Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-02 / 180. szám

4 Somogyi Néplap 1989. augusztus 2., szerda ■maméá^m* ■ ' . OTTHON ES CSALAD GYORS ÉVEK, LASSÚ PERCEK Az idő múlása Bizonyára mindenki érez­te már úgy, hogy „megállt az idő”, nehezen telnek- múlnak a percek, mintha sosem akarna elérkezni egy várva várt időpont. Az el­lenkezője is legalább ilyen gyakran előfordul: szala­dunk a „rohanó idő” után, csak úgy szállnak az évek felettünk. Közben, persze, a modern kvarcórák tévedhe- tetlenül egyforma ütemben jelzik a másodperceket, órá­kat, napokat. Tanulságos kísérlet, ha behunyt szemmel próbáljuk megbecsülni magunkban, mi­korra telt el egy perc, majd ellenőrizzük az óránkon. Lesz, aki 70 másodperc után érzi csak, hogy elmúlt any- nyi idő; legtöbben jóval előbb kinyitják a szemüket. Az átlag 50—52 másodperc körül várható. Tehát nagy egyéni különbségek lesznek az időbecslésben, azaz a szubjektív időélményben, az idő múlásának belső' meg­élésében. Ráadásul egy sze­mélynél is más-más idő­eredmények adódhatnak kü­lönböző alkalmakkor, más körülmények között. Mitől van ez? Az idő megélésében meg­határozó az alapszemélyiség. Az extrovertált (kifelé for­duló, társaságkedvelő, él" ménykereső, nyílt, élénk) emberek általában gyor­sabbnak érzik az idő múlá­sát, tehát hamarabb gon­dolják úgy, hogy eltelt már egy bizonyos idő (közülük kerül ki a percet alulbecslő kísérleti személyek jó része). Az introvertált (befelé for­duló, ingerkerülő, nehezeb­ben barátkozó, zárkózott, csendes) személyeknél fordí­tott a helyzet, általában lassúbbnak élik meg az idő múlását, túlbecsülik az el­telt időt. Az előbbiek álta­lában gyorsabban mozognak, beszélnek; utóbbiak saját maguk is lassúbbak. A pillanatnyi lelkiállapot is befolyásolja az időél­ményt. A kellemes élmé­nyek hatására hamar el­száll az idő (például nyara­láskor), kellemetlen körül­mények között pedig igen lassan halad (mondjuk egy Az alma mint gyógyszer Hazáhkban bőségben te­rem az alma, mégsem hasz­náljuk ki nagyszerű életta­ni hatását. Már Hippokrá- tész (i. e. 460—377), a nagy görög tudós, „az orvostudo­mány atyja” is alkalmazta olyan bélpanaszok ellen, amelyeket ma fertőző ere­detűnek mondunk. Ö java­solta a szív- és veseműkö­dés javítására is. Ezeket az akkoriban csak tapasztalati ismereteket korunkban már tudatosan alkalmazhatjuk. Ajánlják az almát a kel­lemetlen szájszag megszün­tetésére. Persze ha a száj­szagnak szájüregi oka van (rossz fogak, ápolatlanság, fekélyes szájnyálkahártya- gyulladás stb.), akkor ezt al­mával nem lehet megszün­tetni, hanem az okot kell felszámolni. Az almától csak az anyagcserezavarok egy részének tompítása várható. Délben és este egy-egy jó adag almakompóttal fejezze be az étkezését, akinek ilyen panaszai vannak. Az viszont köztudott: ha nincsen mód az étkezést kö­vető fogtisztításra, egy ke­mény alma elrágása némileg pótolja a fogmosást, bár ko­rántsem annyira, mint a jó fogkefe. Végül egy jó tanács an­nak, aki „másnapos”: az előző éjszakai dorbézolás kellemetlen „macskajajos” tüneteit már fél óra múltán csillapítja az ébredés után megevett 3—4 alma. unalmas előadáson). A tü­relmetlen ember időbecslése is eltér az objektív időtől, az ő belső órája gyorsabban működik, sürgetni szeretné az eseményeket. A szoron­gásnak, félelemnek is ha­sonló hatása van. A nyuga­lom ellenkező irányban hat. Az időélményt különböző idegrendszeri megbetegedé­sek is megváltoztatják. Az időészlelés a körülmé­nyeknek is függvénye. Asze­rint érzékeljük az idő múlá­sát, hogy mennyire van ten­nivalókkal vagy történések­kel kitöltve. Az események­ben gazdag időszakokat rö­vidnek érezzük, az ilyen na­pok—hetek gyorsan elsza­ladnak; az eseménytelenek pedig lassan múlnak, hosz- szúnak érezzük az üres per­ceket. Visszaemlékezéskor fordított a helyzet; azok az időszakok, amikor nemigen történt említésre méltó, szin­te kiesnek vagy legalábbis kicsire zsugorodnak össze, viszont az eseménydús idők­ről hosszasan tudunk gon­dolkozni vagy beszélni. Sokunknak van bajunk az idővel, mert vagy túl sok van belőle, vagy túl kevés: vagy rohan vagy vánszorog. Az idő nagy úr. Az idővel kapcsolatos vágyaink, igé­nyeink és a reális lehetősé­gek különbsége határozza meg lényegében az időél­ményt. A szubjektív időél­ményt kergetik vagy késlel­tetik a vágyaink és félel­meink, míg az objektív idő másodpercei könyörtelen egyformasággal ketyegnek. Személyiségünk adott; lel­kiállapotunkat meg a körül­ményeket nem mindig tud­juk megváltoztatni. Így csak az időkitöltés oldaláról tud­juk igazán befolyásolni az idő múlását. Éljünk tevékeny életet, akkor nem lesznek unalmas, hosszú perceink; megöregedve gazdag emlé^ kékén elmélkedhetünk; és a legvégén akkor talán nem lesz annyira keserves az el­múlás gondolata, hiszen — bár hamar elmúlt az élet — nem éltünk hiába. Dr. Ignácz Piroska Csipkés, fodros, hosszú ujjú... L. A blúz, „örök darab”. A jól megválasztott fa­zonok, színek segítségéve! jól variálhatjuk ruhá­inkat. A tervezők szerint a legfontosabb az alap­anyag; ez többnyire tiszta selyem, pamut, musz­lin és len. Több szempontból is előnyös ez: köny- nyen kezelhetők és szép az esésük. A romantikus fodros, csipkés fazonoktól az egyszerűig ajánlunk fiataloknak és időseknek egyaránt rövid és hosszú ujjú alkalmi blúzokat. Hit vegyünk az új­szülöttnek? A terhesség vége felé so­kat foglalkoztatja a kisma­mát, a családot és az isme­rősöket, hogy mit vegyenek, mit ne vegyenek az érkező gyereknek. Mit lehet majd a legjobban kihasználni; mi­lyen anyagokból készült bé­biholmik a legpraktikusab­bak? Hogyan fertőtlenít­sünk? Milyen babakozmeti­kumokat vásároljunk? Az egyik legalapvetőbb cikk a pelenka; ezt jó mi­nél előbb beszerezni. Har­minc—negyven pelenkára még az automata mosógép esetén is szükség van. Az eldobható pelenkabetét vagy az eldobható pelenka, noha igen praktikus, elég drága, s emellett csak később alkal­mazható, a baba pár hóna­pos korától. A bébiruhákkal kapcso­latban érdemes megfogadni: 3—4 darab bőven elég min­denből. Fölösleges többet vá­sárolni a vászon kisingből, rugdalózóból. Ez utóbbiból a vállon gombolósak és a lá­bon is nyitható ujjas ruhák váltak Be. Sapkából kétfélét kell ven­ni: egy vékonyabbat és egy kötöttet. Kell egy-két kötött kocsikabát is, a télen szüle­tett babáknak bundazsák. Alváshoz huzatba húzott pléddel takarhatjuk be a babát. A 21—22 fokos ál­landó hőmérsékletű- szobá­ban fölösleges sapkát adni a csecsemőre. Egyébként ez az ideális hőmérséklet a baba számára, míg a fürdetéskor a 25 Celsius-fok. A kozmetikai csomagban a babaápoló krém, olaj, szappan mellett legyen bór- víz is, amivel minden szop­tatás előtt a mellet lemos­suk. KELVIRÁGPÖRKÖLT Hozzávalók: 1 kiló karfiol, 20 deka gomba, 2 nagy fej vöröshagyma, 2 szem para­dicsom, 2 darab zöldpapri­ka, 2 evőkanál olaj, 1 húsle­veskocka, só, őrölt bors, pirospaprika. Kehirág vagy karfiol A rózsáira • szedett karfiolt bő, sós vízben félig puhára főzünk, majd leszűrjük. Közben az apróra vágott vöröshagymát a forró olaj­ban aranysárgára sütjük. BIKINI HÁZI VARRODÁBÓL Akinek van egy kis var­ráskészsége, készíthet ma­gának bikinit a nyári sze­zonra. A szabásminta kül­földi, 36—40-es méretre al­kalmas. Elkészítéséhez 90x60 cen­ti nagyságú, virágos karton és ugyanakkora fehér vá­szon vagy batiszt kell bé­lésnek, továbbá öt méter vékony fehér zsinór és más­fél méter keskeny gumi. A szabásmintát felna­gyítjuk az 5x5-ös kockahá­lózatra. A „kicsi” és „nagy” jelzésű vonal között rajzol-; ható meg a 38 as méret sza­básvonala. Minden részt egy centiméter varrásráha­gyással szabunk ki. A mell­tartót és a nadrágot a bé­léssel együtt szabjuk és varrjuk. A melltartó alsó szegé­lyét gumiházzal látjuk el; ide is zsinórt fűzünk. A fel­ső csücskébe pedig a váll­pántzsinórt gépeljük, és a nyakban kötjük meg. A zsinórok szabadon ma­radó végeit mindenütt cso­móra kötjük. A nadrágot ugyancsak bé­léssel együtt dolgozzuk ösz- sze. A nadrág szárába be­lliire keskeny gumit is gé­pelünk, hogy ne álljon el. A nadrág elejébe és hátába befűzött zsinórt kétoldalt kötjük meg. B. K. őrölt borssal, pirospapriká­val megszórjuk s beletesz- szük a fölszeletelt zöldpap­rikát meg a paradicsomot. Egy kevés karfiollével fel­öntjük, a húsleveskockát feloldjuk benne, és fedő alatt addig pároljuk, amíg a hagyma szét nem fő. Ek­kor tesszük bele a felszele­telt gombát meg a félig pá­rolt karfiolt. Még öt percig forraljuk. KARFIOLOS KOSÁRKÁK Hozzávalók: 1 közepes fej (60 deka) karfiol, 30 deka párizsi, 5 deka vaj, olaj, 1 kiskanál liszt, só, 2 evőka­nál mustár, 1 csokor fi­nomra vágott petrezselyem. A rózsáira szedett karfi­olt bő, sós vízben puhára főzzük; leszűrjük. Fél ujj­nyi vastagra szeleteljük a párizsit, s a bőrét rajta hagyva egy kevés forró olajban megsütjük. így kis kosárkákat kapunk, ezeket megrakjuk karfiolrózsák­kal. A visszamaradt olajban világosra pirítjuk a lisztet, fölengedjük annyi karfiol­főzővízzel, hogy mártássű­rűségű legyen, és mustárral, sóval meg az apróra vágott petrezselyem felével ízesít­jük. Három-négy percig forraljuk. Tálba öntjük, be­letesszük a karfiollal töltött kosárkákat. megöntözzük olvasztott vajjal és meg­hintjük a maradék petrezse­lyemmel. jr Kfi n: BANK A megszokott magas színvonalon — folyamatosan bővülő szolgáltatásokkal várja Önf a Kereskedelmi Bank Rt. újonnan megnyitott irodájában Siófokon a Fő u. 101. szám alatt. SZOLGÁLTATÁSAINK MAGÁNSZEMÉLYEK SZÁMÁRA: — valuta adásvétele — BC-számlavezetés — értékpapír-értékesítés — kedvező kamatozású betétek — ezüst emlékérmék árusítása GAZDÁLKODÓSZERVEZETEK ÉS KISVÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA: — elszámolási számla vezetése — pénzforgalom lebonyolítása — kedvező kamatozású betétek — hitelfelvételi lehetőség JÖJJÖN HOZZÁNK! KERESSE FEL ÖN IS ÚJ IRODÁNKAT! Keriskedelm Bank Rt. IK&HI Siófok, Fő u. 101. Levélcím: 8601 Siófok, Pf: 120 (106215 5Ul r

Next

/
Oldalképek
Tartalom