Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

4 Somogyi Néplap 1989. augusztus 25., péntek III. Kettesfogathajtó Világbajnokság Vilmos bravúrosan szerepelt Az amerikai hölgyek versenye Egerek és emberek A díjhajtás „királynője" Ez a belépő mindenkit el­kápráztatott. Sötétpej lo­vak, mögöttük koromfekete kocsi, sőt még a- segédhajtó kisasszony is fekete öltöny­ben ült hátul. Ennek a Mai program Díjhajtás: 9 lés 15 órai kezdettel A délutáni verseny már az elején izgalmasnak ígér­kezett. Elsőként ugyanis a lengyel Roman Kusz vezet­te föl fogatát, aik komoly esélyese a bajnokságnak. A lengyelek amúgy is a leg­nagyobb ellenfelei a ma­gyar válogatottnak, így nem csoda, ha mindenki lé­legzetvisszafojtva nézte a produkciót. Nos, Kusz Ki­tűnően versenyzett, s -39 hi­bapontjával elsőként ért el 40 alatti eredményt a teg­napi nap folyamán. A lengyel után két ma­gyar versenyző is bemutat­kozott. Közülük Nagy Sán­dor nem mutatott igazán nagy formát, 46 hibapontot spant gyűjtött össze. A másik csa­pattag, Lázár Vilmos■ azon­ban kiköszörülte a csorbát, túlnőtt saját magán és nagyszerű versenyzéssel ugyanazt a teljesítményt produkálta, mint a vetély- társ lengyel fiú. A legruti­nosabb öreg hajtókát meg­szégyenítő nyugalommal és precizitással dolgozott a 22 esztendős budapesti ver­senyző, a Rákoshegyi Lovas SE hajtója. Magyar félvér lovai minden mozdulatának engedelmeskedtek, még azon az igen nehéz kilen­ces feladaton is kitűnően jutottak túl. Minden elis­merést megérdemel Lázár Vilmos. Tegnap adtunk annak a reményünknek kifejezést, hogy remélhetőleg nem történik több baleset itt Balatontfenyvesen. Sajnos, óhajunk nem vált valóra. A legújabb áldozat egy holland segédhajtó, akit ugyancsak „versenyen kí­vül”, ápolás közben rú­gott úgy arcon az egyik lovuk, hogy • őt is kórház­ba kellett szállítani. Még mondják, hogy a kettes- fogathajtás nem veszélyes Az eredmények két nap után: hp USA 35 USA 38 POL 39 HUN 39 HUN 40 HUN 43 1. Chesson, Sharon 2. Wright, Lana 3. Kusz, Roman 4. Lázár Vilmos 7. Szegedi Gábor 9. Molnár János 12. Kecskeméti László 46 14. Nagy Sándor 46 hp., 16. Szabó Erika 47 hp., 19. Muszkán István 49 hp., 25. Kiss Zoltán 55 hp. A hí Borka József nemzetközi bíró először a magyarok sze­replését értékelte: Kecske­méti László szerényebb he­lyezést ért el, bár viszony­lag jó programot mutatott be. Lázár Vilmos ma reme­kül szerepelt, s kellemes meglepetést okoztak a ma­gyarok, így a somogyi ver­senyzők is. Honfitársaink te­hát helytálltak eddig, s hát­ra van még egy erősségünk, Fehér Mihály. A csütörtöki verseny is rendkívül magas színvonalú, izgalmas volt, de a nagy idegi megterhe­lést néhány sportoló szerep­lésén érezni lehetett. Így fordulhatott elő, hogy a hol­land van Loon kétszer is tévesztett. Hiába, a pályák is nehéz az élet... A ver­seny még nem dőlt el, több esélyes van, s öröm számom­ra, hogy az eddigi teljesít­mények alapján a magya­rok reményei tovább élnek. A rendezésről: világszín- vinalú, s ez bírókollégáim véleménye is. Esztétikus, jó pályát építettek Fenyvesen, a maratonhajtásé korrekt, megfelelő nehézségű. Aki itt nyerni tud, az valóban a világ legjobbja. A lovak és hajtők erő­próbája mellett a legtöbb nézelődő egy másik, ugyancsak komoly, vérre menő verseny előtt álldo­gál nap mint nap. Izgalom, pénz, szóra­kozás : ez az egérfuttató pálya. Négy kicsi fehéregér futkos, egy hatalmas ple­xiből készült pályán, az izgatott nézők hangos kiabálása közepette pró­bál a célul kijelölt hely­re iszkolni. Persze, hogy kiabál mindenki „komoly” pén­zük fekszik némelyik „paripában”. Itt ugyanis fogadni lehet a győztes­re, csakúgy, mint az iga­zi galoppon. Ha egyik egér meggondolja magát, s az ellenkező irányba kezd szaladni, máris vagy húszán kiáltanak fel: ott fut a pénzem! Lehet ezen nyerni? — kérdezte az egyik szemlé­lődő a mellette állótól, aki épp akkor fordult el búsan a versenypályától. Hát persze — válaszolt amaz —, de csak az egér tulajdonosának! Ez még mindenre elég... Húsz fogat bemutatásával folytatódott tegnap a III. Keittesfogatha jtó-világba j - nokság Balatonfenyvesen. A díjhajtás második nap­ján újabb négy magyar ver­senyzőnek szurkolhatott a mintegy 3500 főnyi közön­ség, s ők nem okoztak csa­lódást. Elsőként Kiss Zoltán bala- tonfenyvesi versenyző foga­ta érkezett a körbe. A szür­ke lipicaiak és hajtójuk na­gyobb hiba nélkül teljesítet­te a feladatokat, megadva ezzel a nap alaphangulatát. Szépen csordogált a ver­seny, mindenki csodálattal adózott a hajtők és a kitű­nően dresszírozott lovak produkciójának. A hatodik versenyző teljesítménye azonban még a hozzá nem értő nézőkből is hangos el­ismerést váltott ki. Frank Kunz NSZK-beli hajtó és két pej lova a tegnap dél­előtti legjobb eredményt pro­dukálta, látványos, precíz gyakorlatával. Pár perc múlva Molnár Jánosnak tapsolhattak a helyi nézők, hiszen ő is a Balatonnagybereki Medosz tagja. Kitűnően versenyzett, 43 hibapontjával nem sza­kadt el az élmezőnytől, bi­zakodva várhatja a folyta­tást. A nagyszerű teljesít­mény azonban egyszeriben a jelentéktelenség homályá­ba süllyedt abban a pillanat­ban, ahogy színre lépett Sharon Chesson. Az ameri­kai versepyzőnő mindenkit túlszárnyalva ugrott 35 hiba­pontjával az első helyre. csak elakadt a szavuk, s ön­kívületben verték össze te­nyerüket.) Ezek után kíván­csian várta mindenki, a szép­ségen kívül tudás is áll-e a hölgy mögött? A meglepetés nem maradt el. Sharon Chesson gyönyö­rű tartással, alig észrevehe­tő apró hibákkal végigjutott a feladatok során, s végül a háromezres szurkolótábor­ból egyszerre szakadt ki az elismerés. Ugyanígy láthat­ták a bírák is a produkciót, mert a hangosan beszélő mindössze 35 hibapontot je­lentett Mrs. Chessonnak. Ez, mint később kiderült, a két nap legjobb teljesít­ménye, s három ponttal megelőzte honfitársát, s az első helyen áll. Azt még nem tudni, hogy végül hol fejezi be a világ- bajnokságot ez a szimpati­kus hölgy, hiszen a díjhaj­tás a legkönnyebb verseny- szám volt, s csak ezután jön­nek az erőt, kitartást köve­telő számok. Egy azonban biztos: akármi is legyen a végeredmény, Sharon Ches­son, a díjhajtás fenyvesi ki­rálynője, emlékezetes ma­rad mindenki számára. A tegnap délelőtt utolsó előtti indulója volt Molnár János, a Balatonnagybereki Medosz versenyzője. A Magyar félvér lovak ki­tűnően teljesítették a fel­adatokat, csakúgy mint haj- tójuk. A hangosbemondó épp ak­kor közölte az eredményt, mikor összetalálkoztam Mol­nár Jánossal. — Mire lesz elég ez a 43 hibapontos gyakorlat? — Ez még akármire is elég lehet, hisz., 40 ponttal állnak hárman is holtver­senyben a második helyen. — Elégedett ezek szerint az eredménnyel? — Közepes programot si­került futnom, edzésen volt ennél sokkal jobb is. Ennek ellenére nem vagyok elége­detlen, kirívó hibát nem vé­tettem. Az iramváltósok Sikerülhettek volna jobban, no és az az ominózus kilen­cedik feladat a megállás és a tolatás. Itt minden a meg- álláson dől el, ha az sike­rül, akkor már a tolatást nem is lehet elrontani. Most ez nem volt tökéletes, így történhetett, hogy az egyik ló „aláment” a kocsinak, és nem sikerült egyenesen a tolatás. — Azt mondja elégedett a díjhajtásával. Ezek szerint a maratoni és az akadály­hajtás az erőssége inkább? — A maratoni szeretem a legjobban, de most, a szombati versenyen kockáz­tatnom kell ahhoz, hogy a végén' is elégedett legyek magammal1. Ott eldőlhet az első tíz hely sorsa. Az aka­dály már az idegek harca lesz. — Érezhető a hazai pálya előnye? — A pályáé nem, hisz tel­jesen új, a lovak sem és en sem ismerem. Ami jó, az a közönség biztatása- a mo­solygó arcok és a sok taps. — Milyen végső ered­ménnyel lenne elégedett? — Az első tíz között sze­retnék végezni. Sok sikert hozzá ! kompozíciónak a közepén ült, mit ült, trónolt piros blúzban és kalapban Sha­ron Chesson, az amerikai csapat hölgytagja. Ezt az együttest már az el ső napon sokan megcsodál­hatták a megnyitón, s már akkor többen elhatározták, csak neki szurkolnak ezután. Legalábbis ez derült ki tegnap, mikor behajtott a versenypályára, s a nézők többsége hangos tapssal ju­talmazta. (Bár lehet, hogy Tudósítóink: Jutási Róbert Süli Ferenc Varga Ottó Fotók: Kovács Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom