt a hatóság és az élelmiszer- termelők összefonódására, és megkérdőjelezte az ellenőrző szervek szakmai függetlenségét Is, A válasz szerint nem függnek egymástól az ellenőrző állomások és a gyártók. A miniszter rámutatott: az élelmiszereknél döntő minőségjavulást csak a valódi piac kialakulása hozhat majd, A választ a képviselőnő nem, az Országgyűlés viszont 198 igen, 08 nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta. Krekács László (Pest m., 8. vk.), az Albertirsai—dán- szentmiklósi Mgtsz, főkertésze ugyancsak a múlt ülésszakon interpellált az államminiszterhez a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gaz- dálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések miatt. A kormány megbízásából Kunos Péter pénz- ügyminisztériumi államtitkár írásban válaszolt, s ebben közölte: a képviselő által szóvá tett esetekben az állami szervek az érvényes jogszabályok szerint jártak el. A kormányzat nem lát lehetőséget annak a javaslatnak a megvalósítására, amely szerint az állam, akár korlátozottan is, de vállaljon felelősséget a vállalatok tartozásaiért. Ezzel ugyanis az állam közvetlenül beavatkozna gazdálkodásukba, ami alapvetően ellenkezne a gazdaságirányítás alapelveivel is. A válását mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Táppénzt az ápolásért Dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a 87/1987. (XII. 30.) MT sz. rendelet hatályon kívül helyezését kérve. Javasolta egyúttal, hogy az ápolásra szorulók hozzátartozói az ápolás idejére táppénzt kaphassanak. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt, egyetértve a képviselő javaslatával. Elmondta: hasonló elképzelésekkel a következő évekre szólp szociálpolitikai cso- magterv is számol, az ápolási díj bevezetéséről pedig az illetékes szakbizottság már októberben tárgyalni fog, s javaslatait a parlament elé viszi. A miniszter azt javasolta, hogy amíg nincs a kérdésben végleges döntés, addig a fenti jogszabályt ne helyezzék hatályon kívül. Ezt a választ az interpelláló képviselő és a parlament is elfogadta. Weiszböck Rezsőné (Qyőr- Soprcwi pi., is. vk.), a Soproni Süőnyeggyár nyugalmazott igazgatója Sopron város regionális fejlesztése tárgyában a belügyminiszterhez intézett interpellációjában az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, a jelenlegi közigazgatási rendszer radikális reformját szorgalmazta, Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában elmondta, hogy a belügyi tárca már elkészítette a képviselő által sürgetett törvényalkotási koncepciót, s azt októberben tárgyalja a kormány. Gazdasági föltételeit az illetékes állami szervekkel egyetértésben a költségvetési, illetve az államháztartási törvénytervezetben jelenítik meg. A megyék új szerepéről azonban az államtitkár véleménye szerint majd a társadalmi viták tapasztalatai alapján lehet ítéletet alkotni. Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés el lensavázát nélkül — el fogadta. Vízmű épül Balatonfüreden Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Községi Tanács elnöke a balatonfüredi térség vízgazdál- kidási gondjai miatt interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez, dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter kifejtette: a tárcának a vízműfejlesztésre szolgáló összegek elosztásában rangsorolnia kell. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályainak módosítása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Két indítványt tett: legyen, világos az adókötelezettségek befizetésének esedékességi ideje a jogszabályokban; továbbá a jogorvoslati időszak elbírálásáig ne kelljen adópótlékot fizetni. Békési László pénzügyminiszter tájékoztatta az Országgyűlést arról: az adóigazgatási eljárási szabályok világosan rögzítik, hogy adókötelezettség esetén, ha az egész évre szól, két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig lehet adópótlékmentesen befizetni a kötelezettségeket. Ha év közben keletkezik a kötelezettség — például illetékfizetési kötelezettség —, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet adópótlékmentesen megfizetni a tartozást. A második esetben azonban módosításra van szükség. Már benyújtotta a Minisztertanácsnak a kormány- határozat módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek lényege, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az állampolgár a 15 napos határidőn beiül fizetési halasztási kérelmet nyújtott be, adópót- lék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a kérelmet az adóhatóság már elbírálta. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök — felfüggesztve az interpellációk tárgyalását — Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek adott szót. Kulcsár Kálmán válasza Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy- bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg valamennyi állampolgár — így a bűncselekményt elkövető — számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntető eljárás során. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezettlek 300 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz, Kérte a parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből, ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi költségvetésbe. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról, Elmondta: elvi álláspont, hogy katonának csak a katonák A munkásőrség működése megalakulásától kezdve mindmáig állami jogszabályokon, törvényeket nyugszik — mondta Borzák Lajos, munkásőrség szóvivője. E kijelentésével reagált azokra a véleményekre, melyeket az SZDSZ és a Fidesz nevében hangoztatott Szász István, az SZDSZ-Ta- nács tagja és Lévay Levente, az SZDSZ kispesti szervezetének ügyvivője a munkásőrség ellen tervezett tüntetésük kapcsán, a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatukban. Borzák Lajos véleménye szerint elfogadhatatlan kijelentéseket is tettek, amelyek nézete szerint vagy tájékozatlanságból, vagy szándékosságból eredő valótlanságok, ferdítések. Állításuk szerint például „a Munkásőrség nem része a törvényes felügyelettel rendelkező fegyveres erőknek” — idézte a szóvivő a megjelent nyilatkozatot. Ezzel szemben az az igazság — mondta Borzák Lajos —, hogy a munkásőrséget az Elnöki Tanács 1957. évi XIII. számú törvényerejű rendelete hívta életre, s ezt emelte törvényerőre az Országgyűlés 1957. május 9-én. A tesés a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett bűn- cselekmények képezik. A miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Elfogadhatónak tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltnak és többségükben elfogadhatónak ítélte. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának — a katonákra vonatkozó részek kivételével — a kihirdetéskor azonnal hatályba keli lépnie, míg a büntető eljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1-je helyett — amennyiben a föltételek biztosíthatók — január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa a független képviselőcsoport nevében jelentkezett szólásra. Mivel a törvényjavaslatok feletti vitát már lezárták, az elnök szavazásra bocsátotta, megadják-e a szót a képviselőnek. A jóváhagyó döntés után Eke Károly közölte: a független képviselőcsoport úgy határozott, hogy teljes mértékben támogatja Horváth Jenő javaslatait, s kérte, hogy ezeket az ország- gyűlés is fogadja el. Ezután a határozathozatal következett. Először a törvényjavaslatokra érkezett módosító indítványokról szavaztak a képviselők, meglehetősen elhúzódó procedúra keretében. A képviselők közül többen is úgy vélték: nem működik megfelelően a szavazógép, ezért szavazó- próbával ellenőrizték a berendezést, A beterjesztett tület jelenlegi tevékenységét a honvédelemről szóló 1970. évi I. törvény, valamint az előző jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott 49 1978-as számú kormány- rendelet szabályozza — tájékoztatott a szóvivő. Éppen ezért szerinte az SZDSZ és a Fidesz ezzel összefüggő állítása alaptalan. Az a nézet sem fogadható el Borzák Lajos szerint, hogy a munkásőrség „az uralkodó párt magánhadserege”. Mint elmondta: a szervezet már közismerten a Minisztertanács irányításával működik. A munkásőrök között pártonkívüliek, az MSZMP, az MDF, az SZDSZ, az MSZDP, a Független Magyar Demokrata Párt, a Független Kisgazda- párt és más szervezetek tagjai is szolgálnak. A munkásőrök egyetlen szervezettől és állampolgártól sem vitatják el azt a jogukat, hogy véleményt formáljanak a testületről '— hangoztatta a szóvivő, ugyanakkor kijelentette: a testülethez érkező információk szerint megütközést kelt az állampolgárokban, hogy a demonstráció előkészítői az utóbbi napokban több helyen gyalázkodó, uszító indítványok túlnyomó többségével az 1 Országgyűlés egyetértett. Ezután Horváth Jenő módosító javaslatairól szavaztak. A képviselők nagy többsége valamennyi beterjesztett javaslatát elfogadta. Südi Bertalan módosító indítványát viszont az Országgyűlés végül elvetette. Kevés volt a tartózkodás Ezután a képviselők a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 305 egyetértő, egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, kivéve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek 1990. március 1-jótői érvényesek. A büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot — a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt — az Ország- gyűlés 301 helyeslő, három ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett fogadta el. A módosított büntetőeljárási törvény 1990. január 1-jén lép életbe, azzal a kiegészítéssel, hogy a katonákra vonatkozó rendelkezések 1990. március 1-jétől érvényesek. Segítség a vállalkozóknak A képviselők ezután a következő napirendi pont, az 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Ez, a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításéról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik, Békési László pénzügyminiszter két paragrafus módosítását ajánlotta az Országgyűlésnek. A képviselők a módosító törvényjavaslatot 304 szavazattal, két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadták, Ma délelőtt interpellációkkal és kérdésekkel folytatódik az ülésszak, hangnemben szervezik fellépésüket. Borzák Lajos elmondta: Gyöngyösön például az SZDSZ, a Fidesz és a Kisgazdapárt helyi szervezetei által aláírt röplapokon azzal becsmérlik a munkásőrséget, hogy „pufajkás gyilkosokból, ávós pribékekből verbuválódtak, akik vállalták hazájuk elárulását...”, s hozzájuk „csatlakoztak elbutított munkások, megtévesztett fiatalok és karrierista funkcionáriusok”. A szóvivő kijelentette: megalakulásakor is és ma is főképp nagyüzemi fizikai munkások alkották a többséget, akik ma 66 százalékot tesznek ki, miközben az állomány 18 százaléka értelmiségi. Hasonló hangnemű fellépést tapasztaltak Sopronban is, ahol a tüntetés egyik szervezőjétől elhangzott: „most nem elszámolunk, hanem leszámolunk ezekkel”. Más párosokból is érkeztek jelzések arról, hogy a munkásőröket fenyegetik és sértegetik. Mindezek ellentmondani látszanak a tüntetést meghirdető szervezetek deklarációiban hangoztatott békés szándékoknak — fejezte be nyilatkozatát Borzák Lajos (MTI) Glatz Ferenc, Bánffy György és Szentágolhai János Valótlanságok, fordítósok Támadás a munkásőrség ellen Ellentmond a békés szándéknak
