Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-04 / 182. szám
1989. augusztus 4., péntek Somogyi Néplap 5 Vállalkozó üzemeltető és filmterjesztő \ A közönséggel együtt járhatunk jól Dr. Németh Dános, a megyei moziüzemi vállalat igazgatója a lehetőségekről A gazdaságosság követelménye elől a moziüzemi vállalatok sem térhetnek ki. Alaptevékenységük a film- terjesztés a moziüzemeltetés. Többségük nem is kíván ezen változtatni, csupán eszköztárukat igyekeznek fölfrissíteni. A vállalkozásban merészebbek filmforgalmazóként is megpróbálkoznak a sikerrel. A Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, dr. Németh János több sikeres helyi kezdeményezés tapasztalatairól is beszélt. — A magyar filmgyártás, filmforgalmazás és moziüzemeltetés 1984 óta átalakulóban van. Jelentős önállósulási folyamat kezdődött a stúdiókban, a minisztérium kezdeményezésére megszűnt a Mokép forgalmazói monopóliuma, 1987-ben új forgalmazók jelentek meg Magyarországon. A moziüze- meltetésben is érzékelhető változás. Somogybán ugyan még nincs magánmozi — bár ennek sem lenne akadálya — ám önállóságunk jelentős mértékben nőtt. Lényeges változás a moziüzemeltetésben, hogy a vállalatok maguk döntenek a filmszínházak besorolásáról, önálló műsorpolitikát alakíthatnak ki. A Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat stratégiájáról szólva dr. Németh János elmondta: — Arra gondoltunk, hogy a zalaegerszegi Helikon, a Budapesti Film, a Hajdú, a Hírős mellett nem érdemes már újabb forgalmazóként föllépnünk. Somogybán a mozihálózat átalakítása elengedhetetlen föladat. A keskenyfilmnek nincs perspektívája. Gondoljunk csak arra, hogy egyre rosszabb a filmellátás. A filmújdonságok hetvenöt százalékát rögzítették korábban kes- kenyfilmre, most alig a fele jelenik meg. A keskenyfilm- készítés veszteséges. Éppen ezért harmincöt milliméteres filmeket bemutató mozik hálózatát igyekszünk megyénkben fejleszteni. — Míg a kis mozik körül ritkul a levegő, egyre életképtelenebbek, a harmincöt milliméteres új filmek előretörtek. Egyre több jelenik meg. — Sokat javult a filmkínálat. A korábbi száznyolcvannal szemben az idén már kétszáznyolcvanat vetítettünk. Attól nyereségesek ezek, hogy kielégítik a nézők igényét. Megjelentek a kung-fu filmek, a horrorok, az akciófilmek ... Természetesen nem mondhatunk le a rétegigényeket kielégítő művészi alkotások bemutatásától sem. Ezt támogatja a kulturális kormányzat is. — Hogyan dől el egy filmről, hogy támogatott lesz-e? — Erről egy, a minisztérium mellett működő bizottság határoz. — Vállalkozott a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat is. Milyen eredménnyel? — A Veszprém Megyei Moziüzemi Vállalattal közösen előnyös szerződést kötöttünk a Moképpel, a legnagyobb filmforgalmazóval. Mindkét megyét ellátják olyan filmekkel, amelyeket az országos bemutató előtt vetíthetünk a Balaton-par- ton és az augusztus 3-án megnyíló első autósmozinkban. A kockázat közös. A tavalyi tizeneggyel szemben a nyáron harmincöt filmújdonságot mutatunk meg ezeken a helyeken. A Mokép kikötése az volt, hogy a bemutatott filmek nyolcvanöt százalékát az ő forgalmazásukból származó filmek teszik ki. A többit az alternatív forgalmazóktól kapjuk. — A Moképpel kötött kölcsönösen előnyős megállapodás nemcsak gazdasági haszonnal jár, a néző az igazán nyertes — mondta az igazagtó. — A mozihálózat fejlesztéséről mik az elképzeléseik? — Jövőre három új autósmozit nyitunk meg. Bala- tonszentgyörgyön. Sóstón és Fonyódon. A vállalkozások lényege, hogy a terhek nemcsak a vállalatot érintik, hanem megoszlanak a beruházási költségek. így: Fonyódon az Inter Com is részt vesz az új mozi kialakításában, Balatonszentgyörgyön a Röltex segíti elképzelésünk megvalósítását, Sóstón a budapesti III. kerületi tanács működik közre az új autósmozi kialakításában. Természetesen a helyi tanácsoknak is érdeke, hogy. javuljon a moziellátottság. Kaposváron a Latinca Művelődési Központban elképzelésünk szerint, naponta vetítünk ősztől az eddigi heti három alkalom helyett. Ezt a mozit is nyereségessé tehetjük megfelelő filmekkel. Az Inter Com közreműködésével világszínvonalú vetítőberendezés fölszerelését tervezzük a kaposvári Vörös Csillag Filmszínházban. A kölcsön visszafizetése nagyon előnyösnek látszik. A' Balaton-parti filmszínházainkban bővíteni igyekszünk a szolgáltatást. Diszkómozikat üzemeltetünk ott, ahol erre lehetőség lesz. A balatonmáriafürdői mozinkat a helyi tanáccsal közösen egész évben szeretnénk üzemeltetni. Elképzelés született arra, hogy télen (eddig olyankor zárva volt az épület) kulturális központot alakítunk ki közösen. — A videofilmek vetítésére eddig csak Kaposváron, a Szabad Ifjúság Filmszínházban teremtették meg a föltételeket. Tervezne* máshol is videómozi':? — Az amerikai Colombo céggel kötött megállapodás értelmében jelentősen bővül a videófilmválaszték. Kétszáz filmre szól a szerződés, ebből az idén már harmincat láthatunk. Ezek a filmek mind újak. A Vico, külföldi érdekeltségű cég húsz kazettát forgalmaz, ebből tízre már szerződést kötöttünk. Ezek a filmek 1988- ban készültek. A Hajdúfilm amerikai filmújdonságokkal látja el a videómozikat. Újabb videókivetítőket vásárolunk, ezeket Barcson, Csurgón és Marcaliban fogjuk üzemeltetni. Új videó- kölcsönzőket nyitunk Siófokon, Barcson, Marcaliban, Balatonbogláron és Nagyatádén. Horányi Barna Ugyan késő októbert mutat a hőmérő, mégis a nyár kiemelkedő eseményeit olvashatjuk a somogyi rendezvénynaptárban. Fonyódon négynapos kulturális rendezvénysorozat kezdődik ma. A Fonyódi nyár elnevezésű program alatt tart a kézművesek vására a Delta előtti parkolóban. E helyszínen ma 17 órakor a helyi cite- razenekar mutatkozik be. Szombaton délelőtt tíz órakor az Állami Bábszínház szórakoztatja az apróságokat. Vasárnap 17 órakor a Kisbalaton Táncegyüttes műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Hétfőn 21 órakor a gimnázium aulájában (a parkoló mögötti épületben) folklórestre kerül sor, ám előtte a hajóállomástól táncmenetben mutatkozik be a nyaralóknak a Kis-Balaton Táncegyüttes. Folytatjuk a fonyódi programajánlatot egy előzetessel : kétnyelvű operettgálát rendeznek 10-én 21 órakor a gimnázium aulájában. Németül és magyarul hangzanak el a fülbemászó dallamok, közreműködik Pitti Katalin, Bende Zsolt, Csányi János és még sokan mások. Gazdagodó hagyomány a gálosfai búcsú, amit a Surján-völgyi napok keretében szombaton és vasárnap rendeznek meg. A belső-somogyi település egyre tekintélyesebb idegenforgalmi központ, évről évre gazdagabb programmal várja a turistákat, a környező hat község lakosságát, a vendégeket. Szombaton reggel horgászversennyel kezdődik a program, a gálosfai teniszcsarnokban a hagyományos teniszverseny kezdődik. Ugyancsak szombaton nyílik meg Gyertyás László fotóművész lapunk munkatársának fotó- kiállítása a gálosfai kastélyban. Vasárnap zenés ébresztő hívja föl a helybelieket, hogy ideje készülődni a vendégek fogadására, akik a búcsúra és a színes programokra érkeznek a faluba. A falu főterén lovasbemutató lesz, 14.30-kor a templomban hangversenyt ad a Vikar vegyes kar. Az aratás befejeztével a termelőszövetkezet ezt az alkalmat köti össze azzal, hogy megköszönje mindazoknak a munkáját, akik részt vettek a jövő évi kenyérnekvaló betakarításában. Az aratóünnep után 16 órakor Géczy Dorottya és Tahi Tóth László színművészek mutatják be műsorukat a gálosfai Kastélyszállóban. A cserénfai autósmoziban, amely tegnap nyílt meg, a hét végén az Ikrek című színes amerikai filmet vetítik. Ismét Balaton-parti programokat ajánlunk olvasóinknak. Boglárlellén a kék és a vörös kápolnában a lengyel Wladislaw Hasior szobrászművész tárlata tekinthető meg, a Tóparti Galériában az Apelles alkotó- közösség mutatkozik be, s látható még a leilei művelődési házban az id. Kapoli emlékére rendezett országos fafaragó-kiállítás. A pincetárlaton (Balatonbogláron) Czugh János fazekas, a népművészet mestere bemutatója szombaton 11 órakor nyílik meg. A balatonlellei római katolikus templomban szombaton 20 órakor Sebestyén János orgonaművész ad hangversenyt, ugyancsak ezen a napon a leilei szabadtéri színpadon Zoltán Erika koncertjét rendezik meg 21 órakor. A bogiári Platán soron a hét végén kézművesek kirakodóvására lesz. A hét végi napokon az Állami Bábszínház is gondoskodik a gyerekek szórakoztatásáról, szombaton 17, vasárnap 11 órakor tartják az előadást a Platán strand előtt. A történelem, az őshazakutatás iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk dr. Papo- si Jobb Andor amerikai egyetemi professzor előadását, amelyben a Kárpát-medence ősi helyneveivel, magyar emlékeivel foglalkozik. Az előadás 14 órakor kezdődik a Somogy Megyei Múzeum nagytermében. Wladislaw Hasior lengyel szobrászművész alkotása. A tárlat a bogiári kék és vörös ifcápolnában látható Kilenc vállalkozó kedvű diák indult a Zala megyei Csömödérről, hogy kerékpárral bejárja az országot. Valamennyien a helyi túrakerékpáros-csoport tagjai. E képen már a távnak több mint a felén túl vannak; 450 kilométert hagytak maguk mögött. Kenyér a kukából Erdélyből áttelepültek Szociológiai vizsgálat szeptembertől A rozsdás kerékpár itt-ott még megmaradt ezüstje megcsillan az ég peremén lassan felfelé kúszó nap fényétől. A borostás arcú, szürke ruhás, szakadt strandpapu- csos bácsi riadt tekintettel figyel körbe. Mint aki rossz úton jár. Balatonszabadi— fürdőtelep, vasútállomás, hajnali négy óra. — Ne haragudjon, mondja már: mit gyűjt? — kérdezem hozzá lépve, kissé bizonytalanul. Tekintetével végigméri „előkelő” ruházatomat, szemében ellenséges fények. Nem válaszol, csak sietve összegyűri a kezében szorongatott reklámszatyrot és indulna a néhány lépésnyire letámasztott kerékpárjához. — Ne haragudjon... — állítom meg, mire visszafordul: ' — Mi maga? Rendőr? — Nem, dehogy! Csak érdekel, hogy mit gyűjt a szemetesből? — Minek kell az magának? — Hát... Érdekel! Újságíró vagyok. — Igen? Akkor magának nem kell itten turkálni, mi? — Nézze, nekem tényleg nem kell... — :Na, hagyjon engem békénL Fogja a kerékpár rozsdás kormányát, amelyen ott lóg felakasztva még három reklámszatyor kenyérdarabokkal teletömve. Ezúttal szemtelen vagyok. Megyek a bácsi után, bár közben szégyellem magam. Mert látszik, hogy ő is szé- gyelli magát. Végül kissé megenyhül. Talán mégis kezdi elhinni, hogy ellensége nem vagyok. — Nézze ... maga ugye nyugdíjas? — Az hát! — Minek kell ez a sok száraz kenyér? — Minek? A disznónak, otthon! Ne higgye ám, hogy koldusok vagyunk! Van nekünk nyugdíjunk, kis házunk is. De egyszerűen nem bírjuk elviselni, hogy ennyi minden imegy pazarlásba! Eljönnek ide nyáron az emberek, megveszik a sok étket, s aztán a felét kiszórják a kukába. Meg aztán... sokszor egészen jó dolgokat is kidobnak! Megunják, nem akarják hazacipelni, hát itthagyják. Ezért érdemes naponta végigjárni a szemeteseket, mert sosem tudni, mit talál az ember! — Mennyi a maga nyugdíja? — Mennyi? Épp elég! Végigdolgoztam egy életet látástól vakulásig, a lábamat ma már alig tudom vonszolni, de nem számít. Csak az dühít, hogy egyre többen milyen pazarlóan élnek. S különösen itt, a Balaton partján lehet látni, micsoda különbségek vannak az emberek között! Van, aki lót- fut, dolgozik, mint egy állat, s úgy keresi a pénzt. Van, aki henyél, strandol, s mégis megkeresi a nagy pénzt! Van, aki dolgozik, de fillérekkel kiszúrják a szemét ... hát nem igen értem én ezt! Csak azt tudom: nekem nincs akkora házam, hogy kiadjam nyáron a nyugatiaknak. Pedig pz lenne a jó! Akkor nem kellene hajnalban körbejárnom a környéket. Pedig higgye el, nem szívesen teszem! Csak hát, egyre jobban rákényszerül az ember. A boltban mindig emelik az árakat, itt a Balatonnál meg különösen nem a nyugdíjasok zsebére kalkulálnak. Inkább ... nem értem én ezt az egészet! — Gyarmati — Az Erdélyből áttelepült magyarok társadalmi helyzetét vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete a Magyarságkutató Intézettel együtt. Szeptemberben kezdik azt a reprezentatív felmérést, s ennek során az 1945 óta törvényesen áttelepült romániai magyarok sorsának alakulásáról tájékozódnak. Heltai Péter szociológus az MTI munkatársának elmondta: mintegy 1500, másmás időszakban áttelepült, különböző korú, foglalkozású és lakhelyű személy anyagi körülményei iránt érdeklődnek. Keresik a választ arra a kérdésre is, hogy miként alakult ezeknek az embereknek az élete hazánkban: megélhetési, tanulási, művelődési lehetőségei azonosak-e a magyarországiakéval, és élnek-e ezekkel a lehetőségekkel? Vizsgálják, hogy hátrányos helyzetben vannak-e némelyek iközülük, s ha igen, miért? Tudakozódnak továbbá a gondjaik, problémáik felől. A kutatók igyekeznek megismerni, hogy az áttelepült erdélyiéknek sikerült-e beilleszkedniük a magyar társadalomba; a család, a rokonok, a barátok hiánya nem nehezítette-e az asszi- milálódásukat. Felmérik azt is: a magyar társadalom miként viszonyult az Erdélyből érkezettekhez. Hogyan segítette boldogulásukat évekkel ezelőtt, amikor keveset tudtak az Erdélyben élő magyarok nehéz helyzetéről, és hogyan segíti napjainkban, amikor nyilvánvalóvá vált a romániai nemzetiségek jog- fosztottsága. A szociológiai vizsgálat másik célja: feltárni azokat az okokat, amelyek a hagyományaikat féltve őrző és tisztelő erdélyieket szülőföldjük elhagyására késztette, illetve kényszeritette. Az eddigi tapasztalatok szerint főleg az értelmiségiek szánták el magukat szülőföldjük elhagyására. A legtöbben azért, mert a román politika az erdélyi magyar értelmiséget tudatosan a perifériára szorítja, egyebek között megszünteti a magyar pedagógusok utánpótlását, a csekély számú magyar tanárt Románia belsejébe helyezi, onnan viszont román oktatókat küld a magyar településekre. Ezáltal a szakmai fejlődés, érvényesülés lehetőségétől fosztja meg a magyar értelmiségieket, ugyanakkor megakadályozza, hogy a magyar gyermekek elsajátítsák, beszéljék anyanyelvűket. Nem kevés az olyan áttelepült, más foglalkozású dolgozó sem, akit ugyancsak a fizikai-szellemi, lelki kiszolgáltatottság kény- szerítétt Erdély elhagyására. A kutatás eredményét előreláthatóan 1991 végére ösz- szegzik, s a tapasztalatokat a társadalomtudomány és az illetékes állami szervek rendelkezésére bocsátják.
