Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-26 / 227. szám
Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 227. szám Ara: 4,30 Ft 1989. szeptember 26., kedd Közlemény az MSZMP KB üléséről Az MSZMP Központi Bizottsága hétfőn1 délután közleményt adott ki a KB üléséről : „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. szeptember 25-én Nyers Rezső elnökle- téval ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tag- jain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a kongresszusi küldöttcsoportok vezetői, a SZOT elnöke és főtitkára, a párt nyíregyházi és szegedi városi bizottságának első titkárai, valamint a pártsajtó vezetői. 1. A Központi Bizottság élénk, beható vita keretében állást foglalt a kongresszusi felkészülés politikai és szervezeti kérdéseiben. — Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a testület kongresszusi beszámolóját, és kifejezte egyetértését annak politikai vonalával, lényegi megállapításaival. Pozsgay Imrének, a pártelnökség tagjának előterjesztésében megtárgyalta a párt programnyilatkozatának tervezetét, és úgy döntött, hogy azt a kongresszusnak megvitatásra és elfogadásra ajánlja. — Kovács Jenő KB-titkár tájékoztatója alapján áttekintette a kongresszus szervezeti, technikai előkészületeit. 2. A testület meghallgatta Pozsgay Imre tájékoztatóját a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, és jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP tárgyalóküldöttségének munkáját. Az elért megállapodás jelentős lépés az ország jövőjét szolgáló békés átmenethez. Az MSZMP a maga részéről mindent megtesz a megállapodás valóra váltásáért. 3. A Központi Bizottság Barabás János KB-titkár előterjesztésében a nemzeti megbékélésről állásfoglalástervezetet alakított ki, amelyet — más dokumentumokkal együtt — megvitatásra ajánl a kongresszusnak.” Az MTI munkatársa részletesebb tájékoztatást kért az ülésen elhangzottakról, ám a Központi Bizottság illetékesei ettől elzárkóztak. Folyamatosan dolgozik a komputervezérlésű olasz pántológépsor a kaposvári Kaposplastnál. A gépsoron az idén mintegy ezerszáz tonna különböző szélességű pántolószalagot gyártanak. Fotó: Jakab Judit Érezzük az ország sorsáért aggódók támogatását Az MTI interjúja Németh Miklós miniszterelnökkel Az MSZMP mint a jelenlegi kormányzó párt és a kormány ellentmondásos viszonyáról, a Németh-kormány működésének eddigi mérlegéről és jövőbeni stratégiai céljairól, valamint más, a közéleti, a mai viták homlokterében álló kérdésekről fejtette ki nézeteit Németh Miklós miniszterelnök a Magyar Távirati Iroda kérdéseire válaszolva. Az interjút teljes terjedelmében közöljük. — Az utóbbi időben — egyesek vádként, mások érdemként — egyre többször hangoztatják, hogy a kormány eltávolodott saját pártjától, az MSZMP-től. Igaznak tartja-e ezt a megállapítást? — A kérdést így is fel lehet tenni, de ez hibás válaszra csábít. Mindenki egyetért abban, hogy a pártállam intézményét le kell bontani. Nem a párttól távolodott el a kormány, hanem a párt vezető testületéi által hozott döntések végrehajtója helyett vált önálló kormányzati politikai erővé. A lényeget abban Iá tóm, hogy a kormány és í parlament együttműködésé ben helyreállt a parlamentá ris demokrácia. Nem vártuk meg ezzel a koalíciós idő két. Ez azt jelenti, hogy í kormány csak a parlamentnek felelős döntéseiért. Mi után azonban a páriámén többségében MSZMP-tagok bőt áll, ezért a kormány ezzel közeledett saját pártjához, hiszen konstrukth együttműködést tudott kialakítani annak parlament képviseletével. Ezenkívü ezernyi jelzés bizonyítjr (Folytatás a 2. oldalon) L, Merre tart az úttörő? November 24—25—26-án Zánkán rendezik meg az úttörővezetők X. konferenciáját. A megyében folyó előkészületekről Ádámné Fábri Lili, a Somogy Megyei Űttörőszövetség elnöke adott tájékoztatást. A konferencián négy napirendi pontban kell egységes álláspontra jutni. Értékelik a szövetség 43 éves múltját, majd a Magyar Űt- törők Szövetségének alapszabályát vitatják meg a küldöttek. Ez két nagy blokkból áll: az előszóból, amely azt tartalmazza, hogy a szervezet milyen céllal akar (tovább) működni, milyen föltételeket szeretne, valamint kikkel és itiilyen módon akar együttműködni. A másik rész a működési szabályzat, amely a szövetség jövőbeni ideális tevékenységét vizsgálja. Dönteni kell, milyen vezető testületek működjenek a szervezetben. Üj ügyvivő testületet kell létrehozni. E három napirendi pontot írásos vitaanyag tartalmazza, ezt az úttörővezetők véleményezik. Az lenne a legjobb, ha a konferencián csapatszintű vélemények jutnának kifejezésre. Végül a testület tisztség- viselőit választják meg. Itt az alulról jövő kezdeményezésnek kell érvényesülnie. Először szeptember 26-án találkoznak a városi úttörőelnökök, hogy együttesen értelmezzék a vitaanyagot. Az úttörőcsapatoknak október 22-ig kell véleményt mondaniuk a vitaanyagról. Nagyon fontos, hogy ne csak az úttörőyezetők, hanem az ifik és az úttörők is megismerkedjenek a vitaanyaggal, hiszen az ő mozgalmi életükről van szó, az alapkérdések a gyerekekre tartoznak. Érdekesség, hogy a csapatszintű megbeszélésen nem előírt napirendi pontokról is vitatkozhatnak, véleményt formálhatnak. (Ez eddig nem volt szokás.) A városi szintű értekezletre küldötteket választanak. Az értekezletek feladata, hogy a csapatgyűléseken elhangzott véleményeket ösz- szegezzék és közvetlenül válasszák meg a konferencia- küldötteket. Azokon a területeken, amelyeken 15 vagy ennél kevesebb úttörőcsapat működik, egy küldöttet jelölhetnek. Ahol az úttörőcsapatok száma 15 és 30 között van, ott két küldött jelölésére van mód. Kaposvárt — mivel a megyeszékhelyen 38 úttörőcsapat dolgozik — hárman képviselik a konferencián. A megye nem kapott külön delegálási lehetőséget, így Somogyból 13 közvetlen küldött utazik Zánkára szavazati joggal. Megyénket még további négy személy képviseli a konferencián, ők tagjai az országos tanácsnak. Hogy ők is rendelkeznek-e majd szavazati joggal, vagy csak tanácskozási joggal vehetnek részt, az a konferencián fog eldőlni. November 5-ig valameny- ■nyi városi küldöttértekezletet meg kell tartani és ki kell alakítani a területi állásfoglalásokat. A területi küldöttértekezleten elhangzott viták tapasztalatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Erre az esetleges későbbi módosítások miatt van szükség. A küldöttcsoportok szerepe jóval nagyobb, mint a múltban volt. Ezért valóban komolyan együtt kell dolgozniuk. Éppen ezért a megyei elnökség úgy gondolja, hogy november 5-e és 20-a között a választott küldöttek számára több olyan, találkozót kell szervezni, amelyen megismerkedhetnek a más körzetekben dolgozó társaikkal!. Rendkívül fontos, hogy a küldöttek minél alaposabban megismerjék a megyében élő úttörővezetők, ifik és főleg az úttörők véleményét. Hallottuk, hogy megyénkben nem zilálódtak szét az úttörőcsapatok. Sem felnőttek, sem gyermekek nem léptek ki tömegesen a szervezetből. (Nem úgy, mint a főváros egyes kerületeiben.) A szeptemberi iskolakezdésnél egyetlen úttörőcsapat sem jelezte, hogy megszűnik. így Somogybán mind a 128 úttörőcsapatban megkezdődhetett a munka. A gyerekek az első nagy akcióra készülnek: szeptember 29-én lesz a fegyveres erők napja, amely egyben a csapatzászló ünnepe is. Szeptemberben fogadják el az egész éves gyermek- programot. Ilyenkor tervezik meg előre fél vagy egész évre a nagyobb akciókat. A legtöbb helyen új vezetőséget választottak az úttörők. Fenyő Gábor VITATKOZUNK, VITATKOZGATUNK... — Megmondaná a nevét? — Jobb ma a névtelenség... Miért kíváncsi rá? — Tudni szeretném, kihez van szerencsém. Ugyanis nem mutatkozott be a gyűlésen, amikor kikelt az MSZMP-ben mostanság tapasztalható viták ellen. — Talán inkább széthúzás ellen! Ezek a viták azt bizonyítják, nincs egység a pártban. Emlékszik arra a pasasra — nem is nevezném én az ilyet elvtársamnak — ,aki azt monda, nagy hiba, hogy a párt lemondott az ateizmusról. Mire felugrott a másik ott az asztalnál és csak úgy odavágta: — Nem mondott le, csak magánügynek tekinti a vallást. Meg aztán gondoljon az öreg bolsira — lehet vagy hetvenéves —, akt kijelentette: a párt eltávolodott a marxizmustól. Mire felállt az asztalnál egy fiatal értelmiségi és közbeszólt: — Nem távolodott el, mert nem is volt ott. Ugyanis a sztálinizmus száműzte Marxot. Soroljam? Hát győzhet a választásokon egy ilyen széthúzó párt? — Egy pillanat. Tudja miért zsörtölődtek legtöbbet a párttagok — mondjuk — úgy két évvel ezelőtt? Nos, elárulom. Azért, mert nem volt az alapszervezetekben érdemi vita. Úgyszólván mindenről központilag, a fejük felett döntöttek, és legfeljebb a „kötelező" egyetértést várta el a párt. Amit a taggyűléseken, egyéb fórumokon kellett volna elmondani, azt az utcán, folyosón, a családban beszélték meg — annyiféleképpen alakítva az álláspontot, ahányan voltak. Ez talán az egység jele volt? Legfeljebb a látszategységé! Nem véletlen, hogy a múlt évi, májusi pártértekezlet előtt, amikor már megváltozott a közszellem a pártban, elemi erővel tört fel a tagságban az elkeseredés és a változtatás igénye. A szocializmus történetében talán először fordult elő, hogy alulról kényszerítettek ki egy történelmi változást .... — Igaz, magam is gyakran dünnyögtem a fejbólogatás miatt. Nemegyszer a taggyűlés után egyedül ballagva hazafelé a sötét utcán úgy éreztem, végtelenül magányos vagyok... De ami most itt folyik, az már sok! — A vitáról nem lehet mondani, sok vagy kevés. A vitának addig van létjogosultsága, amíg a vitatkozók meg nem győzik egymást, vagy kompromisszumot nem kötnek. Már az is nagy eredmény, ha látják, kinek mi a gondja, baja, mit miért gondol. Enélkül egyet sem lehet lépni a tisztánlátás, a tisztázás felé. Éppen a vita az a csodaszer, amely — ha engedik hatni — biztos talaja lehet az egységnek ... Tudja, az imént, amikor a vitákat okolta az egység hiányáért, arra gondoltam, vajon miért van az, hogy küzdünk valamiért, s amikor ott van az ölünkben, megijedünk tőle. Így vagyunk most valahogy ezzel a vitával... — De hát hol a határ? Hol kezdődik a széthúzás? — Talán ott, ahol a demokrácia végződik, ahol nem a józan ész, az érvek, nem az ország érdekeit szolgáló célok számítanak; ahol kezdik figyelmen kívül hagyni a tanulságokat, ahol hátrafelé néznek csak, miközben előre kellene lépni... — Es ha én ezt vitatom? — Megteheti. Csak egyet nem tehet: azt, hogy meg nem történtnek könyvelje el ezt a közöttünk most lezajlott vitát. A többi már jön magától... — Miféle többi? — Ha gondolkodunk egymás véleményén, elöbb-utóbb belátjuk, lám, egyikünk sem birtokosa a bölcsek kövének, csakis egymás véleményének megismerése útján — ha kell, szenvedélyes vitákban — kovácsolhatjuk ki azt a bizonyos cselekvési egységet, amelyről annyit beszéltünk már az elmúlt évtizedekben. — Csak nem azt akarja mondani, hogy odabent a gtfűlés végén ezért paroláztak egymással azok, akik valamivel előbb még legszívesebben megtépték volna egymást? — O, dehogy! Csak vitatkozom. Van kedve folytatni? * — Isten ments! Apropó! Nem jön egy sörre? Cudar meleg van ... — Hát lehet. .. Am az utóbbit én azért vitatnám. Szegedi Nándor
