Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

1989. augusztus 21., hétfő Somogyi Néplap 3 ÜNNEPELT SOMOGY NÉPE BOGLÁR BARCS Szőlő és lágy kenyér Az előszürethez kapcsoló­dik a Bogiári szüret immár hagyományos, s most hét végén is tízezreket vonzó programsorozata. Napok óta több mint 250-en dolgoztak azért, hogy az idén se legyen hiány látványosságban, szó­rakozásban és persze enni­és innivalóban. Hogy az elmúlt hat évben ez az esemény rangot vívott ki, jól mutatta, hogy a bog­iári kombinát valamennyi külföldi partnercége képvi­seltette magát, hogy jelen voltak több ország diploma­tái is, vagy hogy nemzetkö­zi hírű — köztük nyugatné­met, francia és belga — mű­vészeti együttesek maguk ajánlották részvételüket. A bogiári Platán strand bejáratánál felállított sza­badtéri színpadon Mészáros Győző, a Balatonboglári Me­zőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója, országgyűlési képviselő által megnyitott esemény augusztus 20-i meg­emlékezéssel kezdődött. Ezen Szabó József városi tanács­elnök és Szöllősi Ferenc es­peres mondott ünnepi meg­emlékezést, míg az MDF és a Kisgazdapárt helyi szerve­zetei nevében dr. Gaál Antal intézett kortesbeszédnek is beillő szónoklatot az egybe­gyűltekhez. Mint látható, tartalmában is sokszínű ün­nepség volt. Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete itt nyi­totta meg a magyar—len­gyel barátsági hónap ese­ménysorozatát, megemlékez­ve hazája fasiszta megszállá­sának 50. évfordulójáról és arról a sokoldalú segítség­ről, melyet a lengyel mene­kültek ezekben az években Magyarországon kaptak. Ba- latonbogláron működött az egyetlen lengyel gimnázium, melyben a háború éveiben 600 diák tanult, s itt volt a lengyel ellenállási mozgalom egyik „föld alatti” • központ­ja is. Az ünnepség végén került sor az új kenyér megszen­telésére és megszegésére ... Azután egyre szélesebben áradó jókedv töltötte be a teret. Egész bográcssorban Totyogott a gulyás, ökör forgott a nyárson, s persze — ha nem is Hencidától Boncidáig — legalábbis a mólótól a strandig folyt az ezernyi féle jó nedű. Eköz­ben a színpadon 12 népi együttes adott nonstop mű­sort és megkezdődött a bor­királynői címért kiírt ve­télkedő. Közben a teniszcsarnok­ban a megyei borverseny dí­jait Mészáros Lászlóné, a Viticoop igazgatója adta át. A versenyre a gazdaságok és a termelők által nevezett 220 bor közül 73 kapott arany minősítést. A rende­zők nem titkolták, hogy ez a kétnapos borfesztivál első­sorban reklám, mely a bog­iári kombinát „imázsának” erősítését szolgálja. Legalább ilyen fontos célja volt a bor- fogyasztási kultúra terjesz­tése is. Ezért zajlott folya­matosan a borkóstolók tan­folyama, melyen bárki díj­talanul elsajátíthatta a bor élvezetének — az iváson túl­mutató — titkait. Igaz, aki csak gyümölcslevet fogyasz­tott, az is beleszédült a tar­ka forgatagba, vagy épp a helikopteres körutazásba, melyre potom 1200 forintért bárki jelentkezhetett. A monstre népünnepély csábításaival nehezen vette föl a versenyt, így talán az indokoltnál kisebb figyelmet kapott több, a borfesztivál­lal párhuzamosan zajló he­lyi esemény. A boglárlellei Vikár Béla Művelődési Ház­ban délután dr. Szokolai Katalin történész professzor nyitotta meg a Magyarok és lengyelek a történelem sod­rában című dokumentumki­állítást. Marian Jozef Trojan festőművész tárlatát pedig a Kék kápolnában nyitották meg. Eközben a Platán soron játékos népi vetélkedők zaj­lottak, s az újonnan válasz­tott borkirálynővel az élen elindult a parádés szüreti felvonulás. Az esti program csúcspontja a borrendek avatóünnepélye volt, melyet újabb néptáncműsor és tánc­ház követett. Tegnap ismét sok ezren fordultak meg a rendezvény­centrumban, ahol egyebek közt szüreti kabarénak tap­solhattak. S hogy e tudósításban mi mindenről nem történt eddig említés? A népi iparművé­szek és kézművesek bemu­tatójáról, a gyümölcs-, virág- és borkiállításról, a sakkszi­multánról, a kombinátban tartott üzemlátogatásokról, az orgonahangversenyről, a Múzsák találkozójáról, a BMX-versenyről, a borlutri­ról ... Gazdag és vonzó program volt — mint egy túlcsorduló pohár igazi bog­iári tramini... Bíró Ferenc NAGYATÁD • # aa r ÜNNEPI Nagyatádon, a Széchenyi téren délután négy órakor térzenével fogadták az ün­nepi gyűlés résztvevőit, majd felcsendülitek az Ist­ván, a király című rockope­ra dallamai. A kora esti ün­nepi beszédek sorát Kreisz György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titká­ra nyitotta meg. Szót kért Hoffmanné dr. Németh Ildi­kó, a városi tanács vb-tit- kára és Turner Ferdinand, az MDF nagyatádi szerveze­tének nevében. A Magyar Szocialista Munkáspárt vá­rosi bizottságát Lassú István képviselte. Ünnepi köszön­tőt mondott Dergez László, István királyra emlékezni gyűlitek össze Siófokon a vá­ros vezetői és az alternativ szervezetek képviselői a Hazafias Népfront tanács­kozó termében. — Első ki­rályunk 1000 esztendővel ez­előtt modemnek számító jö­vendőt alapított — mondta köszöntőjében Wüth János plébános. — Számos gondo­lata ma is aktuális. Politi­kai rendezettséget alakított ki a törzsi acsarkodások fe­lettit, s az akkori világ leg­jobban felkészült tudósait (szerzeteseket) és művésze­it (építőmestereket) hívta segítségül munkájához. Az ünnepség a társadalmi munkában kiemelkedőt nyújtók kitüntetésével ért véget. GYŰLÉS az MSZDP országos választ­mányának tagja, Simonka Ferenc, a NADISZ munka­társa. A katolikus hívők nevé­ben Puskás Lajos esperes- plébános emlékeztetett a nap jelentőségére. A refor­mátus egyházat képviselve Cseke László lelkipásztor szólt. A Szózat elhangzása után a nagyatádiak is meg­szegték az új kenyeret. Si­mon Emőné országgyűlési képviselő a város gyereked­nek, illetve a városiban ven­dégeskedő örmény árváknak nyújtotta át az új kenyér szeleteit. N. J. Siófokon az Idegenforga­lom már évekkel ezelőtt le­hetetlenné tette, hogy az al­kotmány napi megemlékezés igazi népünnepéllyé vál­hasson. A hagyományokkal rendelkező környékbeli te­lepülések az idén is méltón ünnepelték az új kenyér megszegését. Szent István-napi közös éneklésre és vacsorára gyűlt össze Adándon a helyi ve­gyes kar és asszonykórus, a balatonszabadi vegyes kar és a szlovák felvidéki Imely község hagyományőrző kó­rusa. Somban a Hazafias Népfront, Nagyberényben az MHSZ szervezett- színes programokat. (Czene) Üzletközpont, népművészeti kiállítás Barcson tegnap többször is elhangzott, legalább fél tu­catnyi okuk van a méltó ünneplésre: hatszáz éves a település, tíz évé lett város, tíz éves a múzeum, ünnepe­lik az új kenyeret, az állam- alapító István király emlé­két és köszöntik a nemzeti­ségeket is. Reggel a barcsi templom­ban német nyelvű misét ce­lebráltak. A Dráva Múzeum­ban Klement András, a HNF városi bizottságának titkára nyitotta meg a Drá­va menti nemzetiségek múlt­ját bemutató kiállítást. A tárlatot időszaki kiállításnak tervezték, utóbb döntöttek úgy, hogy állandó helyet adnak az emlékeknek. (Be­mutatására a héten vissza­térünk.) Tizenegy órakor a formá­lódó új városközpontban a barcsi fúvószenekar térze­nével köszöntötte a vendé­geket, akik régen várt üz­letközpontjuk avatására gyü­lekeztek. Feigli Ferenc ta­nácselnök itt üdvözölte Sár­ái Árpádot, az MSZMP me­gyei bizottságának első tit­kárát, dr. Horst Siebert, Sin­sheim főpolgármesterét, dr. Németh Jenőt, a városi párt- bizottság első titkárát és Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács nyugalmazott elnökét, a város díszpolgárát. Dr. Spilák Ferenc keres­kedelmi miniszterhelyettes ünnepi köszöntőjében egye­bek között államalapítónk­ról, az alkotmányáról, illet­ve az új kenyérről beszélt, majd arról szólt, hogy Barcs a lakosság összefogásával az elmúlt években dinamikusan fejlődött. így kerülhetett sor az új üzletközpont felavatá­sára is. Takács László, a helyi áfész elnöke büszkén említette, hogy az üzletház kétharmada az övék. Többek között egy 1200 négyzetmé­ter eladóterületű ABC-t nyi­tottak, ahol 10,5 millió fo- rint értékű árukészlettel várják a barcsiakat, a kör­nyékbelieket és a jugoszlá­vokat, akik rövidesen valu­tát is válthatnak a pénztá­raknál. Kétszintes a műsza­ki bolt, s itt van a papírt, játékokat és sportfelszerelé­seket árusító üzlet is. (A ré­gi helyén gyorséttermet nyit­nak majd.) övék az úgyne­vezett török butik is, ahol eredeti bőrruhák és emlék­tárgyak kaphatók. A Triál egyik igazgatója, dr. Végső Béláné szerint azért telepítettek .ide egy hangszerüzletet, mert hason­ló jellegű bolt nincs a vidé­ken. Ha az igények úgy ala­kulnak, akkor természetesen változtatnak a bolt profil­ján, s esetleg játékokat és sportszereket is kínálnak. Értékes Katalin, a Domus nagykanizsai kirendeltségé­nek vezetője abban bízik, hogy nemcsak a barcsiak, hanem a dél-somogyiak is náluk vásárolnak majd. Kí­nálatuk impozáns, bár az árakkal nehéz kibékülni. A Szigetvári Cipőgyár, a Szigo nemcsak női topánkáit ajánl­ja, hanem a Tisza Cipőgyár sportcipőit is. A Sütév leg­újabb vendéglátóhelye, az Adria kávéház kétségkívül a legszebb üzlet a bevásárló- központban. Csupán a belső berendezésére 3,5 millió fo­rintot költöttek. (Az avatóra egyetlen üzlethelyiség ma­radt üresen, itt az Ofotért rendezkedik majd be.) Miközben a vendégek az üzletekkel ismerkedtek, a vásárlók hada ellepte a bol­tokat, hiszen ünnep ide vagy oda, valamennyiv-kinyitott. A forgatagban a városközpont, az üzletház „megálmodóját”, dr. Németh Jenőt kérdeztük, hogy elégedett-e? „Ügy gon­dolom, hogy a város ismét bebizonyította, hogy össze­fogással meg lehet valósíta­ni az értelmes célokat, a településünk tovább gyara­podhat.” Ünnepelt Barcs délután is a parkerdőben, ahol népsze­rű előadók mellett a kör­nyékbeli hagyományőrzők is bemutatkoztak. Nagy Jenő NAGYCSEPELY Nyolcszáztftven év Egy 1139-es nemesi ado- mánylevében a szorgos ku­tatók ráleltek arra az adat­ra. miszerint a Csepely ne­vű falunak tíz kenyérsütőt adományozott a hübérúr. Szakály Ferenc történész el­mondta, hogy ma már való­ságos csoda a megfogyatko­zott források között egy ilyen hiteles adatot találni, ez mindenesetre igazolja, hogy legalább 850 esztende­je már lakott település a mai Nagycsepely. Akkortájt a különféle kézműveseket egy helységbe telepítették, így bizonyára a mai pékmes­terek szakmai őseinek kö­szönhető a fontos dokumen­tum. A jubileumi nap tegnapi programja a református templomban kezdődött: Ku- lifay Albert tiszteletes úr, úgy is mint a helytörténeti kutatás összefogója és mű­velője köszöntötte a Fekete Gyula író és Szakály Ferenc előadásának hallgatóit, va­lamint a közeli községek honismereti köreinek tag­jait. A két fővárosi vendég a magyar falu sorsának ala­kulását, az elrontott telepü­léspolitika helyrehozásának azonnali és a jelenleginél tempósabb kötelezettségét sürgette. A református és a katoli­kus istentiszteletek után a honismereti körök találkoz­tak, és cserélték ki tapasz­talataikat. A község központjában emlékművet állítottak az első és a második világhá­borúban elesettek, az isme­retlen sírokban nyugvók és elhurcoltak tiszteletére. Beöthy Ferenc nyugalma­zott tanár méltatta az 55 ezer forintnyi közadakozás­sal, és csaknem ennyi taná­csi, tsz- és áfész-segítséggel megvalósult emlékoszlop je­lentőségét, amely Mihály Sándor kőfaragó igényessé­gét dicséri. (Novak) FONYÓD Köszönt# és vízi ünnep A városi tanács épületé­nél az ifjúsági fúvószenekar indulókkal fogadta az ün­neplőket. Berta Péter Szent István zsolozsmájából olva­sott fel részletet, majd dr. Komáromi József tanácsel­nök mondott köszöntőt. A Himnusz hangjai mel­lett felvonták a városházá­ra a nemzeti zászlót, mely a népfalséget hivatott jel­képezni. A finom, ízletes ünnepi kenyér felvágásával ért véget a program. Fél árával később a ha­jóállomáson összegyűlt tö­meg előtt ismét az ifjúsági fúvósok szerepeltek nagy sikerrel. A harmadik ünnepi hely­színen a vízitelepen reggel 9 órától csaknem délig tar­tottak a versenyek. Kaja­kok, kenuk, szörfök és vi­torlások száguldoztak a ví­zen az élénk szélben. A fenyvesi és a fonyódi MOF- szervezetek és a Petőfi SE vízisport szakosztálya volt most a rendezvény szerve­zője. A déli órákban, az eredményhirdetések előtt Ottófy Attila ■ ünnepi beszé­dében kiemelte, hogy az or­szág súlyos válságából a hit, az erkölcs és a tudás megbecsülése, társadalmi értékké emelése jelentheti a kiutat. SIÓFOK ÉS KÖRNYÉKE Számvetés, hagyomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom