Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 22., péntek ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS KÖZLEMÉNY a kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság 1989. szeptember 21-i üléséről JELCIN, AZ „ISZÁKOS” Utazás a whiskys pohár körül (Folytatás az 1. oldalról) nek munkájához a törvény- előkészítő szakemberek. Szombaton és vasárnap pe­dig rendkívüli műszakban dolgozik majd a nyomda, hogy az érintett törvényja­vaslatokat az Országgyűlés szeptember 26-án kezdődő ülésszakán kézhez vehessék a képviselők. Csütörtöki ülésén a Mi­nisztertanács törvényerejű rendelettervezetet fogadott el a bírósági cégnyilvántar­tásról és a cégek törvényes­ségi felügyeletéről. A dön­tés nem jelenti azt, hogy alapvetően átalakul a cég­nyilvántartás eddigi rend­szere. A módosítások miatt azonban célszerű új tör­vényerejű rendeletet alkot­ni. Annál is inkább, mert (Folytatás az 1. oldalról.) lasztásáig pedig az államfői funkciót ideiglenesen az Or­szággyűlés elnöke látja el. Szűrös Mátyás személye és tisztsége iránti megtisztel­tetésként értékelte, hogy a tárgyaló felek ezt a megol­dást választották, még akkor is, ha ez csak ideiglenes, átmeneti és rendkívül rövid időre szóló megbízatás. Ide­iglenes államfőként is a de­mokráciára, a többpártrend­szerre való békés átmenet megvalósítását, a jogállami­ság megteremtését, az or­szág politikai és gazdasági stabilitásának megőrzését kívánja szolgálni — hang­súlyozta. Amennyiben az Országgyűlés támogatja e funkció betöltésében, az garanciát jelent arra is, hogy ez a parlament ebben a szellemben folytatja mun­káját. Mint megjegyezte: a pártvillongások, a szűkén értelmezett pártérdekek fö­lé emelkedve az ország ve­zetőinek — közöttük a kor­látozott jogkörű államfőnek is — ezt a folyamatot kell továbbvinniük. Szólt arról is, hogy a hát­ralévő rövid időben ponto­san tisztázni kell az állam­fő funkcióit. Szükséges ez azért, hogy az Elnöki Ta­nács lemondása és az állam­fő kinevezése, beiktatása közötti időben ne keletkez­zék joghézag. Az államfői jogosítványokat azonban csak a parlament adhatja meg. Minthogy a napjaink­ban állandóan változó hely­zetben ennek sincs bevált gyakorlata, ma még nem tudható, mikor és hogyan történik meg ez a beiktatás. Áttérve az Országgyűlés feladataira, szerepkörére, kijelentette: meglepik azok a nyilatkozatok, hogy a ma­gyar parlament esetleg már decemberben befejezi mun­káját. Ezt a döntést meg kell hagyni az Országgyű­lésnek. A mai törvények sze­rint egyedül a parlament jo­ga, hogy feloszlassa önma­gát. Számolni kell azzal, hogy az Országgyűlés szuve­rén módon fog határozni eb­ben. Az Országgyűlés elnöke megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy a parla­mentnek az úgynevezett sarkalatos törvényeket kell megalkotnia, mert ezek nél­kül lehetetlen felkészülni a szabad, demokratikus vá­lasztásokra, s ezzel egy új parlament létrehozására. Bármennyire is vitatják azonban ennek az Ország- gyűlésnek a legitimását, ösz- szetételét, az tagadhatatlan, hogy történelmi küldetést tölt be a demokrácia alap­jainak lerakásával. Éppen ezért a hátralevő időben számos vállalat és szövetke­zet törzskönyvi nyilvántar­tása január 1-jétől megszű­nik. E cégek legkésőbb 1990. június 30-ig kötelesek cégbe­jegyzést kérni. Az ülésen emellett szá­mos gazdasági, gazdaságpo­litikai, pénzügyi kérdés is napirendre került. Köztük volt az idei gazdasági folya­matokról számot adó előter­jesztés, valamint a jövő évi gazdálkodást megalapozó jegybanki, árpolitikai, pénz­ügyszabályozási kérdés, il­letve a tanácsi pénzügyi sza­bályozás reformjáról szóló előterjesztés. A kormány ma folytatódó tanácskozása után előrelát­hatóan már a szokásos mó­don, szóvivői sajtókonferen­cián kapnak részletes tájé­koztatást a sajtó képviselői. alaposan mérlegelni kell: milyen törvények megalko­tására vállalkozik és melye­ket hagy örökül az új par­lamentnek. Nem várható el a képviselőktől, hogy ha­nyagul, kapkodva végezzék munkájukat. E törvényjavaslatok elő­készítéséhez — hangoztatta — jelentősen hozzájárultak a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások, arra azonban senki sem számít­hat, hogy az Országgyűlés szavazógépként fog viselked­ni. Idő kell ahhoz, hogy a törvényjavasl a tokát alaposan megismerjék, s így vállalják döntésükért a felelősséget. „Hiszek abban — húzta alá —, hogy a parlament kor­szerű, az ország, a nemzet, a nép érdekeit szolgáló tör­vényeket fog elfogadni." Szűrös Mátyás elmondta azt is, hogy saját sorsát il­letően a jövőben több lehe­tőség is kínálkozik számára. Az egyik választókörzetének polgárai (Hajdú-Bihar me­gye, 15. vk.) szeretnék, ha a jövőben is ő lenne ország- gyűlési képviselőjük. Emel­lett Püspökladány MSZMP- bizottságának kezdeménye­zésére a pártkongresszus küldöttévé választották. Amennyiben pedig nem lesz országgyűlési képviselő és a párt sem számít rá vala­mely vezető testület tagja­ként, eredeti hivatásához, a diplomatapályára meggyőző­dése szerint bármikor visz- szatérhet. Annak kapcsán, hogy sokan szívesen látnák őt a köztársasági elnöki funkcióban, Leszögezte: tart­ja magát ahhoz, hogy az MSZMP jelöltje erre a funkcióra Pozsgay Imre. Ezt az álláspontját akkor is fenntartja, ha elképzelhető, hogy mások jelölik őt erre a posztra. A mandátumvizsgáló bi­zottság áttekintette a kong­resszusi küldöttválasztás ed­digi folyamatát. Ügy foglalt állást, hogy a párttagság lét­száma alapján megállapított keretszámon felül választott kongresszusi küldöttek man­dátumát nem tekinti érvé­nyesnek. A mandátum vizsgáló bi­zottság megerősíti azt a ko­rábban már nyilvánosságra hozott állásfogalását, hogy sem a küldöttek visszahívá­sára, sem akadályoztatásuk vagy lemondásuk miatt meg­üresedett mandátumuk új­bóli betöltésére a jelenlegi választási gyakorlatban nincs mód. A választási eljárások kimunkálása ■ során néhány helyen felvetődött a pótkül­Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezetésével több fordulós tárgyalásra került sor a Magyar Szocia­lista Munkáspárt elnöksége és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa vezetői között. A SZOT tájékoztatása sze­rint e találkozókon megvi­tatták a két szervezet kö­zött kialakult véleménykü­lönbségeket. Tanácskoztak arról, hogy mi lehet az MSZMP és a SZOT-ban tö­mörült, pártoktól független Figyelemre méltó, bár nem földindulásszerű személyi döntéseket hozott az SZKP KB szerdán véget ért ülése. A legfelsőbb pártvezetésből távozott a brezsnyevi kor­szak „utolsó mohikánja” az ukrajnai első titkár, Vlagyi­mir Scsserbickij. Vele együtt felmentették a pb-tagságból a kb két titkárát is. Viktor Nyikonov, Jegor Ligacsovval együtt, pb-tagként, kb-tit- kárként az agrárterületet felügyelte. Kettejük közül a politikus Ligacsov maradt, a szakember Nyikonov ment, s a területet ismerő új szak­emberek kerültek most a titkári posztokra. A volt KGB-főnök, a jogpolitikai területet felügyelő Viktor Csebrikov távozását össze­függésbe hozzák az áprilisi véres tbiliszi eseményekkel. A politikai bizottság teljes jogú tagja lett a KGB, az Állambiztonsági Bizottság elnöke, Vlagyimir Krjucs- kov. Krjucskov tevékenysé­géhez fűződik a KGB nyi­tása a nyilvánosság felé. dötti intézmény bevezetése, illetve a már megválasztott kongresszusi küldöttek visz- szahívhatósága is. Az ilyen javaslatok a mandátumok rövid időtartama miatt indo­kolatlanok, és a jelenlegi vá­lasztási gyakorlatban nem fogadhatók el, ugyanis ezek csak a hosszabb időre szóló, tartós megbízatások esetében lennének célszerűen alkal­mazhatók. A kongresszusi küldöttvá­lasztás során eddig szerzett tapasztalatok tükrében a mandátuímvizsgáló bizottság ismételten és nyomatékkai felhívja a pártszervezetek figyelmét ez év augusztus 17-én e kérdésekben már nyilvánosságra hozott állás- foglalására. szakszervezetek stratégiai szövetségének új alapja. A szakszervezetek maguk is keresik az együttműködést a baloJali értékeket elfoga­dó, a munkavállalói érdeke­ket képviselői pártokkal és mozgalmakkal. Az MSZMP elnöksége biztosította a SZOT vezetőit, hogy a maga eszközeivel támogatja a szakszervezetek által igé­nyelt, a mozgalom jövője szempontjából nélkülözhe­tetlen kormányzati intézke­dések meghozatalát. Teljes jogú pb-tag lett a tervbizottság elnöke, Jurij Maszljukov is, ami — első megközelítésben — úgy ér­tékelhető, hogy erősödött a Rizskov kormányfő által képviselt gazdaságpolitikai vonal. Egyelőre nincs még infor­máció arról, hogyan oszlik majd meg a munka a kb titkárai között, hiszen a két távozó helyére négy új tit­kárt választott a testület, bő­vítve a titkárok körét. Az 1936-os születésű, orosz nemzetiségű Jurij Manajen- kov, az 1937-ben született, szítén orosz Jegor Sztrojel és az 1932-ben született ta­tár Gumer Uszmanov élet­pályája roppant hasonlósá­got mutat, mindhárman me­zőgazdasági végzettségűek, s az agrárterületen végzett néhány évi munka után ke­rültek Komszomol-, párt- és tanácsi területekre. Mind­hárman 1986 óta tagjai az SZKP KB-nak. A most teljes jogú kb- taggá és titkárrá megválasz­tott Andrej Girenko 1936- ban született, ukrán nemze­tiségű. Bányászati szakegye­temi végzettségű, s 1958-tól 1962-ig szakmájában, majd 13 évig a Komszomol-appa- rátusban dolgozott. Mind a négy politikus területi párt­bizottsági első titkár volt szerda estig. Az üzbegisztáni kábító­szertermesztés elleni küzde­lem közben szerencsétlenség ért egy katonai helikoptert szerdán. Egy MI—8-as típu­sú helikopter, 15 fővel a fe­délzetén, egy kábítószer­készítés céljából telepített nagy mákültetvény meg­semmisítését végezte, ami­Nem akadt még szovjet politikus, akinek a nyugati utazásáról beszámolva, a hazai sajtó főképp azt dom­borította volna ki, hogy hány pohár tömény gurult le a magas rangú vendég torkán. Borisz Jelcinnek és a Pravdának közös erővel sikerült megtörnie ezt a je­get — amerikai útról lévén szó: whiskyvel és szódával. A szovjet párt központi orgánuma kritikátlanul, szó szerint átvette az olasz La Repubblica című lap írását, amely azt állította, hogy Jelcin, a peresztrojka fene­gyereke, az Egyesült Álla­mokban tett nyolcnapos előadókörútját szabályosan végigrészegeskedte. A kese­rű poharat azonban végül a Pravda szerkesztőségének kellett kiinnia: kénytelenek voltak a lap hasábjain — igaz, a hetedik oldal alján eldugott rövid közleményben — elnézést kérni Jelcintől. Kiderült ugyanis, hogy Vit­torio Giucconi, az eredeti mű szerzője a latinosnál is nagyobb könnyedséggel bánt a tényekkel: beszámolója igencsak kétes megbízható­ságú információkra támasz­kodott. Lássuk hát a tényeket. Jelcin tíz amerikai városban tartott előadást. Egyebek közt azt fejtegette: a szov­jeteknek ki kell tépniük szívükből „a félelem rozs­dás szögét” ahhoz, hogy olyan szabad emberekké váljanak, mint az Egyesült Államok polgárai. A szov­jet tagköztársaságoknak valódi szabadságot kell ad­ni; a többpártrendszerben nincs semmi elítélendő; a Szovjetunióban elakadt a peresztrojka szekere; az SZKP KB Politikai Bizott­ságából el kellene távolíta­ni az öt legkonzervatívabb személyt — íme néhány a jelcini vélemények .közül. Ami pedig Jelcin egyik jel­lemző amerikai tapasztala­tát illeti, azt ő maga így fo­galmazta meg: otthon a pártvezetők ellátását szolgá­ló különleges üzletekben sincs azt megközelítő szín­vonalú választék, mint az átlagos amerikai élelmi­szeráruházakban. Jelcin előadásonként 25 ezer dollárt kapott. Ebből fedeznie kellett a körút költ­ségeinek nagy részét. Száz­ezer dollárért egyszer hasz­nálatos injekciós tűket ren­delt a ' kábítószer-függőség­ben szenvedő szovjet bete­geknek, hogy ezzel is csök­kenjen az AIDS terjedése. Megállapíthatóan vásárolt több videokazettát, így pél­dául Rambo-filmeket. És itt érkezünk el az italhoz. A beszámolók színes összevisz- szasága kavarog szemünk előtt. Egyesek szerint egy csomó Jack Daniels Black Label márkájú whskyt szer­zett be. Mások úgy vélik, amerikai vendéglátói elfe­lejtették felhívni a figyel­mét arra, hogy a Tennessee whiskyt — ellentétben a vodkával — nem felhajtani, hanem szopogatni szokás. Megint mások „a szállo­dai szoba magányában ki­kor leszállás közben heves széllökések hatására szik­lának ütközött. A gépből sikerült kimene­kíteni a középső és a farok­részben ülőket, a többi bennrekedten nem tudtak segíteni. A gép kigyulladt, majd földrobbant. Négy em­ber meghalt. A szerencsét­lenség okait még vizsgálják. ürített vodkásüvegek gar­madájáról” írtak. Ezzel szö­ges ellentétben egyesek vi­szont úgy tudják, hogy Jel­cin nem magában ivott, ha­nem állandóan vedelő, né­pes társaság vette körül a programokkal zsúfolt kör­út szinte minden órájában. Akadt fültanú, aki állítólag hallotta, amikor Baltimore- ban egy látogatóját Jelcin azzal köszöntötte, hogy „Igyunk egyet a szabadság­ra!”. Mindent egybevetve alig­ha az a legfontosabb, hogy mit és mennyit ivott Jelcin. Aki csak egy kicsit is isme­ri az orosz társasági élet hagyományait, az sejtheti. Jelcin — amerikai útja során — oroszos lelkesedés­sel gyakorolta a tévékame­rák össztüzében szereplő, a „közvélemény érdeklődé­sében lubickoló” politikus szerepkörét. Ebbe beletarto­zott a forró kézszorítás bol­dog-boldogtalannal, és bele­tartozott a néha szellemes, olykor kissé lapos poénok sziporkája is. A hatás sem maradt el, kiérdemelte a legnagyobb bókot, amit egy idegen kap­hat: azt mondták, olyan a gondolkodása, mint egy amerikaié. Igaz, meglehető­sen hűvösre sikeredett Bush elnökkel véletlenszerűre megrendezett és hangsúlyo­zottan nem hivatalos talál­kozója, de erre is van ma­gyarázat. Jelcin egyebek közt azt a véleményét sem rejtette véka alá, hogy Gor­bacsov napjai meg vannak számlálva, ha nem követke­zik be radikális fordulat a szovjet közellátás helyzeté­ben, s ebben az esetben leg­feljebb egy évet adott a pártfötitkár-elnöknek. Bush viszont Gorbacsovval látja biztosítottnak a javuló szov­jet—amerikai kapcsolatok és a tárgyalások jövőjét, mert jól tudja, hogy a Jel­cin által előre vetített for dulat csak árthat ennek ai ügynek. Jelcinnel ebben kö­zösek érdekeik, s bár a szovjet politikus úgy tesz, mintha nem venne róla tu­domást, amerikai kommen­tátorok nyíltan kimondták: ő is Gorbacsov toleranciájá­nak köszönheti, hogy a pe­resztrojka fenegyerekeként tündökölhet. Mégis miért a whisky fájt a legjobban a Pravdának? ( A szovjet közállapotokat élesen bíráló jelcini megál­lapításokat csak bajosan lehetett volna nyíltan tá­madni. Hiszen a kedden és szerdán tartott kb-ülésen éppenséggel arról volt szó, hogy baj van a nemzetiségi politikával, és hogy gondot okoz az átalakítási fo'ya- mat lelassulása. Végül, hogy teljes legyen a kép, pb-tagakat váltottak la — olyanokat is, akik Jelcin Amerikában ismertetett lis­táján szerepeltek. Mire a kb-ülés határozatai ismert­té váltak, a szovjet pártlap józanul gondolkodó szerkesz • tői is időszerűnek érezték hogy bocsánatot kérjenek Jelcintől. Marchais Moszkvában Az SZKP KB meghívásé ra tegnap Moszkvába érke­zett Georges Marchais, a; FKP főtitkára. A szovjet fő város repülőterén a franci: kommunista vezetőt Valen tyin Falin, az SZKP KE nemzetközi osztályának ve zetője fogadta. Áldozatok után kutatnak a mentőosztag tagjai annak a Boeing 737-es utasszállító repülőgépnek a roncsainál, amely szeptember 21-én felszállás után la kifutópálya közelében az East Riverbe zuhant ,és kettétört. New Yorkból hz Észak- Karolinai Charlotte városába induló 'gép fedélzetén 55 utas és 7 főnyi személyzet tartózkodott. A jelentések szerint 50 embert kimentettek a folyóból, hárman életüket vesztették. Szűrös Mátyás hazaérkezett az Egyesült Államokbál Megbeszélések az MSZMP elnöksége és a SZOT vezetői között Kárpáti János Helikoptewrencsétlenseg SZKP KB — személyi döntések

Next

/
Oldalképek
Tartalom