Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám

Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 217. szám Ára: 4,30 Ft . . -------­: -------­­t3 1989. szeptember 14., csütörtök KÖZLEMÉNY a Hagyat Szociali§ta Munkátpárt Központi Bizottságának 1989. $zeptombor 12—13-ai üléséről Barabás János Moszkvába _ utazott Barabás János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hivatalos láto­gatásra Moszkvába utazott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1989. szeptember 12—13-án Nyers Rezső el­nökletével ülést tartott, ame­lyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és titkára, a me­gyei és a megyei jogú párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pétbizottság tit­kára, a már megválasztott megyei küldöttcsoportok vezetői, az MSZMP miskolci és pécsi városi bizottságai­nak első titkára, a KB osz­tályvezetői, a központi párt­sajtó képviselői. I. A testület Pozsgay Imré­nek, az elnökség tagjának előterjesztésében tájékozta­tót hallgatott meg a három­oldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, melyet tudo­másul vett és egyúttal jóvá­hagyta a további tárgyalá­sokra vonatkozó elgondolá­sokat. A kongresszusi felkészülés keretében a testület Grósz Károly főtitkár előterjeszté­sében megvitatta a Közpon­ti Bizottság beszámolójának téziseit, valamint Pozsgay Imre előterjesztését a párt programnyilatkozatáról. Úgy határozott, hogy mindkét tervezetet a következő ülé­sén véglegesíti, és ezt köve­tően eljuttatja a kongresszus küldötteihez. A Központi Bizottság Ko­vács Jenő KB-titkár előter­jesztésében megtárgyalta a párt alapszabály-tervezetét. Megállapítota, hogy a javas­latok megfelelő keretet ad­nak egy új módon működő politikai párt szervezeti meg­alapozásához. Az alapszabály Több lábon a Kaposker Vizsgáztak a bérbe adott boltok A Kaposkernél nem kevés az olyan eladó, akinek a ha­vi fizetése mindössze 3— 4000 forint között mozog. Ennek következtében ma­gas a fluktuáció és alacsony a szakmai színvonal. De nem ez az egyetlen kelle­metlenség, amellyel ma­napság szembe kell néznie a vállalatnak. A megnöveke­dett konkurencia mellett sújtják a magas fenntartá­si költségek, a rendkívül kis árrés, a fogyasztás megcsap­panása. Bizonyos kedvezőtlen je­lek már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy vál­toztatni kell az eddigi mód­szereken, üzletpolitikán. E felismerés következménye lett az úgynevezett több láb­ra állás, azaz a vállalati ha­gyományos tevékenység mellett vállalkoztak gom­batermesztésre, külföldi áruházakkal lebonyolított árucserére, belefogtak nagy­kereskedelmi tevékenység­be, zöldség-gyümölcs felvá­sárlásába, megnyitották Ka­posváron a City Grillt és foglalkoznak még valutás üzletekkel is. Emellett kor­szerűsítették az adatfeldol­gozást. Eddig mintegy 5 mil­lió forintot költöttek egy kö­zépgépes rendszer kialakí­tására, amelyet most újabb gépekkel egészítenek ki és kft. formájában önálló szer­vezeti egységként működtet­nek. Az idén először a Balaton- parton — ahol egyébként a 85 egységük mintegy 35 szá­zaléka van — 6 boltot bér­be adtak olyanoknak, akik az említett nehéz körülmé­nyek között is fantáziát lát­tak a vállalkozásnak ebben a formájában. Közülük csak egynek „nem jött be” a szá­mítása. E nyitásnak is kö­szönhető, hogy az év első nyolc hónapjában — leszá­mítva a kaposvári donnen bolt leromlása miatt kelet­kezett kiesést — sikerült el­érni a tervezett Bevételt. A bérbe adott boltok mű­ködéséről szerzett kedvező tapasztalatok alapján a vál­lalatvezetés ezt a format igyekszik tovább szélesíteni. Ezzel párhuzamosan — kül­ső intézet bevonásával — korszerűsítik a vállalati szervezetet, igyekeznek megkeresni a hálózati egysé­gek számára legjobb rend­szert, amely egyebek mel­lett kedvez a privatizálás­nak és kellően érdekeltté te­szi a boltok dolgozóit mind a forgalom növelésében, mind a vásárlók megtartá­sában — nem utolsósorban a kereskedelmi munka szín­vonalának emelésével. Kétségtelen, hogy az em­lített vállalati erőfeszítések­től várható bizonyos pezs­gés a „Balatontól a Dráváig” — főként a városokban, na­gyobb településeken — az ellátásból jelentős részt vál­laló Kaposkernél, amely elő­reláthatólag az idén is szert tud tenni tisztes nye­reségre. Am a belső, tehát vállalati erőfeszítések mel­lett szükség lenne bizonyos központi intézkedésekre is ahhoz, hogy kellően fejleszt­hessenek, megtarthassák dolgozóikat, azaz hosszú tá­von jól szolgálhassák a vá­sárlókat. így többek között elkerülhetetlen lenne az ár­rés jelentős növelése. Ha ez nem is érné el például a külföldi üzleteknél alkal­mazott 50 százalékot, a je­lenlegi 10 százaléknál jóval magasabbra kellene emeint. Sz. N. elsődleges feládata, hogy elő­segítse a többpártrendszerű parlamenti demokrácia fel­tételeihez történő alkalmaz­(Folytatás a 2. oldalon.) Kiállítás, vásár, tudományos tanácskozás VÁLLALKOZÓ MEZŐGAZDASÁG Az agrárközvélemény fi­gyelme mától a hét végéig ismét Kaposvárra irányul. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériummal kö­zösen a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem kaposvári kara folytatja a hagyo­mányt, olyan rendezvényt szervez, amely az agrárága­zat legfontosabb mai kérdé­seivel foglalkozik. Vállalkozó mezőgazdaság — ezt a címet viseli a ren­dezvénysorozat, e gondolat köré csoportosul a kar te­rületén rendezett kiállítás, vásár és a tudományos ta­nácskozás is. A rendezők törekvése szervesen illesz­kedik a mai magyar életet átfogó, gazdasági és társa­dalmi reformpolitikába. A fő cél az, hogy közelebb kerül­jenek egymáshoz mindazok, akik az agrárágazatban egy­másra vanak utalva. Ezen belül is lényeges szándék, hogy a termelők jobban megismerjék a piac érték­ítéletét, amely meghatározza a jövőben a gazdálkodás, a termelés hatékonyságát, szín­vonalát. A rendezvényen — szelle­miekben is, a gyakorlatban is — a már meglevő, illet­ve a most kialakuló új, vál­lalkozó jellegű agrártermelé­si eljárásokat, módszereket kívánják bemutatni. A kar jellegéből1 adódóan kiemelt szerepet kap az állati ter­mékek előállítása. Az érdek­lődők a kiállításon és vásá­ron többek között megis- . merhetik az új vállalkozói állattenyésztésit^ segítő gépe­ket, eszközöket, az anyag- és energiatakarékos beruhá­zásokat. Lesz élőállat- és termékbemutató. A tudomá­nyos tanácskozásokon a vál­lalkozói árutermelés fejlesz­tésének különböző módsze­reiről1, a tejtermelés, a hús­termelés és a marketing ak­tuális kérdéseiről folytatnák eszmecserét. Több neves külföldi előadó a nyugat­európai mezőgazdasági szö­vetkezetek fejlődéséről, mű­ködésük tapasztalatairól tart előadást. A rendezvény ma délelőtt tizenegy órakor nyílik, és délután két órakor plenáris üléssel kezdődik a tudomá­nyos tanácskozás. A prog­ram holnap délelőtt szekció­üléseken folytatódik, és dél­után lesz a karon folyó ku­tatási eredmények gyakor­lati bemutatója. Saját fejlesztésű, elektronikus gyújtómodult gyártanak a veszprémi Bakony Művekben. Az új Ladához és Zaporo- zsechez használható készülék vetekszik a hasonló nyugati be­rendezésekkel: jó hidegindítást, takarékos fogyasztást ered­ményeznek szélsőséges körülményék között is. Az idén 80 ezer ilyen gyújtómodult szállítanak szovjet megrendelésre Ahol (mégis) van hús! Most, amikor a húsbol­tokban gyakran üres pol­cok fogadják a vásárló­kat, meggondolandó, le­írjuk-e, hogy Kaposvá­ron, a Dél-somogyi ÁG lábodi húsüzemének Munkásőr sori üzletében ezekben a hetekben is úgyszólván majdnem minden húsfélét meg­találhat a vevő. Ugyanis felmerülhet az olvasó­ban, hogy még sincs hús­hiány, másrészt olyan vásárlói rohamnak tehet­jük ki az említett boltot, hogy Berecz István üz­letvezető 4 fős csapatá­val esetleg jtem bírja a hirtelen ránehezedő nyo­mást. Ám a megírás mellett több érv szól. Közülük is talán a legfontosabb a kíváncsiság. A kedvező ellátás mö­gött rugalmas üzletpoliti­ka húzódik meg. Az em­lített gazdaság lábodi húsüzeme, amely úgyne­vezett regionális üzem, évente mintegy 60 ezer sertést hizlal. Ezt a mennyiséget — okos elő­relátással — megtoldot- ták még 10 ezer sertés­sel a háztájiból (bérhiz­lalással). így azután dél­somogyi húsüzleteiket folyamatosan el tudják látni tőkehússal; szépen jut belőle kaposvári bolt­juknak és exportra is futja. Válaszút elé akkor ke­rültek, amikor a régión kívüli üzletek egyre gyakrabban fordultak hozzájuk segítségért, és a kaposvári boltjuk — az ismert okok miatt — egyre több húst igényelt. Ivusza Tamás üzemigaz­gató azonban a többlet­kívánságra egyszer sem mondta azt, hogy nem. Ehelyett gyors átcsopor­tosításokkal, átgondolt elosztással úgy ügyesked- _ tek, hogy a régió üzletei' se maradjanak hoppon és a bajban lévő megye- székhelyen -is segítsenek. A cél érdekében vissza­fogták az exportnak azt a részét, amelyik a köte­lező szállításon felül ma­radt. Csak azt ne kell)en mondani, hogy nincs, mert ez idegen a magyar vásárlótól, és éppen ezért a jó kereskedőtől is. Ez azt jelenti, hogy a belső ellátást mindennél fontosabbnak tartják. Ez a kereskedői szemlélet azonban csak akkor ér­vényesülhet a gyakorlat­ban, ha azok,' akik ma­gukénak vallják, vállal­ják a megvalósítással együtt járó többletmun­kát is. A ‘ Munkásőr sori üzlet 4 dolgozója ezt te­szi. Naponta mostanában több mint 100 mázsa húst dolgoz fel, ad el. Ez négyszerese a korábbi­nak. Reggel 7-től a késő esti órákig dolgoznak, anélkül, hogy közismert udvariasságukon ez csor­bát ejtene. Jellemző a „hajtásra", hogy a bolt­vezető a szükséges admi­nisztrációt már csak ott­hon tudja elvégezni. Meddig lehet ezt bírni? Addig, amíg a lábodi üzem tud húst küldeni. Legfeljebb azonban év végéig, hiszen nem vár­ható, hogy egy 80 ezer la­kosú város húsellátásá­ban egyetlen bolt soká­ig biztosíthassa a folya- - matosságot. Bárhogy alakuljon is a helyzet, ez a kis üzlet máris bizonyította: a leg­nehezebb körülmények között sem reménytelen megpróbálkozni a lehe­tetlennel. (Szegedi) Felújítás a kaposvári kenyérgyárban Hétfőtől Siófokról érkezik a zsemle 18-án, azaz jövő hétfőn a kaposvári kenyérgyárban leáll az a gépsor, amelyik a zsömlét gyártotta — tájé­koztatta szerkesztőségünket Barga János, a megyei Sütév főmérnöke. Meglehetősen korszerűtlen berendezéstől vesz búcsút a vállalat, a zsemlét és kiflit gyártó gép még 1975-ben kezdett eldol­gozni Kaposváron. Azóta megkopott, gyakori volt az üzemzavar. A vásárlók és a gyárban dolgozó szakembe­rek is úgy ítélték meg, hogy a zsemle minősége az utób­bi időben sok kívánnivalót hagy maga után. Márpedig a minőségi kifogások jó ré­sze az amortizálódott gé­pekre fogható. Tegyük hoz­zá: az országban sok he­lyütt lehet a kaposvárinál finomabb, gusztusosabb pék­süteményt kapni. A rekonstrukció kereté­ben vadonatúj berendezése­ket is beépítenek az üzem­be. Már megérkezett az a korszerű kemence, amelynek beszerelését hétfőn kezdi meg — többi között — egy csehszlovák szakember. Az új kemence hárommillió fo­rintjába került a vállalat­nak, de az előzetes informá­ciók szerint ennél a beren­dezésnél pontosan lehet majd szabályozni a sütéshez szükséges hőmérsékletet. A gépsor kelesztőjét telje­sen felújítják, és néhány ki­sebb átalakítás is szükséges. A zsemle minőségének szem­pontjából viszont feltétlenül fontos lenne, ha sikerülne kicserélni a fejgépet, ponto­sabban az osztó-formázó gé­pet. Ezzel kapcsolatban most folynak a tárgyalások egy osztrák céggel. Ha sike­rül megegyezni, akkor még a rekonstrukció alatt kicse­rélik a berendezést. Ha nem, akikor a régit újítják fel — hallottuk a főmérnöktől. A rekonstrukció várha­tóan másfél-két hónapig tart, addig a siófoki kenyér­gyárból küldik majd a pék­süteményeket Kaposvárra. A Sütév a vevők megértését kéri, hiszen bármennyire igyekeznek is majd a teher­autók a frissen sült porté­kával, a zsemle és a kifli mégis szikkadtabb lesz, mintha a város egyik végé­ből a másikba vitte volna a gépkocsi. (Faragó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom