Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLV. évfolyam, 155. sióm Ara; 4,30 Ft 1989. július 4., kedd Megyei koordinációs ülés Az érdekvédelem alternatívái A szövetkezetek és a szö­vetkezeti dolgozók érdekvé­delme volt napirenden a szövetkezetek megyei koor­dinációs bizottságának teg­napi ülésén. A téma megvi­tatását a születendő szövet­kezeti törvény kapcsán tar­tották időszerűnek. Először Kovács László, a Kiszöv megyei titkára szá­molt be a szövetség érdek- védelméről. A szövetkezeti illetve a tagsági érdekkép­viseletről megállapította, hogy annak sokldalúvá és rugalmassá, egyúttal keres­kedelem- és üzletcentrikussá kell válnia, mert így szolgál­ná leghatékonyabban a ta­gok érdekeit. Egyébként a tagi érdekképviselet a Kiszövnél még nem megfe­lelő, s ezen sürgősen változ­tatni szeretnének. Horváth Lajos, a Mészöv titkára nem választotta szét élesen a szövetkezeti és a tagi érdekképviseletet, sze­A Szolidaritás és a LEMP vezette koalíció reform­erőinek szövetségére ala­pozva a Szolidaritás kész lenne a LEMP köztársasági el nők jelöltjét támogatni, amennyitől maga alakíthat­na kormányt — vetette fel a a Szolidaritás lapja, a Gaze. ta Wyborcza hasábjain Adam Michnik, a lap főszerkesztő­je, a szervezet vezetésének egyik befolyásos tagja. Michnik szerint így kelle­ne értelmezni Wojciech la~ ruzelskinek még a választá­sok előtt elhangzott és egy széles koalíció létrehozásá­ra vonatkozó javaslatát. Ez a megoldás — vélekedik Michnik — lehetővé tenne egy erős, valóban a társada­lom támogatását élvező kor­mány megszületését, aimi létkérdés az ország jelen­legi katasztrofális gazdasá­gi helyzetében, de a LEMP- et képviselő köztársasági el­nök kellő biztosíték lenne a geopolitikai stabilitásra, Len­gyelország nemzetközi szö­rinte ez szorosan összefügg. A tagi kötődés itt lazább, mint a többi szövetkezetnél, ugyanakkor sokkal többen vannak, ezért elsődleges fel­adat, hogy ezt a laza kötő­dést minél jobban megszi­lárdítsák, a tagi tulajdonlás elősegítésével. Kifejtette: a javuló érdekvédelem alap­vető feltétele, hogy a szövet­ségeknél dolgozók értsenek a munkájukhoz; kevés de felkészült emberre van szükség. Ehhez az szüksé­ges, hogy a szövetség leg­alább részben önfenntartó legyen. Herner Endre, a Teszöv megyei titkára versenysem­legességet kért a termelő- szövetkezetek részére, hogy egyenlő esélyeik legyenek a most alakuló kft.-kkel és más vállalatokkal szemben. Erősíteni kell a kistermelők érdekvédelmét, valamint az egyénekét a szövetkezeteken belül. vetségeai elkötelezettségei stabilitásának garantálására, A Gazeta Wyborczában megjelent cikk az eddigi leghatározottabb megerősí­tése a Szolidaritás vezetése áltat még hivatalosan sehol fel nem vetett indítványnak arra, hogy a Szolidaritás esetleg mégis vállalná a kor­mányzással járó felelősséget. Korábban olyan elképzelések is napvilágot láttak a lap ha­sábjain, amelyek szerint az esetleges Szolidaritás-kor­mányban. is megtarthatná a LEMP a belügyi és a had­ügyi tárcát. Michnik mosra. ni ajánlatában ez már nem szerepel. Mieczyslaw Rakowski, a jelenlegi kormányfő, a LEMP KB PB tagja egy néhány nappal ezelőtti inter­jújában teljesen irreálisnak nevezte, hogy Lengyelor- szágbanf- a Varsói Szerződés tagországában egy „a NATO- tanács által nyíltan támoga­tott politikai erő, a Szolida­ritás alakíthasson kor­mányt”. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a három szövet­ségnek szorosan együtt kell működnie, s egy-egy terüle­ten egymást is segítve kell védeni az érdekeiket. Nincs ma Magyarországon nagyobb tömegbázisú szerveződés, mint a szövetkezeti mozga­lom, mondta Horváth Lajos. Szerinte ezt ki kell használ­ni, mégpedig úgy, hogy elé­be kell menniük a pártok­nak, ugyanakkor saját ma­guknak kell képviselőt dele­gálni a döntéshozó testüle­tekbe. Ezzel kiküszöbölhet­nék, hogy a döntések után kívülről támadják a testüle­tek munkáját. Erre minden esélyük megvan, hisz meg­felelő propaganda esetén a tagság ebben segíthet. Végezetül a koordinációs bizottság megemlékezett a 67. nemzetközi szövetkezeti napról, mely július első va­sárnapján volt. ülést tartott az IPU magyar csoportja Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke, az Interpar- lamentális Unió (IPU) ma­gyar csoportja ideiglenes vezetőségének elnöke veze­tésével hétfőn ülést tartott az IPU magyar csoportja. A tanácskozáson megválasz­tották Horváth Jenöt az IPU magyar csoportja ügyvezető aleinökének. Döntöttek az IPU londoni konferenciáján, az IPU madridi szimpóziumán, va­lamint a genfi emberi jogi bizottsági ülésen résztvevő magyar küldöttségek össze­tételéről. Határoztak arról, hogy az IPU magyar cso­portjának közgyűlését szep­temberre összehívják. A hét­fői ülésen szó volt továbbá az Országgyűlésen belül mű­ködő kétoldalú baráti tago­zatok munkájáról, a tagozati tisztségviselők újjáválasztá- sáról. Elhunyt Andrej Gromiko Meghalt Andrej Gromiko. A nyolcvanéves szovjet po­litikus vasárnap, hosszas betegség után hunyt el. Ha­lálának hírét hétfőn reggel jelentette be a Legfelsőbb Tanács ülésén a testület el­nöke, Mihail Gorbacsov. Gromiko belorussziai fa­luban született, s a harmin­cas években kapcsolódott be a szovjet diplomáciai élet­be. Nagykövetként egyik aláírója volt az ENSZ alap­okmányának, majd 1957-től csaknem harminc éven át vezette a szovjet diplomá­ciát. Az átalakítás éveinek fiatalítási hulláma új mi­nisztert hozott a moszkvai külügyminisztérium élére, de Gromiko nem tűnt el a politikai „süllyesztőben”. Nagy diplomáciai, politikai tapasztalatát, egy ellent­mondásos történelmi idő­szak összegyűjtött ismere­teit elismerve megválasztot­ták a Legfelsőbb Tanács El. nökségének elnökévé. Erről a posztról akkor távozott — 79 éves korában —, amikor helyét Mihail Gorbácsovnak adta át. Ez év tavaszáig tagja volt a Központi Bizottságnak — sőt évtizedek«} át a Politi­kai Bizottságnak is. Kórházba szállították Kádár Jánost Hétfőn, délelőtt kórházba szállították Kádár Jánost. Az idős politikust tüdőgyul­ladással, valamint heveny légzési és keringési elégte­lenséggel kezelik. A beteg állapota súlyos. (MTI) V. O. A Gazeta Wyborcza írja: Szolidaritás-kormány ? SZEKSZÁRDON KEZDŐDÖTT HONISMERETI „SZEKÉRTÁBOR” Kanyar József megnyitója 17. alkalommal, és ezúttal Tolna megyében rendezték megráz országos honismere­ti akadémiát. A tegnapi ün­nepélyes megnyitón Pozsgay Imre államminiszter is részt vett Szekszárdon, a megyei művelődési házban. Az évről évre megrende­zett honismereti akadémia mindig magyar sorskérdése­ket tűz napirendjére —, hangsúlyozta elnöki meg­nyitó beszédében dr. Kanyar József, a HNF Országos Hon­ismereti Bizottság elnöke. Az idei, Tolna megyei ren­dezvényen is napjaink egyik legizgalmasabb kérdéséről,- a Kárpát-medence népeinek történetéről tanácskoznak öt napon át hat szekcióban a résztvevők. (Folytatás az 5. oldalon) Csodát művel az osztrák gépsor: néhány centiméter átmérőjű alumíniumkorongocskákból egykettőre a köny- nyű spray-palackok százait formálja ki. (Szennai tudósí­tásunk a 3. oldalon.) „Politikai földrengés" Tokióban Súlyos, vereséggel felérő szavazatvesztést szenvedett a vasárnapi tokiói helyható­sági képviselőválasztáson a kormányzó Liberális De­mokrata Párt. A négy éven­ként sorra kerülő választá­son az LDP 71 jelöltje kö­zül mindössze 43-at válasz­tottak meg, holott a 127 fős képviselői testületben a vá­lasztások előtt a kormány­párt 63 mandátummal ren­delkezett. A Japán Szocia­lista Párt 32 jelöltet indított és — habár korábban csak 11 hellyel rendelkezett — csaknem megháromszorozta képviselői helyeit, 29 man­dátumot nyerve. Meghalt a király, éljen a király! A történelemből jól ismert mondás jutott eszembe, amikor a távirati iro­da szerteröppenitette a hírt, miszerint megszűnt az AISH és egyidejűleg megalakult az OSH (Országos Sporthi­vatal). Egyáltalán nem lepett meg a változás, és nemcsak azért, mert ezt már korábban bejelentették. Más oka is van. Mi nálunk ugyanis, ha valahol, valamilyen területen rosszul mennek a dolgok, nem a tartalmi munkát, vizsgálják felül, hanem a keretét. Ettől a sport sem mentes. Volt már OTSB-nk, OTSH-nk, ÁISH-nk és most van OSH-nk. Hogy bármelyiknek a névcseréje érdemben nagy változást hozott volna, nem hinném. Emlékszem, hogy amikor megalakult az ÁISH, sokan már az első percektől kifejezték aggodalmukat. Joggal. A megelőző sporthivatal nem bírt magával a sporttal gém, va­jon mire lehet képes az utód, amikor ezentúl az ifjúság va­lamennyi problémájával meg kell küzdenie. Arról nem is szólva, hogy ez a szervezet teljesen független volt a diáksá­got irányító oktatásügyi minisztériumtól. Nos, nem kellettek „felkent” jósok. Az ÁISH — bár kétségtelen, hogy sok po­zitív vonás volt működésében — végül is önmaga fölött mondta ki az ítéletet. Nem| tudott és jellegénél fogva nem is lehetett az ifjúság gazdája. Ez az aggály a jelenlegi változással sem szűnt meg. Mert most azj ellenkező véglet alakult ki. Az OSH formailag ugyan Hivatalcsere független szervezet lesz, de a Művelődési'Minisztérium égi­sze alatt működik, vezetője (Tibor Tamás) mint miniszter- helyettes látja el tisztét. Egyidejűleg ugyan életre hívták az úgynevezett Sporttanácsot is, melynek feladata az elvi kér­désekben dönteni. Ennek a szervnek az elnöke maga a mű­velődési tárca minisztere. A kérdőjelek hát ismét ott sorakoznak mindenütt. \ Mi­ként funkcionál majd az újabb szervezet? Mennyivel / lesz más és főleg mennyivel hatékonyabb elődjénél? Még csak pár napos az OSH, de máris sokan adtak kifejezést aggodal­muknak. Ezt magam sem csodálom. Marcus Aurelius mond­ta egykoron: „ha nem tudjuk, merre van a kikötő, akkor nincs jó szél”. Nos, azt hiszem, hogy most sem tudjuk még egészen pontosan ennek a „kikötőnek” az irányát. Erről a vita még nem dőlt el, ma is folyik. Melyik a fontosabb, a minőség, avagy a tömegsport? A kérdés örök. A miniszter szerint semmi esetre sem szabad az olimpiai aranyak számából megítélni a színvonalat. Sze­rinte sokkal fontosabb az ifjúság és a tömegek sportja. De ez a kettő így szembeállítva is hamis, Mert igenis kapjon minden korábbinál nagyabb hangsúlyt (és főleg pénzt) az if­júsági, no meg a tömegsport. Igaz, ez közvetlenül nehezen mérhető kategória. Mérce viszont az élsport, amely azonban az előbbiek nélkül elképzelhetetlen. Mert mi másból táplál­kozhat? Sportéletünk — beleértve az ifjúság és a tömegek sportját — éppen úgy, mint az élsport, nemzeti-kultúránk elválaszthatatlan része, az egészségvédelem alapja. S mint ilyen, valóban nem az olimpiai érmek számában fejezhető ki. De e három kölcsönhatásában igen. Évtizedek során meg­figyelhető volt, hogy egy-egy olimpiai, avagy világsiker az adott sportágban minden szinten megpezsdítette az életet. Erre a jótékony határra 'ezután is szükségünk van. Hogy aztán az országos szakszövetségek miként lesznek képesek irányítani sportáguk életét, ma még ugyancsak meg­válaszolatlan. Nincsenek e téren sem hagyományaink, kevés a szakkáder, és itt sincsen: kitaposott út. Éppen a legnépsze­rűbb sportágnak tartott és a legnagyobb tömegeket megmoz­gató labdarúgás szövetségének önállóvá válása bizonyította be, hogy a rendelet megalkotása még csak a lehetőséget kí­nálja. Országos és alsóbb szinten sok még a kérdés és az ál­tala szült gond. Vajon mit hoz a jövő? Jutási Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom