Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-17 / 166. szám
— AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 166. szám Ára: 4,30 Ft 1989. július 17., hétfő Gyászolók Kádár sírjánál Külügyminiszterünk Bulgáriába utazott' Kádár Jánosi a Magyar Szocialista Munkáspárt nyugalmazott elnökének sírjánál, a Mező Imre úti temetőben szombaton több százan vettek végső búcsút. Eljöttek mindazok, akik csütörtökön, illetőleg pénteken nem tudtak részt venni a gyászszertartáson. A fővárosiak mellett sokan érkeztek vidékről, sőt a hazánkban tartózkodó külföldi turisták, látogatók közül is számosán tisztelegtek néhány szál virággal és főhajtással Kádár János sírjánál. Horn Gyula külügyminiszter bolgár kollégája, Petar Mladenov meghívására 16- án, vasárnap baráti munkalátogatásra Bulgáriába utazott. Horn Gyula Jugoszlávián keresztül gépkocsival ment Bulgáriába. Szófiában Geor- gi Atanaszov miniszterelnökkel és Petar Mladenov külügyminiszterrel tárgyal. Előreláthatólag kedden Vár-, nába utazik; ott fogadja Tódor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke. Horn Gyula bulgáriai tárgyalásai a rendszeres magyar—bolgár államközi kapcsolatok sorába illeszkedik. A magyar külügyminiszter Bulgáriába szóló meghívását még Várkonyi Péter kapta, a látogatásra azonban csak most kerül sor. Szófiában mindenekelőtt a Magyarország és Bulgária közötti együttműködésről, a politikai és gazdasági kapcsolatokról lesz szó. Igent mondtak a népszavazáson Megépül a fiadi hulladéklerakó A tavasszal kezdik a beruházást Kedvezően döntő „hetek” A vezető tőkés országok párizsi csúcsértekezlete A gazdaságilag legerősebb 'bét tőkés ország párizsi csúcsértekezletén szombaton négy politikai nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra, amelyek közül a legterjedelmesebb támogatja a szocialista országokban, köztük kiemelten a Magyarországon és Lengyelországban folyó megújulási folyamatot, és összehangolt gazdasági segélyt helyez kilátásba e ikéí országnak. Sokszor említik majd jó példaként a szombati fiadi népszavazást: az országban először itt járultak az emberek az urna elé azért, hogy közösen döntsenek. Február óta falugyűlések során vitatta meg a lakosság szakemberekkel: legyen- e vagy sem átmeneti veszélyeshulladék-lerakóhely a község Sarokerdő nevű földterületén. — Két út állt. előttünk a beruházás megkezdéséhez — mondta Szita Károly, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi főmérnöke. — Az egyik a hatósági, amikor kereken azt mondjuk, hogy odatesszük. Akkor viszont három évig el kellene viselni a szemrehányást. Azt követően persze — látva, hogy nincs káros hatása a lerakónak — hely- reállna a bizalom. Éreztük, hogy az emberek bizalomvesztettek, töbször szóba hozták: a 40 év alatt annyiszor becsapták őket. Éppen ezért választottuk a másik utat, hogy a lakossággal együtt döntsünk. Senki sem csinált még ilyet az országban. Az előkészítés ötbóna- pos volt, bebizonyosodott azonban, hogy okosan, őszintén politizálva szót lehet érteni az emberekkel. Egyik falugyűlést követte a másik, .közben százan levelet írtak a tervezett lerakóhely ellen — félve a következményektől. Nagyon, jó ötlet volt, amikor elvitték a fiadiak egyik csoportját Egerbe, s ott megnézhették a veszélyeshulladék-tá- rolót. A július 10-i falugyűlésen azok is megnézhették ezt videofilmről, akik nem voltak ott Egerben. Mindenki választ kapott a kérdéseire, megismerhette azokat az anyagokat, amelyeket Fiadon tárolnak majd, aztán megkapta a kötelességvállalást. közte azt is: a tárolóhoz vezető gerincvezetékről mindenki beviheti a vizet a házába. Sokan izgultak szombaton, hogy érdemes volt-e ennyi időt és energiát lordítani a fiadiak meggyőzésére. Az a hír már előbb elterjedt, hogy változtak a vélemények; nőtt azoknak a tábora, akik kiálltak a lerakóhely létesítése mellet!. A kiküldött szavazási értesítés szerint hajnali 5-től délután 3-ig lehetett szavazni az elöljáróság helyiségében. Az eső miatt azonban csak 6 óra után kezdődött a népszavazás. Ebéd után már alig-alig' nyitott be valaki a helyiségbe. — Én olyan 60 százolékos igenre számítok — jósolta meg az eredményt délután Kovács Tamás, a kisbárapá- ti tanács vb-titkára. Bogdán Jánosné nyugdíjas pedagógus igennel szavazott. — Én ugyan nem voltam Egerben — mondta —, de videón láttam azt a tárolót. Ott virág, sőt eper is volt... Én bízom abban, amit a mérnök elmondott. Ha nem így lenne, akkor Eger városát is bajba sodorná a tároló. Nekünk meg idehozzák a vizet, s talán majd az utat is bekötik. A 81 éves Fritz Ferenc, akinek valamikor ott volt a tanyája, ahol a lerakóhely lesz, szintén igennel szavazott: — Nem kell ettől félni. Én még azt is szeretném, hogy az utat összekössék majd Somogvbaboddal... Sokan voltunk késő délután az elöljáróság helyiségében, amikor Horváth Ferenc, a szavazatszedő bizottság elnöke kihirdette a vártnál sokkal jobb népszavazási eredményt: a 171 szavazásra jogosult közül 119- en szavaztak. Egyetértett a lerakóhely létesítésével 95, nem értett egyet 20 személy. Négy szavazat érvénytelen volt. Fazekas István kisbárapá- ti tanácselnök így értékelte a történteket: — Ha egy megyei beruházás megvalósulhat, akkor valami a településnek is csurran-csöppen. Papíron lefektettünk mindent, hogy mit tárolnak majd itt. Két fiadi lakost megválasztottunk, s még hárommal kiegészítjük: ők ellenőrzik, hogy minden a megállapodás szerint megy-e. Ha nem, akkor egységesen tiltakozunk ... — Azt mondják, hogy éppen azok nem jöttek el szavazni, akik ellenezték a beruházást. • — Ezt nem tudjuk pontosan fölmérni... Akkor azonban biztosan több lett volna a nem. Mindenki előtt nyitva állt a szavazóhelyiség. Az „igen”-ek megnyitották az utat a beruházás előtt. — Két-három héten belül elkezdődnek a hidrogeológiai vizsgálatok, a tavasszal pedig az építkezés — mondta Szita Károly főmérnök. — A víz legkésőbb az első kapavágáskor bent lesz a jövendő lerakóhelyen. Ha a lakosság 51 százaléka akarja, akkor bevezetheti a vizet a házába. Csak olyat ígértünk; ami teljesíthető. Az Út — pedig ezt sokan emlegetik — nincs közte ... Lajos Géza A kelet—nyugati viszonyról szóló nyilatkozatban a tőkés „hetek” üdvözölték a kelet-európai reformfolyamatot mint amely enyhíti Európa kettéosztottságát. A nyilatkozat követeléseket fogalmaz meg a Szovjetunióval szemben s nemzetközi segélyakcióra hív föl Magyarország és Lengyelország iránt. A Szovjetuniót arra buzdítja, hogy odahaza és külföldön cselekedetekkel támassza alá reformpolitikáját. A nyilatkozat 6. pontja kimondta: „Üdvözöljük a Lengyelországban és Magyarországon folyó reformfolyamatot. Elismerjük, hQgv az ott folyó politikai változásokat nehéz lesz fenntartani gazdasági haladás nélkül. Valamennyien készek vagyunk támogatni e folyamatot és megfontolni — mint megfelelő és egyeztetett lépést — a gazdasági segélyt, aminek célja, átalakítani és megnyitni gazdaságukat tartós módon (...) Egyetértünk abban, hogy együttműködünk más érdekelt országokkal és nemzetközi intézményekkel azért, hogy összehangoljuk a folyamatban lévő reformok támogatását Magyarországon és Lengyelországban, hogy támogató intézkedéseinket hatékonyabbá és kölcsönösen erősítővé tegyük." A nyilatkozat bejelentette; a következő hetekben az EK brüsszeli bizottsága megteszi az előkészületeket egy ezzel kapcsolatos nemzetközi értekezlet összehívására, s erre szívesen látnak mindén érdekelt nyugati országot. Hozzátették, hogy Lengyel- országnak sürgős szüksége van élelmiszersegélyre is. Az alig egy gépelt oldalas Kína-nyilatkozat felszólította a kínai kormányt, hogy „haladéktalanul vessen véget az eljárásnak azok ellen, akik nem tettek egyebet, csak jogukat követelték a demokráciára és a szabadságra”. Megállapították, hogy a jele® körülmények között a Világbank újabb kínai kölcsönzéseinek megvizsgálását elnapolják. (Folytatás a 2. oldalon) Tiszaújlak határában Ismét áll az obeliszk A szovjetunióbeli Tiszaújlak — ma: Vilok — határában, közel a magyar—szovjet országhatárhoz, vasárnap ismét felavatták az eredeti formájában helyreállított obeliszket, amelyet a Rá- kóczi-szabadságharc 1703- ban végrehajtott tiszai átkelések emlékére emeltek volt. Az ünnepségen a több száz környékbeli lakos mellett magyar részről ott volt Gyuricsku Kálmán, a Sza- bolcs-Szatmár megyei párt- bizottság első titkára. Részt vettek az avatáson a dolbai ukránok és a rahó-apsai románok képviselői is, akiknek ősei harcoltak Rákóczi seregében. • Az emlékművet Sztyepán Turjanica, a kárpátaljai területi pártbizottság titkára és Bíró Andor, a Nagyszőlős (Vonogradov) járási határőrkolhoz elnöke leplezte le. Az emlékmű több méter magas. Rajta a magyaroknak még a honfoglalás előtt, Ázsiában választott szent madara, a turul #1. Az obeliszk a II. világháború alatt 'elpusztult. A helyreállítást az ungvári egyetem történelmi tanszékének közreműködésével, a Képzőművészeti Alap tervei alapján, a Nagyszőlős járási határőrkolhoz vállalta. Épül a strand Nagyatádon Épül az új strand Nagyatádon a Rinya-parton. Szemnek szép épületeire kiváncsiak az idegenek is. Jövőre már kaput is nyit a kétezer személy befogadására alkalmas fürdő, s ezzel megszűnik a zsúfoltság a város főterén levő strandon. A terveket a Mélyépterv készítette; a százmillió forintos beruházás kivitelezője a helyi építőipari szövetkezeti közös vállalkozás, amely más cégeket is. foglalkoztat, hogy a határidőt tartani tudja. A nagyatádiak a településfejlesztési hozzájárulás megszavazásával is támogatták az új strand építését. Fotó: Jakab Judit
