Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-23 / 198. szám
6 Somogyi Néplap 1989. augusztus 23., szerda A SOROMPÓ - ÜGY Ki(k)nek van igaza' A baktérium ment, a vírus jött Körkép a kórképekről Változó gyermekbetegségek — A család szerepe Valóban szükség van rá? A napokban telefonhívás érkezett szerkesztőségünkbe. — Uram, jöjjenek ki a Buzsáki utcába! Valaki(k) egy sorompót épitett(ek), hogy ne lehessen közlekedni ! Pár perc múliva személyesen is meggyőződtünk a szóban forgó sorompó valódiságáról, Csakugyan ott áll Kaposváron, a Buzsáki utcában, elzárva a járművek elől a forgalmati?) (Hogy a mondat végén miért áll zárójelben kérdőjel, az rövidesen kiderül.) Hogyan és mi célból került sorompó a Buzsáki utcába? Írásunkban erre kerestük a választ. A történetnek a régmúltba nyúlnak vissza az előzményei. A Buzsáki utca ősidők óta földes út. Télen vagy esőzések után alig lehet rajta közlekedni. Az utca lakói hiába fordultak többször is az illetékes szervekhez, a válasz mindig ugyanaz volt: mivel a sport- csarnok melletti pályaépítésnél a partszakasz megrogyott. ezért az utat nem lehet aszfaltozni. És különben is, nincs rá pénz. Bár két évvel ezelőtt a lakók murvával lehengerelték az utat. a helyzet azóta mit sem változott. Mivel a Buzsáki utca eny- nyire rossz állapotban van. sok fiatal motoros itt próbálja ki ügyességét. S valóban, az utca inkább hasonlít crosspályára, mint közlekedésre alkalmas útra. De ez még csak a kisebb gond. A rossz útviszonyok ellenére sok teherautó, főleg szippantás autók használták a Buzsáki utcát. A teherautók miatt a házak falai megrepedeztek. Az utca lakói számára bizonyossá vált, hogy nekik kell cselekedniük. Sokáig gondolkodtak, hogyan is lehetne megszüntetni a teherautó- forgalmat. S kora tavasszal megszületett az Ötlet: építsenek sorompót, amely megszünteti a járművek közle, kedését! A gondolatot tett követte, A városi tanács és a gamesz áldását adta rg, így el is készült a sorompó júliusban, Az a sorompó, amelyet lakkor) majdnem az összes lakó szeretett volna. A sorompó elkészülte után azonban többeknek megváltozott a véleménye. Érvek és ellenérvek hangoztak el. S a sorompó — amely egymás ellen fordította a lakókat — mind a mai napig ott áll. Először a telefonálót, Szeleczky Tivadart kerestük meg. — A feleségem súlyos beteg, csipőficama van, mindkét lábát műtötték. Előfordul, hogy egy héten többször is kijön hozzá a mentő. De amióta itt áll a sorompó, azóta csak kerülővel tudnak idejönni. Egyébként is, ha a mentőknek és a tűzoltóknak kell kijönniük, akkor talán forduljanak vissza a sorompó miatt? Nos, úgy tűnik, akkor erre nem gondoltak a sorompó elhatározói. De hallgassuk meg a többiek véleményét is! Markó István volt az, aki a sorompó létrehozásának érdekében aláírásokat gyűjtött. — Az utca érdeke kívánta, hogy legyen sorompó. Az ügyben érdekelt 9 család közül 8 aláírta. Egyedül Sze- leczky Tivadar nem írta alá. Nem gondoltuk volna, hogy ennyire akadékoskodik. Nem értjük a viselkedését. — Gondolom, amióta áll a sorompó, megszűnt a járműforgalom. — Teherautók valóban nem tudnak már közlekedni. De a motorosok továbbra is itt száguldoznak! Azzal a különbséggel, hogy most nem az utat, hanem a járdát használják. S az ember hiába szól hozzájuk szépen, szemtelenül visszabeszélnek és annál jobban bő- getik a motorjukat, De mutatok magának mást is, csak jöjjön ki a házunk elé. A csatornát leszakították, a ház falát pedig befújták sprayvel. Nézzük a házat; hiába festették újból a falat, a spray nyomat jól látszanak. S mint megtudtuk, nem ez volt az első eset,,, Az utcában más házaknál is találkozni ilyen vandál rongálások nyomaival. Később Markóék szomszédja, Ősz Zoltánná invitál a házukba. Az első két szobában megrepedezett a mennyezet: ezt annak idején a teherautók okozták. A hivatalos szervek mindenesetre megállapították, hogy a repedéseket az út dinamikus rezgése okozta. A következő ház tulajdonosa egy idős néni (aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét). — Érthető a fiatalok viselkedése, hogy védik a lakásukat. — Tehát egyetért a sorompó felállításával? — Nem teljesen. — De hiszen aláírta a pa- pírt!-- Nézze, idős ember vagyok. Nem akartam szembeszállni a fiatalokkal. De tény, hogy a helyzet azóta alig változott. Teherautók ugyan' nem járnak erre, de a motoros huligánok továbbra is itt közlekednek. A múlt csütörtökön reggel, amikor a Balatonra indultam, láttam egy mentőautót. Kíváncsian vártam, mi fog történni. Vissza kellett fordulnia a sorompónál1 Végül Buzsáki József mondta el a sorompóról (és a modorosokról) véleményét. — Aláírta ön a papírt? — Igen, aláírtam, de nem ebben a formában. Ott az szerepelt, hogy az utca mindkét vége le lesz zárva, és nem az utca közepén áll majd a sorompó, Arról volt szó, hogy a lelakatolt sorompóhoz mindenkinek lesz kulcsa — nekünk mind a mai napig nincs, — Ha most kellene a lapot aláírnia, mit tenne? — "Semmiképpen nem írnám alá! A személyautók és a motorok a járdán közlekednek. Szerintem még rosz- szabb lett a helyzet. Már azt is tudjuk, hogy mikor milyen motor megy. Életveszélyes így élni! A múltkor ki akart menni az utcára a gyermekem. Az egyik vadmotoros majdnem elütötte: az utolsó pillanatban húztam vissza előle. Rendőrt pedig ritkán látni az utcánkban. — ön szerint mi lenne a megoldás? — Fölösleges a sorompó. Több figyelmeztető tábla kellene. — Gyakrabban^ jöjjenek a rendőrök! — teszi hozzá Szeleczky Tivadar. Nos, szükség van-e a sorompóra vagy nincsen? Igaza volt Markó Istvánnak, amikor azt mondta: ez a sorompó mindenkinek előnyös, de ugyanakkor rossz is, hogy van. Mert igaz ugyan, hogy megszűnt a teherautóforgalom, de a sorompó miatt ugyanúgy a mentők, tűzoltók sem tudnak az utcában közlekedni. S mivel a motorosok ahelyett, hogy máshol próbálnák ki „tehetségüket”, inkább a járdát választják: ezáltal veszélynek vannak kitéve az utca lakói, Ottjártunkkor erről mi is meggyőződhettünk; alig egy óra leforgása alatt legalább 10—15 motorost számoltunk meg. Bár a sorompó végül is vitát kavart, feltétlenül érthető a szándék: tenni kell valamit az ■ utca lakóinak érdekében. Nincs szükség a sorompóra? Akkor mi a helyes megoldás? Rendőri fellépés? Töb tiltó jelzőtábla? Az egyetlen (végső) meg-, oldás az lenne, ha tiszteletben tartanánk embertársa^ inkát, Ha a teherautósofőrök és a fiatal motorosok nemcsak saját, hanem mások érdekeit is szem előtt tartanák 1.,, Fenyő Gábor A kaposvári Petőfi téri rendelőintézet gyermekgyógyászati osztályának váró- . helyiségében 10 órára megszűnt a zsibongás. Egy megszeppent cigányfiú éppen most lépett ki édesapjával dr. Sárosi Éva rendelőjéből. A doktornő rajta kívül még 1100 kisgyermekkel foglalkozik, az évi beteglétszáma 7000 körüli. Sárosi doktornő 30 évvel ezelőtt jegyezte el magát a gyermekek gyógyításával. Praxisának első 5 esztendejét a marcali kórházban töltötte, 25 év óta pedig a megyeszékhely nyolcas számú körzetének a gyermekorvosa. Arra kértük, foglalja össze a gyermekegészségügy három évtizedének legszembetűnőbb változásait. — A legnagyobb eredmény az volt, hogy ebben az időszakban alakult ki a gyermek körzeti orvosi há: lózat. Pályám kezdetén a városban mindössze 5 főfoglalkozású gyermekgyógyász működött. Ma 16 körzeti rendelő fogadja a beteg gyerekeket. Minőségileg óriási változás következett be. Az orvostudomány fejlődésével nagymértékben csökkent a megbetegedések száma és a csecsemőhalálozás. — A betegségekről milyen mérleget készítene? — Az antibiotikumok megjelenésével és azok helyes alkalmazásával bizonyos betegségek eltűntek, míg mások előtérbe kerültek. Napjainkban ritkán találkozunk bakteriális tüdőr gyulladással, vagy az úgynevezett reumás lázzal, amelyek korábban rettegett betegségeknek számítottak. Kiirtottuk a baktériumokat, de megjelentek a vírusok- Egy sajátos élettér-harc szemtanúi vagyunk, amelyben jelenleg a virális megbetegedések vezetnek. És sajnos a gyermekgyógyászat is gyakran szembe találja magát a rosszindulatú, daganatos esetekkel. — A gyermekkorban fellépő fehérvérűség jó pár éve még a gyógyíthatatlan betegségek egyike volt, Ma milyen eredményekről adhatunk számot? . — Valóban, a leukémia korábban gyakran jelentette a halált, A nukleáris medicinának és a gyógyszeres kezelésnek köszönhetően ma már szerencsére visszaszoríthatok e betegség tünetei. Az e kórban szenvedők — sok éve már — gyógyultnak tekinthetők. — Milyen a fertőző betegségek palettája? — A kötelező gyérmekol- tásokt bevezetésével és ki- terjesztésével látványosan csökkent a számuk. A gyermekbénulással és a diftériá- val nem találkozunk, és a