Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

6 Somogyi Néplap 1989. augusztus 5., szombat ALPOK — ADRIA Alpok — Adria Munkaközösség AZ EURÓPAIAK „KÖZÖS HÁZA" A DUNA ÉS AZ ADRIA KÖZÖTT ALPEN-ADRIA I < > ^Nvxavr-^rnv2 Somogy is várja az érdeklődőket Nyári programok A Duna menti népek sza­badságának és társadalmi haladásának feltételeként egy határokat átszelő, a nemzetiségeknek autonómiát és függetlenséget biztosító integrált államszövetség gon­dolata nem mai keletű. Kos­suth Lajos már emigrációja kezdetén, Kiutakiában kez­dett foglakozni a konföde- ratív összefogás lehetőségei­nek kutatásával. Eszméjét és alapelveit a történelmi tanulmányokból ismert Du- na-konfödererációs tervében fogalmazta meg, melyet Mi­lánóban az Allenza folyó­iratban jelentetett meg 1862- ben. Egy másik jelentős törté­nelmi személyiség, Chur­chill e térségen kívülálló­ként fogalmazta meg „A második világháborúban” cí­mű memorjában a Duna völgyi népek jövőjének ké­pét. Szerinte az első világ­háború győztesei által elkö­vetett tragikus hibának mi­nősíthető az Osztrák—Ma­gyar Monarchia megsemmi­sítése, melynek eredménye­ként a nagy számú, évszá­zadokon át együttélő, az élet minden területén szo­ros kapcsolatban lévő né­pek közös élettere szűnt meg, s függetlenné vallá­sukkal elindult Délkelet- Európa balkanizálódása. Kossuth művének milánói megjelenésére gondolva ta­lán nem véletlen, hogy 1978. november 20-án az olaszor­szági Velence városában alapították meg az Alpok— Adria térségében lévő tarto­mányok és régiók részvéte­lével az Alpok—Adria Mun­kaközösséget. A munkakö­zösség tagjai ma: Olaszor­szágból : Friuli-Giulia-Ven- zia Autonóm Köztársaság (Somogy testvértartománya), Treuti.no—Dél-Tirol régió (1981 óta), Lombardia régió (1985 óta aktív megfigyelő­ként, 1988-fól teljes, jogú tagként). Jugoszláviából: a Horváth Szocialista Köztársaság és a Szlovén Szocialista Köztár­saság. Ausztriából: Burgenland tartomány (1987 óta), Karín­ba tartomány, Felső Auszt­ria tartomány, Stájerország tartomány, Salzburg tarto­mány (aktív megfigyelő­ként), A Német Szövetségi Köz­társaságból; Bajorország (ak­tív^ megfigyelőként). Magyarországról; Győr- Sopron megye (1986-tól ak­tív megfigyelőként, 1989-től teljes jogú tagként), Vas megye (1986-tól aktív meg­figyelőként, 1989-től teljes jogú tagként), Somogy me­gye (1989-től aktív megfi­gyelőként), Zala megye (1989-től aktív megfigyelő­ként). Az Alpok—Adria Munka- közösségnek alapító okmá­nya szerint szorosabb érte­lemben nincs nemzetközi jogú státusa, hanem ez a tagok közötti politikai meg­egyezésen alapul. A tagok az egyes államokon belül vagy saját szövetségi álla­muk tagjai (Német Szövet­ségi Köztársaság, Jugoszlá­via, Ausztria), vagy az egy­séges állam bizonyos saját jogkörrel rendelkező régiói Olaszországban, illetve me­gyéi Magyarországon. Az alapító okmányban (Közös Nyilatkozat) a Mun­kaközösség feladatait a kö­vetkezőképpen határozták meg: „ ... A munkaközösség feladata a tagok érdekeit érintő kérdések közös, in­formatív és szakszerű meg­tárgyalása és egyeztetése.” Kiemelt témaként említik a közlekedési kapcsolatokat, a kikötői közlekedést, az energiatermelést és energia­átvitelt, a mezőgazdaságot és az erdészetet, a vízgaz­dálkodást és az idegenfor­galmat, a környezet- és ter­mészetvédelmet. A munkaközösség területét egyaránt jellemzi a közle­kedési és gazdasági össze­kapcsolódás, valamint a kö­zös történelmi és kulturális gyökérzet is. A gyakorlati együttműkö­dés a szervezet és munka- módszer, valamint a finan­szírozás leírásával a követ­kezők szerint valósul meg: Évenként összeül a tarto­mányi vezetők plenáris ülé­se, hogy a munkaközösség jövőbeni munkájának irány­elveit meghatározza. A ple­náris üléshez szükséges elő­munkálatokat és egyeztetési feladatokat a vezető tiszt­ségviselők bizottsága végzi, amely hat a szakbizottság­ra, és az ezek által össze­fogott munkacsoportokra tá­maszkodik. A szakbizottságokban fo­lyik a tulajdonképpeni mun­ka: a határozatai javasla­tok kidolgozása és a hatá­rozatok végrehajtása. Az összes határozat — melyek csak egyhangú elfogadás esetén lépnek érvénybe — egyben ajánlás is az érin­tett régiók kormányai felé. Az elnöki tisztség (mely­hez a munkaközösség ügy­viteli irodája is kapcsoló­dik), valamint a szakbizott­ságok elnöksége kétévenként váltakozik a tagok ábécé sorrendjének megfelelően. Az Alpok-Adria nyelvei a német, olasz, horvát, szlovén és a magyar egyenértékűen használatosak tárgyalási nyelvként és a közös doku­mentumokban. Jelenleg a következő szak- bizottságok működnek: táj­rendezés és környezetvéde­lem, közlekedés, kultúra, gazdaság és idegenforgalom, mezőgazdaság és erdészet, közegészségügy. A közös kiadványokat, je- letéseket vagy akciókat — megbeszélés szerint — együtt vagy egyénileg finanszíroz­zák. A központi adminiszt­rációt az alapszabálynak megfelelően mindig az a tag finanszírozza, amelyik a munkaközösség elnöki tisz­tét gyakorolja, illetve ame­lyik a bizottságban elnököl. Egyebekben minden tag ma­ga fedezi azokat a kiadáso­kat, melyek számára a mun­kaközösség munkájában való részvételből és annak vég­rehajtásából adódnak. Az Alpok—Adria Munka- közösségnek, mint politikai szervezetnek határozati jog­gal rendelkező grémiuma a résztvevő tartományok, ré­giók, köztársaságok és me­gyék vezetőinek plenáris ülése, amely egyben egy magasrangú politikai szerv is. A munkaközösség fennál­lásának tényét elismerik azon államok illetékes kül- politkai szervei, amelyekhez a tagok tartoznak, és létü­ket a jószomszédi politiká­hoz való hozzájárulásként értékelik. A plenáris ülés határozatai gyakran ajánlat formájában a mindenkori központi kormányokhoz is szólnak. Ezenkívül külön­féle társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális in­tézményeket is biztatnak a közvetlen együttműködésre. A munkaközösséget tagjai a meglévő nemzetközi jogi két- és többoldalú szerződé­sek szükséges és ésszerű ki­egészítéseként fogják fel. Az a tény, hogy ebben a mun­kaközösségben a különböző társadalmi rendszerű álla­mok régiói, semleges, el nem kötelezett vagy különböző katonai szövetségekhez tar­tozó államok tartományai a közös érdeklődésre számot tartó, szakmai kérdések megvitatására egyesülnek, a béke biztosítását is szolgál­ja. A hatékonyság érdekében a munkaközösség fő tevé­kenysége kevés témára szo­rítkozik. Fontos törekvés a gazdasági, társadalmi és kulturális intézmények, sőt az Alpok—Adria térség egész lakosságának fokozott mértékű bevonása az együtt­működésbe, a kölcsönös meg­ismerésbe. A Somogy megye képvi­seletét az Alpok—Adria Munkaközösség fórumain a (szakirányultságnak megfe­lelően) a megyei tanács ap­parátusának szakemberei — mint a tartományok, köztár­saságok és régiók kormá­nyai munkatársainak állam- igazgatási partnerei — lát­ják el. Munkájukat a tava­szi hónapoktól kezdve a Magyar Gazdasági Kamara által ajánlott, témákra spe­cializálódott, megyénk vál­lalatainál, intézményeinél dolgozó gyakorló szakveze­tők segítik. Az Alpok—Adria kezde­ményezésének gyökerei a távoli történelembe, az „európai építés” kezdeteibe nyúlnak vissza. Munkájá­nak termékenysége ebből az intelektuális tradícióból, történelmi hagyatékból táp­lálkozik, amely a térség kulturális, művészeti, zenei, tudományos, irodalmi és fi­lozófiai gazdagságot jellem­zi. Most, több mint tíz évvel a megalakulás után a bon­ni, a bécsi, a budapesti, a belgrádi és a római kormá­nyok teljes egyetértésével kezd kirajzolódni az Alpok— Adria számára a fejlődés új szakasza. Szembe kell nézni 1992-ben az európai gazda­sági integrációval, amely sietteti Jugoszlávia és Ma­gyarország gazdasági és po­litikai reformfolyamatait, hisz az elkövetkezendő há­rom—öt évben kapcsolatai­kat hozzá kell hangolni a piacgazdaságokhoz. Ausztria közös piaci belépés felé te­kint. Az eddigi munkánk alap­ján úgy ítéljük meg, hogy kapcsolataink és együttmű­ködésünk Somogy megye az Alpok—Adria Munkaközös­ség munkájában résztvevő három társmegyével együtt a híd szerepét tölthetik be azon az úton, melyen Ma­gyarország az európaiak kö­zös házába eljuthat. Az Alpok—Adria munka- közösség havonta megjelenő' kiadványa, a kultúrnaptár széles skálán vonultatja fel a programokat a kultúra legkülönbözőbb területein, az Alpoktól az Adriáig hú­zódó országokban. Ezen a héten kezdődtek el a dubrovniki nyári játé­kok, valamint az immár 20. alkalommal jelentkező ka- rintiai nyár rendezvényei. A Porcia kastélyban európai vígjátékokat tűztek műsorra augusztusban. A salzburgi ünnepi játékok augusztus 31-ig várják az érdeklődő­ket. Az operakedvelőket kü­lönösen gazdag kínálat fo­gadja — így többek között Mozart három műve, a Va­rázsfuvola, a Don Giovanni, és a Szöktetés a szerájból. Magyarország is színvona­las kiállításokat, hangverse­nyeknek és egyéb rendezvé­nyeknek ad otthont. Szabad­téri színpadi előadásokban gyönyörködhetnek a nézők Vonyarcvashegyen, ahol augusztus 5-én Cigány-show lesz, 11-én a Budapest Tánc- együttes mutatkozik be. Za- lakaroson Gálvügyi János, valamint a MÁV—Dél-Zala Táncegyüttes műsorára ke­rül sor. Keszthelyen augusz­tus 4-én az „Álom, álom édes álom..." című dara­bot mutatják be a Budapesti Operettszfnház művészei. Aki a kiállításokat kedveli jobban, az Sopronban a Lá­basházban szeptember 11-ig tekintheti meg a 7. országos érembiennálét. Szombathe­lyen a megyei művelődési és ifjúsági központban augusz­tus 20-a és szeptember 10-e között Schrammer Imre ke­rámiái láthatók. Sárváron a Nádasdy Várban Németh János kerámikus mutatkozik be, Zalaegerszegen a városi művelődési központban Sze- menyei Ferenc festőművész alkotásaiban gyönyörködhet­nek a látogatók, A nyár nem múlik el ter­mészetesen hangverseny nél­Az Alpok—Adria munka- közösség háromnapos talál­kozóra hívta meg a Győr- Sopron, Somogy, Vas és Za­la megye napilapjainak fő- szerkesztőit, munkatársait, valamint az említett megyék tanácsának tájékoztatási osztályvezetőit. A látogatás során a vendégek megis­merkednek a Szlovéniában élő magyar nemzetiség hely­zetével, a gazdasági, politi­kai és alkotmányi reform haladásával, illetve a Szlo­kül. Zalaegerszegen a hang- versenyteremben Hajbok Judit, Keszthelyen a Kar­melita templomban pedig Felician Rosca orgonaestjé­re kerül sor. A Festetics kastélymúzeumban lesz a Herfordia Quartett, a Réz­fúvós Quintett, s a Ciffra György mesterkurzus nö­vendékeinek hangversenye. Ugyanitt hallható Kovács Kolos dal- és Friedrich Ádám kürtestje. Szombathelyen augusztus 7-étőI 13-áig a Tanárképző Főiskola ad otthont a XXII. savaria urbanisztikai nyári egyetemnek. Szentgotthár- don augusztus 19-én határ menti kulturális találkozót szerveznek ... Somogy megye is — amely egyébként megfigyelőként vesz részt a munkaközössé­gek munkájában — széles kínálatot ígér az érdeklő­dőknek. Siófokon a római katolikus templom lesz má­sodszor a színhelye augusz­tus 15-én Richard Townend orgonahangversenyének. Boglárlellén ' a Dísz téren augusztus 13-án a hamburgi tűzoltózenekar játszik. Sió­fokon a Dél-balatoni Kultu­rális Központban „Debrecen és a puszta művészete” cím­mel népművészeti, népi iparművészeti és képzőmű­vészeti kiállítás várja az ér­deklődőket szeptember 20- áig. Boglárlellén a Béke Művelődési Házban az íd. Kapoli Antal országos fara- gópályázat kiállítása tekint­hető meg. A vörös kápolná­ban kaptak helyet a lengyel Stanislaw Hasor szobrász- művész alkotásai. A Tóparti Galéria Marian Trojan gra­fikusművész kiállításának ad otthont, A Platán strandon két alkalommal rendezik meg a népi iparművészek ég kézművesek kirakodóvá­sárát, majd augusztus 19— 20-án a bogláti szüret kínál vidám szórakozást. vén Szocialista Köztársaság idegenforgalmi látványos­ságaival. A vendégek Lend- vától Ljubljanán át Porto- rozig tesznek utazást, amely­nek során a rendezők meg­beszéléseket szerveznek Szlovénia kiemelkedő társa­dalmi, politikai és gazdasá­gi képviselőivel. A látogatásra szeptember 28-tól 30-ig kerül sor; kö­vetkező összeállításunkban Szlovéniát mutatjuk be. Dr. Acs Tamás a Somogy Megyei Tanács nemzetközi referense (Bánfai) Ismerkedés Szlovéniával Somogyi újságírókat is várnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom