Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-10 / 160. szám
1989. július 10., hétfő Somogyi Néplap 5 Nyári sxínhái Bogláron Csókos asszony A Csókos asszony elfelejtette. hogy színházban, uram bocsa’ nyári színházban van. Pedig úgy készült: díszes toalettet öltött, csiszolta a hangját, s hogy még vonzóbbá varázsolja magát, szemét is fényesítette ... Szóval mindent megtett, csupán — amint kilibbent a színpadra — megfeledkezett arról, hogy hol van. Tudta a szerepét, meggyőződésem, hogy — „teátrista” társaival együtt — tehetséges színésznő alakította Zerkovitz Béla operettjében a Csókos asszonyt, ám nem tudták élni azzal a lehetőséggel, amit a bogiári nyári színház varázslatos környezete nyújt. A hét végén három este játszotta a Vörös Kápolna előtti szabadtéri színpadon a könnyeden szórakoztató népszerű operettet a kecskeméti Katona József Színház e darabra együttessé szerveződött művészgárdája. Mondhatnánk, haknibrigádja, ám, hogy valóban az volt-e, azt az előadás minősége döntheti el. Igaz, csupán kereszt,- metszetét nyújtották a zenés darabnak, igaz, hogy valójában nem volt rendezője az előadásnak, mégis kellemesen érezhette magát a közönség a nézőtéren, mert kit ne ragadna magával a szép hangú Asszony, asszony,csó- kos asszony . . . Azaz Csombor Teréz, a kecskeméti színház énekese. Zerkovitz két dolgot feltétlenül tudott, amikor operettbe belekezdett. A szövegkönyvben megfogalmaztatta, hogy mecénás nélkül nincs művészet — milyen igaza volt, és azt is tudta, hogy sikere akkor lesz operettjének, ha ontja a dallamokat, amelyekből sláger lehet. A Csókos asszony esetében nem lehet okunk panaszra, annyi közkedvelt dallam csendül föl, hogy beérjük velük akkor is, ha a színpadi kép nem kielégítő. Szirmai Péter grófja volt talán a legmeggyőzőbb alakítás, a harmadik generációs, azaz legifjabb Latabár Árpád böhókas figurája sok derűt keltett a nézőkben. További meglepetés akkor következett, amikor kialudtak a jupiterlámpák, a reflektorók. Aki a hosszú lépcsősoron indult haza a fákkal szegélyezett, kivilágítat- lan úton, nem Zerkovitz nevét emlegette. Ehhez az utójátékhoz már semmi köze nem volt az operettnek .. . (Horányi) ITT A VAKÁCIÓ A szülő a pedagógust buktatná meg „Tisztelt Szerkesztőség! Tarthatatlan állapotnak tartom a matematika és a fizika- tárgyak tanítását, amelyet én már négy gyermekkel tapasztaltam. Kiemelném a matematikát, amit érteni kell és nem tanulni, amit egy szülő egyedül nem tud megoldani. Sajnos olyan pedagógusnőket ismertem meg, akik közömbösek és semmi segítőkészség ,nincs bennük. Buktatni ügy látszik könnyebb, mert errefelé igen divatba , jött, mint türelmesen megtanítani. Megkövetelném, hogy a bukott gyereket a tanár készítse fel a pótvizsgára. Nem tudom, mi a fontosabb, hogy a matematikát vagy a szakmáját tudja jobban..." (Részlet egv fonyódi olvasónk leveléből.) Elkeseredés íratta a levelet Higgadtabban fogalmaz' a levelt író szülő, amikor felkeresem őket a lakásukon. A férj a bemutatkozás után el is távozik otthonról. Talán azért, mert belefásult/a matematika-oktatás számba is kiismerhetetlen titkaiba, talán azért, mert nem ért egyet a feleségével. Az anya is csak annyit mond, hogy az elkeseredés íratta vele a levelet. A legidősebb fia-elsős iparitanuló volt és megbuktatták. Ötödik osztályos kora óta ez rendszeresen megismétlődik, és nagyon fél, hogy a másik három gyermeke is hasonlóképpen fog járni. —■ Hiába kap a többi tárgyból a gyerek közepest, ha matematikából meghúzzák. S a bajt még csak tetézi, hogy az általános iskolai tanárok nem vállalnak korrepetálást — mondja. Szöllösi Józsefné 30 éve tanít. Arról faggatom, milyen felkészültségű gyerekek jönnek a szakmunkásképzőbe és valóban olyan magas-e a mérce, mint amire a levelet író szülő gondol. — Rengeteg gyerek jön hozzánk kettes bizonyítvánnyal. Az általános iskolai minősítés zömmel helytálló, mert az a tanuló, aki gondolkodni nem tud, az képien a matematikát megtanulni. A szakmunkás- képzőben minden szeptemberben matematika felmérőt iratunk az elsősökkel, a nyolcadikos anyagból. Ennek eredménye hosszú évek óta elképesztő: 1,1—1,2-es átlag. Nem ismerik a számjegyeket, nem tudják a tizedesvesszőt elhelyezni. Visszhangtalan érvek Azt talán mondanom sem kell, hogy pedagógiai érveink ebben a körben menynyire visszhangtalanok. AÄban az osztályban, ahol 12 hasonló képességű és mentalitású gyerek van, a tanár szinte szélmalomh'arcot vív. Férjem szakfelügyelő és azonos tárgyakat oktat általános iskolában. Nagyon sokat elemezzük otthon is az iskolai problémákat. Nekem az a véleményem, hogy rossz a matematika oktatásának módszertana, hogy a tantervekhez való ragaszkodás logikai ugrásokra készteti a diákokat, s emiatt tanulmányaikat végigkíséri a hiányos tudásra építkezés reménytelen küzdelme. Nem titkolhatom el a kollégáimról vallott nézeteimet sem, amelyek különösen a matematikában érvényesek. Nem zsenikre, pedagógusokra van szükség! Huber Csabáné megerősíti kolleganője véleményét: — Az általános iskola képtelen megtanítani a gyerekeket az alapvető matematikai feladatok megoldására. Többek között nem tudnak százalékot, területet számítani. Ez tantervi gondokra is visz- szavezethető. A matematika, a fizika oktatás problémája ma még csak a gyermek és a szülő, holnap már a társadalom tragédiája lesz. Ezeknek a szakmunkásoknak gondot fog okozni az új technika megtanulása, ' a népgazdaságnak az esetleges ^ átképzésük. Úgy tetszik, lassan a szakmák értéke is egymáshoz süllyed. Boltosok lesznek, buktak számtanból — Érzékeltetésül talán elég megemlíteni o bolti eladó tanulókat, akiknek több mint egynegyede bukott meg matematikából. — Gond van tehát a gyermekek képességével, és gond van velünk, pedagógusokkal is. Ez természetes, hiszen kötelező volt vállalnunk 50 százalék túlórát, s van olyan nap, hogy hét órát tanítunk. Egy-egy ciklusban 36 a kötelező tanítási óraszám, ám rffem ritka, hogy a 60-at is elérem. Nálunk nincs olyan első osztály, ahol 30 alatt lenne a tanulók száma. A néhány jó képességű gyerekkel külön is kell foglalkoznunk, hogy legalább ők megtanulják a taótervi anyagot. Pénz és helyiség kellene. Pénz, hogy a pedagógusok ne kényszerből vállalják a korrepetálást, a túlórát. Több foglakoztatóterem, melyek korlátlanul és jól felszerelve állnak rendelkezésünkre. A levélre tehát a szerkesztőség helyett két pedagógus válaszolt, ők így látják, s véleményükben nemcsak a matematika, a fizika oktatás helyzete tükröződik. A lap nevében is üdvözli önöket: Süli Ferenc Drága Magda .néni! Gazdag az aratás, csak az én irodalmi termésem szegényes ... Szegénységemnek elsősorban és vagyok az oka, mentségem is szerény: állóvízben . nincsenek örvények, a vízbe dobott kő hullám- gyűrűi is gyorsan elhalnak. Szerény munkám olyan, mint a puha hársfába zuhanó fejsze: tompán puffan, de se szikrát, se forgácsot nem ad . . . * * * Feszültség vibrál a levegőben. Hetek óta csak lustán mozdul a köd. Száraz fagytól fázik a mező; sárgul a gyönge búza. Gyermekkorom telei most már ezerszeresen szépek! Nemcsak a fiatalságomra gondolok; akkor télen a hó kékes-fehér kérgén messzire gurult a száncsengök csilingelése; több. mint százéves zsúpos házunk ereszén hosszú jégcsapok. mint orgonasipok, feLevelek Magda nénihez lejthetetlenül játszott iajtuk a napsugár . . . Apróablakos szobánkban frissen sült kenyerek illata fogadta a barátsággal belépőt.. . Szegények nyitunk. Ma csak pénzre átszámítható vagyonban vagyunk gazdagabbak. És tapasztalatban. Érzéseink sorvadnak, vagy izzás nélkül, lobogó lángok nélkül elégnek. * * * Az emberek is furcsák; az időjárás követi az emberi magatartás kacskaringóit vagy az ember bolonditja meg az időjárást is ... ? Sokan mondják: felgyorsult az élet ritmusa, pgy rohanás az élet. Ez csak a felszín! Az életnek ma nincs szabályos, megnyugtató ritmusa. És nem is rohanás — hiszen a rohanás is szabályos ritmusban él —, inkább közeledés egy pszichés — morális — anarchikus állapot kialakulásához,,. * * * Talán mi is a teljes nyitottság korszakába lépünk. Fájdalmas ez a lépés, belőlem keserűséget is, kétkedést is kivált. Keserűséget, mert léphettünk volna már korábban is (léphetnénk gyorsabban is), kétkedést, mert harsogva harcolnak azok is a nyíltságért, akik eddig kegyetlenül cenzúrázták még a gondolatokat is ... * * * Köszönöm féltését és a problémát magára vállaló szándékát: „ha kifogásolnák a pártban, fogd rám”. Nem kell félnem, Magda néni. A párttal, soha nem volt alapvető problémám, csak a pártot megszemélyesítő és a pártot saját hatalmi céljaira felhasználó néhány vezetővel. (Ezek a célok, kivétel nélkül önös. egyéni, a közösség céljaival és érdekeivel ellenkező célok voltak.) Tudom, hogy a mostani változások még csak a felszín színes, nyugtalan aprófodros hullámai. Várom és figyelem a folytatást, ha már igazi, tevékeny* részese nem lehetek, fcíuáncsi vagyok: ki tud őszintén változni és ki az, aki csak megfordítja a köpönyegét... * » * Hosszú hallgatásomat megbocsátható bűneim közé sorolja. Írhattam volna: Nem vagyok túlságosan fáradt, időm is lett volna, csak neEMBERARCÚ VARÁZSLATBAN Évadnyitó koncert Kőröshegyen A kivirágzó dali amis orok fölött glória dereng. Az ezerarcú melódia számtalan hajtása a fény felé ível... Le- hotka Gábor orgonaművész Johann Páchelbel d-moll prelúdium, fúga és ciacon- na-jával nyitotta meg a kőröshegyi római katolikus templom a huszadik nyári hangversenyévadját. A barokk világa köszöntött be az 500 éves műemlék falai közé, A kaposvári Vikár Béla Vegyeskar Vivaldi Glória című egyházi müvét lűzte műsorára, hogy megcsillogtathassa kifinomult stílusérzékét, meleg hangzásvilágát. Velence rőt papja XV. Lajos francia király eljegyzésére írta e művét. Zákányi Zsolt karnagy sikeresen csalta elő a gazdag érzelemkombinációkat az áttétel nélküli, iiszta dallamok mögül. A kórus Kardos Kálmán orgonakísérete segítségével idézett részleteket a 250 évig méltatlanul porosodó kottákból. A mindenség. sorsszerű ritmusát érzékeltette a vegyeskar, amikor hándeli ragyogással, a Messiás című or.atórium Alleluja-.tételével ajándékozta meg a közönséget. A dicsőítésben fel-fel- Jobban a dráma tüze — hogy fényében magunkat láthassuk: mi vagyunk az ótestamentum választott népe. A népszerű, ismert művek megszólaltatása mindig veszélyt rejt magában: a mércét magasra helyezi a viszonyítási alappal bíró közönség. A kőröshegyi alleluja játékosra és küszködőre, diadalmasra és bensőségesre sikerült. iBachot jól játszani csak egyféleképpen lehet. Lehotka Gábor ezen. az estén meghezen viselem a finoman tekergő anarchia alattomos fojtogatását. Én nehezen bírom, pedig egyre növekszik azoknak a száma, akiknek ez a lételeme. Nem a változások ellen vagyok! A rossz rombolásával együtt nem szabad letiporni a jót csak azért, mert nem én. vagy: nem mi teremtettük ... Mondtqm, hogy a szegénysoron születtem (nem dicsekszem vele, büszke sem vagyok rá); tudom, hogy a szegénysorból kerültek ki a legkegyetlenebb csendőrök és ávósok, de a legigazabb emberek is, akiknek csöndes volt' a szavuk (nem is hallatszott messzire), akik sohasem sztrájkoltak, mert a kukoricát kapálni kellett, a jószágot etetni kellett . . . Széles hátukra kapaszkodva látszottak ki a tömegből, de mennyien! Mint most is . . . Szeretettel köszönti: Falusi József fejtette a zeneirodalom óriásának titkát. Bach korának írta műveit, de üzenete a mához is szól — ha jó a „tolmács". Az Esz-dúr prelúdium és fúga, valamint a d-moll tokkáta és fúga emberarcú varázst hozott közénk. A sok csodát hallattató est csemegéjének az orgonaművész saját szerzeménye — a Prelúdium, korái és fúga Silbermann orgonára — bizonyult. Dél-Németországban építették ezeket a csodálatos orgonákat több száz évvel ezelőtt. Rajtuk csiszolták tudásukat a barokk halhatatlanjai. Léhotka Gábort a remek hangszerek ihlették meg zeneművének megkom- ponálására. Prelúdiuma a barokk letisztult világától — az orgonajáték technikájának fejlődését követve — eklektikus korái variációkhoz' vezet, hogy fúgája már a modern zeneszerzés disszonáns hangján hirdesse az orgonamuzsika ' egyetemessés^t Czene Attila
