Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám

Somogyi Néplap 1989. július 21., péntek Bős (Gabcikovo), Csehszlovákia: a vízierőmű elárasztása előtti utolsó munkálatokat végzik a csehszlovák építők, amikor betonozzák a be vezető medret Érdekünk a megegyezés Lengyelországi változások Koalíció, fikció Minisztertanács Rendkívüli ülés A magyar—csehszlovák kormányfői találkozóról még tegnap délután Németh Miklós miniszterelnök adott áttekintést a soron kívüli minisztertanácsi ülés részt­vevőinek. A kormányülésről, illetve a magyar—csehszlo­vák megbeszélésekről Baj­nok Zsolt megbízott kor­mányszóvivő és Udvari László közlekedési, hír­közlési és építésügyi mi­nisztériumi államtitkár, a bős—nagymarosi munkák kormánybiztosa tájékoztat­ta az újságírókat csütörtö- ' kön este a Parlamentben. Bajnok Zsolt kiemelte a magyar—csehszlovák meg­beszélések : tárgyszerűségét, azt, hogy mindkét fél őszin­tén mérlegelte a partner szempontjait. Udvari László a magyar tárgyalási javaslatokról szól­va merőben új szempontok­ról is említést tett. Ezeksze- rint a magyar fél felhívta a figyelmet arra, hogy a fel­függesztési határozat nem­csak a nagymarosi vízlép­cső építésére, hanem a csúcsra járatásos üzemmód­dal kapcsolatos duzzasztás! technológiai létesítmények­re ás vonatkozik, s kiterjed a magyarországi Duna- szaikasz egészére. Magyar- országon abból indulnak ki, hogy az ökológiai problémák tisztázása nélkül — bár­mennyire előrehaladottak az építkezések — visszafor­díthatatlan műszaki lépést nem lehet tenni. A magyar tárgyaló fél két javaslatot is tett. Az egyik: 3—5 évig ne kerüljön 6or a meder áttöltésével és a duzzasztással összefüggő csehszlovákiai és magyaror­szági létesítmények, vala­mint a nagymarosi vízlép­cső építésének folytatására. Ez idő alatt a két ország közösen mérje föl a teljes vízlépcsőrendszer komplex ökológiai problémáit, s ke­ressék meg1 az ‘üzemeltetés optimális módját. A másik kompromisszumos javaslat­ban a magyar partner nem zárkózott el az elől sem, hogy ha a tudományos vizs­gálatok egy éven belül nagy biztonsággal garanciákat adnak, akikor ezt követően megvalósítsák a meder át­töltését. Ehhez viszont egy év alatt ki kellene dolgozni a vízminőség-védelem mű­szaki feltételeit, megvalósí­tási programját. A javaslat­ban szerepel az is, hogy há­rom évig a vízlépcsőrend­szert korlátozott csúcsüzem­módban, vagyis alacsony duz- zasztási szinten, esetleg alap­üzemmódban üzemeltessék. A Duna-meder áttöltését, a dunakiiiti tározó, az üzem ví zcsatama feltöltését nem lehet végrehajtani az idén októberben, így az augusztusi előkészületek sem kezdődhetnek el. Csütörtök reggel a Buda­pestről Bécs felé haladó Liszt Ferenc nemzetközi gyorsvonaton Komárom tér­ségében a magyar útlevél- kezelő egy fülkében 23 ro­mán állampolgárra . buk­kant, aki nem volt hajlandó átadni úti okmányait. A mo­sonmagyaróvári vasútállo­máson a vonatot megállítot­ták, s az illetékes határőr és rendőrségi szervek tárgyalá­sokat kezdtek a román ál­lampolgárokkal. A csoport tagjai kijelen­tették: a szerelvényt nem hajlandók elhagyni, s min­denáron Ausztriába akarnak jutni. Miután az osztrák ha­tóságok korábban is mere­ven elzárkóztak attól, hogy olyan személyeket léptesse­nek be Ausztria területére, akik ehhez érvényes úti ok­(Folytatás az 1. oldalról.) lyekben, kockázatokban a Duna két partján élő népek­nek közös a felelőssége, el­hárításukban közös az érde­keltsége. Mindent meg kell tenni, hogy ezeket a hatáso­kat minimalizálják, s a veszteségeket a lehető leg­kisebbre szorítsák. Ezzel öszefüggésben megállapod­tak abban, hogy további vizsgálatokra van szükség, mindenekelőtt az említett veszélyeket, kockázatokat rejtő területeken. Ha szük­séges, objektív intézmé­nyek és szakértők vélemé­nyét is kikérik. Németh Miklós rámuta­tott: mindkét fél ismertette saját javaslatait. E javasla­tokat az objektív alapokon nyugvó vizsgálati eredmé­nyeket kölcsönösen és gon­dosan mérlegelik a végső állásfoglalás kialakításáig. Szükség van a tudósok to­vábbi tárgyalásaira is. A Washington Űrkutatás A Szabadság nevű űrál­lomás munkába állítása a következő évtizedben, hold­állomás létesítése a jövő században és űrutazás a Marsra valamikor a távo­labbi jövőben — ebben je­lölte meg az amerikai űr­kutatás céljait tegnap George Bush. Az elnök azon az ünnepségen mondott rö­vid beszédet, amelyet Wa­shingtonban a repülésügyi és űrkutatási múzeum előtt tartattak az Apolló—11 űr­hajósai által végrehajtott sikeres holdraszállás hu­szadik évfordulóján. mánnyal és vízummal nem rendelkeznek, a vagont le­kapcsolták a nemzetközi gyorsvonatról és visszairá­nyították Budapestre. Az idén már több ilyen kísérlet történt, ezért a Bel­ügyminisztérium illetékesei szükségesnek tartják leszö­gezni: Ausztria és a többi nyugati ország csak az erre hivatalos engedélyt kapott személyeket fogadja, s a tör­vénytelen kísérletek a ma­gyar hatóságok legnagyobb jóindulata ellenére súlyos bonyodalmakat okozhatnak. Az illegális külföldre tá­vozást megkísérlő román ál­lampolgárokkal a Mosonma­gyaróvárról visszairányított kocsi a kora délutáni órák­ban érkezett meg a Keleti pályaudvarra. magyar és a csehszlovák kormányt egyaránt kötele­zik a parlamentjeik dönté­sei, ezt figyelembe kell ven­nie mindkét félnek. A ma­gyar parlament elé döntésre alkalmas variációkat kíván­nak terjeszteni, és addig fontos, hogy visszafordítha­tatlanságot eredményező műszaki, vagy az ökológiai veszélyek elhárítását meg­akadályozó lépésekre ne ke­rüljön sor. Október 31-ig még egyszer találkoznak a magas szintű delegációk. Ennek formáját és időpontját később egyez­tetik. Ezen a megbeszé­lésen ismételten tájékoztat­ják majd egymást, s el­jutnak egy határozottabb ál­lásponthoz. Ladislav Adamec kiemel­te: nemcsak a magyar fél, hanem Csehszlovákia is el­sődleges szempontként keze­li az ökológiai kérdéseket.. Tudatában van annak, hogy A donyecki szénmedencé­ben csütörtökön este már 100 bánya dolgozói sztráj­koltak, ugyanakkor a nyu­gat-szibériai bányászváro­sókban Kiszeljovszk kivé­telével a nap folyamán min­denütt fölvették a munkát, miután a kemerovi egyesült sztrájkbizottságnak sikerült megállapodásra jutni a hely­színen tartózkodó kormány- bizottsággal. Normalizálódott a helyzet a donyecki medencében levő Makejevka bányászváros­ban is, ahová először terjedt át a kuznyecki sztrájk. Csü­törtök este a város hét bá­nyája közül hatban már föl­vették a munkát, és felszólí­tották az ország többi bá­nyászát, hogy kövessék pél­dájukat. Jelenleg Donyeck- ben tartózkodnak az ukrán vezetők, köztük Vitalij Ma­szol köztársasági kormányfő. A szovjet tévé helyszíni köz­vetítésében számolt be a do­nyecki tömeggyűlésről, ame­lyen a bányászok szorgal­mazták, hogy hívják össze a problémák megoldására a Csapatkivonás Csütörtökig az NDK te­rületéről kivontaik két harc­kocsi hadosztályt, három önálló deszant-nóhamzász- lóaljait, két önálló deszamt- átkelőzászlóaljat, két önálló vegyvédelmi zászlóaljat, egy harckocsizó tanezredet, egy szakértőket fölkészítő isko­lát és néhány más önálló alegységet —- közölte Borisz Sznytekov hadseregtábor- nők, a nyugati szovjet had­seregcsoport főparancsnoka. . az életkörnyezet bármilyen romlása a jelenlegi és a jö­vő generációja szempontjá­ból elfogadhatatlan. Megerő­sítette: e kérdések megvita­tásában — a kormányfői ta­lálkozót megelőzően — az akadémikusok, szakértők nem jutottak egységes állás­pontra. Mivel a víz proble­matikájáról, szeizmológiai és ökológiai kérdésekről van szó, a csehszlovák fél nem akarja ezek súlyát alábe­csülni. Szükséges, hogy eze­ket a kérdéseket nagy türe­lemmel tovább vizsgálják. A továbbiakban rámuta­tott: nem látják szükséges­nek az aláírt megállapodá­sok módosítását. Magyar— csehszlovák közös műről van szó, s az együttes erőfeszí­tés függvénye a mű haté­konysága. A tárgyalásokat követően a csehszlovák tárgyalócso­port délután elutazott Ma­gyarországról. (MTI) szénbányászok képviselői­nek országos értekezletét. Tegnap este tartott a sztrájk Vorkuta, a Komi ASZSZK, Dnyepropetrovszk, Karaganda és Rosztov-na- Donu bányáiban. A szovjet tévé esti híradója közölte Mihail Scsadrov szénbá­nyászati miniszternek a sztrájkotokhoz intézett üze­netét. A kuznyecki sztrájk- bizottság és a kormánybi­zottság 35 pontos megállapo­dása vonatkozik a többi bá­nyászra is. A követelések közül a legfontosabb — így a bányaüzemeknek biztosí­tott teljes gazdasági és jogi önállóság, a szén nagykeres­kedelmi árának emelése, és a nyugdíj-korkedvezmény bevezetése — teljesültek, ál­lapította meg a szovjet tévé esti híradója. Nem hiába húzódott egy hónapig jelöltetni magát a köztársasági elnöki tisztre Wojciech Jaruzelski tábor­nok, az immár nem létező ál­lamtanács elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz- poti Bizottságának első titká­ra. A szerda késő esti elnök- választáson a parlament két házában olyan minimális többséget kapott csak, hogy ha azok közül, akik végül is rá szavaztak, csak egyetlen­egy is másként voksol, ak­kor Jaruzelski nem megy át. Persze annak idején a francia köztársaságot is csak egyetlen szavazatos többség­gel kiáltották ki, és az utób­bi évtizedekben az amerikai elnökök is sorra döntenek rekordot a tekintetben, hogy milyen kis szavazattöbbség­gel jutnak be a Fehér Ház­ba. Ilyen szempontból nem is volna nagy jelentősége a dolognak. Lengyelországban amúgy is tudja mindenki, hogy népszavazás eredmé­nyeként Jaruzelski nem lett volna köztársasági elnök, s hogy a társadalomban a tényleges befolyások, erővi­szonyok sokkal rosszabbak a LEMP-re nézve, mint az a művi erőviszony, amelyet a hatalom és az ellenzék ápri­lisi kiegyezésekor konstruál­tak, és amely szerint a LEMP-nek a nemzetgyűlés két házában összesen 31 szá­zaléka van. A lengyel belpolitika szem­pontjából sokkal fontosabb, hogy ez a művi hatalmi rendszer — amelyet azért hoztak létre, hogy viszony­lag sima legyen az átmenet a sztálinista pártállami rend­szerből a parlamenti demok­ráciába — nem úgy kezd működni, mint ahogy azt megálmodták. Legfontosabb eleme az úgynevezett kor­mánykoalíció lett volna ugyanis a LEMP-nek és a háború előtti időkből vala­mi csoda folytán megmene- kedett, a sztálinista évtize­dek alatt a LEMP által csat­lósokként kezelt két kis pártnak a szövetsége. Az el­lenzékkel kötött kiegyezés alapgondolata az volt, hogy a LEMP lemond hatalmi monopóliumáról, és most már nem egyedül, hanem a félmilliós Egyesült Paraszt­párttal és a 150 ezres De­mokrata Párttal, meg há­rom aprócska világi vallási szervezettel együttesen fog­ja garantálni a — mellesleg már nevén sem nevezett — rendszert. (Az új parlamenti képviselők már nem esküd­tek Lengyelország szocialis­ta fejlődésére, és a köztár­sasági elnök esküjében sem szerepelt a szocializmus szó.) Csakhogy ez a koalíció máris fikciónak bizonyult. Az előre kiszámítható volt, hogy a Demokrata Párt és a Parasztpárt előbb-utóbb ott­hagyja a LEMP-et, csak az a gyorsaság meglepő, amely- lyel a koalíció elkezdett szétesni. Az alsóház első ülé­sén a képviselőház egyik de­mokrata párti alelnöke már­is kijelentette, hogy saját pártja programja szerint fog tevékenykedni, pártja pedig konkrét kérdésekben fog koalícióra lépni hol a LEMP-el, hol az ellenzékkel. A LEMP-nek és „szövetsé­geseinek” a parlament két házában együttesen csaknem 54 százaléka van, aminek elvben elégnek kellene len­nie a királycsináláshoz. Ha a koalíció tagjai hűek egy­máshoz. Aligha keltene meg­lepetést, ha kiderülne, hogy Jaruzelski néhány ellenzéki képviselő és szenátor szava­zatának is köszönheti meg­választását. A Demokrata Párt és a Parasztpárt már az utóbbi években is igyekezett saját arculatra szert tenni. Most még egyértelműbb, hogy a következő választásokra — amelyek az ellenzékkel kö­tött kiegyezés értelmében már teljesen szabad válasz­tások lesznek — a két párt­nak lényegesen különböz­nie kell a LEMP-től, ha be akar kerülni a parlamentbe. A júniusi választásokon még az előzetes mandátum­elosztás keretéhen kapták a képviselőházi helyeket (a Parasztpárt 17 százalékot, a demokraták 5-öt). De egy ténylegesen szabad vá­lasztáson az, aki elégedetlen a helyzettel, a LEMP-pel szemben az alternatívát az ellenzékben fogja keresni, nem pedig a két kis pánt­ban. A júniusi szabad szená­tusi választáson a két párt ugyanúgy nem tudott egyet­len helyet sem szerezni, mint a LEMP. A két pártnak minden­képpen az ellenzékhez kell közelednie. A demokraták­nak azért, mert 8 érve ők kezdték hirdetni azokat a demokratikus politikai re­formokat, amelyekbe a LEMP idén tavasszal csak az ellenzék nyomására ment bele, a Parasztpártnak meg számolnia kell azzal, hogy falun megjelenik a vetély- társa, a Parasztszolidaritás. A szövetségesek menekül­nek a LEMP-től. Ezt még gyorsította az is, hogy a LEMP minden pesiszi másta várakozást Alulmúlva szere­pelt a parlamenti választá­sokon. Mivel a Szolidaritás a pártokon kívüli, de eset­leg lojális függetlenek és minden egyéb színezetű el­lenzék számára fenntartott helyeket is megszerezte, a lengyel parlamentben most nincs centrum, amely körül a mérsékelt erőik csoporto­sulhatnának. Az erőviszo­nyok b ipolarizálódása k' - repíti a LEMP vonzásából az eddigi szateülitáfcat, s az ő magatartásuk fog sok mindent eldönteni a követ­kező néhány évben Lengyel­országban. Scipiades Iván Ki lesz Jaruzelski utóda ? Hamarosan összeül a Len. gyei Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, hogy döntsön: megmarad-e első titkárnak Wojciech Jaruzels­ki, akit szerdán köztársasá­gi elnökké választották. Ezt maga Jaruzelski mondta ér­deklődő képviselőknek és szenátoroknak a parlament­ben csütörtökre virradó éj­jel. Jaruzelski már több ízben is utalt arra — hol burkol­tabban, hol egyértelműbben —, hogy elnökké választása esetén lemondana az első titkári posztjáról. Az elnöki intézmény egész rendszeréből egyébként következik, hogy a köztársasági elnöknek a pártok fölött kell állnia. Er­re még a LEMP koalíciós partnerei is határozottan fel­hívták a figyelmet az elnök- választási szavazás előtt. Jaruzelski első titkári le­mondása tehát szinte auto­matikus lépés lesz. A nagy kérdés az, hogy ki lesz az utóda a Lengyel Egyesült Munkáspárt élén. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő (jobbról) és Eduard Sevardnadze külügyminiszter megbeszélést folytat a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Federico Ma- yorral, az UNESCO főigazgatójával Határsértési kísérlet Szovjet bányászsztrájk

Next

/
Oldalképek
Tartalom