Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

1989. augusztus 22., kedd Somogyi Néplap A FOGLALKOZÁS FÓKUSZA - BARCSON A munkaerő minősége Gyönge még a vállalkozási készség „Azt, hogy a vállalatok kivonulása milyen fenyegető lehetőség, bizonyítja, hogy a szabályozórendszer válto­zásai miatt megszűnt a Ma­gyar Nemzeti Bank halvi fiókja, a húsipari felvásárló iroda, a Zöldért kirendelt­ség, az exportcsomagoló. Szervezett leépítések történ­tek az Épgépnél, amely meg is szűnt időközben. További szervezett munkaerő-leépítés történt a gabonaforgalmi vállalatnál, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinátnál és a mészhomok-téglagyár- • nál — írták a Barcsról és környékéről készült szocio- lógai fölmérésükben a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem szociológiai tanszékének tanárai még 1988-:ban. Miután a gazdasági hely­zet rövid időn belüli, gyors és kedvező irányú változása nem várható, nemcsak a térség problémáinak rövid távú kezelése és rendezése szükséges, hanem feszült- ségcsökkentő intézkedések­kel párhuzamosan munkál­kodni kell a gondok hosszú távú feloldásán is.” Új lehetőségek — Az egyes egységeknél történt létszámcsökkentést a megnyíló fölvételi lehető­ségek ellensúlyozták — mondja Dernanecz Józsefné, a városi tanács munkaügyi főelőadója. — Jelentős volt a fejlődés az ÉSZKV, vala­mint az Unitech Kisszövet­kezetnél, Létszámigényük döntően szakmunkásokra irányult. Az Épgép gyárá­nak átvétele után, a Jármű­szerelvény-gyártó Vállalat év végére a létszámát a je­lenlegi 120-ról 150-re kíván­ja fölemelni. Szüksége van kilenc gépipari, műszaki közép- és felsőfokú szak­emberre, ugyanakkor szám­viteli állományát is héttel bővíteni kívánja. A város- környék aktív dolgozóinak 58,9 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Itt is bő­vült az ipari tevékenység. Ez ugyan létszámbővülést nem eredményezett, de a terme­lőszövetkezetek felszabaduló munkaerejének foglakozta­tását biztosítani tudta. Az augusztus 20-án megnyíló üzletközpont új létesítmé­nyei 70—80 új munkahelyet jelentenek. 1986-ban a helyi áfész megemelte beiskolá­zandó kereskedő-létszámát. A szerződéses üzemeltetési forma miatt is túlképzés volt a kereskedői szakmában. A munkavállalók közül nem volt nehéz betölteni az új létesítmények munkahelyeit. Egyedül a pénztárosok meg­találása okozott gondot, ezért a szakképzett pénztáro- si igény kielégítése érdeké­ben a gimnáziumot végzett lányoknak átképző tanfolya- mot szervezett a tanács. Ma nincsenek alapvető foglakoztatási gondok Bar­cson — így összegez dr. Bencze Lajos, a városi ta­nács vb-titkára. Sok az ingázó Létszámleépítés ma is van, például a Dél-dunán­túli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezető­je 14 személy leépítését je­lentette be. Ezenkívül csak 1—1 létszám leépítését jel­zik elvétve a vállalatok. A magánszféra változása szintén hatással van a fog­lalkoztatásra. A magánke­reskedelemben folyamatos létszámnövekedés volt az elmúlt időszakban, viszont a mezőgazdasági magángaz­dálkodó réteg még szűk, nö­vekedése nem tapasztalható. Hiányzik a vállalkozói kész­ség. Barcs környékéről 1500 dolgozó ingázik, közülük 1000 jár Barcsra. Igaz, hogy viszonylag jó a közlekedés Szigetvárra, Pécsre, de a gazdaságilag elmaradott vá­roskörnyék' foglakoztatási gondját is Barcsnak kellene megoldani. Problémát okoz a területen a hátrányos helyzetű rétegek munkába állítása. A foglalkoztató szer­vezetek munkaerő iránti ke­reslete nem őket célozta meg, ihanem elsősorban jó szakmunkásokra és maga­sabb képzettségű munkavál­lalókra lenne szükség. A vállalatok nem tudják és nem is kívánják alkalmazni a munkaerő-fölösleget, amely . többnyire képzetlen és lum­pen elemekből áll, E réteg nagysága azonban elenyésző a 12 ezer munkavállalóhoz képest. Mindössze 100—150. Egy részük közhasznú mun­kát végez, mások munkanél­küli segélyt kapnak. Sajnos vannak olyanok is, akik nem kaphatnak még mun­kanélküli segélyt sem, mert az utóbbi három évben nem voltak 18 hónapot sem mun­kaviszonyban. A körzetben a lakosság tíz százaléka ci­gány. Az elmúlt években ugyan kedvezően .alakult a munkavállalói készség e ré­tegnél, de jellemző a gyako­ri munkahelyváltoztatás is. A hosszabb-rövi^ebb ideig munka nélkül maradók zö­me közülük kerül ki. Közhasznú munka 1987 júliusában alakult a közhasznú munka intézmé­nye. Azóta 102-en dolgozták itt, s akik megállták a he­lyüket, azokat javasolták más munkahelyre. Néhány munkahelyteremtő beruhá­zás pályázati rendszer alap­ján a foglakoztatási alapból kedvező elbírálást kapott, így fogadták el az (ÉSZKV, az Unitech Szövetkezet és a Járműszerelvénygyártó Vál­lalat pályázatát. (Balázs) A Kaposvári Ellenzéki Kerekasztal állásfoglalásai Megelégedéssel vették tu­domásul a Kaposvári Ellen­zéki Kerekasztal tagszerve­zetei az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának közle­ményét, melyben megfogal­mazódott, hogy a mai veze­tés nem azonosul az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás döntésével. Kifejtették Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt elnökének írott levelükben: nehezmé­nyezik, hogy a pórt nem szorgalmazza az MSZMP kivonulását a munkahelyek­ről. A városban dolgozók tiltakoznak továbbá a gaz­dasági vezetők, illetve a függetlenített pártvezetők kiemelkedően magas jöve­delme ellen, a féléves nye* reségek kapcsán. A Kaposvári Ellenzéki Kerekasztal Sárái Árpádhoz, a megyei pártbizottság első titkárához eljuttatott levél­ben megfogalmazta, hogy a Kádár János és a Nagy Im­re emlékhelyek kialakításá­hoz egyidejűleg tett támo­gatási nyilatkozatot elhibá- zottnak tartják. A megyei pórt-vb — a kerekasztal szerint — elhamarkodottan foglalt állást, mert Kádár János megítélése a jövő tör­ténelemkutatóinak feladata. Az aratás befejeztével nem sok pihenő idejük volt a kombájnoknak. A többségé­ben öreg gépeket megyeszerte a szerelők vették kezelésbe,és hozzáfogtak az eszközök újabb feladatra való előkészítéséhez. Rövidesen kezdődik az értékes olajos növény, a napraforgó betakarítása KSZE-MÉRLEG BŐVÜL A PARTNEREK KORÉ A termelési rendszerek te­vékenységi köre kezdettől folyamatosan változik. Pa­rancsoló szükségszerűség ez; mivel a partnerüzemek igé­nye módosul, a rendszer- szervezőnek — ha talpon akar maradni — alkalmaz­kodnia kell ehhez. Sőt a verseny miatt, egy lépéssel az igények előtt kell járnia. Az utóbbi években a terme­lők legfőbb és általános kí­vánsága az volt: éljen job­ban együtt az üzemmel a rendszerszervező, sokoldalú­an segítsen enyhíteni a mind szorítóbb gazdálkodási, pénz­ügyi helyzeten. — Beletartozik ebbe a fajtától, a termelési techno­lógiától kezdve, a különböző költségtakarékos eljárások kidolgozásán át, a gép- és alkatrészellátásig igen sok minden — mondta Ludván Zsolt a Kukoricatermelők Szekszárdi Egyesülése (KjSZE) rendszer Somogy megyei al­központjának vezetője: — Gondolom azzal egyet­ért, hogy a rendszerek kö­zött van bizonyos verseny a partnerek megnyeréséért. Megítélése szerint a KSZE hogy „állja ebben a sarat"? — Nem szeretném saját magunkat minősíteni. De azt hiszem, az a tény, hogy az alközpontunkhoz tartozó partneri kör évről évre bő­vül — az idén is újabb két nagyüzem csatlakozott hoz­zánk —, egyfajta értékítéle­tet jelent a munkánkról. Ma Somogybán és Zalában har­mincnégy mezőgazdasági nagyüzem tartozik hozzánk, döntő hányaduk somogyi, és nagy részük kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik. — Túl vagyunk a nyár nagy munkáján. Milyen eredményt hozott ez a part­nereiknél? — Harmincegyezer hektár termését, búzát, őszi árpát, borsót, repcét kellett beta­karítani gazdaságainknak. Búzából a második legjobb év volt; 4,8 tonnás átlaggal és á korábbinál jobb minő­séggel zártunk. A több mint ötezer hektárnyi borsó 2,56 tonnával fizetett hektáron­Posták, pénzek, panaszok TÖBB BERUHÁZÁS, AMELY LEHETETT VOLNA EGY? Szentgyörgyön így tudták Balatonszentgyörgyön 1984- ben adták át a postaépüle­tet, amely akkor 150 millió forintba került. Kívülről ma is újnak hat, ám a belső el­osztó teremben folyó felújí­tási munkák jelzik: ezt az építkezést is magyar építő­ipari vállalat végezte. Kint és bent rend, tisztaság, nyu­galom, csak az emberekben dúl kisebb vihar. Főként a műszaki dolgozók érzik úgy, hogy egy pazarló cég alkal­mazottai. Első benyomásaim Szentgyörgy kontra Keszt­hely ügyet sejtetnek, ám hamar kiderül: itt másról, pontosabban másról is szó van. Egy elhibázott beruhá­zási koncepciót kritizálnak, mely véleményük szerint egymilliót vesz*ki a posta zsebéből. ftaladjunk időrendben. A szentgyörgy i posta nem egy a sok közül. Itt csaknem 200 település postai szolgáltatását intézik. Egész Zala megye, sőt a volt marcali járás levelei, cso­magjai, az újságok egy része is ide fut be, s innen oszt­ják szét a településekre. Harmincnyolc autó rója nap nap után az utakat, s ehhez korszerű javítóbázis szükségeltetik. Fel is épült a műhely, amely Kinics Endre szerelő csoportvezető szerint minden javítómunkára alkalmas. Mindössze egy gond van vele. Kicsi. Barkasra tervez­ték, s Ifat is javítanak itt. Azt mondják a kollégái, ha ők otthon tyúkólat építenek, tudják, hány baromfit akar­nak benne tartani. Nos, a posta ezt nem tudta. Tavaly híre ment, hogy a Magyar Posta Keszthelyen épít egy szervizt, ahelyett, hogy a szentgyörgyit bővíte­né. Ez tovább növeli a fö­lösleges gépkocsifutásokat, pedig így is van elég. Tíz gépkocsi jár naponta Keszt­helyről Szentgyörgyre, s a munka végeztével vissza. Tavaly végeztek egy számí­tást, körülbelül 800 000 fo­rint értékű üzemanyagot, az idén már csaknem egymil­liót pöfögtetnek így el. Ezt lehetett volna kiküszöbölni, ha az autók Szentgyörgyön parkolnak, s javításukat is itt végzik. A keszthelyi gép­kocsivezetők szállítását pe­dig egy Barkassal is meg lehetne oldani. Eddig jutottunk a téma taglalásában, amikor Her- czeg Zoltán felsorolja a pes­ti postaközpontból érkezett indokokat, melyek a keszthelyi beruházás mellett szólnak. Nincs itt terület a bővítésre és nincs szennyvízelvezetés, márpedig az autóknak zárt helyen kell parkolniuk és rendszeres mosásukat is el kell végezni. Közben egyre többen csat­lakoznak hozzánk, s vala­mennyien úgy látják, hogy ezek nem olyan „lényegi” problémák, melyeket ne le­hetne Szentgyörgyön meg­oldani. A szomszédos tüzép- től területet lehetne venni, a szennyvizet pedig Keszt­helyen is el kell vezetni. A keszthelyi postán Ber- náth László üzemegységve­zetőt keresem. Egy munka­társának mondom el, mi­lyen ügyben járok, s ő elő­zékenyen ad egy Barkast, sofőrrel. — A főnök éppen az új szervizépületnél van, a Pé­csi Postaigazgatóság szak­embereivel ellenőrzik a be­ruházást. Bernáth László ismeri a szentgyörgyiek véleményét, s úgy gondolja, hogy ebben közrejátszik a kellő infor­máció hiánya is. Ugyanak­kor azt is elismeri, hogy valóban hibás döntés volt a feldolgozót és a szervizt kü­lön felépíteni, a kettőt együtt Keszthelyre kellett volna tervezni. Érvei logi­kusnak, meggyőzőeknek tűn­nek. Itt nemcsak a szent- györgyi gépkocsikat, hanem Nagykanizsa, Egerszeg, Sü­meg, Tapolca és természe­tesen Keszthely mintegy 200 autóját tudják javítani, a lakatosmunkától a festésig mindent korszerű műhely­ben, modern technikával. A létesítmény valóban impozáns méretű, a csarno­kok tágasak, az utak széle­sek, a parkolási lehetőség biztosított. Szojkó János, a Pécsi Postaigazgatóság mű­szaki osztályvezetője elége­dett a látottakkal. Azt mondja, hogy a keszthelyi beruházás mellett nemcsak a már említett érvek, ha­nem a szakképzett munka­erő megléte is döntött. Itt ugyanis 88, különböző szak­májú dolgozóra lesz szük­ség, s ez Szentgyörgyön nem állt volna rendelkezésre. Tehát érvek, ellenérvek. Mindkét oldalról elfogadható indokok egy vagy több beruházás körül. A szentgyörgyiek azt mondják, hogy az ő infra­struktúrájukra ráépíthették volna azt a telefbnközpontot, amely most Marcaliban ké­szül. Megoldhatták volna a hármat egy helyen? Esetleg Szentgyörgyön olyan tele­fonállomást, mely Marcalit és Keszthelyt is ellátta vol­na? A kérdés eldöntése nem az újságíró feladata, ám a postai szakemberek egybe­csengő véleménye szerint is: itt valami azért nem stim­mel az „irányítószámok” és a szándékok körül... Süli Ferenc ként. Sajnos, a repce 1,7 tonnával mérsékelten sike­rült. összességében zökke­nőmentesen zajlott le a nagy munka. Rendszeres ügy eletet tartottunk, az idén először hetente érkezett az import alkatrész, így jelen­tősebb gépkiesés nem volt. A jövő évi termés megala­pozása a tarlómunkákkal kezdődik, és örvendetesnek tartom, hogy az idén szak­mailag mienden korábbinál jobb színvonalon, ütemeseb­ben végezték el ezt a gazda­ságok. — Vélhetően összefügg ez a talajerő-gazdálkodás javí­tásáért tett kezdeményezése­ikkel? — A talajerő-gazdálkodási szaktanácsadásunk, melyet számítógép segítségével vég­zünk, új szolgáltatás. Ezt jól csinálni csak úgy lehet, ha nagyon szoros az együttmű­ködés az üzemmel. Ahhoz, hogy ésszerű, gazdaságos, jó műtrágyázási szaktanácsot adjunk, adatokat kell kap­nunk. Az első tapasztalatok szerint az üzemek készség­gel tesznek eleget ennek, megteremtve a jó szakmai munka elvégzésének feltéte­lét. — Ezen kívül van-e más, új vonása munkájuknak? — Rendszerünk ez évben foglalkozik először exportra való termeltetéssel, ami ter­mészetesen az üzemeknek többletbevételt jelent. A leg­jelentősebb tétel a borsó, melyet egy amerikai cég In­diába szállít. Ezen kívül ét­kezési zabot, mustárt és ét­kezési lenmagot termeltek exportra partnereink — hoz­záteszem, kedvező ered­ménnyel. Mivel ezeknek a termékeknek van piaca, sze­retnénk, ha a jövőben to­vább nőne ezek termőterüle­te. Természetesen ez export nemcsak többletárbevételt jelent, hanem kiszerelésben, feldolgozásban magasabb igényeket követel. Ehhez fel­tételeket kell teremteni... — ... ami magától értető­dően pénzt kíván. Ebből pe­dig igen kevés van. — Való igaz: a pénztelen­ség szorít! Érzékeljük ezt a saját gazdálkodásunkban, a raktárforgalmunk lassulásá­ban, de együttélve az üze­mekkel, nálunk is. Bővítés­re, fejlesztésre, felújításra szprulna például a szárítók többsége, és bár a mi fej­lesztési irodánknak van ki­dolgozott módszere az auto­matizált, energiatakarékos eljárásra, a megvalósításhoz nincs pénzük a gazdaságok­nak. Pénzügyi tekintetben egyetlen dolog, amiben segí­teni tudunk — és ez már évek óta bevált — az ola­jos növényekre terményvál­tót adunk, melyet le tudnak számítolni a gazdaságok. V. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom