Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

— AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 166. szám Ára: 4,30 Ft 1989. július 17., hétfő Gyászolók Kádár sírjánál Külügyminiszterünk Bulgáriába utazott' Kádár Jánosi a Magyar Szocialista Munkáspárt nyu­galmazott elnökének sírjá­nál, a Mező Imre úti teme­tőben szombaton több szá­zan vettek végső búcsút. El­jöttek mindazok, akik csü­törtökön, illetőleg pénteken nem tudtak részt venni a gyászszertartáson. A fővá­rosiak mellett sokan érkez­tek vidékről, sőt a hazánk­ban tartózkodó külföldi tu­risták, látogatók közül is számosán tisztelegtek né­hány szál virággal és főhaj­tással Kádár János sírjánál. Horn Gyula külügyminisz­ter bolgár kollégája, Petar Mladenov meghívására 16- án, vasárnap baráti munka­látogatásra Bulgáriába uta­zott. Horn Gyula Jugoszlávián keresztül gépkocsival ment Bulgáriába. Szófiában Geor- gi Atanaszov miniszterel­nökkel és Petar Mladenov külügyminiszterrel tárgyal. Előreláthatólag kedden Vár-, nába utazik; ott fogadja Tó­dor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára, az államtanács el­nöke. Horn Gyula bulgáriai tár­gyalásai a rendszeres ma­gyar—bolgár államközi kap­csolatok sorába illeszkedik. A magyar külügyminiszter Bulgáriába szóló meghívá­sát még Várkonyi Péter kap­ta, a látogatásra azonban csak most kerül sor. Szófiá­ban mindenekelőtt a Ma­gyarország és Bulgária kö­zötti együttműködésről, a politikai és gazdasági kap­csolatokról lesz szó. Igent mondtak a népszavazáson Megépül a fiadi hulladéklerakó A tavasszal kezdik a beruházást Kedvezően döntő „hetek” A vezető tőkés országok párizsi csúcsértekezlete A gazdaságilag legerősebb 'bét tőkés ország párizsi csúcsértekezletén szombaton négy politikai nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra, amelyek közül a legterjedelmesebb támogatja a szocialista országokban, köztük kiemelten a Magyarországon és Lengyelországban folyó megújulási fo­lyamatot, és összehangolt gazdasági segélyt helyez kilátás­ba e ikéí országnak. Sokszor említik majd jó példaként a szombati fiadi népszavazást: az országban először itt járultak az em­berek az urna elé azért, hogy közösen döntsenek. Február óta falugyűlések során vitatta meg a lakos­ság szakemberekkel: legyen- e vagy sem átmeneti veszé­lyeshulladék-lerakóhely a község Sarokerdő nevű föld­területén. — Két út állt. előttünk a beruházás megkezdéséhez — mondta Szita Károly, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi főmérnö­ke. — Az egyik a hatósági, amikor kereken azt mond­juk, hogy odatesszük. Ak­kor viszont három évig el kellene viselni a szemrehá­nyást. Azt követően persze — látva, hogy nincs káros hatása a lerakónak — hely- reállna a bizalom. Éreztük, hogy az emberek bizalom­vesztettek, töbször szóba hozták: a 40 év alatt annyi­szor becsapták őket. Éppen ezért választottuk a másik utat, hogy a lakossággal együtt döntsünk. Senki sem csinált még ilyet az ország­ban. Az előkészítés ötbóna- pos volt, bebizonyosodott azonban, hogy okosan, őszin­tén politizálva szót lehet érteni az emberekkel. Egyik falugyűlést követte a másik, .közben százan le­velet írtak a tervezett le­rakóhely ellen — félve a következményektől. Nagyon, jó ötlet volt, amikor elvit­ték a fiadiak egyik csoport­ját Egerbe, s ott megnézhet­ték a veszélyeshulladék-tá- rolót. A július 10-i falugyű­lésen azok is megnézhették ezt videofilmről, akik nem voltak ott Egerben. Minden­ki választ kapott a kérdé­seire, megismerhette azo­kat az anyagokat, amelyeket Fiadon tárolnak majd, az­tán megkapta a kötelesség­vállalást. közte azt is: a tárolóhoz vezető gerincveze­tékről mindenki beviheti a vizet a házába. Sokan izgultak szombaton, hogy érdemes volt-e ennyi időt és energiát lordítani a fiadiak meggyőzésére. Az a hír már előbb elterjedt, hogy változtak a vélemények; nőtt azoknak a tábora, akik ki­álltak a lerakóhely létesíté­se mellet!. A kiküldött szavazási ér­tesítés szerint hajnali 5-től délután 3-ig lehetett szavaz­ni az elöljáróság helyiségé­ben. Az eső miatt azonban csak 6 óra után kezdődött a népszavazás. Ebéd után már alig-alig' nyitott be valaki a helyiségbe. — Én olyan 60 százolékos igenre számítok — jósolta meg az eredményt délután Kovács Tamás, a kisbárapá- ti tanács vb-titkára. Bogdán Jánosné nyugdíjas pedagógus igennel szavazott. — Én ugyan nem voltam Egerben — mondta —, de videón láttam azt a tárolót. Ott virág, sőt eper is volt... Én bízom abban, amit a mérnök elmondott. Ha nem így lenne, akkor Eger váro­sát is bajba sodorná a tá­roló. Nekünk meg idehozzák a vizet, s talán majd az utat is bekötik. A 81 éves Fritz Ferenc, akinek valamikor ott volt a tanyája, ahol a lerakóhely lesz, szintén igennel sza­vazott: — Nem kell ettől félni. Én még azt is szeret­ném, hogy az utat összekös­sék majd Somogvbaboddal... Sokan voltunk késő dél­után az elöljáróság helyisé­gében, amikor Horváth Fe­renc, a szavazatszedő bizott­ság elnöke kihirdette a vártnál sokkal jobb népsza­vazási eredményt: a 171 sza­vazásra jogosult közül 119- en szavaztak. Egyetértett a lerakóhely létesítésével 95, nem értett egyet 20 személy. Négy szavazat érvénytelen volt. Fazekas István kisbárapá- ti tanácselnök így értékelte a történteket: — Ha egy megyei beruhá­zás megvalósulhat, akkor valami a településnek is csurran-csöppen. Papíron lefektettünk mindent, hogy mit tárolnak majd itt. Két fiadi lakost megválasztot­tunk, s még hárommal ki­egészítjük: ők ellenőrzik, hogy minden a megállapo­dás szerint megy-e. Ha nem, akkor egységesen tiltako­zunk ... — Azt mondják, hogy ép­pen azok nem jöttek el sza­vazni, akik ellenezték a be­ruházást. • — Ezt nem tudjuk ponto­san fölmérni... Akkor azon­ban biztosan több lett vol­na a nem. Mindenki előtt nyitva állt a szavazóhelyi­ség. Az „igen”-ek megnyitot­ták az utat a beruházás előtt. — Két-három héten belül elkezdődnek a hidrogeológiai vizsgálatok, a tavasszal pe­dig az építkezés — mondta Szita Károly főmérnök. — A víz legkésőbb az első ka­pavágáskor bent lesz a jö­vendő lerakóhelyen. Ha a lakosság 51 százaléka akar­ja, akkor bevezetheti a vi­zet a házába. Csak olyat ígértünk; ami teljesíthető. Az Út — pedig ezt sokan emle­getik — nincs közte ... Lajos Géza A kelet—nyugati viszony­ról szóló nyilatkozatban a tőkés „hetek” üdvözölték a kelet-európai reformfolya­matot mint amely enyhíti Európa kettéosztottságát. A nyilatkozat követeléseket fo­galmaz meg a Szovjetunió­val szemben s nemzetközi segélyakcióra hív föl Ma­gyarország és Lengyelország iránt. A Szovjetuniót arra buzdítja, hogy odahaza és külföldön cselekedetekkel támassza alá reformpoliti­káját. A nyilatkozat 6. pontja ki­mondta: „Üdvözöljük a Len­gyelországban és Magyaror­szágon folyó reformfolyama­tot. Elismerjük, hQgv az ott folyó politikai változásokat nehéz lesz fenntartani gaz­dasági haladás nélkül. Vala­mennyien készek vagyunk támogatni e folyamatot és megfontolni — mint megfe­lelő és egyeztetett lépést — a gazdasági segélyt, aminek célja, átalakítani és meg­nyitni gazdaságukat tartós módon (...) Egyetértünk ab­ban, hogy együttműködünk más érdekelt országokkal és nemzetközi intézményekkel azért, hogy összehangoljuk a folyamatban lévő reformok támogatását Magyarországon és Lengyelországban, hogy támogató intézkedéseinket hatékonyabbá és kölcsönö­sen erősítővé tegyük." A nyilatkozat bejelentette; a következő hetekben az EK brüsszeli bizottsága megte­szi az előkészületeket egy ez­zel kapcsolatos nemzetközi értekezlet összehívására, s erre szívesen látnak mindén érdekelt nyugati országot. Hozzátették, hogy Lengyel- országnak sürgős szüksége van élelmiszersegélyre is. Az alig egy gépelt oldalas Kína-nyilatkozat felszólítot­ta a kínai kormányt, hogy „haladéktalanul vessen vé­get az eljárásnak azok ellen, akik nem tettek egyebet, csak jogukat követelték a demokráciára és a szabad­ságra”. Megállapították, hogy a jele® körülmények között a Világbank újabb kínai kölcsönzéseinek meg­vizsgálását elnapolják. (Folytatás a 2. oldalon) Tiszaújlak határában Ismét áll az obeliszk A szovjetunióbeli Tiszaújlak — ma: Vilok — határában, közel a magyar—szovjet or­szághatárhoz, vasárnap is­mét felavatták az eredeti formájában helyreállított obeliszket, amelyet a Rá- kóczi-szabadságharc 1703- ban végrehajtott tiszai átke­lések emlékére emeltek volt. Az ünnepségen a több száz környékbeli lakos mel­lett magyar részről ott volt Gyuricsku Kálmán, a Sza- bolcs-Szatmár megyei párt- bizottság első titkára. Részt vettek az avatáson a dolbai ukránok és a rahó-apsai ro­mánok képviselői is, akik­nek ősei harcoltak Rákóczi seregében. • Az emlékművet Sztyepán Turjanica, a kár­pátaljai területi pártbizott­ság titkára és Bíró Andor, a Nagyszőlős (Vonogradov) járási határőrkolhoz elnöke leplezte le. Az emlékmű több méter magas. Rajta a magyaroknak még a honfog­lalás előtt, Ázsiában válasz­tott szent madara, a turul #1. Az obeliszk a II. világhá­ború alatt 'elpusztult. A helyreállítást az ungvári egyetem történelmi tanszé­kének közreműködésével, a Képzőművészeti Alap tervei alapján, a Nagyszőlős járási határőrkolhoz vállalta. Épül a strand Nagyatádon Épül az új strand Nagyatádon a Rinya-parton. Szemnek szép épüle­teire kiváncsiak az idegenek is. Jövőre már kaput is nyit a kétezer sze­mély befogadására alkalmas fürdő, s ezzel megszűnik a zsúfoltság a vá­ros főterén levő strandon. A terveket a Mélyépterv készítette; a százmil­lió forintos beruházás kivitelezője a helyi építőipari szövetkezeti közös vállalkozás, amely más cégeket is. foglalkoztat, hogy a határidőt tartani tudja. A nagyatádiak a településfejlesztési hozzájárulás megszavazásával is támogatták az új strand építését. Fotó: Jakab Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom