Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-14 / 190. szám

1989. augusztus 14., hétfő Somogyi Néplap 3 Nemzetiszínű zászló a tanácsházán Társadalmi munka a Hősök temetőjében Helyiséget kapnak az alternatív szervesetek Egyre szorosabb a kapcso­lat és az együttműködés az Kaposvári Városi Tanács és az alternatív szervezetek kö­zött, s egyre többször kér­nek véleményt tőlük. — így volt ez akkor is, amikor a városi tanács-vb dönteni készült arról, hogy csatlakozik a dunakeszi ta­nács felhívásához — kezdte dr. Barna Lajos vb-titkár. — ök ünnepélyes keretek kö­zött vonják fel augusztus 20- án a Magyar Népköztársa­ság nagyméretű piros-fehér- zöld zászlóját, amely az év minden napján hivatott a helyi népképviselet jelképe- zésére, a népképviseletnek a mindennapokban való je­lenlétének és részvételének kifejezésére. Megkérdeztük a pártokat, az alternatív szer­vezeteket — beleértse az MSZMP-t, a Hazafias Nép­frontot is. Felétől jött csak vissza vélemény, így példá­ul az MDF azt javasolta, hogy az épület tornyán le­vő vörös csillag helyére te­gyük a zászlót. A Fidesz válaszában is szó volt a csil­lagról. A vb-tagok rendelke­zésére bocsátottuk a vála­szokat, s ennek ismeretében döntöttek arról: Kaposvár is csatlakozzon a dunake- sziék felhívásához. A kapos­vári augusztus 20-i ünnepély fő színhelye a Kossuth La­jos tér, éppen ezért most nem rendezünk külön ün­nepséget a zászló felvonása­kor, ezt elhalasztjuk a kö­vetkező augusztus 20-ra. A zászló sem lesz kint egyelő­re folyamatosan, hanem csak a tanácsszékház felújításá­nak befejezése után. — Elterjedt az a hír a városban, hogy a tanács au­gusztus 20-ra leveszi a vö­rös csillagot a toronyról. — El kell mondanom, hogy a végrehajtó -bizottság nem döntött a csillagról, mégpedig azért nem, mert a városi tanács elnöke a jú­niusi testületi ülésen — amely nyilvános —, beje­lentette az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. Levesszük a tornyon levő vörös csillagot, mivel a külső felújítási mun­kák miatt ez amúgy is szük­ségessé válna. Ennek a vár­ható időpontja a jövő év tavasza, nyara. Emlékeztetek arra, hogy a tanácselnöki bejelentés megelőzte a jel­képekkel kapcsolatos -belügy­minisztériumi nyilatkozatot. A tanácsi vezetőknek egyéb­ként az az állásfoglalása. úgy kellene visszaállítani az épületet eredeti formájában, ahogy annak idején volt. Természetesen meg kell kér­dezni minden társadalmi szervezetét, erőt, hogy ez le­gyen-e a megoldás vagy eset­leg más, ideértve a vörös csillag visszahelyezését is. Ennek ismeretében terjeszt­jük majd az ügyet a városi tanács ülése elé. — Egyre több fórumon kerül szóba, hogy helyisé­gekre van szükségük az új pártoknak, szervezeteknek. — Az érdekegyeztető fó­rum legutóbbi ülésén beje­lentettük, hogy a városban működő alternatív szerveze­teknek megfelelő elhelyezési lehetőséget akarunk biztosí­tani. A megyei tanács elnö­kének nálunk levő levelében az áll, hogy jelenleg nem biztosíthatunk véglegesen helyiséget nekik, mert el­lentétes lenne a helyiség- gazdálkodásra vonatkozó jog­szabályokkal. Amit a figyel­münkbe ajánlott, az Kapos­váron már a kezdet kezde­tétől így van: a művelődési intézményekben lehetőséget kaptak az összejövetelekre, a rendezvényekre. — Más segítség is várha­tó? — Igen, s azért jutottunx el gondolatban arra a kö­vetkeztetésre, mert a létező szervezetek tevékenységé­hez föltétlenül szükség van tárgyi föltételekre, találko­zási lehetőségre, helyiségre, ahol politizálhatnak. Ez az első lépés ahhoz, hogy az egyenlő partneri viszonyt biztosítani lehessen. A lehe­tőségeinek rendkívül szűkö­sek, így csak irodahelyisé­geket tudnánk felajánlani. Ezek olyan rendezvények megtartására, mint például gyűlés, nem alkalmasak. Föl­kértük az ingatlankezelő vállalatot, s négy kis alapte­rületű helyiséget jelölt meg, amely használható lenne ilyen célra azonnal vagy a rendbetétel után. A kisgazdapárt városi ve­zetősége kezdeményezésére megkerestük az MSZMP városi vezetőit, s megkértük, hogy az általuk megjelölt egyik alapszervezeti helyisé­get, illetve a rendelkezési jogát adja át a városi ta­nácsnak. Gyakorlatilag azt is kértük: ha egyéb, más helyiséget is tudnak nélkü­lözni, akkor ajánlják fel. Er­re írásos választ még nem kaptunk a pártbizottságtól. Azt is elhatároztuk, hogy próbálunk további helyisé­geket földeríteni a város­ban. .— Van-e közös összefogás az alternatív szervezetekkel? — A kisgazdapárttal ki­alakított' kapcsolat révén tár­sadalmi összefogással közö­sen rendbe tesszük a Hősök temetőjét. Szeretnénk úgy kialakítani, hogy a bejárat­tól ötven-nyolcvan métérre levő, ismeretlen katona em­lékművén november 1-jén már gyertyát lehessen gyúj­tani. A tanács vezetői tá­mogatják a kezdeményezést, s azt az elképzelést, hogy itt legyen emlékművük a hábo­rúban elesetteknek. Lajos Géza Egyszerűbb szakszervezeti munkát! Üj bizalmiak a Nagyatádi Cérnagyárban (Tudósítónktól.) Az elmúlt hónapokban ke­rült sor á Nagyatádi Cérna­gyárban a szakszervezeti bi­zalmiak és helyetteseik, va­lamint a delegáltak megvá­lasztására. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége és a SZOT állásfoglalása alapján készítették elő a gyárban az esedékes választásokat. A bizalmiak beszámolóik­ban elmondták a tagságnak, hogy milyen új szervezeti felépítést javasolnak. A vá­lasztások alkalmával 52-ről 38-ra csökkentették a bizal­miak és' helyetteseik számát. A jövőben egyszintű bizal­mi testületet működtetnek, s ezzel több párhuzamosság szüntethető meg. Egyszerűb­bé válik a szakszervezeti munka. A választások során 32-en kerültek be a régiek közül és így 6 fő az új bizalmi, illetve helyettes a cérna­gyárban. Faluközösség kovácsolódik Gyűlt, gyűlt a nép. A Ker- cseliget melletti Bükkpuszta. hatalmas vadgesztenyefái­nak árnyékában elhelyezett széksorok, padok gyorsan megteltek. Rég nem látott is­merősök köszöntötték egy­mást. Ellestem egy pillana­tot, mikor egy sötétfejken­dős, mosolygós tekintetű, zsömle arcú néni megállt egy pillanatra az asztal előtt, melyen nemzetiszínű sza* laggal átkötött búzakéve mellett két zsák búza és há­rom gyönyörű pirosbarnára sült kenyér állt. Csak állt, állt egy pillanatig, alig ész­revehetően bólogatott, moz­gott az ajka. Talán hálaimát mormolt, hogy megtermett a kenyerünk. Aztán, ahogy a templomban szokás, megke­reste azt a helyet, ahol már a hasonló korú asszonyok ül­tek. — Hát, hogy vagytok, öcsém? — a kérdés Papp Je­nő elnöknek szólt, a folyta­tás nekem: — Takács bácsi vagyok! Azért mondom, hogy „öcsém”, mert a Jenő rokonom. — Van minek örüljünk, és van, ami miatt szégyenkez- nük kell, válaszolta Papp Jenő. —- Na, de majd beszá­molok mindenről. A szabadtéri közgyűlés épp úgy eltér az általánostól, mint az, hogy az elnökségi asztal mellett mindössze Parrag Imre, a közgyűlést vezető termelési elnökhe­lyettes, no és természetesen a beszámolót tartó elnök ült. Rendhagyó volt az is, hogy választással kezdődött a szö­vetkezet legfőbb fórumának tanácskozása'. Mivel dr. Ka­locsa József, az ellenőrző bi­zottság elnöke a megyei jog- tanácsosi irodához távozott, helyette egyhangú szavazás­sal Parrag Ferencnét, és egy másik távozott tag helyett Strasszer Jánosnét választot­ta meg a tagság. De rendhagyó volt az is, hogy ezúttal Papp Jenő nem leírt beszámolót olvasott fel, csupán jegyzeteire hagyat­kozva szabadon adott szá­mot mindarról, ami a leglé­nyegesebb a közösség életé­ben. Mi mindent tudhatott meg Takács bácsi és az a több, mint kétszázötven szövetke­zeti tag és nyugdíjas? Első­sorban azt, hogy a szövetke­zet fői célja ma az, hogy olyan gazdálkodást folytas­son, amely az itt élő dolgo­zó embereknek tisztességes megélhetést biztosít. A ta­valyi-- 5,8 milliós eredmény tisztességes — de csupán az életben maradáshoz elegen­dő! A jelenlegi szabályozók és árviszonyok mellett vi­szont a legjobb szándék el­lenére sem képes többre az üzem. — A talponmaradáshoz az kell — mondta Papp Jenő .—, hogy egyrészt alkalmaz­kodjunk ezekhez a viszo­— Meggyőződésem, hogy okos gazdálkodással, lelkiis­meretes munkával az idén is tisztességes megélhetést biz­tosíthatunk a Kapos völgyé^ ben. És miről szóltak a sorok­ban ülők? Bán Mihály arról, hogy aki mezőgazdaságban dolgozik, az legyen büszke arra. „Termelni kell. nincs mese, aki ezt nem tudja/-el­viselni, az álljon félre”. Bernáth Ferenc volt elnök s piaci lehetőségek maximális hasznosítására hívta fel a figyelmet, míg Tarr Sándor a nyugdíjasok nevében kér­te: szervezzen a szövetkezet az öregeknek határjárást. Szólt Matus János és Juhász Istvánná. Talán a zárt falak nélkü­li, természetes környezet tet­te azt, hogy nehezen akart véget érni ez a közgyűlés, melynek zárásaként az elis­merések következtek. Ki­emelkedő munkájukért tízen kaptak kiváló "szövetkezeti tag kitüntetést és jutalmat, tizenhármán nyugdíjba vo­nuló vette át az emlékpla­kettet. Strasszer Jánosné ju­bileumi jutalmat kapott. És nem maradtak ki a nyári munkákban leginkább helyt­álló gyerekek sem, Budai Zsolt, Sipos Erika és Sipos Ferenc szorgalmukért tárgy- jutalomban részesültek. A már hagyományos tombolán pedig Bók József lett az elő- hasi koca tulajdonosa. Szólt a fúvószen?, a ré­ten sátrak, kiskereskedők és kézművesek vására: Volt maíacfogó verseny és a gye­rekeknek lovaglás. A na­gyobb fiúk csüngtek a kü­lönleges dombvidéki' aratás­ra gyártott Claas Domináto- rcn. A kondérok alól füst szállt, megkezdődött a főző- versenv és szűnni nem aka­ró sikere volt a szövetkezet történetében egyedülálló né­gyes ikerborjúnak — Döt'i- nek, Pöfinek, Töfinek és Bö- finek. Mikor lehanyatlott a nap, jött a diszkó és az aratóbál. Együtt volt egy .közösség. Apraja, nagyja, öregje. És jól érezték magukat. Vörös Márta Fotó: Kovács Tibor nyokhoz, másrészt az, hogy mindent elkövessünk, hogy ez a közgazdasági környezet változzon. Az alkalmazkodás, a vál­lalkozás sokszor olyan saj­nálatos intézkedéssel jár, mint például, hogy az állat- tenyésztésről híres Kapós- völgyében le kellett monda­ni a szarvasmarha-hizlalás­ról, mert pillanatnyilag jö­vedelmezőbb, ha a borjúkat levágják. — De úgy építettük le a hízómarha-ágazatot — nyugtatta meg az elnök a hagyományos állatszeretetet őrző szíveket —, hogy bár­mikor újra indíthassuk, ha az érdekeinkkel egyezik. Szólt az elnök a- pénzgaz­dálkodás javulásáról, az ara­tás tisztes, szép eredményei­ről. Az ugyan kényszerűen mérséklődő hitelekről, arról a törekvésről, hogy ma már alaptörvénnyé vált: minden táblának eredményt kell hozni. Az állattenyésztés ér­tékeiről épp úgy számot adott, mint a takarmány- gazdálkodás hibáiról.-Aztán az alapszabály-mó­dosítás kapcsán ígv mondta: A földtörvény alapján a nagyberkiek végül is úgy módosították az alapszabá­lyukat, hogy a kilépő vagy az örököse három lehetőség között választhat: a szövet­kezet vagy megváltja a földjét, vagy járadékot fizet, pedig igény szerint vissza­adja a földet. A személyhez kapcsolódó vagyoni viszo­nyokról tovább folytatják az eszmecserét a tagsággal, és később döntenek. — Nekünk a munkaválla­lók szövetkezetéből tulajdo­nosi szövetkezetét kell csi­nálni! El kell érni, hogy a tagság magáénak érezze a szövetkezetét, legyen büszke, és legyen értéke annak, hogv ő szövetkezeti tag. Ennek ér­dekében egy nyelven kell beszélnünk — és többek kö­zött ezért vagyunk itt! Ma­napság új demagógiák jelen­tek meg a falusi emberről, sokan úgy akarják megolda­ni a tagság problémáját, hogy nem számolnak a mai realitásokkal. Akik 1947-ben félreálltak, most előjönnek és ott akarják folytatni, ahol. akkor abbahagyták. Pedig aki újat akar — és mi azt akarunk —, annak a mai helyzetből kell elindulni. Vannak új törvények, ezek­kel élni kell-. Nem új párt kell. hanem együtt gondol­kodva ezekkel az új törvé­nyekkel kell élni. Szólt az elnök a tulajdon, az egymással szembeni tisz­teletről, a becsületről, a munka felelősségéről, és így zárta gondolatait: Szabadtéri közgyűlés Nagyberkiben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom