Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám

1989. július 11kedd Somogyi Néplap 3 Vegyük tudomásul a jót is! Évek óta semmi nem nőtt ebben az országban jobban, mint a fennálló állapotok, a folyó események felett gyakorolt kritika. Ez jó, mert csak az a társadalom képes a fejlődésre, amelyik nem hiteti el önmagával, vagy amelyikkel nem sike­rül elhitetni a vezetésnek, hogy minden jól megy és a lakosság meg lehet eléged­ve. Nem az elégedetlenség ellen akarok szólni, az nem­csak indokolt, hanem szük­séges is. Van azonban má­sik véglet is, amikor az eredményeket nem veszik tudomásul. Én ennek e je­leit is látom egyre jabban elszaporodni. Mikor a társaságomban panaszkodokat, bírálókat megkérdem: most jobb, vagy akárcsak egy évvel ezelőtt? Gondolkodás nélkül rávágják, hogy most. Aztán jönnek a de-k. A következő kérdésem: vártál ennyi po­zitív változást egy évvel ez­előtt? A gyors válasz: nem. Tehát egyetértést tapaszta­lok abban, hogy az esemé­nyek a vártnál jobban és gyorsabban alakultak. Ter­mészetesen ez csak általá­nosságban igaz, mert egy sor területen nincs javulás, sőt. Amennyire azonban hi­ba volna az eredményekkel való általános megelégedett­ség, annyira hiba, ha nem látjuk, hogy lehetünk elége­dettek is. Én négy területet emelek ki, amelyeken indo­kolt és hasznos volna lát­nunk az eredményeket: A politikai életünk gyor­sabban és zökkenőmente­sebben demokratizálódott, mint azt bárki külföldön és itthon elképzelte volna. Nem állhatunk meg ott, ahova eljutottunk, de a fo­lyamatok sínen vannak, és hitem szerint visszafordít- hatatlanok. Ebben a tekin­tetben nemcsak az elmúlt 40 évre igaz, hogy alig tör­tént valami az elmúlt évhez képest, de az én korosztá­lyom az élményei alapján tudhatja, hogy 1945 és 1949 között is sokkal kevesebb történt érdemben. Ha az el­következő két-három évben így folytatjuk, a történelem­ben eddig egyedülállót sike­rül megvalósítani. Ha ez a közvélemény előtt is nyil­vánvalóvá válik, több re­ményünk lehet arra, hogy a hatalom birtokosai is képe­sek lesznek arra, hogy e történelmi feladat megvaló­sításáért egyéni érdekeik fölé emelkedjenek. Nem akarok a nálam sok­kal nehezebb anyagi körül­mények között élők nevé­ben is nyilatkozni, de meg­mondom, hogy én az utób­bi évek nagyobb szabadsá­gát többre értékelem, mint nyugdíjam reálértékének rohamos értékvesztését. A magyar külpolitika év­százados távlatban mérve is kiemelkedő eredmények­re, a nemzet érdekeit kép­viselő stratégiára lehet büszke. Az elmúlt kétszáz esztendő során a magyar külpolitikát még mindig az Ady által oly találó megfo­galmazás, a komp-természet jellemezte. Ezen >azt kell érteni, hogy külpolitikánk vagy az egyik nagyhatalom oldalán kötött ki, vagy a másikon. Ha az egyik part­hoz kötötte szorosan ma­gát, akkor a másikról hit­te, hogy az lenne esetleg a jobb. Ehhez még egy másik tényt is hozzá kell tennünk: az állam külső tekintélyét nagyobbra értékelte, mint a nép érdekeit és a világpoli­tikai realitásokat. Meggyő­ződésem szerint a magyar külpolitika az utóbbi évek­ben feladva komp-termé­szetét, a híd szerepet vál­lalta, és tudomásul vette nemcsak a pártok, de a partok realitását is. Mind­ennek ellenére szinte nem is emlékszem, hogy valaki is megdicsérte volna ezért az illetékeseket. Hiba. Az igazságügyi szerveink, s jogszabály-előkészítésünk is kiváló munkát végzett. E téren is egy év óta több történt, mint előtte egy év­század alatt összesen, külö­nösen igaz ez a színvonalá­ra és arra, amennyire sike­rült elszakadnia a napi po­litikai csatározásoktól. Ez is inkább dicséretet érde­mel, mivel az elmúlt negy­ven évben e téren ural­kodtak a legszomorúbb ál­lapotok. Sokszor elmondtam a múltban, hogy milyen sú­lyos hiba, hogy a jogásztár­sadalom 1949 után szinte teljesen elvesztette korábbi politikai szerepét. A re­formkortól kezdve a jogá­szok a társadalmi fejlődés, a reformok követelésének élvonalát képviselték. Ebből a szerepből kizárták őket, és nem is sikerült még a hátsó ajtókon sem vissza­jönniük. Ezért aztán annál nagyobb a jelenlegi szere­pükért járó elismerés. A nap minden órájában látható leglátványosabb eredményt azonban a hír­közlésben értük el. Az új­ságok, a folyóiratok, a könyvek, a rádió, a televí­zió mondanivalójának érté­ke egv év alatt a többszö­rösére emelkedett. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a felemelt árak ellenére nőtt az újságok iránti kereslet, és ennél is sokkal jobban, a megvásárolt újságból elol­vasott anyag mennyisége. Mindez az emelkedő költ­ségek ellenére csupán azért, mert az újságírók munkája klasszisokkal jobb, mint ko­rábban volt. Kopátsy Sándor Megkezdték a gabona átvételét Tegnap reggel .megkezdték a gabona átvételét a Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kaposvári nagymalmában. 1000 vagonnyi gabonát tud­nak raktározni a hatalmas silókban. A környék téeszei- böl, Hetesről, Szennából és Kaposfüredről érkezik a búza, naponta 120—130 vagonnyi mennyiség. A beérke­zett gabonát helyben vizsgálják — hektolitersúlyát, víz­tartalmát, valamint sikértartalmát. A szakemberek megítélése szerint az idei gabona minősége a tavalyinál lényegesen jobb. (Fotó: Gyertyás László) BOLDOGOK A VÁLÓ FBLEK Á vagyonon még vita van Hat hónap nem nagy idő, ám egy kényszerházasság után a szabadság megízlelé­séhez éppen elegendő, Eb­ben a frigyben — melynek létrejöttében a nagybácsik szerepét az Elnöki Tanács és a megyei játszotta — a feleség durcáskodott többet s kezdeményezte végül a válást. Meg kell hagyni, hogy az együtt töltött 23 év után is bájos maradt. Sőt! Az idő múlásával egyre szebb lett, s már versenyre kíván kelni a Balaton déli partjának több csábító hölgyével: Szárszó­val, Szemessel, Zamárdival. Valamiben máris első: itt működik a magyar tenger egyetlen hivatalos naturista strandja. Balatonberény — a „hűtlen ara" — ez év ja­nuárjától lett ismét önálló tanácsú község, miután fel­mondták a szentgyörgyiek. kel való kapcsolatot. Nagy Károly társadalmi tanácselnök azt mondja, hogy számukra nem a há­zasság, hanem a férj volt szokatlan. A háború előtt ugyanis Balatonmáriához volt kapcsolva Berény, de más egy Balaton-párti tele­pülés, s egészen más gond­jai vannak egv mezőgazda- sági jellegű községnek. Már­pedig Szentgyörgynek csak a nevében van a Balaton. Boldogok a herényiek — ez tükröződik az elnök sza­vaiból. Bár az öt és fél fős apparátus máris túlterhelt, — és itt az igazi szezon — tele vannak tervekkel, ötle­tekkel. Jövőre adják át az 1000 állomásos telefonköz­pontot; igaz, ezt Szentgvör- gyön, de lehetővé teszi, hogy Berényben 300 előfizetőt kapcsoljanak be a távhívás­ba. Az idei beruházások kö­zül említi a nudistakem­ping valamint az 50 fős pan­zió építését, mindkettő oszt­rák és nyugatnémet tőke­bevonással. Az ifjú házasoknak kí­vánnak kedvezményt adni azzal, hogy az újonnan par­cellázott telkek egy részét önköltségi áron értékesítik számukra. Indul a gázprogram — ok­tóberben az első 120 lakás­ban már ezzel fűthetnek, a második ütemben a falu na­gyobb részét kötik rá a ve­zetékre, de ezzel is elké­szülnek 1990 végére. Az elnöki hang csak ak­kor válik mélabússá, amikor a volt közös vagyonra tere­lődik a szó. Azt mondja, hogy az osztozkodás a szentgyörgyiek szájaíze sze­rint történt, a herényiek még a készletnyilvántartás­ba sem nézhettek bele. Ne­hezen mentek az átadások, a tanácsi apparátus létszá­mának megállapításához csak egy tényt említ. A kö­zös tanács négyfős adós­csoportjából csak egy lét­számot kaptak, holott az adózók 57 százaléka herényi érdekeltségű. Vajon mi most a herényi­ek véleménye a válásról? Forrai Márk még csak egv éve van állandó jelleggel Berényben, de kétségtelenül illetékes a válaszadásra. Ahol ő dolgozik, ott mindent őszintén elmondanak az em. berek. Forrai Márk kocsmá- ros azt mondja, hogy nem gondolták át az emberek kellően a válást. Még min­dig azt táplálják magukban, hogy jobb lesz így a község, nek, de már most látszik, hogy az elkövetkező egy-két év rendkívül nehéznek ígér­kezik. Nagy Mária viszont azt állítja, hogy már jóval előbb kellett volna ezt meg­tenniük. A strandok, az ide­genforgalom sok pénzt hoz­tak és ez nem maradt a községben. — Nem fog Berény bele­bukni — mondja határozot­tan. A szentgyörgyi tanácson Farkas László elnök vissza­kérdez: 1965-ig Berénvnek önálló tanácsa volt. Addig mi készült? Magyar Tibor vb-titkárral együtt sorolják fel az elmúlt évek beruházásait. Két kilo­méter kivételével portalaní- tották az utakat, az utcák egyik oldalán megoldották a vízelvezetést, egymillió fo­rint támogatást adtak keres­kedelmi fejlesztésre a má- riai áfész-nak, mellyel két ABC építését támogatták. Csaknem félmilliót költöttek a napközi kialakítására, másfél kilométer hosszan szennyvízhálózatot építettek, 13 millió forint értékben. BIB-pénz bevonásával fel­újították a kabinsort, bőví­tették a strandot, járdákat építettek. Azt mondják, hogy a me­gye bontotta meg létszám­arányosan az apparátust, s a vitás kérdésekben az ad- hoc bizottság tett javaslatot a megyei tanácsnak. Örülünk a válásnak — fe­jezik be a berónvi dolgok summázatát. Ma még talány, ki járt jobban. Egy viszont biztos: csaknem egy emberöltőn.vi házasság után nem könnyű az elválás ... Süli Ferenc Bezárták a Flamingót Keseregtek a kereskedők Zsúfoltság volt a hétvé­gén a tóparti üzletekben, örülhettek a kereskedők a Hagy forgalomnak.' Vagy mégsem? Néhányan minder» bizonnyal a legszívesebben elfelejtenék. Pénteken nagyszabású kereskedelmi ellenőrzést tartottak a déli parton Balatonberénytől Siófokig. Az akcióban részt vettek a Somogy, a Zala és a Veszprém megyei rendőr­főkapitányságok gazdasági rendészetének munkatársai, a három megye kereskedel­mi felügyelői és a köjálok ellenőrei. Mindenért többet számoltak Balatonmária-fürdőn a csatorna partján áll a helyi áfész 10-es számú ABC-je. A tömeg is nagy, hiszen, mindenki igyekszik mielőbb bevásárolni a hétvégére. Marosvölgyi Miklósnéval, a veszprémi köjál munkatár­sával mi is beállunk a sor­ba. Hosszas „töprengés" után döntjük el, hogy mi is kerüljön a kosárba. Af pénz­tárnál éppen a visrzajárót számolják le, amikor mel­lénk lépve bemutatkozik a gazdasági rendőrség mun­katársa, majd a kereskedel­mi felügyelő. Innen már csak néma szemlélője va­gyok az elszámoltatásnak. A visszajáróval nincs baj. An­nál több a méréssel. A lán­golt kolbászért 1,70, a nápo­lyiért 1,80, a Zala sajtért 2,40, a krinolinért 2 forint­tal többet számolt az eladó­nő, Bujákí Mihályné. Mentegetődzik, ő tulajdon­képpen nem is boltos, ha­nem vendéglős, így nem tudhatta, hogy... A boltve­zető ugyancsak védelmébe veszi: kevés a munkaerő, aki jön, azt fel kell venni. Ez persze a vevőt . cseppet sem érdekli! Mint ahogy az sem, miért árulnak olyan nápolyit, amelynek lejárt a szavatossági ideje, hogy mi­ért szakadt ki a mézes sü­temény zacskója még a té­len! S az átlagvevő azért is joggal bosszankodhatna — ha tudná —. hogyan lesz a 6,40-es reklámszatyorból 8 forintos. Bujákiné ellen sza­bálysértési eljárás indul, az üz le t veze t ő helys z í n • b í r sá ­got fizet. Csokimikulás kánikulában Ütitársaim újabb vásár­lásra kérnek föl bennünket. Ezúttal a fonyódi piacon, a Kaposker ABC-jénél. Miköz­ben hosszan válogatunk, s már jócskán tele a kosár, belép Mészáros László, a kereskedelmi felügyelő. Az egyik eladó észreveszi, s odasúgja a kolléganőjének: „Pontosan mérjél annak a piros ingesnek, mert köjá- los!" Egyszóval mi nem is vagyunk fontosak ... így történhetett meg, hogy a ko­sarunkba 27,60 helyett 29,40- ért került az ementáli sajt. Mészáros László meséli, hogy néhány hete járt már az üz­letben. Sok volt a lejárt szavatosságú, de nem leérté­kelt áron kínált termék. Ezeket levetették a polcok­ról, S lássunk csodát! Most ismét ott vannak. A „csú­csot" azok az alkoholos be­főttek viszik el, amelyek még 1984-ben készültek a Nagyatádi Konzervgyárban 18 hónapos „garanciával". De van 85-ös konzerv is és tucatnyi lejárt szavatossági idejű kávé és csokoládé. A raktárban csokimikulások sorakoznak, a kirakatban csoki-karácsonyfadíszek. Ho­gyan kerültek vissza ezek az áruk a polcokra? Az egyik eladó megsúgja: a vállalat utasította őket erre (!?). A zöldségeseknél is lát­tunk „zöldséget", Boglárlel­lén a bisztró mellett egy magánkereskedő az almát 14,30-cal adta drágábban, mint amit a mérleg muta­tott. Mentségére legyen mondVa, hogy a meggynél és az őszibaracknál saját ma­gát károsította meg, 1.40-nel. Az már meg sem lepett, hogy több zöldséges enge­dély nélkül árul a parton. Koszos vendéglőn a lakat Az viszont már meghök­kentett, amit egy másik cso­porttól hallottam: a legele­mibb szabályok megsértése miatt be kellett zárni Bala- ton-berényben a Flamingó vendéglőt. Az semmiségnek tűnik, hogy négy vodkáért és 4 sörért többet számol­tak. — A konyhában kosz volt, az asztalokon minden­féle maradék hevert. Az italt együtt hűtötték a piz­zatésztával, a földesáru-elő­készítőt füstölt sonka „dí­szítette". az egészségügyi könyvek sem voltak rend­ben. A Flamingó mindaddig zárva marad, amíg a mű­ködéshez szükséges alapve­tő körülményeket nem te­remtik meg. Késő délután Berte Józsel rendőr századossal, a So­mogy Megyei Rendőr-főka­pitányság gazdasági rendé­szetének vezetőjével össze­gezzük a tapasztalatokat. Ä már említetteken kívül ezen a napon T3 szabálysértés: feljelentés született, két kereskedőt kitiltottak a sió­foki piacról, három boltost figyelmeztetésben részesí­tettek és három alkalommal helyszíni bírságot osztottak ki. „Nemcsak szóbeszéd, igazság, hogy sokan azért jönnek le a Balatonra, mert két hónap alatt akarnak meggazdagodni, számukra természetesnek tűnik, hogy a vásárlót becsapják". Mert vélik, hogy 'ellenőrből kevés van, nem mindig jutnak el mindenhova. Tévedtek! Az ellenőrzések folytatódnak. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom