Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-18 / 167. szám

1989. július 18., kedd Somogyi Néplap 5 Karajan haláláról A nemzetközi zenei élet mélyen gyászolja Herbert von Karajaht. Az osztrák mestert Salzburg melletti otthonában, vasárnap dél­után fél kettőkor érte a ha­lál, amit — mint a központi televízió közölte — szívelég­telenség okozott. Karajan szombaton még részt vett a salzburgi feszti­vál próbáján. Ő vezényelte a fesztivál nyitányának szánt Verdi-operát, az Álarcos­bált. Franz Vranitzky oszt­rák kancellár kijelentette: -Herbert von Karajan halá­lával .a fesztivált „hosszú, ideig pótolhatatlan veszte­ség érte". Dmitrisz Szgurosz zongó- ravirtuóz hangsúlyozta, hogy- őszinte és mély fájda­lommal tölti el a század egyik legnagyobb maestro­jának és zenei géniuszának halála. Erich Leinsdorf ame­rikai karmester, aki lilái­ban Karajan tanítvánva volt Salzburgban, szinten mély megrendülését nyil­vánította ki. A berlini fil­harmonikusok élén befutott nagy karrier viharaira és Karajan áprilisi leköszöné­séi e utalva annak a véle­ményének . adott hangot, hogy a mester halálához, hozzájárult a „legutóbbi él­ményekből fakadó frusztrá­ció" és így „halála pszicho­lógiai halálnak" tekinthető. Gyászolják Herbert von Karajant .Nyugat-Berlinben is, ahol évekig a Berlini Fil­harmonikusok „örökös kar­mestere" volt. Walter Mom- per, a város kórmányzó pol­gármestere hangoztatta, hogy „Berlin zenei nagyköveté­nek" halála pótolhatatlan veszteség. Berlin zenei kritikusait egyébként évekig megosz­totta a karmester megíté­lése. A többség szerint mél­tán ért el nemzetközi hírne­vet. míg másokat zavart az, hogy annak idején Karajan a náci párt tagja volt. Nem mindenki bocsátotta fneg neki a hírnév iránti „csilla­píthatatlan szomját"- sem — írják a megemlékező hír­ügynökségek. A nagy francia forradalom 200. évfordulója alkalmából Napóleon Galéria nyílt Budapes­ten. A múzeum Horváth András magángyűjtő kollekcióját mutatja be. Élünk és meghalunk-de hogyan? Vannak életünknek olyan szakaszai, amelyek különö­sen fontosak, emlékezetesek — s nemcsak saját magunk es családunk számára. A születés, a névadás, a ke­resztelő, a házasságkötés gyönyörűséges, felemelő pil­lanatai, és az ehhez kapcso­lódó események, szertartá­sok maradandó nyomot hagynak mindenkiben, sző­kébb és tágabb környeze­tünkben. Csak nagybácsiként druk­koltam végig nővérem gyer­mekének születését a kapos­vári kórház folyosóján, s máig emlékszem minden mozzanatra. A nővér, aki a férj távollétében engem gon­dolt apának, lelkesen mutat­ta be „gyermekemet ’, s ő tiltakozásul elegánsan kör­bepisilt mindkettőnket. Néhány hónap múlva a névadót követő ebéden — szinte az ünnepeltről is el­feledkezve — kissé gúnyosan elmeztük az „elkövetett" formai, technikai hibákat. Atyám temetésén — az élettárs akaratának megfe­lelően — pap mondta a bú­csúbeszédet. máig tartó ke­serű csalódást okozva. Tehát élünk és megha­lunk, ám életünk jeles nap­jaihoz fűződő események ki­törölhetetlenül beléivódnak emlékezetünkbe. Az öröm és a fájdalom különösen ér­zékennyé tesz, s ilyenkor minden külső hatás hatvá­nyozottan ér bennünket. A boglárlellei tanács vb júliusi ülésén hasonló gon­dolatok fogalmazódtak meg a téma tárgyalásakor. Az elmúlt hat év családi jelle­gű társadalmi szertartásai­nak tapasztalatait elemezve megállapították, hogy a ta­nácsi apparátus hozzáértő, lelkes munkája ellenére is nagy ingadozás mutatható ki a társadalmi szertartások számát illetően, s csak a há­zasságkötéseknél van emel­kedés. Ebben bizonyára köz­rejátszik az a tény, hogy csaknem félmillió forihtot költöttek a házasságkötő te­rem berendezési és felszere­lési tárgyaira, s ma már va­lóban reprezentatív, az ese­ményhez méltó ez a terem. A családi események ün­nepélyes megrendezéséhez nem elég a tanácsi dolgozók ügyszeretete. A névadások­hoz a műsorokat az általá­Restaurátorok A legnagyobb levéltári, restaurálómű­hely a budai várnegyedben, az Országos Levéltár Bécsi kapu téri és Úri utcai épületében van. Évente mintegy húsz­ezer iratot, ötszáz oklevelet, illetve tér­képet, tervrajzot restaurálnak itt a szak­emberek. Foglalkoznak pecsétek, köny­vek, ősnyomtatványok helyreállításával — saját intézményük igényeinek kielé­gítésén túl — az ország valamennyi le­véltára, egyéb intézménye részére is. Képünkön: Zubán Dénesné egy darab­jaira hullott XVIII. századi térképet ál­lít össze Kálnoki Kiss Edit a Habsburg- család egyik megégett kéziratát fűzi ösz- szc, papirhiányok pótlása után (MTI-fotó — Rózsahegyi Tibor felv.) EMBERHEZ MÉLTÓAN nos iskolák, a házasságköté­sekhez a szakközépiskola diákjai biztosítják. A polgári gyászszertartások megren­dezésénél a Siófoki Családi Iroda működik közre, s ez mindjárt felveti egy saját iroda létrehozásának szüksé­gességét. Az előterjesztést készítő osztályvezető véleménye sze­rint egy családi iroda létre­hozása komoly tárgyi, sze­mélyi feltételeket igényel, s így nemcsak elhatározás kér­dése. Ugyanakkor a temeté­seknél előforduló formai hi­bák csak úgy küszöbölhe­tek ki, ha a szertartásokat ezzel hivatásszerűen foglal­kozók bonyolítják le. — Szubjektiven nem lehet te­metni — mondta. Szabó József tanácselnök úgy fogalmazott, hogy az ap­parátus ilyen irányú tevé­kenysége bizalomerősítő, de bizalomgyengítő is lehet. Be­jelentette, hogy a megyei te­metkezési vállalat- a közeljö­vőben kirendeltséget nyit Boglárlellén, s ez is előse­gíti a temetések, szertartá­sok szakszerű megrendezé­sét. Felvetődött a végrehajtó bizottság ülésén, hogy a hét­végi események miatt emel­ni kellene a közreműködők díját, az anyakönyvvezetők ruházatára adandó támoga­tás összegét. Erről, valamint a családi eseményeket ren­dező iroda 'létrehozásának lehetőségéről az év végéig kell előterjesztést készíteni a hatósági osztály vezetőjének. Keresztelő, névadás, há­zasságkötés, temetés — egy­házi vagy társadalmi szer­tartásokkal. Ki-ki meggyő­ződése, világnézete — vagy éppen tapasztalatai — alap­ján dönt. A lényeg: ember­hez méltó legyen. Süli Ferenc ■ TV-NÉZŐ Paris, Texas Az amerikai filmipar nagyszerű teljesítménye Wim Wenders „Paris, Te­xas” című filmje, amely NSZK—francia kooproduk- cióban készült. A filmet Canines-ban Arany Pálma­díjjal ismerték el. Hogyan lehetséges ameri­kainak nevezni egv európai filmet? Wim Wenders Düs­seldorfban született — te­gyük hozzá, hogy a látszat­éi lent mond ást, fokozzuk. A „Paris, Teras” rendezője; „A dolgok állása” és „A berli­ni égboilt” .című elismert film alkotója a csodával ha­táros módon egyszerre euró­pai és amerikai szemlélet­tel megáldott ember, aki ké­pes volt magába ötvözni mindazt, amire tehetsége ké­pessé tette. Mitől érezhet­jük, hogy a szombaton es­te látott, megrázó erejű filmnek köze van Ameriká­hoz? Hiába fordulunk élet­rajzi adatokhoz, hogy éve­ket töltött az új világban az európai Wim Wenders, kö­zelebb jutunk az igazság­hoz, ha abból indulunk ki, milyen nagy hatássaL volt rá az amerikai film. Szak­mai fölényét ezekből merí­tette. És elfelejtve, hogy mit tud — mint hőse a Pa­ris, Texas című filmben, akit á legfőképp szótlansá­gában beszédes Harry Dean Stanthon remekül formált meg —, európai világunkba ágyazta történetét. Mi, európaiak nyilván másképpen reagálunk erre a filmre, mint Amerika; mi magyarok is másképp, mint kéznyújtásnyira közeli szomszédaink. Mintha meg­találta volna Wim Wenders azt a lyukikártyát, amit ugyan bekódolt, ám a néző nem ‘kap kész választ. A film egyszerű története bonyolult szálakon fut. A szereplők önálló sorsukat él­ve egy közös dráma részt­vevői. Kiről szól a film? A múltját kereső férfiról, megtalált gyerekéről, és fe­leségéről, vagy testvéréről és annak feleségéről, akik négy éven át a családot pó­tolták fia számára? Min­denki előadja történetét. (Ennek filmrögzítése erő­sen amerikai formátumú.) A néző maga döntheti el, kiről szól a film. Nyilván arról, akinek sorsával leg­inkább azonosul. És egy­szeresük érthetetlenül nézi, mi történt azzal az ember­rel, aki apai érzésekkel már föltöltődött, akiben gyerme­ke bízik, és megtalálta azt az asszonyt, aki elhagyta őket... Mi történt vele, hogy az egmásra találás első percében kisétál az életük­ből? A gyermek meglelte édes­anyját. Az apa nem lelte meg önmagát. A film megrázó jelenete Harry Dean Stanton mono­lógja a bordélyház üvegab­laka előtt ülő feleségéhez. A történet kulcsa ebben a je­lenetben lehet. Ha ezt a mo­nológot megértjük, köze­lebb jutunk a válaszhoz, ki­ről, miről is szólt a Paris, Texas. Nastassja Kinski, aki ezt a monológot hallgatja, szintén emlékezetes marad a nézőben. Horányi Barna A TABU SOROZAT ÚJABB KÖTETE Kádár János — Végakarat A Hírlapkiadó Vállalat gondozásában megjelent Tabu sorozat új kötetének címe: Kádár János — Vég­akarat. A könyv bemutatja Kádár János életútját, az illegalitás éveitől haláláig. Az MSZMP volt elnöke elszámol a magyar közvé­leményt évtizedek óta fog­lalkoztató Rajk-üggyel, az 1956-os eseményekben ját­szott szerepével, a Nagy Im­re és sorstársai elleni per egyes vonatkozásaival!, az 1968-as csehszlovákiai be­vonulást megelőző, kulisz- szák mögötti izgalmas tár­gyalásokkal, Dubcekkél folytatott beszélgetéseivel. Mindezeket olyan doku­mentumok egészítik ki, amelyek eddig nyomtatás­ban nem jelentek meg se­hol sem. Olvasható majd a Kádár János levele a bör­tönből Rákosi Mátyáshoz, Tito és Hruscsov tárgyalásai Brioni szigetén 1956. novem­ber 2—3-án a második szov­jet beavatkozás előkészíté­séről. egy új magyar kor­mány alakításáról. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a cseh­szlovákiai eseményekről Dubcefckel és a szovjet pártvezetéssel Moszkvában folytatott tárgyalásokról szó­ló beszámolók. Nem utol­sósorban Kádár János érté­kelése a magyar reformfo­lyamat megtorpanásának okairól és az 1988. májusi pártértekezletről, leváltá­sáról, és arról, hogy mit mondott a párt új vezetői­nek azon a PB ülésen, ame­lyen még részt vett. „Vi­tatkozzanak, amíg a székről le nem esnek, de ha innen kimennek, egységes állás­pontot képviseljenek, mert különben szétverik a pár­tot .. A könyvben olvashatók lesznek az interjú létrejöt­tének körülményei, továbbá azok a személyes vonatko­zású részletek is, amelyek az interjúsorozatban terje­delmi vagy egyéb okok mi­att nem jelenhettek meg. Újabb ereklyékkel gazdagodott Egyre többen keresik föl a Kálmán Imre Múzeumot Borongás, esős hétvégeken különösen sokan keresik föl Siófokon a Kálmán Imre Emlékmúzeumot. amely megnyitása óta folyamatosan egyre gazdagodik. — A közelmúltban újabb ereklyékkel, látnivalókkal bő­vült tárlatunk ' — mondta Matyikó Sebestyén József igazgató. — Itt van Kálmán Imre öreg karosszéke, házi- köntöse és egy korabeli da­lológép: emellett ülve a ze­neszerző gyakran hallgatott zenét. Szekreterén pedig számtalan gyönyörű dalt komponált. Külföldön élő felesége és a fia. Charles Kalman nemrégen ajándé­kozott nekünk kottákat, ké­peslapokat, családi fotókat: ezeket szintén megtekinthe­tik nálunk az érdeklődők. Emellett folyamatos mun­kakapcsolatban állunk töb­bek között a Bad Ischlben működő Öperettengemeín- dével, a magyar nyelvterü­letről származó zsidóság'em- lékmúzeumával és Peter Zieglerrel. a Bad Kissingen- ben élő világhírű íróval. Számos esetben tudtunk se­gítséget nyújtani a Kálmán Imre-kutatóknak. Rendkívül nagy jelentőségűnek tartom, hogy sikerült Siófok másik nagy szülöttje, dr. Révész Géza . pszichologusprolesszor hagyatékából eredeti doku­mentumokat beszereznünk leánya. Judith Ixiqueur-Ré- rcs: közreműködésével a leendő helytörténeti múzeum számára. — Milyen az érdeklődés a Kálmán Múzeum iránt? — Hét közben sem pa­naszkodhatunk. hévégeken viszont sokan látogatják ki­állításunkat. Júniusban pél­dául 1387-en jártak nálunk: jóval tqbben mint tavaly. Ez is jelzi, hogy 1987 októberé­ben megnyílt múzeumunk egyre nagyobb hírnévre tesz szert, .s egyre többen szeret­nék megismerni. A magyar látogatók mellett igen sok az osztrák és nyugatnémet ven­dég. de voltak már nálunk Izraeltől Kanadáig számla1 lan országból . . . Gy. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom