Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-20 / 222. szám
5 1989. szeptember 20., szerda Somogyi Néplap SZEZONVÉGI JEGYZET IFI PARK Júniustól került be ismét a kaposvári fiatalok szókincsébe az Ifjúsági park elnevezésű rendezvénysorozat, a városi Demisz szervezésében. Azt a hiányt próbálták ezzel megszüntetni, amely nyaranként a szórakozási lehetőségekben mutatkozott. Az ifipark elsősorban az átlagos pénztárcájú fiatalokat célozta meg: az 50— 90 forintos jegyár viszonylag sokak számára elérhető. A kedvező árak kialakításához a Park étterem is hozzájárult, mivel nem számított fel terembérleti díjat >(igaz, a 300—500 fős vendégsereg jócskán megnövelte forgalmukat). A programok fő szervezője, Dakos István és a diszkó műsorvezetője,. Abel József elmondta: az Ifjúsági park elsősorban nem profitérdekeltségű rendezvény, céljuk csupán kulturált szórakozási lehetőség megteremtése volt. A rendezvényso rozat beindításához megannyi engedélyre és sok munkára volt szükség. Ki kellett építeni a műszaki bázist is, ez Gergely LászlóÚjabb vallásfelekezet Üjabb vallásfelekezetet ismertek el. Glatz Ferenc művelődési miniszter törvényesen működő vallásfelekezetnek ismerte el a Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezetét. A gyülekezetét kezdetben a nazarénus feleke- zeten belül működött, s 13 éve kérte elismertetését. Oltalom nevű családsegítő és ifjúságvédő egyesülete kallódó és deviáns fiatalokkal foglalkozik. nak, a Latinca művelődési ház technikusának és Szabó Ferencnek, a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola végzős tanulójának köszönhető. Arra a kérdésre, hogy miért csinálják, hiszen a pár száz forintot könnyebb munkával is megkereshetnék, nem kellene súlyos hangfalakat emelgetni és a keverőpult fölött görnyedezni, Szabó Ferenc azt válaszolta: „Mindennél többet ér, amikor látom a fiatalok önfeledt szórakozását, mert tudom: ebben az én munkám is benne van. Ez az a dolog, amit nem pénzért csinál az ember.” Az Ifjúsági park országosan kevésbé híres együttesek számára is pódiumot biztosít. Ebben a haszon mellett az a szándék is meghúzódik, hogy fellépési lehetőséget adjanak a szárnypróbálgató zenekaroknak. Az a vád érte őket, hogy az alternatív zenészeket ideológiai megfontolásból nem mutatják be. A rendezők ezt belemagyarázásnak, a tények elferdítésének tartják. Ök mindenkinek megadják a lehetőséget, ha részi vállalnak a rendezvények megszervezésében és a felmerülő költségek egy részének vállalásában. Az idén előreláthatólag veszteségmentesen fejeződik be a rendezvénysorozat. A rendezők ezúton is kérik a fiatalokat, hogy nyíltan mondják el véleményüket, konkrét javaslatokkal segítsék munkájukat. Legközelebb a jövő nyáron folytatódnak a rendezvények. Addig is: viszontlátásra, ifipark! Mezőfi Zoltán A népek zarándokhelyei: kertek Kiállítás a Somogyi Képtárban A mesterség és a művészet harmóniába ötvözött megjelenése talán sehol sem olyan szembeötlő, mint a kertépítészetben. Abban az ősi foglalkozásban, amely magába olvasztja az építészet, a szobrászat, a festé- . szét különböző stílusirányzatait. Hiszen a kertművelő ember vagy kertépítész munkájának eredménye elidegeníthetetlenül beépül a természetbe, mindennapi életünkbe. De vajon ismerjük-e ezeknek a kerteknek a történetét ? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy környezetünket miként formálja szépségével, hasznosságával a kert? A kaposvári Somogyi Képtárban Szép magyar kertek címmel tegnap megnyílt kiállításon ezekre a kérdésekre is választ kaptunk. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának, az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint az ICOMOS- IFLA magyar történeti kertek szakbizottságának szervezésében megrendezett tárlat a kerttörténeti emlékek megjelenítésével ritka szép élményben részesíti a nézőket. A kiállítás rendezője, Huszka Judit, a siófoki Településtisztasági és Kertészeti Vállalat jóvoltából értékes növényekkel kellemes szobakertté varázsolta a kiállítótermet, ahol a korabeli tájakat ábrázoló fotók, festmények, szobrok szépsége még jobban kidomborodott. A látvány keltette kellemes érzést dr. örsi Károly, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség legelismertebb kertépítészének szakmailag rendkívül precíz és élményszerű megnyitója tette gondolatilag is gazdaggá. Dr. örsi Károly harminc éve foglalkozik a kertépítészet és kerttörténet tudományával. A világ kertművészeti hagyományaiban leginkább jeleskedő kultúrák — kínai, indiai, japán, angol és francia — kívül nagy hangsúlyt helyezett a magyar és ezen belül a somogyi — iharosberényi, so- mogyvári — kertépítészeti emlékek rekonstruálására, bemutatására. Kutatómunkája során sikerült többek között olyan értékes kert- építészeti elemeket is megmentenie a pusztulástól, mint a nagytétényi kastélyparkból származó kentaurszobor, vagy a kommersz kerti törpék művészi, kőbe faragott figurái Sopronból. A falakon elhelyezett tablók stílustörténeti korszakonként követik nyomon a magyarországi kertészeti kultúra legjelesebb alkotáséit. A képeket szemlélve Kazinczy Ferenc sorai is eszébe jutnak a látogatónak. A jeles költő és nyelvújító szívesen foglalkozott kertesztétikával, és Kufstein börtönében is így elmélkedett: „Legnagyobb élvezetemhez tartozik ilyen kertek látása.” S hogy ne maradjunk adósai az ő örökségének sem, tegnap délelőtt a Somogy Megyei Tanácson a somogyi kastélykertek művelőinek tartott dr. Örsi Károly tapasztalatcserével egy-, bekötött értékes előadást. A műemléki albizottság jövő évi munka tervében ugyancsak szerepel a somogyi kastélykertek megmentésének és rekonstrukciójának témája. A közeljövőben pedig kézbe vehetjük a világ történeti kertjeinek jegyzékét is, amely a fértődi és a keszthelyi kastély mellett több, méltán híres építészeti emlékünkhöz kapcsolódó kertet is bemutat majd. Várnai Ágnes Fotó: Király Béla Budapesti műrészét! hetek A budapesti művészeti hetek — folytatva ezt a törekvést, hogy saját anyagi lehetőségeit egy-egy meghatározott műfaj, illetve eseménysorozat támogatására fordítja — ezúttal a magyar fotográfia értékeit kívánja programsorozatának középpontjába állítani. Kapcsolódva a fényképezés fölfedezésének 150. évfordulójához, a Magyar Fotóművészek Szövetségével közösen 12 kiállításból álló ciklust állítottak össze: ez a magyar fotográfia múltját, jeles iskoláit, irányzatait és egyéniségeit ismerteti meg a közönséggel. A szeptember 25-én kezdődő művészeti hetek eseményeit ismertető keddi sajtótájékoztatón a Hilton Szállóban elmondták: a fotográfia hónapjának kiállítási anyagából' A fénykép varázsa címmel kétnyelvű, több mint 400 oldalas közös katalógus készül. 9. A Palacio főbejárata előtt Cziráky József gróf fogadja (az ő dénesfai birtokán szállt le IV. Károly repülőgépe, amikor az ex- király másodszor is megkísérelte a puccsszerű visszatérést a magyar trónra), majd elfoglalja szobáját a kastély második emeletén. (A. amikor nagybátyja emlékiratát olvasva ehhez a részhez ért, képzeletben sokáig elidőzött abban a második emeleti szobában. Vajon mi járt az eszében, tűnődött, amikor csomagjaival magára maradt, s a hosszú utazástól, az élményektől kissé kábultan kinézett az ablakon? A tengert látta, a hatalmas Atlanti-óceánt, és közben — föltehetőleg — a Rábcára gondolt. A. biztos volt abban, hogy az ártéri erdők rezzenéstelen csendjéből csörömpölő hangon felröppenő toronyfácán is eszébe jutott, akárcsak a sövényházi szedres, a Hangya szövetkezet boltja mellett vagy a Mária-szobor a Templom utca végén, ahol jobbra* kell fordulni a lovas kocsival, ha az állomás felé, a város, a felsőbb iskolák felé indul el az ember. Azok a régi lovaskocsik ... Talán a kátyúkra is emlékezett, meg az utat szegélyező fűzfák időtlen bálványarcára, s a szorongásra, amely a város közeledtével egyre erősebben szorította a szívét. . . Maga előtt látta apja aggodalmas arcát, anyja bepárásodott nefelejcs-szemét, s a tanítóház nagyszobáját, ahol egyLequeitiói látkép Habsburg Ottó 13 éves korában mást érik a fekhelyek, s a tenger ünnepélyes morajába belevegyült édesanyja varrógépének monoton kattogása a hajdani augusztusi éjszakákból ...) Elfogódottan lép a királyné szalonjába. — Felséges asszony .. Zita elébe siet; arcán szíves mosoly, majd néhány kedves szóval megköszöni a „főtisztelendő úrnak”, hogy vállalta a helyettesítést. Közvetlen modora, sugárzó intelligenciája az első percben feloldja vendégében az elfogódottságot. Ügy tetszik, nem híve a szertartásosságnak, az üres, formális társalgásnak. Harminchárom éves, magas, karcsú fiatalasszony, nyolc gyermek anyja, özvegyi ruháját sohasem veti le, mindig feketében jár, a hajviseletét — jellegzetes koronaszerű kontyát — sem változtatja meg. Nyakában vékony aranylánc kis kereszttel, ujján jegygyűrű. Más ékszert sohasem visel. Mélyen vallásos. Naponta ál- dozik, két szentmisén vesz részt, rendszeres olvasmánya az Evangélium és a Szentek élete. Legfontosabb kötelességének gyerekei nevelését tartja, s ezzel kapcsolatban rendkívül határozott és okos elveket vall. Ez időben nagyobb gyerekei a serdülőkor mezsgyéjén járnak, ezért a rendszeres tanulás mellett nagy jelentőséget tulajdonít a sportnak, a különböző fizikai erőkifej-, tést igénylő játékoknak. Körültekintően megszerkesztett napirend osztja be idejüket: valóságos kis nevelő- intézet a Palaccio. Az első audiencián főként nevelési kérdésekről társalognak, közben szóba kerül a későb szentté avatott X. Pius pápa, akit a királyné már ez időben is szentként tisztel. Elmondja egy élményét a pápával kapcsolatban. Férje még nem volt trónörökös, amikor tisztelgő látogatást tettek az egyházfőnél. X. Pius a társalgás közben úgy beszélt Károly főherceggel, mintha ő lenne I. Ferenc József koronájának várományosa. Ezt meglehetősen furcsállta az ifjú pár, annál is inkább, mert az egyházfő rendkívül tájékozottnak mutatkozott az Osztrák—Magyar Monarchia belső ügyeiben, gondjaiban. Végül Zita jegyezte meg szerényen, hogy nem a férje, hanem Ferenc Ferdinánd a trónörökös. A pápa nem lepődött meg. Tudom, leányom, mondta, de Ferenc Ferdinánd sosem jut trónra. Amikor Szarajevóból világgá röppent a tragikus hír, Zita és Károly X. Pius jóslatára gondolt. Hamarosan megismerkedik a gyerekkel is, mindenekelőtt Ottóval, a Habsburg család fejével. „Midőn mosolygó arccal, ragyogó szemmel felém sietett, alig tudtam leküzdeni meghatódott- ságomat — írja. — Már kisgyermek korában, midőn atyja megkoronázásakor először szerepelt a hazai nyilvánosság előtt, elnevezték a mesék királyfiának. Később a száműzetés idején Glatter Gyula festményeiről készült színes reprodukciók alapján alkotott róla képet a magyar közönség. Hullámos szőke hajjal, kék szemmel képzeltük el, amilyennek a festő láttatta velünk. 13 éves korában, amikor megismertem, nem ilyen volt. Szeme barna', nyílt, meleg tekintetű. Hullámos, dús, sötét gesztenyebarna haj borult magas homlokára, ovális arcának üde tónusát napsugár és tengervíz színesítette barnás rózsaszínre. Termete arányos és kisportolt, izmos és nyúlánk. Egész megjelenésében feltűnően szép - fiú, félig még gyermek, hosszú- nadrágban fiatalember. Kedélye derűs, szelleme élénk, értelme fogékony, érdeklődése sokoldalú. Könnyen tanulta az idegen nyelveket; serdülőkorában már magyarul, németül, franciául és spanyolul beszél, de a baszkokkal is anyanyelvükön tudott társalogni, és a hor- vát nyelv tanulásába is belekezdett. Szerette az irodalmat, történelmet, földrajzot, és érdekelték a természettudományok. Mindezt természetesen csak később ismertem meg benne, amikor már sokat voltunk együtt az iskolában, társaságban és kirándulásokon. Reggel buzgón miniisztrált szentmisémen. Délelőtt tanrend szerinti órák tanulószobájában; íróasztala fölött a falon az Osztrák—Magyar Monarchia térképe függött. Ágya fölött atyjának, IV. Károly királynak fényképe, a halottas ágyon. Alaposan ismerte őseinek birodalmát. Fáradhatatlanul figyelt az előadásokon, ha problémái támadtak, nyomban föltárta őket, szeretett mindenben tisztán látni. Az én feladatom főképp magyar irodalmi műveltségének megalapozására irányult.” (Életem és sorsom) (Folytatjuk.)
