Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-13 / 137. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 137. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 13., kedd Sarkalatos kérdések, maratoni vita Szűrös Mátyás a somogyi képviselőcsoport ülésén Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnö- képződmények képviselői is. A nagyszabású kének részvételével zajlott le a somogyi kerekasztalvitává alakult csoportülés bizo- képviselőcsoport tegnapi, minden korábbi- nyitotta, hogy a demokrácia időigényes. A tói eltérő ülése. Sárdi Árpád, az MSZMP napirendben szereplő nyolc fontos téma fö- megyei bizottságának első titkára, dr. Gye- lőtt legalább ugyanennyi nézőpontú véle- nesei István, a megyei tanács elnöke és a mény csapott össze. Érvek és mindennel nyolc napirendben érintett minisztériumok szemben eleve bizalmatlan nézetek egyaránt szakértői mellett jelen voltak a megyénkben elhangzottak, működő alternatív szervezetek, illetve pártA honvédelmi törvény bevezetőben tárgyalt, tervezett módosítása kapcsán mindenki a Tövidebb katonai szolgálat bevezetését tartotta indokoltnak, eltérően ítélték meg viszont a várhatóan júliustól bevezetésre kerülő alternativ katonai szolgálatot. Többen — köztük Szűrös Mátyás is — kifogásolták a fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat tervezett, lényegében 36 hónapnyi s így már büntető jellegű időtartamát. A HM képviselője ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy (túlságosan vonzóvá tenné e formákat, ha csak kevéssel volna hosz- szabb, mint a fegyveres katonai szolgálat. Ez pedig a hadsereg működőképességét veszélyeztetné. Az MDF egyik képviselője intenzívebb, ám rövidebb kiképzési időt javasolt megoldásként, Az SZDSZ képviselője egyenesen tagadta a sorkatonai szolgálat szükségességét és hivatásos hadsereggel vélte megoldhatónak az ország védelmét. Simon Ernöné képviselő, a honvédelmi bizottság tagja szerint a sorkatonai szolgálatra pasztán nevelési szempontból is szükség van, nem is szólva arról, hogy az ország anyagilag sem lenne képes fizetett hadsereg létrehozására. Elhangzott, hogy a felsőfokon tanulók a jövőben egységesen az egyetem élvégzése után töltenek majd 12 hónapos szolgálatot, s az is, hogy a tervezet a behívhatóság korhatárát 28-ról 30 éves életkorra emeli. Az előbbit Kosztolán- czi Jánosné kifogásolta, a továbbtanuló és dolgozó fiatalok számára egységes, szolgálati időt javasolva^ Az utóbbi ellen a Fidesz képviselője emelt szóit. A Független Kisgazdapárt részéről jelen levő Horváth Zoltán kérdése — Kinek engedelmeskedik a hadsereg? — már a következő alkotmánymódosítási javaslatokhoz kapcsolódott. Szűrös Mátyás úgy ítélte meg, hogy a demokráciába való átmenet a hadisereg szerepének újragondolását is szükségessé teszi. Egyetértett azzal a törekvéssel, hogy a mindenkori parlament rendelkezzen a hadsereg fölött. Dr. Kilény1. Géza igazságügyroiniszter- helyettes a kínai események fényében különösen halaszthatatlannak ítélte e kérdés alkotmányos szabályozását, s beszámolt arról, hogy egy önálló képviselői indítvány során ez a munka soron kívül megkezdődött. A továbbiakban a miniszterhelyettes négy, politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, s az Országgyűlés következő ülése elé kerülő törvényjavaslatról, köztük a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről, valamint a pártokról szólóról adott tájékoztatást. Mint mondta, a jelenlegi átmeneti időszak, az ellenzék még nem rendelkezik parlamenti képviselettel, így meg kell találni a politikai érdek- egyeztetés Országgyűlésen kívüli fórumait és szabályait. A többpártrendszer létrejötte tehát csak folyamatként képzelhető el, miiként az ismételt alkotmánymódosítások is az új alkotmányhoz vezető folyamat részét jelentik. A köztársasági elnök jogállásával kapcsolatos fő vitatéma, hogy az Elnöki Tanács által képviselt és az Országgyűlés fölött sokáig bábáskodó kollektív államfői intézményt fölváltó tisztségben mekkora hatalom összpontosuljon. Az előzetes vitákban már egyetértés alakult, ki egy úgynevezett közepes erősségű jogkörrel kapcsolatban. Ez egyebek között azt jelenti, hogy a majdani köztársasági elnök nem oszlathatja föl az Országgyűlést, s például .elemi csapástól vagy a parlament összehívására időt nem hagyó rendkívüli helyzettől eltekintve nem hirdethet ki rendkívüli állapotot. Az év elején elfogadott egyesülési .törvény tette állampolgári joggá a pártok alakítását. Ennek konkrét szabályait, alkotmányos felügyeletét a most .napirenden szereplő párt tör vény tartalmazza. A tervezet nem emel az alakuló pártok előtt politikai korlátokat, csupán a demokratikus szabályokat rögzíti. így a párt tevékenysége nem irányulhat bűncselekményre; nem alakulhat például párt fajüldöző programmal. Követelmény, hogy egyetlen párt ,sem törhet a hatalom erőszakos megszerzésére vagy kizárólagos birtoklására, A párt demokratikus eszközökkel kezdeményezheti bármely jogszabály vagy akár az alkotmány módosítását is; amíg azonban ezek érvényben vannak, a párt tevékenysége nem szíthat ezekkel szemben állampolgári engedetlenséget Izgalmas kérdés a párt létrehozásához szükséges minimális létszám. A törvényalkotók eredetileg ezer tagot javasoltak, ám bizonyítva, hogy egyetlen megoldást sem igyekeznek erőltetni, az ötszázas és tízes minimális taglétszámot Is alternatívaként szerepeltetik. Dr, Kilényi Géza szerint a mostani törvénycsomagból hiányzik a választójogi törvény. Ennek híján ugyanis — ha tíz ember is alapíthat pántot — a választások könnyen politikai komédiává alacson yod hatnak. Egy esetleges ilyen’ mini párt komolyságára garancia lehetne országosan a 10 ezer támogató aláírás vagy ennek híján választókerületenként hatszáz. Mint mondta: ez nem valamiféle politikai diszkrimináció, kizárólag a választások komolyságát szolgálná. A tervezetek fölötti vitában' Szűrös Mátyás mondta él, ha folyamatosan ülésező, „profi jellegű” parlament alakul, akkor a létszámának a jelenleginél jóval kisebbnek kell lennie ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessen. Az ugyancsak sdkat vitatott egy. vagy kétkamarás parlamenttel kapcsolatban az előbbi mellett foglalt állást, mivel a köztársasági elnök betöltheti a szenátus szerepét. Módja lesz ugyanis például egy tör vény javas,lat újbóli tárgyalását kezdeményezni. Az MDF képviselője azt a kérdést tette föl, hogy a létrejövő alkotmánybíróság összetéte mennyire lesz független a pártoktól. Mint elhangzott, az új testület pártok fölött álló lesz;, s ez fölveti a politikai összeférhetetlenség eddig ismeretlen fogalmát. Reidl János képviselő szerint indokolatlan, hogy a politikai pártok a munkahelyeken létrehozzák aíllaipszervezetőiket. A tervezet ezt csak a közhatalmi szerveknél tiltja, míg más(Folytatás a 3. oldalon) Gyökeres változtatásra van szükség Békési László a költségvetési reformról Az államháztartás tervezett szanálásáról, a költség- vetési reform legfontosabb lépéseiről tájékoztatta az újságírókat Békési László pénzügyminiszter hétfőn a Pénzügyminisztériumban. Elmondotta, hogy az államháztartás jelenlegi formájában életképtelennek bizonyult, változatlan fenntartása a teljes összeomlással fenyeget. Az idén már ehhez az állapothoz igen közel került a költségvetés, így annak reformja jövőre elodázhatatlan. A reform alapelve: szakítani kívánnak a költségvetés voluntarista gyakorlatával. A jövőben nem a kiadásokhoz kívánják a bevételeket igazítani, hanem fordítva, a bevételek fogják meghatározni a kiadásokat. Ez csak úgy érhető el, ha az állam finanszírozási feladatai jelentősen csökkennek. A következő években azért tervezik a különböző — termelési, export — támogatások radikális visszaszorítását. Jelenleg ezek a támogatások 200 milliárd forintos kiadást jelentenek évente a költségvetésnek. Ezt az összeget 1992-re 100 milliárd forintra kívánják csökkenteni. A költségvetési reform fontos része az új elosztáspolitika, hmely alapvetően a munka- jövedelmek részarányának növelésére, s a szociális támogatások hányadának csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Elkerülhetetlen az államháztartás teljes szanálása is. A pénzügyi kormányzat szerint az államadósságok jelentős részét az állami tulajdon reprivatizálásá- val lehet leépíteni. A kiadások csökkenésével lehetővé válik a bevételek átalakítása is, s így elsősorban a vállalkozásokat terhelő adószint mérséklése. Jelenleg ez 51,5 százalék, amely három éven belül 10 —15 százalékpottal csökkenthető. A lakossági adók szintje nem fog változni, de igazságosabb rendszer alakítható ki. Megvizsgálták a családi jövedelemadó bevezetésének lehetőségét is. Ezt a pénzügyi kormányzat nem javasolja a parlamentnek. Békési László beszámolt arról is, hogy az általános f o rgálmiad ó -rends zer né 1 szintén a kedvezmények szűkítését, s a kulcsok csökkentését tervezik. Űj vámrendszer kidolgozása is megkezdődött. Ennek során már figyelembe veszik azokat a változásokat, amelyek 1992 után az EGK integrációjának előrehaladásával bekö-" vetkeznek. Sor kerül számos adó megszüntetésire is. Ez lesz a sorsa a bérszabályozásnál alkalmazott béradónak, a beruházásokat terhelő felhalmozási adónak, a 4 százalékos pótadónak, valamint többfajta termelési adónak, s a különböző járadék jellegű elvonásoknak. Az ebből származó költség- vetési bevételkiesés várhatóan eléri a 35 milliárd forintot. (MTI) NAGY IMRE ÉS TÁRSAI ÜGYÉNEK TÁRGYALÁSA A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvás tárgyalását július 6-án délelőtt 9.00 órára tűzte ki. (MTI) A törvényesség nem határozatlanság Nyílt szellemű megyei rendőrjárőr-értekezlet Kaposváron Első alkalommal tartottak a nyilvánosság bevonásával megyei közbiztonsági és közlekedési járőrtanácskozást Kaposváron a megyei rendőr-főkapitányságon. Az értekezletet dr. Böröcz István vezérőrnagy, megyei rendőr-főkapitány nyitotta meg. Rámutatott, hogy a megyei értekezlet ugyanazokat a kérdéseket tűzi napirendre, amelyeket az országos járőrértekezleten megtárgyaltak, kiegészítve a helyi tennivalókkal. Különösen nagy teret szentelnek a rendőrök megnövekedett feladatainak és az utóbbi időben nyilvánosságra ^került törvénysértő rendőri intézkedéseknek, amelyektől — mint mondta — elhatárolják magukat. Borbola Mihály rendőr alezredes, közbiztonsági és közlekedési osztályvezető tartott tájékoztatót ezután. Hangsúlyozta: a rendőrök terheltségét fokozza a bűnözés növekedése, minőségi változása (a szervezett bűnözés megjelenése hazánkban). Somogybán az első negyedévben 59 százalékkal emelkedett a jogsértés. Különösen sok a személyi és társadalmi tulajdon elleni vétség. Miközben nőnek a feladatok, a rendőri állomány gondokkal küzd. Ezek között említette, hogy kevesen választják hivatásul ezt a pályát. Elmondta: az idén 24 rendőr ellen kellett a megyében fegyelmi eljárást indítani. Szerencsére ezek egyike sem volt felháborodást keltő kirívó eset. Ennek ellenére foglalkozni kell ezzel a kérdéssel is, azért, hogy tisztán lásson mindenki és megelőzzék a szabálysértéseket. A megye rendőri állománya — mutatott rá — egyszerre reform- és rendpárti; ez azt jelenti, hogy mindent megtesz az ország fölemelkedéséért, miközben arra is vigyáz, hogy az állampolgárok nyugodtan éljenek és dolgozzanak. A tanácskozáson a jár^ őrök is szót kaptak. Szakmai és anyagi gondjaik mellett (kevés a fizetés, gyerge a technikai fölszereltség, megterhelő- a szolgálat stb.) nagy teret szentelték az említett rendőri atrocitásoknak. Miközben elítélték az ilyen módszeréket és elhatárolták magukat a törvénysértésektől, arra is felhívták a figyelmet, hogy az utóbbi időben jelentősen hanyatlott a rendőrök tekintélye. Gyakran megesik, hogy rutinigazoltatáskor szidják, gyaláz- zák, esetenként fenyegetik őket. Néhányan közülük úgy ítélték meg, hogy a nyilvánosságra hozott törvénysértések következményeként a lakosság minden rendőrt az atrocitásokat elkövetőkkel tesz egyenlővé. Felhívták a figyelmet arra, hogy a rendőrök közül sokan elbizonytalanodtak és akkor is pasz- szívgk maradnak — félve a következményektől —, amikor cselekedniük kellene. Ez helytelen és megengedhetetlen magatartás — mutatott rá Takács Sándor alezredes, a katonai ügyészség képviselője. — A rendőrök ma is ^érvényben levő szabályzatok szerint végzik munkájukat, s ha azokat betartják, nem érheti őket bántódás. Vagyis a törvényesség nem azonos a határozatlansággal, a gyávasággal, az intézkedésképtelenséggél. Ezeket a gondolatokat erősítette Bohár János ezredes, a Belügyminisztérium képviselője is, kiemelve az intézkedések kulturáltságának fontosságát. Ezzel ösz- szefüggésben említette azt is, hogy változni fog a megszólítás, s polgárjogot nyer a rendőrségnél is az elvtárs mellett az uram, asszonyom, hölgyem stb. megszólítás, továbbá „kilép” a rendőr az eddigi névtelenségből. Az állampolgár tudni fogja, kivel van dolga. (Szegedi)
