Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-31 / 178. szám
2 Somogyi Néplap 1989. július 31., hétfő KÖZLEMÉNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. július 28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság Kovács Jenő KB-titkár előterjesztésében megvitatta az MSZMP 1989. október elejére összehívott kongresszusának napirendjére, előkészítésére és megszervezésére vonatkozó elgondolásokat. A testület — számolva a kongresszus iránti érdeklődéssel, a munka jelentős időigényével — a kongresszus megnyitásának időpontját október 6-ára módosította. Ajánlja, hogy a kongresszus vitassa meg a politikai helyzetet, a teendőket, a párt programnyilatkozatát, szervezeti szabályzatát, és válassza meg a vezető testületeket. Szükségesnek tartja, hogy a kongresszus lebonyolításának rendje, ügyrendi szabályai, költségvetése és külsőségei egyaránt érzékeltessék : az MSZMP a demokratikus, a célravezető és a takarékos megoldások híve. Állást foglalt a tanácskozás széles körű nyilvánossága mellett. A Központi Bizottság javasolja, hogy a küldöttek területenként és véleményközösségek szerint alkothassanak csoportokat, és minden küldöttcsoport kapjon jogot határozatok kezdeményezésére, jelöltek állítására. A testület megfontolásra ajánlja, hogy a küldöttek a központi bizottság helyett országos elnökséget válasz- szanak az országos pártválasztmány mellé. Javasolja, hogy az országos elnökség a párt elnökéből, alelnökeiből, ügyvezető titkárából, országos titkáraiból; az MSZMP parlamenti csoportjának vezetőjéből s további 7—18 tagból álljon. Az országos választmányt — amelynek tagjai a pártszervezetek által közvetlenül választott személyek lennének — célszerű a kongresszus után, az új szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően létrehozni. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus válassza meg az országos egyeztető bizottság elnökét, valamint a központi pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét és tagjait. A Központi Bizottság a kongresszussal kapcsolatos javaslatait az Alapszervezeti Tájékoztatóban közzéteszi. is át kell alakítani. A világnézeti különbségek nem akadályozhatják a haladó erők összefogását. Az MSZMP közvetlen kapcsolatok kiépítésére törekszik az egyházakkal és azokkal a vallásos emberekkel, akik készek együttműködni a haza, a nemzet közös szolgálatában Az MSZMP nem mond le a marxista világnézet képviseletéről és terjesztéséről, de a más világnézethez való jogot tagjai körében is tiszteletben tartja. A Központi Bizottság állásfoglalását nyilvánosságra hozza. V. A Központi Bizottság kezdeményezi, hogy 1989. október 23-ára a nemzeti megbékélés ügyét szolgálva készüljünk. A megemlékezésben jusson kifejezésre, hogy vállaljuk a demokratikus elvekért, a szocialista megújulásért és a nemzeti szuverenitásért, a függetlenségért folytatott küzdelem örökségét. A testület részletes javaslatát a közeljövőben a párton belül vitára bocsátja. Ennek tapasztalatai alapján kívánja állásfoglalását megfogalmazni és hazánk polgárai, felelős politikai és állami tényezői elé terjeszteni. A Központi Bizottság Be- recz János előterjesztését megvitatva állást foglalt a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz való viszonyáról. Egyben javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény elveire. Az MSZMP kiemelkedő fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és a vallásszabadság érvényesülésének. Ez feltétele annak, hogy erősödjék a különböző világnézetű emberek közötti együttműködés, ami elengedhetetlen nemzeti céljaink eléréséhez és társadalmi eszményeink megvalósításához. A magyar társadalom demokratikus megújulása s a politikai pluralizmus kibontakozása alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját A Központi Bizottság áttekintette az 1989. július 22-i időközi országgyűlési képviselőválasztások első fordulójának tapasztalatait. Ezek arra utalnak, hogy az MSZMP-nek jobban fel kell készülnie a választási küzdelmekre, alkalmazkodni kell a politikai verseny új követelményeihez. Fontos, hogy az augusztus 5-i pótválasztásokig az érintett választókerületekben a párt aktivistái népszerűsítsék az MSZMP jelöltjeit és programjukat. A Központi Bizottság — felmentette Berecz Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnöki tisztéből; — kinevezte Barabás Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnökévé; — kinevezte Tóth Andrást a KB pártpolitikai osztályának vezetőjévé. Az MSZMP kongresszusi mandátumvizsgáló bizottságának állásfoglalása Több pártszervezet kérésére a mandátumvizsgáló bizottság megvitatta a pártszavazással történő küldöttválasztás néhány eljárási kérdését. Ügy foglalt állást, hogy — a népképviseleti választások gyakorlatához hasonlóan — a szavazás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultaknak több mint a fele részt vett. Párizsban háromórás megbeszélést tartott Eduard Sevard- nadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter, aki a nemzetközi Kambodzsa-értekezletre érkezett a francia fővárosba. A két külügyminiszter megállapodott: következő találkozójukat szeptember 18—19-én tartják, s ezen megvizsgálják Mihail Gorbacsov és George Bush elnök mielőbbi találkozójának lehetőségét is Ellenzékiek látogatása Szászi Júlia, az MTI kiküldött tudósítója jeleníti: Szívélyes fogadtatásban részesítették az angol vendéglátók a magyar ellenzék 11 tagú küldöttségét, amely a héten az angliai pártok működésének számukra hasznosítható gyakorlatát tanulmányozta. Az igen gazdag programmal beszámolva dr. Ruttner György szociáldemokrata ügyvéd a küldöttség hazautazása előtt nyilatkozva az MTI tudósítójának elmondta: szinte minden, a most formálódó magyar ellenzék számára fontos területen kaptak olyan ismereteket, amelyek közvetlenül felhasználhatóak. Rendkívül fontos tanulsága az útnak, hogy mindenhol, nemcsak Londonban, nagy érdeklődéssel és meglepően sokrétű magyarországi ismerettel találkoztak. Közvetlenül érezték, hogy Anglia rokonszenvezik a pluralista politika alakulásával. A magyar küldöttség tegnap hazaérkezett Angliából. NDK-sok „ostroma” Az NSZK budapesti nagy- követségét a Bild am Sonntag információi szerint valósággal megostromolják mindazok az NDK-polgárok, akik a nagykövetség segítségével akarják kieszközölni távozásukat a Szövetségi Köztársaságba. A héten több mint százan keresték föl a nagykövetséget, a képviselet kénytelen épületet bérelni a bemenekülők számára. A napokban a berlini és a budapesti misszió helyzete állt az érdeklődés középpontjában, de az NSZK-beli kimutatások varsói, bukaresZala megyei pártértekezlet Vasárnap hajnali négy órakor fejeződött be az MSZMP Zala megyei pártértekezlete, amely szombaton reggel nyolc órakor kezdődött. A tanácskozáson Fejti György KB-titkár jelenlétében megtárgyalták, és széles körű, helyenként csapongó vitát követően a hozzászólásokban elhangzott kiegészítésekkel elfogadták a megyei pártértekezlet gazdasági-társadalmi programját, a többpártrendszer körülményei között működő párt politikai programját, valamint választási munkamódszerét. Késő délutántól kezdve az esti órákig igen élénk vita folyt a párt megújításával kapcsolatosan a megyei párt- szervezet struktúrájáról. Négy változat közül a reformkörök által javasolt kapott szavazattöbbséget. A platform alapgondolataként szövetségi jelleggel működő megyei párttestületet — 151 tagú választmányt alakítottak, valamint koordinációs irodát a választmány és a munkabizottságok kiszolgálására. Mivel a harmadik napirendi pont lezárásával a korábbi pártbizottság mandátuma lejárt, a pártértekezlet az új szervezeti felépítésnek megfelelő szemléleti kérdésekben döntött. Szombaton késő éjszaka kezdődött a jelölés. Sokan, főleg a régi pártbizottsági funkcionáriusok, apparátusbeliek — mivel nem értettek egyet a reformkörök által kezdeményezett új szervezeti felépítéssel — nem vállalták a jelölést. Vasárnap hajnali négy órakor jelentették be, hogy az MSZMP Zala megyei választmányának társadalmi elnöke dr. Vári László, a nagykanizsai ügyvédi munkaközösség vezetője; helyettese Kárászné Rácz Lídia főiskolai adjunktus és Szabó Balázs tsz- ágazatvezető. A koordinációs iroda függetlenített vezetője első titkári funkcióban dr. Balogh Miklós, a volt megyei pártbizottság munkatársa lett, titkárként Devecserné Óvári Ibolya pártbizottsági munkatárs kapott bizalmat. Kongresszusi küldöttek választásával fejeződött be a zalai pártértekezlet. Rakowski az első titkár A LEMP KB új első titkára Mieczyslaw Rakowski, a távozó miniszterelnök. A Lengyel Egyesült Munkáspárt ülésének szombati napján ejtették meg erről a titkos szavazást. Rakowski 171 szavazatot kapott; 41-en szavaztak ellene. Előzőleg a kb elfogadta Wojciech Jaruzelski lemondását első titkári megbízatásáról. Jaruzelski a múlt héten köztársasági elnök lett, márpedig az elnök nem lehet pártvezető is. Más, nagy arányú személyi változások is bekövetkeztek a legfelsőbb pártvezetésben. Miután a kb elfogadta lemondását, távozott a politikai bizottságból Kazimi- erz Barcikowski, Stanislaw Ciosek, Jozef Cz.vrek, Alfred Miodowicz. Ciosek és Czy- rek nemcsak pb-tagságáról, hanem a kb-titkárságáról is A 62 éves Mieczyslaw Rakowski a Wojciech Jaruzelski eddigi első titkár nevével fémjelzett reformvonal fontos embere, közeli bizalmasa Jaruzelskinek. Politikusként az 1980-ban kirobbant válság idején vált világszerte ismertté. Addig inkább csak Lengyelországban tudták, hogy a név mögött a Polityika című nagy tekintélyű liberális hetilap főszerkesztője áll. 1981 elején Wojciech Jalemondott. Rajtuk kivül a kb titkárai közül kikerült Zygmunt Czarzasty, Wla- dyslavv Baka és Maria Or- zechowski is, de Baka és Orzechowski pb-tags'ágát megőrizte. * Mintegy százezer ember hallgatta meg július 29-én este a Népstadionban Billy Grahamet, az amerikai prédikátort ruzelski nemzetvédelmi minisztert bízták meg a miniszterelnökséggel, s ö Ra- kowskit miniszterelnök-helyettesként bevette kormányába. Rakowski hatáskörébe került egyebek között a szakszervezetekkel való kapcsolattartás, így ö tárgyalt u kormány nevében az akkor 10 milliós és hatalomra törő. harcias Szolidaritás szak- szervezettel. 1985-ig volt tagja a kormánynak. Akkor tarthatatlanná vált helyzete, mivel Magyarországot kivéve egyetlen európai szocialista országban sem fogadták el tárgyalópartnerként liberális újságíró múltja és reformer-beállítottsága miatt. Parlamenti alelnök lett. 1987-ben beválasztották a politikai bizottságba, 1988- ban kb-titkár lett, majd még abban az évben^ a Messner-kormány buk'asa után ö alakított kormányt. Gyökeres reformok bevezetését várták tőle, bár tudni lehetett, hogy kormánya átmeneti lesz. Bevezette az otthon tartható világútlevelet, a teljes vállalkozási és a gyakorlatilag teljes szervezkedési szabadságot. Az idén nagy segítséget nyújtott Jaruzelskinek, amikor utóbbi a kb konzervatív szárnyából kierőszakolta a szakszervezeti és politikai pluralizmus jóváhagyását. A gazdaság azonbdn miniszter - elnöksége alatt katasztrofális állapotba került. Rakowski szerint a korábbi évtizedek irányítási hibái miatt. Yl. VII. IV. III. ti és prágai követség-foglalásokról is tudnak. 1984 októberében éppen a prágai nyugatnémet nagykövetségre hatolt be körülbelül 160 NDK-állampolgár, s közülük 60 még a karácsonyt is a nagykövetségen töltötte ... Az NSZK arra számít, hogy az idén legális és illegális úton 80—100 ezer NDK-pol- gár érkezik a Szövetségi Köztársaságba, a legtöbb a berlini fal 1961-es felhúzása óta. Az NDK-sok töredék, de arányát tekintve növekvő része Csehszlovákián vagy Magyarországon át távozik az NSZK-ba.