kanyaró sem „hódít”. A rubeolafertőzések száma a védőoltások hatására egyre csökken. — Ezekre a kötelező oltásokra mindenki elhozza a gyermekét? — A szülői kötelességgel és felelősséggel csak a társadalom perifériájára szorultak körében van gond. Ezen személyek száma sajnos évről évre fokozatosan növekszik. — Tehát egyre gyarapszik a rossz családi környezetben születő, szociális nyomorban élő gyermekek, száma ... — Igen. A család szerepe „leértékelődött”, az érzelmi és a közösségi élet elsiváro- sodása szociálisan károsítja a gyerekeket, akik körében gyakorivá lettek az ideg- rendszer különféle elváltozásai. — Véleménye szerint mivel lehetne elkerülni, illetve még jobban visszaszorítani a gyermekbetegségeket, s már kisgyermekkorban megalapozni egy egészségesebb, teherbíróbb nemzedéket? A legfontosabb feladatnak a prevenciót, a mepeíő- zést tartom. A korszerű táplálkozás mellett gyermekeinknek lényegesen több időt kellene a szabad levegőn el- tölteniük mozgással, játékkal, sportolással. A tv-nézés és a videómánia helyett kí- vártatos lenne a mindennapos úszás is. A gyerekek mozgásigénye jóval nagyobb, mint a felnőtteké, ezért annak levezetésére kellene serkenteni csemetéinket. Növelve szervezetük ellenállóképességét, testük-lelkük edzettségét. Ennek érdekében azonban a paneltömbök között jóval több játszótérre, sportpályára és zöld területre lenne szükség! Ám azok létrehozása nem az orvosok és a szülők, hanem a várostervezés, -rendezés szakembereinek legsürgetőbb feladata. Lőrincz Sándor Orvvadászok, fegyverrejtegetők Vadles után a tárgyalóteremben Ha Buzási István magán- gazdálkodó nem kínálja alkalmazottait rendszeresen vadhússal, akkor talán még mindig dörögnének az engedély nélkül tartott fegyverek, s még mindig folyna az orvvadászat a zselici erdőkben. A „vadásztársaságot” ‘ azonban felszámolták, a fegyvereket elkobozták, a „vezetőség” a rácsokkal ismerkedik. Hogy mennyire kiterjedt ügyről van szó, azt bizonyítja az első fokon döntést hozó Kaposvári Városi Bíróság ítélete is, amely az indoklással együtt ötven oldalt tesz ki. A 34 éves szentbalázsj vadgondozó, Papp István, az ugyancsak 34 éves kapos- keresztúr—rákópusztai magángazdálkodó Buzási István, a 34 éves kaposgyar- mati fűtő, Hegedűs Lajos 1985 őszétől 1987 tavaszáig kisebb-nagyobb megszakításokkal pusztította a Sefag, illetve a kaposvári Győzelem Vadásztársaság vadjait. A csapatban valóságos munkamegosztás alakult ki. Az éjjeli utakra általában Buzási kocsijával indultak, Hegedűs Lajos lőtte ki a vadat, Papp István tartotta a keresőlámpát. A vadhús rendszerint Buzási portájára került, a trófeákon pedig megosztoztak. A házkutatások során több fegyvert és lőszert foglaltak le a vádlottaktól. Ezeket természetesen illegálisan szerezték be, s engedély nélkül tartották maguknál. Érdemes megjegyezni, hogy amikor a rendőrség megtartotta az első házkutatást, a társaságon belül gyorsan elterjedt a híre, s igyekeztek biztosabb helyre menekíteni a fegyvereket, hiszen tudták, hogy tiltott dolgot művelnék. Hogy honnan kerültek a birtokukba ezek a vadászeszközök? Nagy Lajos például örökölte az édesapjától, aki ugyancsak engedély nélkül jutott hozzá. Hegedűs Lajos egy Ismerősétől kapta, előkerült egyebek között építkezésnél talált forgópisztoly, ismeretlen személytől ajándékba kapott hadipuska is. Az elsőfokú bíróság Papp Istvánt egy év hat hónapi, Nagy Lajost, Buzási Istvánt és Hegedűs Lajost egyaránt egy év nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Valamennyiüket három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Buzási Istvánt mindemellett negyvenezer forint értékű vagyonelkobzással is sújtották. A terjedelmes históriában a napokban hirdetett ítéletet másodfokon a megyei bíróság. Nagy Lajos büntetését UAZ-gépkocsijának elkobzásával súlyosbították. Búzás Istvánnál az elkobzás alá eső értéket százezer forintra emelték föl. Hegedűs Lajos főbüntetését nyolc hónap börtönre mérsékelték, és csak két évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Büntetésének mérséklését beismerő és megbánó magatartása indokolta. N. J. Pusztaszabolcson a Salina Gépgyártó és Tömítéstechnikai Vállalatnál már a szüretre készülnek: négyféle típusban 63-tól 350 .literes pagyságig hagyományos, illetve hidraulikus szőlőpréseket gyártanak.
