Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-12 / 136. szám

2 Somogyi Néplap 1989. június 12., hétfő Hármas kezdeményezés Távolítsák el Európából az F—16-o sokat Lehetséges olyan megol­dás, hogy az amerikai F— 16-os vadász bombázókat ne kelljen áttelepíteni Olaszor­szágba —- hangsúlyozta Ba­rabás Miklós, az. Országos Bóketanács főtitkára szom­baton a Magyar Tudomá­nyos Akadémia székhazában tartott sajtótájékoztatón. Ezt abból az alkalomból ren­dezték, hogy a hét végén Budapesten a magyar—olasz —sp any ol k erékaszt al-meg - beszólás volt az F—16-os gépek Európából való eltá­volításának lehetőségéről. Ismeretes: Spanyolország­ban a békemozgalom erejé­nek és a nép akaratának eredményeként a kormány megszabadult az F—16-ősök­től. Olaszország azonban úgy döntött, hogy befogadja a bombázókat, amelyek al­kalmasak rfjkleáris fegy­verzetek szállítására. A főtitkár elmondta: a budapesti háromoldalú ke- rekaiszt a 1- beszélgetésen mag - állapodtak abban, hogy le­velet küldenek Gorbacsov szovjet eLnök-pártfőtiitkár- nak és Bush elnöknek, kér­ve őket, hogy a két szuper- hatalom (tegyen meg min­dent az F—16-osok eltávolí­tásáért Európából. Utalt rá, hogy hamarosan hazáinkba látogat az amerikai elnök, s napirenden van Gorba­csov olaszországi utazása- is. A budapesti megbeszélések dokumentumát eljuttatják a Becsbe folyó haderőcsökken­tési tárgyalásokra. Gorbacsov ma érkezik az NSZK-ba Ma délelőtt 11 óra után érkezik a kölni—bonni repü­lőtérre Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár és. államfő. A moszkvai vezetőnek ez az első (NSZK-beli látogatása — egyben az eliső külföldi út­ja azután, hogy a népi kül­döttek kongresszusán a Leg­felsőbb Tanács elnökévé vá­lasztották. A .szovjet vendég jövete­lének kiemelkedő fontossá­gát vasárnap sajtónyilatko­zatban méltatta Richard von Weizsäcker szövetségi elnök és Helmut Kohl kancellár. A csúcstalálkozó közép­pontjában az általuk alá­írandó közös politikai nyi­latkozat áll majd, amelyben a két állam vezetői meg­fogalmazzák kapcsolataik fejlesztésének távlatait és az európai államok együtt­működésének alapelveit. Küzdeni kell a reformokért Elfogadta az alapszabályt az Új Márciusi Froat közgyűlése Az Űj Márciusi Front tag­sággal rendelkező független, szellemi, politikai mozga­lommá vált — jelentették be a már 15 hónapja lécező mozgalom alakuló közgyűlé­sén a Budai Vigadóban. A résztvevők egyhangúlag el­fogadták a szervezet alap­szabályát és megválasztot­ták kollégiumát, illetve vá­lasztmányát, mindegyiket ideiglenes jelleggel. Vitányi Iván ügyvezető titkár vitaindítójában hang­súlyozta: az Új Márciusi Front egyesületté, tagsággal rendelkező szellemi, politi­kai, közéleti klubbá válik, a tavaly meghirdetett alapel­vei azonban változatlanok. Az időszerű belpolitikai kér­désekről szólva fontosnak tartotta, hogy a nemzeti ke­rékasztal-tárgyalásokon, a nemzeti érekegyeztető fóru­mon a civil társadalom kép­viselői is helyet kapjanak. Máig ugyanis maga a nép nem szólalt meg. Jó lenne, ha minél hamarabb olyan szerződés jönne létre, amely az ország, a nemzet előtt képviselni tudja ez a „civil'’ oldalt. Bihari Mihály politológus az- Üj Márciusi Front és a Demokratikus Magyarorszá­gért Mozgalom viszonyát úgy elemezte: különböző mozgal­mak aznos célokért. A kü­lönbözőség jógáinak, az egy­idejű részvételi szabadság­nak az elismerése kötheti össze két mozgalmat. Min­den demokratikus mozgalom és szervezet kapcsolatában felül kell vizsgálni a célok összegyeztethetőségét, köl­csönösen le kell mondani a többi között a kizárólagos­ság igényéről és az előítéle­teken alapuló politizálásról. A közgyűlésen egyébként több mint húszán szólaltak fel. A legtöbben az ország ban zajló politikai változá­sokkal foglalkoztak. Mások a válság, a korábbi refor­mok bukásának okait ele­mezték, a felelősséget kutat­va. Volt, aki úgy vélekedett: a hazánkban zajló folyama­tok nem a felelős megegye­zés irányába mutatnak. Szót kéri a vitában Pozs­gav Imre, az MSZMP Poli­tikai bizottságának tagja, ál­lamminiszter, Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter, az Űj Márciusi Front egyik alapító tagja is. Pozsgay Imre egyebek kö­zött kifejtette: a pesszimiz­musra jogosan okot adó al­kalmakról, jelenségekről bűn és álság lenne hallgatni. Véleménye szerint bár az optimizmus szűklátókörűség­nek tűnhet föl, a fórumon elhangzott gondolatokból mégis a kezdeményezés- és cselekvőkészség érződött. Olyan felelősségtudat, erköl­csi emelkedettség és elszánt­ság, amely — széles körűvé válva — tovább növelheti a reformok megvalósulásának esélyét. Ezzel összefüggés­ben elismerően nyilatkozott az Űj Márciusi Front eddigi tevékenységéről. Szólt a De­mokratikus Magyarországért mozgalomról is, megerősít­ve: nem a megosztás volt a cél, hanem a demokratikus közmegegyezés megvalósulá­sának elősegítése. Szűrös Mátyás a felszóla­lásokban elhangzottakhoz kapcsolódva megállapította: a nemzeti összefogás, a meg­békélés, a kiegyezés, a sza­bad, független, demokratikus szocialista Magyarország megteremtésének elősegítése érdekében kell munkálkod­ni. Nyers Rezső is foglalko­Ferganai zavargások Nem sziűniik a feszültség az üzbegisztáni Fergana kör- zetié'ben, ahol egy hete tar­tanak a halálos áldozatokat követelő és súlyos károkat okozó zavargások. Bár kez­detben a súlyos összecsapá­sok nemzetiségi ellentétek köntösében jelentek meg,, több nyilatkozat és lapkom­mentár arra mutat rá, hogy kitervelt, jól megszervezett akcióról van szó, amelynek semmi köze sincs a nemze­tiségi problémákhoz, annál inkább szolgál politikai cé­lokat. A számok jól érzékeltetik, milyen méretű akciókról van szó. Eddig több mint háromezer lőfegyvert ko­boztak el; a legutóbbi két napon 48 embert tartóztat­tak le törvénysértésért, 202 személyt pedig a kijárási ti­lalom megszegéséért vettek őrizetbe. Eddig 129 pogrom­ról és gyújtogatásról érkez­tek hírek; több mint 11 ezer mész heti nemzetiségű ember menekült el lakhelyéről, s tartózkodik a rendőrök, bel­ügyi katonák által őrzött helyeken. zott azzal a kettősséggel, amely ma a közvéleményben tapasztalható. Mint mondot­ta: a pesszimizmusra ok van, mert a tények pillanat­nyilag emellett szólnak, a bizakodásra pedig szükség van, mert anélkül nem jut előre sem ember, sem szer­vezet, sem ország. Nem le­het és nincs is igazából olyan helyzet az emberi tár­sadalmak történetében, ami­kor ne lenne lehetőség a változtatásra, a jobbításra. Áttérve a szocialista át­alakítást célzó reformok nemzetközi összehasonlításá­ra, kifejtette: a szocialista országokbeli reformok sorsa a nemzeti körülményektől, e reformok egymást erősítő vagy gyengítő egymásraha- tásától függ. Ma a refor­mokért keményen meg kell 'küzdeni a korábban kiala­kult társadalmi intézmé­nyekkel, a valósággal és az emberi gyengeségekkel is. Nyers Rezső nagy tetszést arató hozzászólását követően a résztvevők vita nélkül, ideiglenes jelleggel fogadták el az Űj Márciusi Front alapszabályát. Ugyanígy vá­lasztották meg az alapító tagokból álló kollégiumot és a 21 tagú választmányt. Normalizálódik az élet Pekingben, de a katonák és tankjaik még ott állnak a Mennyei Bé­ke kapuja előtt Aláírták a megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) Az újságíróknak kiosztot­ták az érdemi politikai tár­gyalások megkezdéséről szó­ló megállapodást. Ebbői ki­tűnik: az egyenrangú tár­gyaló felek elfogadják, hogy a hatalom alapja a népfel­ség. A szuverénitást egyet­len politikai erő sem sajá­títhatja ki. A közakaratnak előzetes megkötöttségek nél­kül szabad választásokon kell megnyilvánulnia, amely­nek eredményei mindenkit kötelez. Az okmány azt is rögzíti, hogy a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes mó­don történhet. Egyetlen tár­sadalmi szervezet sem ren­delkezhet a fegyveres testü­letek fölött. A tárgyalások célja olyan politkai jellegű megállapo­dások kialakítása, amelyek­hez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jog­szabályok tervezetei. A ta­nácskozás azonban nem gya­korol közvetlen közjogi funkciókat. Abban is meg­állapodás született, hogy a tárgyalások ideje alatt a fe­lek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tár­gyalások célját. A politikai megállapodásokat valameny- nyi tárgyaló fél saját szer­vezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képvi­seli, a megállapodások ér­vényre juttatását pedig min­den rendelkezésre álló poli­tikai eszközzel biztosítja. A tárgyaláson résztvevő mindhárom felet azonos jo­gok illetik meg a konszen­zus formálása során. A part­nereket egy-egy szóvivő kép­viseli. A megállapodás azt is rögzíti, hogy a társadalmi szervezetek és mozgalmak bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az Ellenzék i Határozott programot Grósz Károly felszólalása a Győr-Sopron megyei pártártekezleten Szombaton Győrött, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár kongresszusi ter­mében megkezdődött az MSZMP Győr-Sopron me­gyei pártértekezlete. A me­gye 28 ezres párttagságát több mint 300 küldött kép­viselte. Az elnökségben fog­lalt helyet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A küldöt­tek elsőként állásfoglalás­tervezeteket fogadtak el a magyarországi demokrati­zálódásról, az ellenzéki ke­rékasztallal kezdődő tár­gyalások támogatásáról és a véres kínai események elíté­léséről. A pártértekezlet ki­nyilvánította: a magyaror­szági demokratizálódás je­lenlegi folyamata lehetősé­get teremt a szocializmus modellváltásának békés megoldására. A magyar re­formfolyamat sikeres folyta­tásához szükséges a múlttal való szembenézés. Hangsúlyozták, a párton belüli erők további polari­zálódása és a viták élesedé­se veszélyezteti a békés át­menet megvalósítását. A nagy társadalmi nyomás alatt lévő párttagság küzdő- szellemét csak egy határo­zott, előremutató irányvonal kijelölésével lehet újjáková­csolni. Grósz Károly felszólalásá­ban elismeréssel szólt a pártbizottság programter­vezetéről, amelyben a kö­vetkező időszak feladatait, a választásokra való felkészü­lést szabta meg. Nyomaté­kosan utalt arra, hogy az országban folyó demokrati­zálódási folyamattal szem­ben ellenséges jelenségek is szaporodnak. A gazdasági helyzet romlása, valamint a politikai intézményrendszer hibái jutatták az országot, a társadalmat, a pártot a je­lenlegi helyzetbe — mondta. — Az MSZMP-ben, a párt­tagokban, a pártmunkások­ban, a vezetésben azonban még van annyi tartalék, hogy valóban igazi reform­párttá váljon. A párt ugyanúgy, mint az egész társadalom gyors ütemben álakul át.. A reformkorok új színt hoztak a mozgalmi munkába rövid idő alatt — jelentette ki Grósz Károly, azonban óva intett a kap­kodástól, az elsietett dönté­sektől, határozatoktól. Is­mételten leszögezte: a meg­gondolt, a lassúbb ütemű változtatások híve. Grósz Károly szólt a párt és a vezetés előtt álló leg­fontosabb teendőkről is. Min­denekelőtt be kell fejezni az 1945 és 1962 közötti koncep­ciós perek felülvizsgálatát. A Óártfőtitkár nagyon fontos teendőnek tartja az elmúlt 40 év politikai elemzését is. Ezen belül külön és alapo­san ki kell térni a legutóbbi 15 év történéseire. Ez a munka tart és rövidesen befejeződik. Ugyancsak tájékoztatta arról a pártfőtitkár a párt­értekezlet résztvevőit, hogy megkezdődött egy hosszú tá­vú 20—25 évre szóló, s egy rövidebb az 1995-ös évekre szóló akcióprogram kidolgo­zása. Ebben világosan meg­szabják azokat a teendőket, amelyeket az ország felemel­kedésének érdekében végre kell hajtani. S készülnek különböző rétegprogramok. Ilyen a már ismert agrár- program, s rövidesen nyil­vánosságra kerül a szociális rétegprogram is. Hasonló programok készítésében a következő években is szere­pet kell a pártnak vállaini, s kidolgozásukat, megvaló­sításukat elősegíteni. Kerekasztal kompromisszu­mos javaslatként fogadta el azzal, hogy kinyilvánítják támogatásukat az MSZMP és az EK megegyezésre ju­tásában, s e folyamat aktív részesévé kívánnak válni. Kérdésekre válaszolva el­mondották: az első plenáris ülés június 13-án, kedden 17 órakor kezdődik a Parla­ment vadásztermében Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének részvételével. Er­ről a televízió helyszíni köz­vetítést ad. Fejti György azt is elmondta, hogy a kor­mányzat politikai és gazda­sági szóikértői is részt vesz­nek a bizottságok munká­jában. Még vita van a po­litikai és a gazdasági cso­mag tartalmáról. Szerinte mindkét kérdés egyformán fontos, mert nemcsak a po­litikában, hanem a szociális szférában is robbanásve­szély fenyeget, ha a válsá­got nem sikerül kezelni. Tölgvessy Péter elmondta, hogy az EK, szemben az MSZMP-vel, nem két, ha­nem hét albizottság félállí­tását látja szükségesnek. Ezek közül az egyik foglal­kozna a gazdasággal, de fő­leg a stratégiai kérdésekkel, a többi a politikai kérdése­ket tárgyalán. A napi konf­liktusok kezeléséről a Füg­getlen Szakszervezetek De­mokratikus Ligája, amely akárcsak az EK-ban, a mos­tani tárgyalásokon is megfi­gyelőként vesz részt, a kor­mánnyal tárgyalna. Kósáné Kovács Magda hozzátette: a több mint négy millió tag­gal rendelkező SZOT nagy hangsúlyt kíván helyezni a gazdasági problémákra, ugyanakkor a politikai kér­dések megvitatásában csak megfigyelőként venne részt. Az MTI kérdésére az MSZMP delegációjának sze­mélyi összetételéről Fejti György annyit árult el, hogy a várhatóan háromtagú tár­gyalócsoportot Grósz Károly vezeti s tagja lesz az egyik államminiszter is. Az EK még nem tudja, hogy 9, vagy 18 főnyi delegációval képvi­selteti-e magát a plenáris üléseken.. Tölgyessy Péter hangsú­lyozta, hogy a politikai tár­gyalásokat jó lenne felgyor­sítani, hogy a párttörvény­ről, az alkotmány és a Btk módosításáról június 27-ig megállapodás szülessen. Végezetül a KiB titkára arról szólt: a tárgyalások so­rán a nézetkülönbségek ta­lán fennmaradnak, az MSZMP-nek azonban nem érdeke, hogy a megbeszélé­sek holtpontra jussanak. Az EK szóvivője azt hangsú­lyozta, hogy egyik fél sem tudja a mási'k nélkül meg­oldani a politikai és a gaz­dasági válság kezelését. (MTI) Észak-afrikai parlament Közös parlamentet hozott l'étre öt afrikai ország, hogy képes legyein választ adni a jövő évtized elején egysé­gessé váló Európai Gazdasá­gi Közösség kihívásaira. A közös .tanácsadó szervezetet, parlamentet az észak-afrikai arab országok integrációs tervük keretében hozták lét­re. Az integrációs alapok­mány, amelynek aláírói Al­géria, Líbia, Maritánia, Ma­rokkó é.s Tunézia, 50 fős konzultációs tanács létreho­zásáról rendelkezik— a ta­nácsba a tagországok tíz-tíz delegátust küldetnek. A Magreb-országoik ál­lamfőinek egy évvel ezelőtti csúcsértekezlete évfordulója alkalmából1 ültek össze a hét végén a konzultatív ta­nács .tagjai. A második, feb­ruárban tartott manalkechi csúcstalálkozójukon fogad­ták az Arab Magireb Unió (UMA) alapokmányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom