Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-19 / 221. szám

XLV. évfolyam^ 221. szám Ára: 4,30 Ft 1989. szeDtember 19., kedd Népfrontaktívákat tüntettek ki Sokan kapnak kitüntetést a Hazafias Népfront szombati megyegyűlésén azok közül, akik társadalmi munkásként élenjártak a közjó szolgála­tában. Dr. Kukorelli István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ügyvezető elnö­ke ,adta át az Országos Ta­nács által adományozott Népfrontmunkáért kitünte­téseket. Dr. Csapiáros Imre, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának tagja, az alkotmány- és közjogi mun­kabizottság elnöke a kitün­tetés arany fokozatát vette át. Pandúr István, a me­gyei népfrontbizottság tag­ja, a barcsi városi népfront­bizottság elnöke és Móhr Gyözőné, a városi népfront­bizottság tagja, a Kaposvár- Latinca körzeti bizottság el­nöke az ezüst fokozatot kap­ta. Dr. Cserepkei Eva, a siófoki városi népfrontbi­zottság tágjává társadalom­politikai munkabizottság ve­lője, Csutorás László, a ódi városi népfrontbi- .ság tagja és Molnár Zol­tán, a csurgói városi nép­frontbizottság tagja, a csur­gói kertbarátkör titkára a Népfrontmunkáért kitünte­tés bronz fokozatát vette át. A somogyi néphagyomá­nyok őrzésében élenjárók, a honismeret apostolaiként szolgálók kitüntetésére ala­pította a megyei népfront­elnökség a Vikár Béla em­lékplakettet. Ezt a berzen- cei hagyományőrző együttes, illetve Csikvár József, a So­mogy Megyei Művelődési Központ művészeti osz­tályvezetője és a somogyud- varhelyi Győri Mihályné, a népművészet mestere kapta. A Kiváló társadalmi mun­kás plakettel és oklevéllel tüntették ki Bakos József­nél, a nemeskisfaludi közsé­gi népfrontbizottság elnökét, Bartol Antalt, a csurgói vá­rosi népfrontbizottság tagját, Csányi Józsefnét, a .porrog- szentpáli községi , bizottság elnökét, Huber Istvánt, a szuloki községi népfrontbi­zottság elnökét, Joó Antalt, a somogyvámosi községi bi­zottság elnökét, László Sán­dort, a balatonőszödi közsé­gi bizottság elnökét, dr. Ro­zsos Istvánt, a kaposvári népfrontelnökség tagját, Só- tonyi Györgyöt, a csombár- di népfrontbizottság tagját és Torma Sándort, a so- mogyjádi községi népfront­bizottság elnökét. EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK Magyar javaslatok az együttműködésre Hétfőn Budapesten meg­lehetősen zsúfolt tárgyalási programot bonyolított le az Európai Közösségek brüsz- szeli bizottságának alelnöke, Frarts Adriessen, aki a kül- kapcsolatokért és a keres­kedelempolitikáért felelős. Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettestől átvette azt a 70 oldalas okmányt, amely a magyar kormány javasla­tait tartalmazza az együtt­működésre vonatkozóan. Az alelnök tárgyalásokat folyta­tott a kormány több tagjá­val, köztük a külügyminisz­terrel és a kereskedelmi mi­niszterrel, az Országos Terv­hivatal elnökével, és meg­beszélést folytatott a szociál­demokrata párt, a keresz­ténydemokrata párt és a Magyar Demokrata Fórum képviselőivel. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke is fogadta Frans Adriessent, akit tájé­koztatott a magyarországi politikai és gazdasági refor­mokról. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a fejlett országok ne csak szavakban rokonszenvezzenek a ma­gyarországi folyamatokkal, hanem az együttműködés konkrét bővítésével támo­gassák azokat. Medgyessy Péter és Frans Andriessen délután a Parla­mentben sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal. VÉG-VESZÉLY Nyúlfarknyi állásfoglalás született a vidéki szerkesz­tőségekkel, újságírókkal kap­csolatban a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének tegnap véget ért küldöttköz­gyűlésén. Az ország lakos­ságának négyötöde tartozik hazánk „vidéki szekció”-já- ba. Ezek után mi sem ter­mészetesebb , mint hogy az egyhangúlag elfogadott nyi­latkozat percek alatt, leke­rült a napirendről és ha az egyik-másik felszólalásban rejtőzködő apró támogató mondatot nem. vesszük fi­gyelembe, később sem esett róla szó. Mondhatjuk: nem is azért gyűltek össze az újságírók, hogy a fővároson kívül re­kedt kollégáik berzenkedé­séről vitatkozónak. Sokkal fontosabb dolga volt a kül­döttközgyűlésnek: részletes és jól átgondolt alapsza­bályt és egy önmagunk vi­selkedését szabályozó etikai kódexet kellett elfogadni. Emellett látszólag elenyésző kérdésekről nem is lett vol­na szabad szót ejteni meri — mint utóbb kiderült — a polémiára, a racionális álláspontok kifejtésére me­gint kevés idő maradt. A végén már be kellett érnünk talán lényeges elemeket is elsikkasztó kompromisszu­mokkal. A megalkuvás magunk el­len szól. Bár bebizonyítaná az i4ő. hogy nincsen iga­zam! Megalkuvás az is, hogy engedtünk olyan vitákat is elharapódzni, amelyek ko­rántsem tartoznak a közgyű­lés elé; esetleg egyes médiák szűkén vett belügyei, még ha jónevű újságírók is a po­lemizálok. Végveszélyben a szakmám — állapította meg Baló György —, már ami a mo-* ralitást illeti. Minderről a Magyar Nemzet tegnapi szá­mában írt Malonyai Péter. Később úgy foglalt állást, hogy sok mindenről szó volt az említett gyűlésen, csak éppen a tájékoztatásról nem. Baló megfontolásra aján­lotta a küldötteknek: váltsa/- nak szót a kiadókat, új la­pokat gúzsba kötő posta terjesztési monopóliumáról. A két nap alatt elő sem ke­rült a téma. A közgyűlésről szóló tu­dósítások eljutottak szerte az országba és ennek tér-' mészetesen részese volt a fentebb említett hivatal is. Az viszont, hogy milyen kép alakult ki a gyűlésről, egyedül tőlünk függött — vagy legalábbis azoktól, akik e. két napon tudósítottak. Ha a kedves olvasó esetleg mást érzett ki egy Híradó­beli riportból, mint egy írás­ban megjelent tudósításból, nos, az csupán „a véletlen műve”. Hitelt érdemlően, mindeti- röl beszámolni képtelenség. A közömbösségbe hajló han­gulatról nem illik szót ejte­nie a riporternek. Ügy tetszett, hogy a vidé­ki szerkesztőségek jövőjét illető állásfoglalás sem volt annyira lényeges, hogy vala­mennyi orgánum mellénk álljon. A magyar újságírók­nak majdnem tizenhét szá­zaléka dolgozik a fővároson kívül. Ha csak a számokat nézzük, meglehetősen kicsi az arány. Ezek a szerkesz­tőségek viszont gazdaságilag és mindenfajta irányítást te­kintve önállóan akarnak dolgozni. Ezt az állasfogla- • lást támogattuk mi, somogyi küldöttek is, és rajtunk kí­vül szinte minden megyei MUOSZ-szervezet. Ha csak a következő időszak politi­kai csatározásait vesszük fi­gyelembe, már akkor is igen jelentős lépésről lenne szó. A javaslathoz senki sem fűzött, ellenvéleményt, bár ez így aligha tekinthető ha­tározott támogatásnak. A közömbösség a közéletben is jelen van, de ha egy szű­kén vett szakmai közösségről kell ugyanezt megállapíta­nunk, _azt hiszem, nem kell félnünk a morális válság ki­fejezéstől sem. A szövetség határozott tá­mogatása nélkül sokkal ne­hezebb dolguk lesz a vége ken dolgozóknak. Ez ideig is aránytalanul nagy kü­lönbségek mutatkoztak a bodapestiek javára. Néhány kolléga attól is tart, hogy a kiváltságok esetleg apadná­nak; az előjogokra ,— ha már így alakult — fölösleges lenne ácsingózni. Arra vi- szoht nem ártana figyelni, hogy az ésszerű javaslatok megfelelően nagy hangsúlyt kapjanak a • szakma legran­gosabb fórumán. Faragó László A Minisztertanács elnökhe­lyettese elmondta, hogy a kor­mány nagyra értékeli a.Hu- szonnégyek kezdeményezé­sét, amely először a hetek párizsi csúcstalálkozóján fogalmazódott meg, majd a Bush-látogatás lendületet (Folytatás a 2. oldalon) Helyreállt a magyar—izraeli diplomáciai kapcsolat Horn Gyula külügyminisz­ter meghívására hétfőn rö­vid munkalátogatásra Ma­gyarországra érkezett Mose Arensz izraeli külügyminisz­ter. A délelőtti órákban Horn Gyula és Mose Arensz meg­beszélést folytatott a Kül­ügyminisztériumban. Ezután a két külügyminiszter alá­írta és kicserélte a Magyar Népköztársaság és Izrael Ál­lam közötti diplomáciai kap­csolatok helyreállításáról rendelkező okmányokat. Az aláírással létrejött a nagy­követi szintű diplomáciai vi­szony a két ország között. A magyar kormány az aláírás kapcsán egyúttal kifejezte köszönetét a svéd kormány­nak, amely a diplomáciai kapcsolatok 1967. június 12- én történt megszakítása óta ellátta a Magyar Népköztár­saság érdekvédelmét Izra­el Államban. Középszintű politikai egyeztető tárgyalások Megegyezés született A hétfő esti háromoldalú politikai egyeztető tárgya­lások plenáris ülését meg­előzően, délután a Parla­mentben még egy középszin­tű ülésre került sor, amely a szakértői bizottságok hét­végi tanácskozásainak ered­ményeit tekintette át. Az MSZMP delegációját Pozs- gay Imre, az Ellenzéki Ke­rékasztalét Tölgyessy Péter, a harmadik oldalét pedig Bugár Nándor vezette. Pozsgay Imre a korábbi üléseken felvetődött kérdé­sekre adott választ. Beje­lentette, hogy az MSZMP aa év -végéig mintegy 2 mil­liárd forint értékű vagyont ad át a kormánynak. A pár­tok finanszírozása ebből a vagyonból történik majd. El­mondta azt is, hogy a kor= mány által az új pártok számára már korábban el-‘ különített 500 millió forin­tos támogatás az MSZMP- nek a költségvetésből az 1989-es évere folyósított ösz- szegWől származik. Szólt ar­ról is, hogy a BTK módosí­tását követően, már a ha­tályba lépés előtt is az új törvény szellemében járnak el. Azt is bejelentette, hogy a választásokon induló kép­viselőjelöltek támogatására eredetileg szánt 35 millió fo­rintot a kormány 100 millió­ra felemelte. Elfogadta a kormány azt a javaslatot is, hogy az alkotmánybíróság tagjait három lépcsőben kell megválasztani, előbb 5, majd 6, végül 4 alkotmánybírót választ meg a jelenlegi, il­letve a következő parla­ment. Az Állami Számvevő­széknek most csak az egyik alelnökét választják meg, aki megbízatást kap majd az intézmény megszervezé­sére. Pozsgay Imre elmond­ta azt is, hogy a párttör. vénnyel kapcsolatban komp- romisszumos javaslat szü­letett arról: a fegyveres erők, illetve a rendőrség tagjai milyen párttisztséget tölthetnek be. A munkásőr­séggel kapcsolatban beje­lentette. hogy az a Minisz­tertanács alá tartozó, álla­mi szabályozással működő fegyveres szervezet, amely­nek további munkáját a vé­delmi reform keretében ha­tározzák meg. Addig is az MSZMP javaslatára a kor­mány elfogadta azt a biza­lomerősítő javaslatot, hogy a munkásőrség létszámát jövőre 60 ezerről 40 ezerre csökkentsék. Megszüntetik a munkásőrség fegyveres gyakorlatait, fegyvereit pe­dig a Honvédelmi Miniszté­rium felügyelete alá helye­zik. Bugár Nándor, a harma­dik oldal szóvivője kérdést intézett az Ellenzéki Kerék­asztalhoz, miszerint igaz-e az a hír, amelyet Kónya Im­re, a Független Jogász Fó­rum vezetője a hétvégén közölt, hogy az EKA napo­kon belül megszűnik. Töl­gyessy Péter kifejtette: az FJSZ vezetője magánvéle­ményének adott hangot. Ezt követően elfogadták Tölgyessy Péter javaslatát, hogy a középszintű megbe­széléseken a különböző kér­déseket megvitató bizottsá­gok sorrendjében haladva tárgyalják a vitás témákat. Az alkotmánybírósággal kapcsolatban rövid vita után a felek elfogadták, hogy az alkotmánybírákat a parlament kétharmados, minősített többséggel vá­lassza meg. Egyetértés mutatkozik a felek között abban is, hogy fel kell állítani az állam- polgári jogok szószólójának (ombudsman) intézményét. Ezzel ‘ kapcsolatban az MSZMP részéről Somogyvá- ri István elmondta, hogy a tervek szerint január 1-jétől megszűnik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. En­nek gazdasági feladatait át- - veszi a Legfőbb Állami Számvevőszék, de egyéb ha­táskörének ellátásával indo­kolt az állampolgári jogok szóvivőjét megbízni. A köztársasági elnök meg­választásával kapcsolatban a középszintű tárgyaláson to­vábbra sem közeledtek az álláspontok abban a- tekin­tetben, hogy hivatalba lépé­séig ki lássa el az államfői teendőket. Az MSZMP azt javasolta, hogy az alkot­mánymódosítás hatályba lé­pésekor szűnjék meg az El- nötki Tanács, ám az új köz- társasági elnök megválasz­táséig az ET elnöke végez­ze az államfői feladatokat. Ezt a megoldást a harma­dik oldal is támogatta, az EKA azonban kitart amel­lett, hogy az átmeneti idő­szakban az Elnöki Tanács megszüntetését követően a parlamenti elnök gyakorol­(Folytatás a 2. oldalon.) Az*öreglaki Állami Gazdaság ipari üzemének új terméke a Rotary-lánc, me­zőgazdasági (gépekhez. Az üzem az idén 600 garnitúrát készít. Az ipari üzemben emellett készítenek ekevasat, ekenádat is a különböző típusú ekékhez. A KÖZJÓ SZOLGÁLATÁÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom