Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-18 / 167. szám

1989. július 18., kedd Somogyi Néplap 3 SOROK A KÁDÁR JÁNOS- EMLÉKKÖNYVBEN Két nap alatt több ezren rótták le kegyeletüket Ká­dár János emlékére az MSZMP megyei bizottságá­nak előcsarnokában kiala­kított kegyeleti helyen. Kö­zülük nagyon sokan írtak be az emlékkönyvbe is, amelynek címoldalán Ká­dár János fényképét, a jobb sarkában pedig egy gyász­szalagot helyeztek el. A rövidebb és hosszabb bejegyzések jól kifejezik a simogyi tisztelgők érzéseit. „Kedves Kádár Elvtárs! Sokkal többen szerettek és tiszteltek, mint ahányan ezt most ki merik nyilvání­tani. (Ilyen az emberi gyar­lóság.) Nyugodjál békében, mert sok százezer senki em­berré lehetett vezetésed alatt, ha dolgozni akart. örökké emlékezünk nagy munkásságodra és azt az egész generációnknak való­sághűen átadjuk. Legyen könnyű a föld, amelyért any- nyit fáradoztál, harcoltál. Nagy tisztelőid, Tóth István­ná, Kissné és családjuk." „Nagy tisztelettel veszünk utolsó búcsút az elmúlt év­tizedek legnagyobb politi­kusától. A Kaposvári Cu­korgyár pártszervezete ré­széről." „Ember volt, dolgozott, küzdött, szenvedett, nem önmagáért, az emberért. Csend és örök béke legyen sírja felett! (Mecseki János)" „A XX. századi viharos, ellentmondásos magyar tör­ténelem kiemelkedő politikai személyiségétől, Kádár Já­nos elvtárstól búcsúzva kí­vánom, hogy az utókor is­merje el és őrizze meg ér­demeit. (Olvashatatlan alá­írás)” „Köszönöm a békés, nyugodt gyermek- és ifjúkori életet. Köszönöm áldozatvállaló munkáját. Nyugodjék bé­kében. Őszinte tisztelettel és szeretettel Nagy Lajosné 35 éves tanárnő.” „Ott ‘volt, ahol lennie kel­lett, s azt tette, amit tennie kellett, mindig jó szándék­kal, ezért a sokat szenve­dett magyarságért. Mátrai Ferenc” „Azt kívánjuk a leendő politikai vezetőknek, hogy csak mind annyit tegyenek ezért a kis országért, mint Kádár János elv.fárs tett. Emlékét kegyelettel őriz­zük. Csonka István, Csonka Istvánné és még hárman" „1956-ban megmentetted édesanyám életét. Biztonság­ban éltünk. Emléked szí­vünkben örökké élni fog. Szeretettel: özv. Nagy Já- nosné, Nagy Ibolya” „Ég Veled! Szeretted az embereket. Mindnyájunknak jót akartát. Sokat fáradtál értünk, s Hazánkért. Nem feledünk. Kis-Tóth Gyuláné" „Fájó szívvel búcsúzunk, emlékét, míg élünk, tiszte­lettel és hálával őrizzük. Utolsó üdvözlettel: Sallai Lászlóné és öt fia” Ezenkívül még több száz bejegyzést olvashattunk az emlékkönyvben. Mind ugyanígy az őszinte érzése­ket bizonyította. KAPOSVÁRON AZ ELEKTRONIKAI GYÁRBAN Milliókat ér dolgozó munkája Dr. Simkó Antal: Ötéves sincs a legidősebb termék Több mint 25 százalékos fizetésemelést kaptak július 1-jétől a Tungsram Rt. ka­posvári elektronikai gyárá- . nak dolgozói. Minden koráb­binál és reméltnél nagyobb fizetésemelés ez. A gyár igazgatója, dr. Simkó Antal örül a lehetőségnek, és si­kernek tartja azt a bérfej­lesztési lehetőséget, amelyre nem azért kerülhetett sor, mert „megszaladt a gyár­nak”, hanem sok éves, szí­vós munka gyümölcse érik így be. Az igazgató — aki végzettségét tekintve elekt­romérnök és gazdasági mér­nök — csaknem 50 éves fej­jel doktori disszertációt írt a termékszerkezet-váltáshoz kapcsolódó emberi tényezők­ről. A termékszerkezet-vál­tást — minden kínjával együtt — nemcsak megélte a kaposvári gyárban, hanem irányította is. meghaladja már az egy fő­re eső átlagbér a gyárban. Alkatrész az autószerelőknek — Január elsejétől és jú­lius elsejétől két szakaszban több mint 25 százalékos az átlagkereset-növekedés. En­nek alapja az, hogy a gyári kollektíva többletnyereség- termelést vállalt. Hozzá tar­tozik ehhez az is, hogy ja­nuár 1-jétől a Tungsram tiszta részvénytársaságként működik, és számos admi­nisztratív'szabály alól men­tesültek a gyárak. Nemcsak a kaposvári elektronikai gyárban van lehetőség ha­sonló mértékű átlagkereset­növekedésre, hanem a Tungsram többi gyárában is, ha a teljesítmények alátá­masztják azt. A gyáron belül az üzemek pályázat útján, a vállalások arányában jutnak az átlagkereset-növekedés­hez, a bérfejlesztéshez. A gyárban 1984 óta intenzív termékszerkezet-váltás folyt. Ennek a folyamatnak most egy kellemes és mindenki számára kedvező fázisához érkeztünk, s a mostani, a 25 százalékot meghaladó bér­emelés azt is jelenti, hogy az elektronikai gyárban 10 ezer forint körül van már az át­lagkereset. Október 1-jétől még egy újabb — mintegy 8 százalékos átlagkereset-nö­vekedéssel számolunk —, s azzal a 120 ezer forintot — A többletbér fedezete a többletnyereség. De, miből származik a többletnyere­ség? Több munkából? Az intenzitás növekedéséből? — Egyértemű a válaszom: nem. Nyilvánvaló, hogy in­tenzívebb, termelékenyebb a munka, de ez a termék­szerkezet-váltásból követ­kezik. Ma nincs olyan ter­méke a gyárnak, amelyet öt évvel ezelőtt már készítet­tünk volna. Gyakorlatilag teljes egészében kicserélő­dött a gyár termékválaszté­ka. Korszerű gyártmányunk a robotvezérlő egység, ahol a továbblépési lehetőség is megvan. Elkezdtünk már foglalkozni újabb robotve­zérlő egységek gyártásával és nemcsak a Lada gyár­nak, hanem más cégeknek is szállítunk. Foglalkozunk különböző ipari elektronikai termékek gyártásával is, pél­dául a mosógép-automati- kákkal, amelyeket a Hajdú­sági Iparműveknek szállí­tottunk eddig, de nem titok az sem, hogy a Boschnak és a. Siemensnek is elkezdjük a közeljövőben szállítani eze­ket. Nagyon fontos számunkra az Ikarusszal létrejött kap­csolatunk: különböző autó­elektronikai termékeket, lámpatesteket gyártunk ne­kik már néhány éve. Az autóelektronikai termékek körét, választékát is növelni akarjuk a közeljövőben. Is­mereteim szerint hamarosan megvalósul egy gépkocsi-ösz- szerelő üzem Magyarorszá­gon; mi is szeretnénk ehhez a programhoz kapcsolódni, gyártani akarunk feszültség­szabályozókat, áramszagga­tókat és sok minden mást, amire ajánlatot kaptunk a megbeszélések során. A gyár bevételének mintegy harmadát a fényforrások te­szik ki. Ezeknek a termé­keknek zöme konvertibilis valutáért kel el. Az idén mintegy 280—300 millió fo­rint lesz a konvertibilis piacról származó árbevéte­lünk. Még csupán annyit a termékszerkezet-váltásról, hogy amikor évekkel ezelőtt elkezdtük, akkor a gyárnak 300 millió forint volt az ár­bevétele. Az idén pedig meg­haladja a 950 millió forintot, és — ha számításaink bevál­nak — jövőre átlépjük a bű­vös egymilliárd forintot. A gyárban összesen 940-en dolgoznak, tehát mindenki­re egymillió forint értékű termelés jut. A terveink sze­rint jövőre 1,1 millió forint­nál magasabb lesz ez a szám.- Azért, hogy minden ember egymillió forint érté- két állíthasson elő egy év­ben, nemcsak a termékszer- kezetet kellett megváltoztat- ni, hanem az emberek gon­dolkodásmódját is. — Talán ez volt a legne­hezebb, hiszen az emberi gondolkodásmódot mindig nagyon nehéz megváltoztat­ni. Tudtuk ezt, és- ezért kü­lön programot állítottunk össze, amelynek alapján mintegy 500 dolgozó átkép­zését valósítottuk meg, még­pedig úgy, hogy a tovább­képzést, az átképzést a fel­sőfokú végzettségűekkel kezdtük. Nekik kellett elő­ször a szakmát megtanulni, hiszen közismert: az egyete­meken megszerzett ismerete­ket egy mérnöknek folya­matosan föl kell újítani. Az elektronikai iparban az is­meretfelújításnak még na­gyobb a jelentősége, mert öt év alatt az ismeretei elavul­nak. elmarad a világtól. A továbbképzésen részt vett felsőfokú végzettségű szak­emberek hajtották végre a fizikai dolgozók átképzését. Ennek az is a következmé­nye lett, hogy az embereket meg lehetett nyerni cél­jainknak. A tanulás hozadé- ka tulajdonképpen már a borítékukban is jelentkezik.- Sokan voltak, akik nem vállalták ezt az ismeretfel- újítást? — Volt olyan is, aki nem vállalta családi okokra hi­vatkozva. Olyan is, aki a nagy értékű állóeszközök kétműszakos kihasználásá­nak fontosságát nem ismer­te el. Tőlük időközben terv­szerű létszám-átcsoportosítás révén meg kellett válni. A gyári kollektíva többsége azonban vállalta az átállás­sal járó többletterhet. A gyárban jelenleg 70 felsőfo­kú végzettségű szakember dolgozik. Amikor a termék­szerkezet-váltással kapcsola­tos programot megismertet­tük dolgozóinkkal, világossá vált az is, hogy megvalósítá­sának elengedhetetlen felté­tele a létszámösszetételben bekövetkező változás is. A program egyik része volt, hogy a kétműszakban dol­gozók aránya emelkedjen. Ez ma sem befejezett folya­mat, ahogy a termékszerke­zet váltása sem lehet az. Egy folyamat ez, amely minden időszakban újabb feladatot jelent. — A világ hányi országá­ban ismerik a kaposvári termékeket? — Azt hiszem, több or­szágban, mint gondolják. Magam is többször , találkoz­tam termékeinkkel, s tu­dom, hogy sok helyen isme­rik azokat, még Afrikában is. Exportálunk fényforrást az Egyesült Államokba is.- Az itt dolgozók isme- rik ezeket a piacokat? — Nem eléggé. Az átkép­zésnek olyan célja is van, hogy világossá tegyük, mi­lyen fontos az, hogy jó mi­nőségű terméket állítsunk elő, mert a felhasználó rend­kívül szigorú.. Ha érzik, lát­ják, hogy milyen feszítő a piac, milyen nehezen lehet betömi oda és fenntartani azt, akkor — úgy vélem — sokkal előbbre tartunk majd a minőséget illetően is. Fo­lyamatosan tartunk ezért minőségi továbbképzéseket, japán példa alapján. A SOMOGYKER AJÁNDÉKUTALVÁNYA 252 GYERBKNEK Nagyon nehéz az iskolatáska Nagyon nehéz lett az isko­latáska: nem a súlya, hanem az ára miatt. Szerencsésnek mondhatom magamat, mert kilencéves lányomnak nem ■ kell új tás/át vennem 800 forintért. Most ennyibe ke­rül. Egy. iskolakezdő gyer­meknek az egységcsomag 400—470 forint. Tolltartó 100-tól 300-ig van. Ha egy első osztályosnak be akarunk vásárolni, legkevesebb 1500 forintot kell otthagynunk az írószerüzletben. Kedvez­ményre ne is számítsunk! A korábbi évek gyakorlatával ellentétben az idén nem lesz tanszervásár. A Piért — hal­lottuk Rákhely Béla lerakat- vezetőtől — üzleti megfon­tolásból csupán sorsjegyjáté­kot hirdet, s ezen egy Da­ciát lehet nyerni. Remek do­log; de ettől még nem lesz tornacipője a gyereknek, és radírja sem — ezt évek óta csak nagy utánajárással le­het beszerezni. A Taurus ugyanis rájött, hogy nem éri meg gyártani, a csehszlovák Kohinoor típusból meg alig kapunk, mert Nyugatra elő­nyösebben tudják eladni. A Piért igyekezett a lehe­tő legjobb áruellátást bizto­sítani. Nem tehet róla. hogy nincs például gyorsírófüzét, hurkapálca, tollszár és tech­nika-toli. Nem gyártja az. > ipar. Ami irodaszert ajánla­ni tudnak, az főleg Nyugat­ról származik, ennek viszont a forint leértékelése miatt ugyancsak megnőtt az ára. Jobb ha le sem írjuk, hogy mennyibe kerül egy golyós­toll vagy egy ceruza. Meg­szűntek az állami támogató­sok, drágább a rajztábla, az iskolai füzet ... S ha gyermekünk iskolába megy, akkor venni kell me­legítőt. iskolaköpenyt.. . Ugyan mit tudnak csinálni a nagycsaládosok? Nekik nem egy, hanem több gyereket kell majd szeptemberben is­kolába indítani. A Somogy- ker példátlan lépésre szánta el magát. Sümegh Nándor- nétól, a Somogvker igazga­tójától hallottuk: megkereste őket a Nagycsaládosok So­mogy Megyei Szervezete, s kérte, hogy a már-már elvi­selhetetlen árak miatt némi kedvezményt nyújtsanak ne­kik. Nos. a Somogvker 15!) forintos vásárlási utalvóm t adott 252 gyereknek. Nemes gesztus volt! Kár, hogy a többi gyerek szülőjének nem tudtak segíteni. Mert So­mogybán nemcsak 252 gye­rek megy iskolába most szeptemberben. Csak nagy családból ennyi. Vagy vala­mi egészen más rendelke­zésre lenne szükség? Hogy ne legyenek eleve hátrányos helyzettel indüló gyerekek. (Nagy) — Azt jelenti ez, hogy érezni, tudni kell minden fizikai dolgozónak is, hogy termékével szemben milye­nek a minőségi követelmé­nyek. Ha selejtes terméket, gyárt, akkor ez nemcsak az ő hibája, hanem a kataszt­rófája is. — Ma az egyik legkriti­kusabb kérdés a gyárunkban is — ahol rendkívül sok külföldi partnerrel kell kap­csolatot tartanunk —, hogy nagyon kevesen tudnak nyelveket. Tapasztaljuk, hogy a német és az angol nyelv ismerete egyre inkább elengedhetetlen. Ezért meg is fogalmaztuk az egyes dolgozóinkkal szemben kö­vetelményként, hogy mun­kakörük betöltéséhez nyelv­vizsgára, nyelvtudásra van szükség. Képzésük érdeké­ben nyelvtanfolyamokat in­dítunk. s ennek költségeit a vállalat fedezi. — ön milyen nyelvet be­szél? — Én németet, de a rö­vid távú céljaim között sze­repel, hogy angolul is meg­tanuljak, Ezt rendkívül fon­tosnak tartom. — Köszönöm a vélenic- nyét. Kercza Imre Alap a teljesítmény Átképzés 500 emberne Tanulni mindig kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom