Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-22 / 224. szám
1989. szeptember 22., péntek Somogyi Néplap 5 Felavatták Péchy Blanka síremlékét A hazai beszédművelés sokak által ismert és tisztelt fáradhatatlan apostolának, a tavaly elhunyt Péchy Blankának síremlékét tegnap avatták fel Budapesten a Mező Imre úti temető művészpanteonjában. Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár beszédében szólt arról a színésznőről, az íróról és előadóművészről, aki az anyanyelvi kérdésekben kérlelhetetlenül szigorú és következetes volt. A 95 éve született Péchy Blanka színi pályáján Jászai Marinak, a legnagyobb magyar tragikának oldalán indulva arra vállalkozott, hogy a magyar költészet legjobbjainak üzenetét közvetítse. ö volt a magyar nyelv leghűségesebb terjesztője és legelszántabb védelmezője. A Kazinczy-díj alapítvány után a Kazinczy-ver- senyek országossá válása, a „Beszélni nehéz” körök országos elterjedése mind az ö szívósságának és megtörhetetlen akaratának köszönhető. Az avatáson, Kiss Nagy András Kossuth-díjas szobrászművész alkotása előtt legközelebbi hívei rótták le kegyeletüket. Ott voltak Győrből a Kazinczy gimnázium kórusának tagjai, a miskolci Herman Ottó Gimnázium Beszélni nehéz körének képviselői is. A síremléknél koszorút helyeztek el a Művelődési Minisztérium, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének képviselői, valamint tisztelői, barátai és tanítványai. HÉTVÉGI /tájoló| * Szeptemberben nem lesz tanársztrájk *'» A Táncsics gimnázium tantestülete a pedagógusbérek rendezéséről A szeptemberre tervezett tanársztrájk megtartásáról az. Országgyűlés őszi ülésszaka után — legkésőbb decemberben határoz a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tantestülete. Ezt az a nyilatkozat tartalmazza, amelyet azt követően készítettek, hogy a májusi állás- fogalásuk és a tanév végi sztrájk visszhangját elemezték. Kifejtették: a májusban megfogalmazott kéréseiket és követelésüket az országos és helyi szervek egyáltalán nem vagy részben teljesítették. Figyelembe véve azonban az ország nehéz helyzetét, illetve az új művelődési miniszter elképzeléseit döntötték arról, hogy a szeptemberre tervezett sztrájkot elhalasztják. „Bizonyítani akarjuk ezzel egyrészt, hogy célunk nem a mindenáron való Eddig érdekképviseleti szervként működött a KIOSZ: alapszabályának módosítása után vállalkozásba kezdett. A böhönyei áfész gazdaságtalanul működtetett boltját közösen felújítva, kézművesboltot nyitottak. Varga József, a böhönyei áfész áruforgalmi előadója elmondta: felismerték az idegenforgalom egyre fokozódó szerepét, hiszen a községben jelentős az átmenő- forgalom. A gazdaságtalasztrá jk; bizonyítani akarjuk, hogy a pedagógusokban megalázó helyzetük ellenére még mindig él a bizalom; bizonyítani akarjuk, hogy toleránsak vagyunk országunk vezetői iránt — szól a nyilatkozat. A félreértések elkerülése végett még egyszer és kiemelten hangsúlyozzuk, hogy akciónk célja a magyar oktatásügy és általa az ország helyzetének javítása. Meggyőződésünk, ha a pedagógusok és az iskolák anyagi helyzete, szuverénitása javul, akkor vonzóbbá válik a pedagógushivatás, a gyengébbek kerülnek el a pályáról, és műveltebb, nagyobb tudással rendelkező fiatalok kerülnek ki az iskola padjaiból. S ez valamennyiünk érdeke. Ezért kérjük a kormányt és az Országgyűlést, hogy a Glatz Ferenc minisznul üzemelő textilboltot alakították át, és kisiparosok, iparművészek zsűrizett termékeit árusítják a szép üzlethelyiségben. A KIOSZ megyei titkárságának főelőadója, Sárái Lajos szerint nemcsak a Balaton-parton és a nagyobb városokban kell az idegenforgalommal számolni és a szolgáltatásokat bővíteni. Az új üzlet alkalmat, jó lehetőséget kínál más megyék kisiparosainak a bemutatkozásra is. tér által javasolt elképzeléseket minimális programként fogadja el, egyúttal adjon garanciát arra, hogy a pedagógusok átlagbére 1992 januárjáig eléri az anyagi ágazatokban foglalkoztatott értelmiség átlagbérét, és biztosítja, hogy utána is azonos szinten marad vele! Kérünk valamennyi óvodát, általános iskolát, középiskolát és felsőoktatási intézményt, azokat is, akik csatlakoztak májusi állás- foglalásukhoz és azokat is, akik nem, hogy támogassák elképzeléseinket, csatlakozzanak Nyilatkozatunkhoz! Fogjunk össze közös ügyünk sikere érdekében, és — ha szükséges — határozottabb lépések megtételétől se .riadjunk vissza!” — fejeződik be a Táncsics gimnázium tantestülietének nyilatkozata. Családi hétvégi kirándulásra várja Barcsra a Magyar Népművelők Egyesületének Somogy Megyei Szervezete és a ,barcsi művelődési központ a megye népművelőit, családjukat és barátaikat. A Május 1. parkerdőben szombaton 9 órától repülőmodell-bemutató, papírsárkány-készítés, gulyásfőzés, sportvetélkedő szórakoztatja a közönséget. Másnap (vasárnap) a Móricz Zsigmond Művelődési Központban táncrendezvény lesz. Itt a Dinasztia együttes szolgáltatja a zenét. Egy ismeretterjesztő programra is felhívjuk Barcs és környéke lakóinak figyelmét; ma 15 órakor a művelődési központban a Barcsi Kulturális és Turisztikai Egyesület meghívására Kovács Ádám és munkatársai tartanak előadást a Cella- damról. A kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központban szombaton 17 órakor kezdődik a Zselic SE teadélutánja. Este 7 órakor — ugyanott Cila diszkójában szórakozhatnak a fiatalok. A megyében több érdekes kiállítás is várja e hét végén a látokatókat. Még megtekinthető Csurgón a Csokonai Művelődési Központban Fekete János keramikus, szobrász- és festőművész kiállítása. Kaposváron, az SMK szabadidőközpontjában — a 48-as ifjúság útján — Bátai Sándor, Györgydeák György, Harangozó Ferenc, Tóth József és Vörös András kiállítása látogatható. A Csokonai fogadó kiállítótermében Kiing József szobrászművész és Mester Béla festőművész mutatkozik be alkotásaival'. A Somogy Megyei Múzeumban Kertész Sándor festőművész alkotásait tekintheti meg a közönség. A Szép magyar kertek című, reprezentatív kertépítészeti és kerttörténeti kiállítás a Somogyi' Képtárban látható. ■> 11. Sétálva, nézelődve kis félreeső falvakba is eljut, s templomaikba betérve csodálkozva látja, hogy mennyi műkincs, értékes régiség van a legeldugottabb településen is. Néha elüldögél a mólón, hallgatja, mint egykor Mikes, a tenger mor- molását, várja a halászhajók hazatérését, mert szereti nézni, amint kikötnek és a barna, meztelen felsőtestű halászok a partra dobálják a zsákmányt. Apálykor az asszonyok, gyerekek kosarakba, edényekbe gyűjtik az ehető kagylókat; az ügye- sebbje rövid idő alatt összeszedheti a család déli elemózsiáját. Itt szokott rá a dohányzásra, két arisztokrata hölgy, Auersperg Lili hercegnő és Kettenburg Erika bárónő kapacitálására, akik főként belga és egyiptomi cigarettákat szívnak, s alig várják az étkezés végét, hogy rágyújthassanak. Károlyi József gróf havanna szivarokkal kínálja, s végül a szivarozást részesíti előnyben a cigarettázással szemben. Igazodnia kell az itteni papi szokásokhoz; hajadonfővel és hosszú felöltő nélkül nem illik megjelennie az utcán. Sőt „középeurópai” kalapját sem viselheti, helyette egy római mintájút kell beszereznie. E külsőségek megtartásában tapasztalt szigor után meglepi a spanyol sekrestyék kaszinó-jellege. Itt gyűlnek össze a helyi notabilitások egy kis beszélgetésre, s fesztelenül társalognak, nevetgélnek, sőt dohányoznak is az Eucharisztia közelében. Legkedvesebb időtöltése a tengeri fürdőzés. A gyerekek a palota előtti belső strandra járnak, ő azonban jobbam szereti a kintit, ahol a hullámokat nem töri meg a móló és a San Nicolas szigetének sziklái. Már közeleg a búcsúzás ideje, amikor megtudja, hogy magyar zarándokcsoport érkezik Lequeitióba, s innét Lourdes-on át Rómába igyekeznek. Elhatározza, hogy csatlakozik honfitársaihoz. 1925 nyara még sok maradandó élményben részesíti. Lourdes után Marseille, a Riviéra, Monaco, Monte Carlo, Genova, Róma, Velence .. . Triesztben már félig otthon érzi magát. Itt mond búcsút élete legszebb nyarának, és a spanyol, francia, olasz ételeknek. A vasúti restiben ugyanis hamisítatlan, afféle „tányérról lelógó” méretű bécsi szeletet fogyaszt el jóízűen, egy nagy korsó, kellemesen hűtött pilseni sörrel. „Pannonhalma, 1925. november 13. Édes jó mamám! Bizonyára fáj édes mamának, hogy születésnapján öt gyermeke is csak a távolból köszöntheti. De másrészt éppen ez a körülmény lehet egyik legszebb és legjogosabb anyai öröme, és - ha egyáltalán szabad valamire büszke lenni — anyai büszkesége. Hogy ennyi gyermeküket sikerült édes jó szüleimnek odaadó ön- feláldozásukkal és határtalan szeretetükkel a leggondosabb nevelésben és taníttatásban részesíteni, ez olyan tény, amely az idegeneket is őszinte tisztelettel és csodálattal tölti el. És mi, gyermekek, hogyan tudnánk eléggé hálásak lenni a testi és lelki javak mérhetetlen bőségéért, a legnemesebb példaadásért, amelyet édes jó szüléinknek köszönhetünk? De hä a szülői házból elkerülve oly sok jó nevelő és tanár viselt is rám gondot, százszor és számtalanszor éreztem, hogy minden igyekezetük és fáradozásuk csak félsikerrel vagy eredménytelenséggel végződne, ha otthon nem kaptam volna meg A Palaccio mindazt, amit csak a legjobb szülők adhatnak meg gyermekeiknek. A szülők szeretetét és jó példáját nem pótolhatja senki! Édes jó mamám, születésnapján nem tehetek mást, mint amit mindennap megteszek: hálát adok a Mindenhatónak, hogy ilyen áldott jó szülőket adott, és kérem, tartsa meg őket még igen sokáig, és halmozza el áldásának, kegyelmeinek mérhetetlen bőségével! Amúgy hála Isten jól vagyok. J. bizonyosan említette, hogy a ház anyagi gondjait is hordozom két hétig. Szent Imre napján két öröm is ért: Lequeitióból levél Jákótól, sok-sok üdvözlet mindenkitől; a kis király négy fényképet küldött, amiket ő készített, kettőt rólam. Félix főherceg pedig egy levlapot ért. Ugyanakkor kaptam a Szent István Társulattól megbízást egy magyar irodalomtörténet megírására a művelt nagy- közönség részére, igen előnyös feltételek mellett. 1927 májusára kell készen lennie. Édes jó szüleimnek millió kézscsókkal maradok szerető, hálás fiuk, Józsi.” Kétkötetes irodalomtör ténete 1928-ban, illetve 29 ben jelenik meg a Szent István Társulat „Szent István könyvek” sorozatában, („A magyar irodalom törté nete I., a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig” 1928Római kalapban ban; „A magyar irodalom története II. Kisfaludy Ká- rolytól napjainkig”, 1929- ben.) A kritika kedvező; neves irodalomtudósok — Horváth János, Alszeghy Zsolt, Gáalos Rezső — írnak, nyilatkoznak elismeréssel munkájáról; neve ismertté válik a szakmai körökben és az irodalomkedvelő közönség előtt. Tagjává választja a győri Kisfaludy Irodalmi Kör, s választmányi tagja lesz a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak (később bekerült a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti biOttó íróasztala ' / zottságába és a Szent István Akadémia rendes tagjai közé is.) Könyvének tiszteletdíjából külföldi utazásokat tervez, mindenekelőtt szüleit viszi el Mariazellbe, majd Prága, Drezda, Lipcse, Berlin és Hamburg az úticélja. Hazatérésekor kellemes hír fogadja Pannonhalmán. Dr. Kelemen Krizosztom, a betegsége miatt nyugalomba vonult főapát koadjutora felmentette a német tanszékről és a magyar irodalom, valamint az esztétika tanításával bízza meg a főiskolán. (A megbízást az a Kelemen Krizosztom adja, aki főapátként a második világháború éveiben Pannonhalmát a nemzetközi Vöröskereszt védelme alá helyezi, s mintegy 3 ezer üldözöttnek ad menedéket a főmonostorban, köztük katonaszökevényeknek és bujkáló baloldaliaknak, például kommunistáknak is.) C• (Folytatjuk.) Kézművesbolt Böh&nyén
