Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-08 / 185. szám

Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 185. sióm » Ára: 4,30 Ft , ^ ____________. 1989. augusxtus 8., Jcedd K ONGRESSZUSI ELŐKÉSZÜLETEK Állásfoglalás augusztus 20-a megünneplésére jövő héten hozzák nyilvánosságra Elkészült az MSZMP új programjának tervezete Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága feladataira megfogalmazott javaslatot, amelyet már a jú­lius 5-i pártbizottsági ülés előtt mindenki megkapott, akkor azonban úgy döntött a testület, hogy véleménye­ket gyűjt a javaslatról, s csak utána dönt. Sárdi Árpád úgy tette föl a kérdést: milyen formá­ban készüljenek a kongresz- szusra. Egy pártértekezletet tartsanak vagy pedig két­fordulós legyen a pártérte­kezlet. Ö azt ajánlotta, hogy várják meg a pártkongresz- szust, s utána újítsák meg a szervezetet. A Központi Bizottság is azt javasolta — bár döntés nincs —, hogy egy pártértekezlet legyen és a kongresszus után. Akik­nek a véleményét ismeri, azoknak a többsége is ezt támogatja, néhányan vannak azok, akik a kétfordulós pártértekezletet » ajánlják. Más megyék is a kongresz- szus után tartanak majd egy pártértekezletet. Az első titkár tájékozta­tót adott a testületi tagok­kal megkezdett és még nem befejezett beszélgetések ta­pasztalatairól is. Kiemelte: többségük úgy ítéli meg, hogy a megyei pártértekez­let szellemében, döntései­nek megfelelően pozitív irányban változott a pártbi­zottság munkája. Néhányan megjegyezték: még megvan Az államalapító üzenete ma is aktuális Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának állásfoglalása aug. 20-ról Üjabb nemzeti ünnepünk közeleg, amely magában hordozza a lehetőségét, hogy tár­sadalmunk különböző csoportjai és politi­kai erői közeledjenek egymáshoz, s az or­szág érdekében valósuljon meg a nemzeti összefogás. Az államalapításra, Szent Istvánra, az új kenyérre, a jogállamiság és az alkotmá­nyozás jelentőségére emlékezünk augusztus 20-án. Államalapítónk életműve példát adott. Felismerte, hogy a nép csak akkor maradhat fenn, ha alkalmazkodik a kiala­kult európai körülményekhez, ha úgy 'alkot­ja meg pz államot, hogy az magyar »legyen és ugyanakkor európaivá váljon. Ma az államalapító példája különösen időszerű. A világ megváltozott, az alaphely­zet, a kihívás hasonló e próbatételt követe­lő időszakban. Fel kell zárkóznunk Európá­hoz, megtanulni átvenni mindazt, amit a fejlett világ számunkra kínál. A felismerésen túl a következetes meg­valósítás a záloga annak, hogy országunk kikerüljön a gazdasági, társadalmi és poli­tikai válságból. Mindezt csak milliók cse­lekvőkészségére építve érhetjük el. E fel­adat megvalósítása során találkoznia kell a munkás, a paraszt, a pedagógus, a mér­nök, az orvos, a politizáló és attól távolma­radó emberek józan gondolatainak és szán­dékának, az állam, az egyházak, a politikai pártok és csoportosulások törekvéseinek. Közös cselekvésünk részesei az országban és a Somogybán élő nemzetiségiek is, akik büszke nemzettudattal, anyanyelvűket, kul­túrájukat ápolva élhetnek ebben a hazá­ban. Az évforduló aktuális politikai mondani­valója a jogállamiság gondolata. Ennek szellemében munkálkodunk a politikai in­tézményrendszer átalakításán, készülünk a választásokra. Az új kenyeret megszegve, őseink évszá­zados hagyományait felelevenítve arra kell elsősorban törekednünk, hogy legyen az or­szág minden lakójának kenyér az asztalán, legyen biztos megélhetése Az MSZMP megyei bizottsága a párttag­jaihoz, Somogy lakosságához fordul és ja­vasolja, hogy a települések hagyományait felelevenítve tartsunk új, gazdag szellemisé­gű ünnepségeket. Meg vagyunk róla győződ­ve, hogy Somogy párttagjai az évezredes üzenetből merített hittel, a nép javára, a néppel együtt kívánnak cselekedni a ma­gyar társadalom boldogulásáért. MSZMP Somogy Megyei Bizottsága A fogadóállomáson volt a hiba Vízhiány és áramszünet Kaposváron Poisgay Imre Szombathelyen Befejezte munkáját az MSZMP új programját elő­készítő bizottság, az alapdo­kumentum tervezetét a jövő héten nyilvánosságra hozzák — jelentette be Pozsgay Im­re, a párt elnökségének tag­ja, államminiszter hétfőn délután Szombathelyen, az MSZMP Vas Megyei Bizott­ságának székházában tartott politikai fórumon. Pozsgay Imre mintegy 500 főnyi hall­gatóság előtt a pártnak az ország szempontjából sors­döntő feladatairól, közöttük is elsősorban az időközi par­lamenti választások tapasz­talatairól beszélt. A befektetések védelme Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az értékpapírtörvény tervezete Tegnap délután ülést tar­tott az MSZMP megyei bi­zottsága. Az elnöklő dr. Sa- rudi Csaba titkár javaslatá­ra a testület egyperces né­ma felállással adózott a kö­zelmúltban elhunyt Kádár János emlékének. Ezután Sárdi Árpád, a me­gyei pártbizottság első tit­kára adott tájékoztatást az MSZMP Központi Bizottsá­gának július 28-i üléséről, majd válaszolt a föltett kér­désekre. A megyei pártbizottság Sárdi Árpád előterjesztésé­ben megtárgyalta a soron következő megyei pártérte­kezlet előkészítésének és lebonyolításának szervezeti A Szolidaritás ellenzéke Mélyülő repedések mutat­koznak a Szolidaritásban, amelynek Lech Walesával szemben álló szárnya vasár­nap Szczecinben héttagú tit­kárságot választott. A Szoli­daritásnak az északnyugat­lengyelországi kikötőváros­ban tanácskozó belső ellen­zéke vasárnap nyilatkozat­ban ítélte el az élelmiszer­árak ugrásszerű emelését, amely egy új, tömeges sztrájkhullámot válthat ki. „Az élelmiszer-gazdaság úgynevezett piacosítása tra­gikus helyzetbe sodorta a dolgozók széles tömegeit, ami jogos önvédelmi akciókhoz vezet és egy új, tömeges sztrájkhullám érthető veszé­lyét idézi fel” — hangoz­tatja a nyilatkozat. Tegnap reggel bosszan­kodtak a kaposváriak. Több mint félóráig nem volt áram és víz, éppen akkor, amikor a legtöbben munkába készü­lődtek. Az Országos Villa­mostávvezeték Vállalat ka­posvári állomásán meghibá­sodott egy szakaszoló, ezért 6 óra 20 perctől villanyáram nélkül maradt az egész vá­ros. Nagyváradi István üzem­egységvezető elmondta, hogy ha nem is gyakran, de elő­fordulnak hasonló meghibá­sodások, ezeket azonban csak ritkán érzik meg a kapos­váriak, mert az ilyen üzem­zavar esetére elegendő tar­talék energiájuk van. Ezút­tal azonban hiányzott a tar­talék áram, mert éppen egy transzformátor cseréje folyt. Az áramkimaradás miatt álltak le a Béke—Füredi la­kótelepen levő kettes számú vízmű szivattyúi — hallot­tuk Bóta Lászlótól, a DRV megyei üzemigazgatójától. Vízhiány szerencsére csak a város északi részén keletke­zett. Jövőre várhatóan már nem kell ilyen kellemetlen­ségekkel számolni, addigra ugyanis elkészül Kaposváron a csorda-hegyi, ötezer köb­méteres víztározó, s akár tízórás áramszünet idején is a testület és a való élet közötti szakadék, ennek át­hidalása a legfontosabb fel­adat. A pártbizottság légkö­re nyíltabb, több a vita, a döntések demokratikusak, mert lényegében a testületi tagok véleménye alapján, a vitában formálódnak ki. Jó­nak tartják, hogy az infor­mációáramlás felgyorsult, a KB-ülésekről, az első titká­ri értekezletekről részle­tes, a politizáláshoz szüksé­ges ismeretet, érveket kap­nak. Sok javaslat elhangzott a testületi, a pártmunka javí­tása érdekében. így az, hogy a pártbizottság legyen kisu­gárzó hatású és kezdemé­nyezőbb, ne várjon a felső döntésekre, legyen önál­lóbb. A végrehajtó bizottság munkáját sokan még nem ismerték meg, így megítélni sem akárták, mások érték­ítélete eltérő volt. Többen úgy vélik: a vb tevékenysé­ge pozitív irányban moz­dult el, kollektív műhely­munka van kialakulóban. Mások szerint a vb új tag­jai ellenére sem tudta le­küzdeni régi munkamódsze­rét, fölöslegesnek tartják, mert operatív feladatokat nem lát el. Többen a megyei párt­programhoz is fűztek javas, latot. Legfontosabbnak azt tartják, hogy hiteles, elis­mert embereket állítson a Párt jelöltnek, felkészülé­süket, munkájukat minden eszközével segítse. A prog­ramnak megyei arculattal kell rendelkeznie, a megye konkrét problémáira kell keresse a választ. Amikor minden javaslat, tapaszta­lat összegyűlik, akkor a testület elé terjesztik, mert sok olyan gondolat felszínre kerül, amelyet hasznosítani lehet. Egy kérdés kapcsán az is szóba került, hogy készült egy vitaanyag azzal a cím­mel: A szocialista pártmoz­(Folytatása a 2. oldalon.) folyamatosam adhatnak vi­zet a városnak. Az idén ez volt az első, nagyobb területet érintő üzemzavar Kaposváron.. A kánikulai napokon sem szá­radtak ki a csapok, pedig június 6-án a tavalyi csúcs­nál is több, 34 410 köbméter vizet használtunk fel. ősszel kerül az Országgyű­lés elé az értékpapírok ki­bocsátásáról és forgalmazás sáról szóló törvény terveze­te, amelyen még dolgoznak a' szakemberek. A jogszabály előkészíté­sével kapcsolatban a Pénz­ügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondot­ták: azért sürgető a már működő értékpapírpiac, az értékpapírok kibocsátásá­nak, adásvételének szabá­lyozása, mert csak így biz­tosítható a befektetők, a be­fektetések megfelelő védel­me, a tőkepiac továbbfej­lesztése. Jelenleg a forga­lomban lévő kötvények érté­ke eléri a 28,5 milliárd fo­rintot, míg a részvényállo mány ennek többszöröse, megközelíti a 90 milliárd fo­rintot. A magyar gazdaság­ban néhány évvel ezelőtt a kötvények piaca vált jelen­tőssé, de időközben — a tár­sasági és az átalakulási tör­vény hatására — gyors nö­vekedésnek indult a rész­vényforgalom. A szabályozás ma már elodázhatatlan. A törvénytervezet első­sorban a különböző kötvé­nyekkel, részvényekkel fog­lalkozik, hatálya nem ter­jed ki a bankjegyre, a csekkre, a takarékbetétekre és a váltókra. Ezek kibocsá­tásának, forgalmazásának feltételeit más, már meglévő jogszabályok határozzák meg. Az előkészítők a leendő törvény szövegezésénél a be­fektetők védelmét tartották szem előtt. A tervezet sze­rint ennek megfelelően csak |ogi személyek bocsáthatnak ki értékpapírokat. Szintén a befektetések biztonságát szolgálja, hogy a kibocsátó vállalat csak akkor hozhat forgalomba értékpapírt, ha már legalább egy éve ered­ményesen működik, s ez alatt az egy esztendő alatt szanálási, felszámolási eljá­rást nem folytattak ellene. Az is feltétel, hogy az ér­tékpapír kibocsátója részle­tes tájékoztatót adjon tevé­kenységéről, hogy a vásár­lók hozzájussanak a szüksé­ges információkhoz. A tájé­koztatónak tartalmaznia kell a kibocsátó tevékenysé­gének leírása mellett a gazdálkodás eredményes­ségét tükröző mérlegadato­kat, a vállalat által elért piaci részesedést, a vezető beosztású dolgozók nevét, lényegében valamennyi fon­tos gazdasági adatot. A ki­bocsátónak a tájékoztatás adatait hitelesíttetni is kell. mégpedig hivatalos könyvvizsgáló szakember­rel vagy szakcéggel, és csak valamely pénzintézet, ér­tékpapír-kereskedő vagy bi­zományos útján — az ér­tékpapír-felügyelet jóváha­gyásával — lehet közzétenni. A tájékoztatási kötele­zettség nemcsak a kibocsá­tás idejére szól, hanem at­tól kezdve a kibocsátónak éves jelentésében rendszere­sen informálnia kell a köt­vények, részvények tulajdo­nosait. Av. esetleges lényeges változásokról pedig azonnali tájékoztatási kötelezettsé­get ír elő a jogszabály. A törvénytervezet szabá­lyozza az értékpapírok je­lentős részének forgalma­zását lebonyolító tőzsdét is. Az értékpapír-kereskedők­nek, illetve a bizományo­soknak átadott értékpapí­rok kisebb, de a forgalom szempontjából meghatározó részét a kialakuló tőzsdén fogják jegyezni Magyaror­szágon, s ezeket a kötvénye­ket, részvényeket minden esetben a tőzsdén kell for­galmazni. Mivel a tőzsde teljesen önálló, önkormányzattal rendelkező szervezet lesz, saját testülettel, bizottságok­kal fog rendelkezni, ame­lyek meghatározzák belső működését, ezért a törvény- tervezet csupán néhány alapvető ponton szabályozza a tőzsdét. Előírja például, hogy alapításához legalább 15 tag kell, s az induló va­gyon el kell hogy érje a 150 millió * forintot. Irányító szervezetei közül a két leg­fontosabb : a tőzsdetagok közgyűlése és a képviselőik­ből választott tőzsdetanács. Ez utóbbi irányítja a tőzsde tevékenységét a közgyűlések között. A jogszabálytervezet szerint Magyarországon a tőzsdének csak a hivatásos, értékpapír-kereskedő vagy broker cégek lehetnek tag­jai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom