Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 157. szám Ara: 4,30 Ft 1989. július 6., csütörtök ■zo TÁJÉKOZTATÓ A KB-ÜLÉSRŐL * i\Arv Válságos Kádár János állapota Kádár János állapota ' a mény szerint továbbra is szerdán este kiadott közié- válságos. (MTI) 37 küldött képviseli Somogyot a kongresszuson Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága Tegtap délután ülést tartott az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett Barabás János, az MSZMP Politikai Intézőbizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára.-------------r-------------------------------------P henjanban Üdvözlünk, Béke, Barátság és szolidaritás feliratokkal díszítették a Manszu Kangan, az egyik sugárút épületeit, üdvözölve a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó résztvevőit Nagy Imre és társainak ügye a Legfelsőbb Bíróságon Először Révészné Kéri Anna, a Központi Bizottság tagja tájékoztatta a testületet az MSZMP Központi Bizottságának június 23—24-i üléséről. A testület tagjai több kérdést tettek föl a Központi Bizottság ülésével kapcsolatban. Barabás János felszólalásában megállapította, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülése bizonyos értelemben határkő értékű. Azt kérte a jelenlevőktől, hogy értsék világosan a Központi Bizottság állásfoglalásának alapvető ö»«p«tét. Az ország mély, átfogó gazdasági, politikai, morális válságba került. E párt tagjai — hangsúlyozta — ebben a helyzetben nem tehetik meg azt, hogy a párt válságának megoldásához fűződő érdeküket az ország, a nemzet érdekei elé helyezzék ... Most, az ország problémáinak, válságának megoldására kell koncepciót, technikát, programot teremteni, szövetségeseket keresni, s minden józan, tisztességes ember összefogását biztosítani. Az volt a KB-ülés fő üzenete; hogy az ország érdeke az első. A KB titkárának véleménye szerint most inkább vezető politikai személyek egyezsége köttetett és nem platformoké, mert szerinte sokkal kevésbé léteznek platformok, mint amennyire hisszük. A nyilatkozatokból, azok V fogadtatásából, az egész feszült atmoszférából, amely a társadalomban van. úgy tűnik fel mintha nagy különbségek lennének; átmenetek, irányzatok, platformok között. Inkább a retorikai különbségek a jellemzőek. a jelzők mértékében, számában, hangsúlyában vannak eltérések, nem a leglényegesebb dolgokban." Barabás János szerint három lényegi, tartalmi kérdésben köttetett meg az egyezség! Az első az, hogy az ország, a nemzet érdekének rendelték alá a párt érdekét. A második: o párt egysége, s a harmadik, hogy az egyezség egy olyan fölfogás alapján köttetett meg, hogy a modellváltásban kifejezett radikális reformvonal legyen a párt centruma! A Központi Bizottság titkára nagyon lényegesnek tartotta, hogy a Központi Bizottság egyetértésre jutott a különböző szélsőségektől való elhatárolódásban is. Ugyanakkor a KB azt is világossá tette, hogy a saját külpolitikai orientációját folytatja és erősíti, törekszik arra, hogy szövetségeseivel, szomszédaival tisztességes viszonyt tartson, folytatja a világra, Európára való nyitását. Barabás János arról is beszélt, milyen kérdésekben nem jött létre egyezség a KB-ülésen. Ezek között említette az átalakulási folyamat ütemét, a különféle reformszférák egymáshoz való illeszkedését. valamint a pártreform értelmezését. Szerinte ezt a szervezeti szabályzat vitája során kell eldönteni. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MSZMP Központi Bizottságánál kezdeményezik, hogy a következő ülésén foglalkozzon az' október 23-ról való megemlékezéssel is. Barabás János felszólalása végén leszögezte: tapasztalata szerint a párttagság egyetértéssel fogadja azokat a szándékokat, törekvéseket, amelyekről a KB-ülés üzen. Együttesen, a párt tagsága kézbe tudja venni sorsát, és tudja akaratát képviselni is. Sárdi Árpád megyei első titkár volt az előadója annak az előzetes javaslatnak, amelyet a soron következő megyei rpártértekezlet előkészítésének és lebonyolításának szervezeti (feladataira, valamint a kongresszusi küldöttek megválasztásának módjaira dolgoztak ki. A megyei pártbizottság első titkára leszögezte, hogy a helft* pártbizottságok döntenek a küldöttválasztás szabályairól, módszeréről, a megyei pártbizottságnak csak koordinációs szerepe van. A testület nem döntött abban*, hogyan és mikor tartsák meg a soron követkelő megyei pártértekezletet, s miként válasszák meg a Központi Bizottság, a jövendő választmány tagjait. Erről majd a következő pártbizottsági ülésen döntenek, addig pedig demokratikusan megkérdezik a megyében, élő párttagok véleményét a kidolgozott változatokról. Nem akarnák ugyanis abba a hibába esni, mint korábban, hogy átnyúljanak a tagság feje fölött. A Központi Bizottság döntése alapján minden hatszáz párttagot képviselhet egy kongresszusi küldött. A megyei pártbizottság tagjai kézbe kaptak egy két változatú javaslatot arról, hogy a 37 somogyi kongresszusi küldöttet milyen megoszlásban választhatják meg a pártbizottságokhoz tartozó kommunisták. Nagy vita után egy harmadik változat alakult ki, s nyolc ellenszavazattal, három tartózkodással ezt fogadták el. Eszerint Barcs 3, Boglárlelle 2. Csurgó 2, Fonyód 1, Kaposvár 14, Marcali 4. Nagyatád 3. Siófok 6, Xab 1 kongresz- szu.ii küldött választásáról dönthet. A kialakult kompromisszum révén a Somogy Megyei Rendőrfőkapitány - ság és a megyei tanács apparátusának pártbizottságai együtt küldhetnek egy küldöttet a kongresszusra. Július végéig a megye párttagsága megvitatja és kialakítja a véleményét a küldött- értekezlet megrendezéséről, a Központi Bizottság, a választmány tagjainak megválasztásáról, s utána kerül a javaslat a testület elé. A várnál is nagyobb vita alakult ki arról a javaslatról, hogy a megyei tanács, a megyei tanács vb fontos témát tárgyaló üléseire hogyan és miképpen alakítsanak ki párt- testületi politikai állásfoglalást. Továbbá munkabizottságokat is alakítva az á 1 Iás- foglal ás - tervezetek vélemt - nyezésére. Ay eszmecsere vi - gén négy tartózkodással elfogadták a testület elé terjesztett javaslatot. Dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság titkára az alternativ szervezetekkel folytatott tárgyalások tapasztalatairól tájékoztatta a megyei pártbizottságot, hangsúlyozva, hogy ez lehetőséget teremt egy megyei kerekasztal létrehozásához. A testület azt kérte a megyei pártbizottság vezetőitől, hogy a megyei párttagsága kapjon megfelelő tájékoztatást az elkövetkező tárgyalásokról. . Lajos Géza A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvás tárgyalását csütörtökre tűzte ki. A nyilvános ülésről értesítést kapott az ügv két élő szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós, továbbá a perben halálra ítéltek és kivégzettek, illetve a szabadulásuk után elhunytak hozzátartozói. Az Elnökségi Tanács ülésén először a terjedelmes iratanyagból ismertetik mindazt, ami lényeges az ügy megítéléséhez. Ezt követően a legfőbb ügyész képviselője összefoglalja az óvás lényegét, és megindokolja azt. Ezután a védelemé a szó. A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa előreláthatóan még csütörtökön délután határozatot hirdet. A Minisztertanács ez év április 20-i ülésén kérte fel a belügyminisztert, adja át a Nagy Imre és társai elleni büntető eljárás iratait a legfőbb ügyésznek, hogy az megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. Néhány nap múlva az iratokat tartalmazó 88 dossziét a legfőbb ügyész rendelkezésére bocsátották. Ezt követően öt ügyész kezdett hozzá, hogy jogi szempontból elemezze a több ezer oldalnyi dokumentumot, köztük a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958. június 15-i, 52 oldalas ítéletét. Ezzel együtt vizsgálták a dr. Szilágyi József ellen, 1958. ápRendelet Bulgáriában Mozgósítás békeidőben ÜNNEPSÉG A KIOSZ-NAL Kitüntetett kisiparosok Bulgáriában rendeletet adott ki az államtanács a békeidőben elrendelhető mozgósításiról. Az intézkedés célja, hogy megfelelő munkaerőt és technikát biztosítsanak rendkívüli helyzetekben vagy. természeti csapások esetén, amikor komoly nehézségek támadnak a népgazdaságban. Nyilvánvaló, hogy a rendeletet a bulgáriai muzulmánok Törökországba való tömeges távozásával kapcsolatban, az egyre nagyobb -számban megüresedő munkahelyek miatt fogadták el. (Nem hivatalos becslések szerint már mintegy 80 ezer muzulmán távozott Török országba.) A mozgósítás elrendelésekor az érintetteket szabadon átirányíthatják bármilyen munkahelyre. Ha a foglalkoztatottakat nem állandó munkahelyükre irányítják, utazási költségeiket a minisztertanács rendeletére megtérítik, fizetésükét külön rend szerint folyósítják. A mozgósítottak megtartják állandó munkahelyüket. A békeidőben elrendelhető mozgósítás vonatkozik a vállalatok és az intézmények szállítójárműveire, műszaki berendezéseire, illetve azok tulajdonát képező egyéb felszerelésekre. Ugyancsak mozgósíthatóak az állampolgárok személyi tulajdonába tartozó áruszállító járművek és mezőgazdasági felszerelések. Ünnepséget rendezett tegnap a KIOSZ Somogy megyei vezetősége, melyen szakmai és szervezeti munka végzésében élen járó kisiparosokat tüntettek ki. Schán István, a KIOSZ megyei titkára ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kisiparosok ma nehéz körülmények között végzik munkájukat. El kell isimerni azokat, akik így is tisztességesen helytálltak. A társadalomnak pedig a szerepüknek megfelelően'kell kezelni őket. Mi várható a jövőben? Valószínű, nem lesz kötelező a*KIOSZ-tagság, de szervezetre szükségük lesz — mondta Schán István. Ezután a Kiváló Szervezeti Munkáért arany fokozata kitüntetést adta át Mike Gyula jákói ácsnak, ezüst fokozatát Benedek János kaposvári kőművesnek, Makk Imréné balaton- földvári női fodrásznak, Horváth Árpád kaposvári hegesztőnek. A bronz fokozatot Fdbos Áhám barcsi központifűtés-szerelő, Máté Lajos marcali szűcs, valamint Bognár Árpád nagyatádi közúti áruszállító kapta. Kiváló Kisiparos lett Cséplő Rózsa fonói női szabó és Orosz László lábod kőműves. Ök a Kiváló Kisiparos ezüst fokozatát kap fák, míg a bronz Kovács- Sándor zamárdi szűcsnek, Telkes Ádám csurgói, Takács István marcali, Ájzert János tahi kőművesnek jutott. A KIOSZ megyei vezetősége a szervezetnél végzett kiemelkedő társadalmi munkáért elismerő oklevélben és tárgyjutalomban részesítette Kelemen István kaposvári gépjármű-villamossági szerelő, Andricz Béláné nagybajomi női szabó, Frank István nagyatádi esztergályos, Mészáros István kaposvári központifűtés-szerelő, Pálffy Lajos somogyjá-. di cukrász kisiparosokat. A KIOSZ Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült Müller Jánosné, a kaposvári alapszervezet előadója. Az Ipar Kiváló Mestere kitüntető oklevelet 34 kisiparos kapta1 meg. rilis 22-én hozott ítéletet is. A Magyar Távirati Iroda június 9-én jelentette, hogy befejeződött a rendelkezésre álló iratanyag felülvizsgálata. Ennek alapján a legfőbb ügyész Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy- Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa előtt. A 70 oldalnyi óvásban — amely, tartalmazza a megtámadott ítéletet is — a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozta a legfőbb ügyész.
