Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám

NAPILAP XLV. évfolyam, 193. szám Ára: 4,30 Ft 1989. augusztus 17., csütörtök CSAK A BIZONYTALANSÁG BIZTOS A mindent megoldó állam — álom A megyei képviselőcsoport nyílt ülése „Felelősek vagyunk egymásért, segítenünk kell egymást” Besxélgetés Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel Nem igazán sikerült újat mondani vagy kérdezni .az Országgyűlés által első ol­vasatban már tárgyalt ál­lamháztartási reform ■ és a továbbfejlesztendő adórend­szer összefüggéseiről a so­mogyi képviselőcsoport teg­napi nyílt ülésén. A pártok és a különféle szervezetek jelenlevő képviselőinek egy része — zömében önhibáján kívül — alulinformált volt, így azután olyan javaslato­kat tett, amelyek hónapok óta nyilvánvaló törekvései a kormánypolitikának. Rest­rikció helyett kiadáscsök­kentést, egyebek közt az állami támogatások vissza­szorítását ajánlották például a vállalkozásélénkítés érde­kében. Ez az ötlet koránt­sem új. A megvalósulás már újdonság volna, ennek mód­ját azonban, úgy látszott, a kormánytisztviselők is csak a közgazdasági tételek sík­ján ismerik. A PM jelenlevő szakértő- csoportja sem tudott igazán újat mondani, főként azért, mert a költségvetési és a további adóreform csak rész­ben kimunkált. Az elvek és szándékok ismertek, a konk­rétumokról vita folyik. Farkas István pénzügymi­niszter-helyettes bevezető­jében lényegében azt mond­ta el, hogy a mindent ma­gára vállaló és megoldó, jó­ságos nagybácsiként működő állam álmából föl kell éb­redni, s egy olyan államház­tartási rendet kialakítani, melyben egyértelmű és szá­mon kérhető a felelősség, s ppntosan meghatározottak a feladatok. A költségvetési reform lényeges változása, hogy a korábbiaktól eltérően nem a részletesen elterve­zett kiadásokhoz igyekszik elvonásokkal és adókkal be­vételt kisajtolni, hanem egy megalapozott bevételi prog­nózis alapján határozza meg a kiadások lehetséges mér­tékét A nagy kérdés csak az, hogy ha a bevétel nem elegendő — a kormány ezt nem kívánja adóemelésekkel kiegészíteni —, milyen té­telek maradjanak el a ki­adásokból. Adódik a válasz, vissza kell szorítani a tá­mogatásokat és a kedvezmé­nyeket. Csakhogy mint Szé kács Anna, a PM főosztály- vezetője rámutatott, elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy adócsökkentés fe­jében szűnjenek meg a ked­vezmények, kivéve, ha a saját kiváltságainak meg­nyirbálásáról van szó. ö mondta el azt is, hogy a pénzügyi politika sokat kár­hoztatott bizonytalanságai­ban a nagypolitika bizony­talanságai tükröződnek. Ro­konszenves okfejtése után némi csalódást okozott, hogy megkerülte a választ Plecs- kó Ferenc somogyi képvise­lő frappáns kérdésére: meg­éri-e az adót ilyen költség­gel beszedni. Arról érdeklő­dött, hogy az adóapparátus költségei és a befolyó adók hogyan aránylanak egymás­hoz és a hasonló nemzetkö­zi adatokhoz. A főosztályvezető szerint ezek a számok azért nem adnának pontos képet, mert az új adóformák előtt is lé­teztek adók és ezzel kapcso­latos költségek. Mindabból, ami el nem hangzott, jól érzékelhető volt, hogy az ál­lam vélhetően drágán jut hozzá adóbevételeihez ... A nekilendülő eszmecsere során záporoztak a kérdések. Mészáros Győző képviselő néhány széles körben aggo­dalmat keltő rémhírről is érdeklődött. Mint válaszként elhangzott, 1990-re nem ter­vezik a kistermelők adózta­tásának módosítását, s nem lesz változás a részesműve­lést vállalók személyi jöve­delemadójában sem. (,Folytatás a 3. oldalon) III. KETTESFOGATHAJTÓ-VB Megkezdődött a visszaszámlálás 7... 6... 5... 4... Meg­kezdődött a visszaszámlálás. Hat nap múlva lesz a rajta III. kettesfogathajtó-világ- bajnokságon. Megkülönböz­tetett érdeklődés előzi meg az ötnapos rendezvényt. Ausztráliától , Nagy-Britan- niáig felvonul a sportág szí- ne-java. És mindez itt, a mi megyénkben. Somogy sport- történetét lapozvá egy kézen meg lehetne számolni, hogy hány világfigyelmet felkel­III.Kettesfog'athajtó Világbajnokság tő rendezvénynek volt me­gyénk eddig a gazdáfa. Több mint egy évvel ezelőtt kez­dődtek az előkészületek. Akik az utóbbi hónapokban Baiatonfenyves felé jártak, nem kerülte el figyelmüket az az építkezés, amely — mint tegnap mi is meggyő­ződhettünk róla — méltó ott­hont teremt e nagyszabású eseménynek. A világbajnok­ság előtti utolsó sajtótájé­koztatón látták vendégül tegnap a helyszínein az új­ságírókat. Hogy mit láttunk, hallottunk, arról közlünk be­számolót a 7. oldalon. Az augusztus 20-i meg­emlékezésekről, az ünnep mondanivalójáról, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar közleményének egyes tar­talmi kérdéseiről, II. János Pál tervezett magyarországi látogatásáról nyilatkozott Paskai László bíboros, esz­tergomi érsek. A magyar ka­tolikus egyház vezetője be­vezetőjében elmondta, hogy az idei ünnepség abban kü­lönbözik a korábbiaktól, hogy most szorosabban kap­csolódnak egymáshoz a tár­sadalmi és egyházi megem­lékezések. A Szent István- napi hivatalos ünnepség programja Esztergomban ép­pen úgy magában foglalja a biborosi szentmisét — dél­előtt fél 11-kor a Baziliká­ban —, mint az ezt követő megemlékezést a Bazilika előtti téren, ahol Kukoreíli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke mond be­szédet. A másik különbözőség az, hogy 42 év után ismét lesz Szent Jobb körmenet Buda­pesten. Paskai. László em­lékeztetett e körmenet ha­gyományaira; nemcsak egy­házi jellegű megemlékezés volt, hanem társadalmi ese­mény is. Megemlítette, hogy a legutolsó Szent Jobb kör­menet 1947-ben volt, délután 3 órakor kezdődött, s a Szent István Bazilikától a Hősök teréhez vezetett. Ezt a körmenetet, melyen a tár­sadalmi élet képviselői is részt vettek, Mindszenty Jó­zsef bíboros, hercegprímás vezette. Most, a délután 5 órakor kezdődő szentmise után indul a körmenet, ame­lyen szintén ott lesznek a társadalmi élet reprezentán­sai, a diplomáciai testületek képviselői. Az ünnephez kap­csolódik az a megemlékezés, melynek helyszíne a budai Vár. XI. Ince pápa halálá­nak 300. évfordulója kapcsán a Mátyás-templomban tar­tott szentmise után — ez au­gusztus 19-én lesz — Kaczi- ba József püspök megkoszo­rúzza a Vár fölszabadításá­ban nagy szerepet vállaló pápa szobrát. Az idej Szent István-ün- nep tartalmi mondanivalójá­ról szólva a bíboros ismé­telten kiemelte a Szent Jobb körmenét felújítását, amely „külső jelkép is ahhoz, hogy magyarságunknak a társa­dalmi, közösségi életben is a múlt hagyományaira kell épülnie. A másik mondani­valót abban találom meg, hogy a közösségi és társa­dalmi élethez nélkülözhetet­lenül szükséges erkölcsi ér­tékekre irányítja a figyelmet az egyházi és társadalmi megemlékezés egyaránt. A közösségi életben erre min­denképpen szükség van. Egy harmadik mondanivalót is látok, s ez a közösség ki­emelése. A körmenet közös­séget jelent és a közösségi felelősségtudat éppen a mai társadalmi életünkben na­gyon is lényeges vonás. Fe­lelősek vagyunk egymásért, segítenünk kell egymást, és a történelmi folyamatosságot fönn kell tartani, a múlt tehertételeit is vállalva akar­juk a jövőt építeni, közös­ségileg.” „A szabadsággal ▼issza is lehet élni” — Bíboros úr, a Magyar Katolikus Püspöki Kar ál­lásfoglalást tett közzé az egyházi és társadalmi élet megújításáról. Ez a fontos dokumentum egyebek kö­zött azt mondja: „A felgyü­lemlett problémák megoldá­sa számos feladatra kötelez, de egyben veszélyeket is hordoz magában". Milyen veszélyekre kell gondolnunk? — A nyilatkozatban szó esik a veszélyekről is. Ügy látjuk, hogy a mai társadal­mi életünkben bőven elő­jönnek a problémák. Megol­dásukhoz lényegesen hozzá­tartozik s ezért a nyilatko­zatban is tudatosan szere­peltek — a megfontoltság, a meggondoltság kérdése. Ezek hiányát gyakorta tapasztal­juk. Veszélyt rejt a kapko­dás jelensége. Üj lehetősé­gek nyílnak és ezekben a Egy nyáron sem volt annyi külföldi Kaposváron, mint az idén. Sok dtcséret hangzott el azért, hogy mennyi a virág a köztereken, milyen szépek a parkok. Szerencsére az ide látogató magyar és külföldi turisták nem ismerik, milyen gondok, feszültségek vannak a városi tanács egyre csökkenő költségvetése miatt. Ez nehézségeket okoz a kaposvári kommunális felada­tok megoldásában, a felújítások elvégzésében. Elég, ha a következő adatokat idézem: a város zöldterülete az 1985. évi 1151-ről 1455 hektárra nőtt, ugyanakkor a fenntartás összege 12 millió 200 ezerről 11 millióra csökkent. Az úgy­nevezett fajlagos fenntartási költség 1985-ben 10 forint 60 fillért tett ki, tavaly pedig már csak 7 forint 60 fillért. S hogy mennyivel nagyobb feladat hárul a városgazdálko-' dási vállalatra, elég annyit lejegyezni, hogy 1986 óta 23 480 négyzetméterrel nőtt a burkolt útfelület nagysága, a fenn­tartási összeg azonban változatlan. Márpedig söpörni, mosni kell az utakat! Január elseje óta új a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat vezetősége: az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő. Első és legfontosabb feladatának azt tartotta ez a „trió” a vállalat közösségére támaszkodva, hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. ' Dr. Vékony László igazgató felismerte, hogy nőtt a te­rület, csökkent a pénz, belépett az általános forgalmi adó, az infláció pedig körülbelül 18—20 százalékos. Feltehette magának a kérdést: mennyit ér a zöldterület fenntartására jutó 11 millió forint? Szerinte a felét sem. fez pedig nem 15 százalékos csökkenés. Ügy érzékelik, hogy most csak feleannyi pénzük van. VÁROS, VIRÁG, VAGYON Az első ellentmondás éppen ebből fakad, hiszen a la­kosság elvárja, hogy a nagyobb területet ugyanolyan szín­vonalon tartsák rendben. A lakosságnak természetesen igaza van, nekik azonban a városi tanáccsal együttműködve úgy kellett dönteniük, hogy bizonyos munkarészeket elhagynak — kevesebbet ka­szálnak, öntöznek, takarítanak. A munka megkönnyítése végett vásároltak három új, NSZK-beii kistraktort, s így már négy van. Ezek minden parkfenntartási munkát képesek elvégezni, sőt még hóelta­karításra, sózásra is használhatók télen. Erre 900 ezer fo­rintot fqrdítottak. Folytatták a megkezdett gyakorlatot, hogy több területet kiadnak szerződésben kaszálásra, takarításra. Jó hatása volt annak, hogy az idén tízszázalékos bérfejlesz­tés volt két részletben. Megszabadultak azoktól, akik csak vitték a pénzt, de nem használtak. Az új elhatározások között szerepel a szakmunkások, a technikusok, a főiskolát és egyetemet végzettek arányának javítása. A tanácsi pénzek korlátozottsága arra ösztönzi a válla­latot, hogy egyéb vállalkozásokba kezdjen. Már kialakult az az elképzelés, hogy kis fűrészüzemet — asztalosrészleget — alakítanak ki. Kétmillióval csökken a veszteségük azál­tal, hogy kiadták bérbe a kertészetet. A még megmaradó kétmillió veszteség jövőre szintén eltűnik. Vállalni fogják gáz- és szennyvízvezeték-építő társula­tok szervezését, a munka kivitelezését. Sok ötlet érlelődik tehát náluk. Lehet, hogy nem mindegyik jön be, azonban lépniük kell, a kockázatot is vállalva. L. G. kapkodás vonásai is megfi­gyelhetők. Veszélyt hord ma­gában a magyar emberek egyfajta negatív tulajdonsá­ga ; a párbeszédre való kész­ségben még nagyon sokat kell tanulnunk. A nézetek­ben való különbözőség igen könnyen csap át személyi feszültségekbe, személyi el­lenségeskedésekbe. Veszélyt rejt magában az is, hogy gyorsan szeretnénk — és kellene' is — eredményeket elérni, ám az ehhez szüksé­ges megfelelő elvi, eszmei alap, a távlati gondolkodásra való beállás még sokszor hiányzik. Veszélyt jelent, hogy mennyire tudunk élni a szabadsággal. Mert a sza­badsággal vissza is lehet él­ni és az már szabadossággá válik. Itt csak egyre utal­nék: a szabadság nagyobb lehetősége nyílt meg előt­tünk, ám a szabadosságnak már oly sokféle vonása van jelen a magyar társadalom­ban, s ez mindenképpen ne­gatív jelenség. Már arról be­szélnek, hogy kellenek-e, le­gyenek-e szex-shopok. A sza­badosságnak ez a jele tár­sadalmi szempontból káros. — Az egyház történelmi tevékenységének tárgyilagos értékelése a nemzet öntisz­tulási folyamatának elodáz­hatatlan része. Ezt a doku­mentum is leszögezi: „A tör­ténelmi múlt tárgyilagos fel­tárása, a tények rögzítése igen fontos feladat. A püs­pöki kar egyháztörténeti bi­zottsága a katolikus egyház­ra vonatkozóan már meg­kezdte a munkát.” Ezzel kapcsolatban ön milyen kar­dinális pontokat jelölne meg? Az egyház kényszerpályára került — A történelmi múlt rög­zítése, feltárása ez esetben lényegében az elmúlt négy évtizedre vonatkozik. Ebben az időben, főleg kezdetben, az egyház a hivatalos ideo­lógia szerint mint társadal­milag negatív jelenség sze­repelt és ennek megfelelően születtek olyan rendelkezé­sek, törvények, amelyek a működését is visszaszorítot­ták, illetve amelyek a^hívek körében is félelmet okoztak. Ezek föltárása, rögzítése gya­korlatilag nem történt meg. A dokumentációkban, törté­nelemkönyvekben nem lehe­tett róluk tudomást venni, illetve nem voltak nyilváno­sak. Tehát ez az egyik te­rület. Vagyis az, hogy mi­képpen alakult az egyház élete. En azt a kifejezést szoktam használni, hogy 1948 után az egyház kényszerpá­lyára került és ott kellett keresnie a kibontakozás le­hetőségeit. A másik, amire utalni kívánok az, hogy a vallási meggyőződés miatt papok, szerzetesek és hívek, sőt főpapok is igen sok zak­latásnak voltak kitéve. Kon­cepciós perek áldozatai let­tek. Börtönbe került igen sok pap azért, mert jól vé­gezte, vagy akarta végezni a (Folytatás a 2. pldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom