Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 26., szombat A Nemzeti Bank kötvénykibocsátása az Europiacon A Magyar Nemzeti Bank 75 millió ECU értékben köt­vényt bocsátott ki. az Europiacon. Az értékpapírok forgalom­ba hozatalát a luxemburgi székhelyű Kredietbank SA Lu- xembourgoise (KBL) szervezte meg. A kötvények lejárata hét év, és a befektetőknek 9,62 százalékos hozamot ígérnek. A Magyar Nemzeti Bank képviselője a kötvénykibocsá­tással kapcsolatban elmondotta: ez része az MNB új hitelfel­vételi stratégiájának. A központi bank arra törekszik, hogy hosszabb futamidejű, kedvezőbb kamatozású külföldi forrá­sokhoz jusson és így széthúzza a kölcsönök lejáratát, javít­sa a tartozások struktúráját. Ennek megfelelően mar a múlt évben, s az idén még inkább növelik a külföldi kötvényki­bocsátásokat. Ez a forma azért is .kedvező, mert a kibocsá­tott kötvények kamata fix, míg a külföldről felvett hitele­ké az esetek többségében változó. Így az adósságterhek üte­mezése könnyebb. A kamatváltozás ugyanis egyik évről a másikra váratlanul több mint száz millió dollárral is meg­növelheti az ország fizetési kötelezettségeit. A múlt esztendőben az MNB 60 milliárd yen és 600 mil­lió nyugatnémet márka értékben bocsátott ki kötvényeiket. Az idén eddig két márka- és egy yen-kötvényt hoztak forga­lomba. Januárban és júniusban 200—200 millió nyugatnémet márka, márciusban pedig 25 milliárd yen értékű értékpapírt bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. A közeljövőben újabb értékpapírokat is forgalomba hoznak, így a tervek szerint hamarosan egy schilling- és egy yen-kötvény jegyzését kezd­hetik meg a külföldi tőkepiacokon. Az MNB az idén 2,3 mil­liárd dollár értékű külföldi hitelt vesz fel, azért, hogy finan­szírozni tudja a folyó fizetésimérleg-hiányát, a lejáró hitele­ket, illetve a meglévő kölcsönök kamatait. A 2,3 milliárd dol­láros hitelből 8—900 millió dollárhoz kötvénykibocsátássá! jut hozzá. Ez az összeg az eddig forgalomba hozott és a ter­vezett kibocsátás révén ma már biztosítottnak látszik. Gorbacsov-üzenet a pápához Mihail Gorbacsov szovjet államfő és pártvezető diplo­máciai úton üzenetet jutta­tott el a Vatikánba II. János Pál pápához, együttműködést ajánlva a nagy nemzetkö­zi problémák megoldásának, mindenekelőtt a béke megőr­zésének az érdekében. Az üzenet — amelyről a vati­káni sajtóiroda vezetője adott tájékoztatást — vá­lasz a pápa üzenetére, amit tavaly Agostino Casaroli bí­boros államtitkár vitt Moszkvába az ortodox egy­ház ezeréves fennállásának ünnepségei alkalmával. A szovjet államfő üzenetét Castel Gandolfóban, a pá­pa nyári lakhelyén adta át a szovjet külügyminisztéri­um megbízottja. Az eszme­cserén időszerű politikai kér­dések is szóba kerültek, köz­tük Lengyelország és Liba­non. A megfigyelők a szovjet— vatikáni kapcsolatok jelentős új állomásának minősítik az együttműködési készséget ki­nyilvánító üzenetet, amely közvetlen párbeszédet nyit Moszkva és a Vatikán kö­zött. Korunk nagy kérdései, amelyekben Mihail Gorba­csov a pápának együttműkö­dést ajánl: az atomleszere­lés, a béke és igazságosság védelme a földön, a civili­záció alapvető értékeinek megőrzése és védelme. Az üzenet további konkrét elem­zést helyez kilátásba a nerri- zetközi • együttműködés ki­alakítására ezeken a terüle­teken. II. János Pál rendkívül szoros figyelemmel követi e napokban a lengyel kor­mányalakítást. Telefonon beszélt Tadeusz Mazowiecki kormányfővel annak parla­menti kinevezése után. Mi­hail Gorbacsov üzenetének időzítése a megfigyelők sze­rint újabb megerősítése an­nak: a Szovjetunió kész tisz­teletben tartani a Lengyelor­szágban lezajlott politikai fordulatot, amelynek elfoga­dására a pápa felhívást in­tézett a világhoz. Szovjet részről ugyanak­kor a libanoni válság meg­oldására vetette föl javasla­tokat a vatikáni diplomáciá­nak. A vatikáni szóvivő nem zárta ki a találkozó után, hogy az' egyházfő a közeli hetekben Libanonba látogat, és megbékélésre szólítja fel a konfliktusban szemben ál­ló feleket. A három balti állam fővárosát összekötő 560 km hosszú élő lánc résztvevői a litván főváros központjában, a szov­jet—német szerződés 50. évfordulóján. A mintegy másfél millió résztvevő a szerződés titkos záradéka ellen tilta­kozott tian, a majdani jó kapcsola­tok reményében üdvözölte az új lengyel kormányfőt. A tények makacs dolgok. A pénteki Rudé Právo szintén meglepetést okozott: mérsékelt, majdnem rokon­szenvező hangon kommen­tálta a Szolidaritás-kor­mányt, azt hangsúlyozva, hogy az új politikai formá- oió Lengyelország belügye. A CSKP lapja sietve leszö­gezte, hogy az ártó vagy rosszakaratú hangok csak a „szélsőségesekre” jellem­távozási szándék igazán so­katmondó jele annak, hogy a XX. század vége felé az élet minőségét nemcsak gaz­dasági mutatókkal mérik, hanem például a szabad gon­dolkodás és véleménynyilvá­nítás jogával is. Arról már nem is szólva, hogy ez ke­letnémet „életszínvonal” messze nem az, ami volt — és messze nem a „szocializ­mus fölényéből” fakad, ha­nem inkább a kapitalista Németország szomszédságá­ból. Szovjet—ositrák Közös űrrepülés Az 1991 végén, 1992 ele­jén sorra kerülő szovjet— osztrák közös űrrepülésről tartottak csütörtökön sajtó- konferenciát Grazban. Wil­libald Rieler, a vállalkozás tudományos vezetője elége­detten nyilatkozott az úgy­nevezett „Astromir” űrre­pülésre való felkészülés üte­méről. A közös út során a különböző technikai kutató­munkákon kívül több orvosi kísérletet terveznek, ami je­lentősen segíteni fogja a modern gyógyászatot. A kiválasztott űrhajósje­löltek csoportja különböző edzések folytatására szep­temberben Moszkvába uta­zik. Az újonnan megválasztott lengyel miniszterelnök, Tadeusz Mazowiecki (jobbról) hivatalában fogadta augusztus 25-én Robert Dole amerikai szenátort, aki az Egyesült Államok szenátusa republikánus kisebbségének a vezetője VOYAGER—2 A Neptunusz közelében Péntekre virradóan a Vo­yager—2 amerikai űrhajó a legkisebb távolságra — mintegy ötezer kilométerre — közelítette meg a Neptu­nusz bolygót. A kozmikus robot fedélzetéről kapott legújabb adatok szerint a Voyager—2 útja a terveknek megfelelően halad és nem férhet kétség a 12 évvel ez­előtt kezdődött bolygóközi út sikeréhez. Erről nyilatkoz­tak amerikai űrhajózási szakértők Pasadenában. Az utóbbi 24 órában nyert adatok a tudósok számára lehetővé tették, hogy eddig nem ismert jelenségeket ész­leljenek. Kiderült például, hogy naprendszerünk nyol­cadik bolygójának felszínén szokatlanul mozgékony me­tánlégkör található. A hét 2 kérdése HETI ESEMÉNYKRO SZOMBAT: francia hadihajók tartanak Libanon partjai felé. Kolumbiában meggyilkolják Luis Carlos Galan szenátort, elnökjelöltet. A pápa Spanyolországba érkezett. Jaruzelski a Szolidaritás jelöltjét, Tadeusz Mazowieckit jelöli a kormányfői tisztségbe. Páneurópai Piknik az osztrák—magyar határon, NDK-álIampolgá- rok tömeges menekülése. VASÁRNAP: a LEMP KB fenyegető élű közleményben tudatja, hogy „veszélyesen kiéleződött a helyzet Len­gyelországban”. A Török KP Bulgáriát teszi felelőssé a bulgáriai törökök meneküléséért. HÉTFŐ: több ezer ember tüntet Prágában az 1968-as invázió évfordulóján; 9 magyart őrizetbe vesznek. A párgai sajtó külföldet, Magyarországot és Lengyelor­szágot beavatkozással vádolja; hivatalos tiltakozások világszerte a csehszlovák rendőri akció ellen. Ankará­ban bejelentik, hogy lezárják a török—bolgár határt a bevándorlók előtt. Alois Mock osztrák külügyminiszter kijelenti, hogy Ausztria nem hajlandó megerősíteni a határt, Lech Walesa zsarolásnak minősíti a LEMP KB közleményét. KEDD: Genf ben közzéteszik Dumitru Mazilu román professzor jelentését, amely barbarizmussal vádolja a román vezetést. Ceausescu a román nemzeti ünnep elő­estéjén az önerőre támaszkodást javasolja a kis or­szágoknak. Kohl kancellár köszönetét fejezi ki Magyar- országnak az NDK-menekültek ügyében tanúsított együttműködésért. SZERDA: milliókat megmozgató tiltakozás a Balti­kumon a Molotov—Ribbentrop paktum 50. évfordulóján; egyre jobban kétségbe vonják a Baltikum feletti szovjet legitimitást. A lengyel szejm elítéli a paktumot. CSÜTÖRTÖK: a szejm jóváhagyja Mazowiecki kor­mányfői megbízatását. Az NDK cáfolja, hogy utazási korlátozásokat léptetett volna érvénybe Magyarország­gal szemben. A pápa szovjet megbízottal találkozott. Prágában mindenkit szabadon engednek, két magyar kivételével. PÉNTEK: a csehszlovák sajtó ismét támadja Magyar- országot. Riadókészüttségbe helyezik a panamai had­sereget. A VSZ „fanyalogva” üdvözli a lengyel kor­mányfőt. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke augusztus 24-én az MSZMP KB székházában fogadta Volker Rühe, a CDU—CSU par­lamenti frakció elnökhelyettes vezette NSZK-beli parla­menti küldöttséget. (A kép jobb szélén Volker Rühe.) 1. Hogyan reagált a Var­sói Szerződés Mazowiecki kinevezésére? Fanyalogva, kedvetlenül — állapították meg nyugati hírügynökségek, amikor ki­derült, hogy a Szolidaritás miniszterelnök-jelöltjére még a kommunisták is döntő többséggel szavaztak a szejmben. A Lengyelország­gal szövetséges országok reagálásában teljesen elsik­kadt az a körülmény, amit a nyugati államok vezetői egyáltalán nem mulasztottak el kiemelni: példa nélküli eseményről van szó, hiszen a szocialista országokban — a második világháború után kialakult kommunista világ­ban — először fordul elő, hogy egy szövetséges ország élére nem kommunista mi­niszterelnök kerül, aki hit­hű katolikus, s aki az el­múlt közel 30 évben ellen­zékiségével hívta föl magá­ra a figyelmet. Elsőként a szovjet minisz­tertanács „baráti gratuláció­ja” a figyelemre méltó. Iga­zán nem mellékes körül­mény. hogy Mazowiecki ki­nevezése után — s még par­lamenti jóváhagyása előtt — Gorbacsov szovjet vezető felhívta telefonon Rakows- kit, a LEMP első titkárát, s szinte szájába rágta’: kom­munisták nélkül elképzel­hetetlen kormány Lengyel- országban. Ez más szavak­kal azt érzékelteti, hogy Mosakva sem látott más ki­utat, mint a Szolidaritás­kormány elfogadását, s ben­ne a kommunisták részvéte­lét. Csütörtökön az „egyked­vű” szovjet külügyi szóvivő már arra helyezte a hang­súlyt, hogy a Szovjetunió partnerként akar tekinteni Lengyelországra, s „reméli”, hogy Varsó tartja magát szövetségesi kötelezettségei­hez. Az NDK hírügynöksége csütörtökön négy sorban is­mertette Willi Stoph kor­mányfő üdvözlő táviratát. Az NDK mindig is a mur- kásegység bomlasztásával vádolta és nem kímélte a Szolidaritást — ezért érde­kes, hogy a pénteki kelet­német sajtó már igen bará­zőek, s mindenki azt remé­li, hogy a „negatív tenden­ciák” visszaszorítására ké­pes kabinet jut hatalomhoz Varsóban. A „negatív ten­denciákon” bizonyára ki-ki másféle dolgot ért. Romániából, Bulgáriából még nincs híre baráti üdvöz­letnek — de nem fog késni, hiszen a szocialista proto­koll ezt mgkívánja, még ak­kor is, ha a Szolidaritást mindkét fővárosban veszé­lyesnek tartják a szocialista rendszerre nézve. 2. Mit ünnepelnek az NDK-ban? Erich Honecker, a NSZEP főtitkára, az államtanács el­nöke pénteken töltötte be 77. életévét. Az idős vezető 1971 óta áll a párt élén; nevéhez fűződik, hogy kiragadta a Német Demokratikus Köz­társaságot a nemzetközi diplomáciai elszigeteltségből és a szocialista országok leg­erősebb gazdasági hatalmá­vá emelte, ahol az életszín­vonal is — a keleti tömbön belül — a legmagasabb volt. Most mégis válságban az NDK. Az alig 16 milliós né­pesség közel tíz százaléka távozni akar a „német föl­dön megalakított első szo­cialista államból”, amely ok­tóberben ünnepli fennállása 40. évfordulóját. Ez a tömeges Az NDK-ban látják ugyan, de egyszerűen nem akarnak tudomást venni a szovjet- unióbeli, lengyelországi és magyarországi történésekről. A szocialista' Németország még mindig frontországnak, a szocializmus előretolt hely­őrségének tekinti magát, holott a kelet—nyugati kon­frontáció korszaka a végé­hez közeledik, a szembenál­lást korántsem drótakadá­lyok, falak jelképezik, s ha nem is lehet beszélni az el­lentétek végleges elsimítá­sáról1, jó ideje már európai „közös házról” beszélnek kis és nagyhatalmak egyaránt. Egy életmű hullik a porba — írták a nyugati hírma­gyarázók, akik emlékeznek még, hogy a berlini fal épí­tésének felügyeletével 1961- ben éppen Erich Honeckert bízták meg. Emlékeztettek arra a tüntetésre is, amit magyar fiatalok a berlini fal építése 28. évfordulóján Budapesten tartottak. Olyan fiatalok, akik még nem is éltek 1961-ben, hangosan kürtölték világgá: a berlini fal nem illik a Gorbacsov által is nem egyszer java­solt „közös európai házba”. Honecker érdemeit az NDK-ban kell csokorba gyűj­teni — de az kívülről nézve világos: ma már eljárt fe­lette az idő. Különben nem menekülnének NDK-állam- polgárok ezrei Magyarorszá­gon át. „A szocializmussal, a szo­cialista hatalommal nincs helye a frivol játszadozás­nak az NDK-ban” — mon­dotta a minap Otto Rein­hold, az NDK egyik marxis­ta teoretikusa, elutasítva a változtatásnak még a gon­dolatát is. Nem úgy látszik, hogy véleményét az NDK állampolgárok tömegesen osztják. Fodor György

Next

/
Oldalképek
Tartalom