Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 128. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 2., péntek A gazdasági csomagterv az Országgyűlés előtt Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők ,a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. Hütter Csaba vitazárója módosításairól külön-külön döntöttek, ezek felét elfogadták, a többit különböző szavazati arányban elutasították. Ezt követően az önálló és még fenntartott képviselői javaslatok fölött szavaztak. A leghosszabb szavazás még csak ezután következett, mégpedig Tallóssy Frigyes képviselő tucatnyi javaslatáról, A kimerítő procedúra után a parlament végül is 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett elfogadta a földtörvény módosítását. Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1901. évi VII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatról — miután azt az előző nap nem bocsátották részletes vitára, és ígv átdolgozásra visz- szautalták az előterjesztőnek — most nem kellett dönteni. Ugyanakkor 9 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testület úgy döntött, hogy a kormány még az idén terjesszen be új vad- gazdálkodásról és vadászatról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Módosított BTK Vitazárójában; a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek. A javaslatokból, hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Hütter Csaba ezután a termelőszövetkezeti törvény módosításához szólók véleményét méltatta. Egyetértett azokkal a képviselőkkel, akik az 50 százalékos vagyonjegyesitést javasolták, ugyanis a későbbiekben — ha a föltételek ezt lehetővé teszik — ezt még akár 100 százalékra is lehet növelni. A földmegváltással kapcsolatban megjegyezte: van mód arra, hogy a földmegváltás intézménye megmaradjon, s arrg is, hogy az örökös megkapja a földjét, de azt benntartsa és földjáradékot kapjon érte. A törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy — ha az önkormányzat úgy ítéli meg — egy meghatározott táblában kiadják a földet. A háztáji földjuttatás pénzbeni megváltásának korlátáit rövidesen megszüntetik. Egyetértett azzal, miszerint a megváltás ügyében azok döntsenek, akiket az közvetlenül érint. A miniszter elismerte, hogy a kistermelés és a nagyüzemi termelés esélyegyenlőségét meg kell teremteni, ám ez nem történhet egyik napról a másikra, e területen még sok tennivaló van. A külföldiek tulajdonszerzését engedélyhez kötik, s ezt az engedélyt a pénzügyminiszter a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben adja ki. Ezután hosszas, több mint egy órán át tartó szavazási procedúra következett. A törvényjavaslatot végül is általánosságban és részleteiben egy ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti szavazás következett. Először a mezőgazdasági bizottság 8 pontba sűrített Napirend szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kálmán igazgságügy-mi- niszter expozéját hallgatta meg a Büntető törvény- könyv módosításáról szóló törvényjavaslatról. — Az indítvány, amely eltörli a halálbüntetést az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében, minden bizonnyal nem igényel hosszas indoklást — . kezdte felszólalását a miniszter. — A képviselők előtt Is jól ismert, hogy a magyar politikai kultúrának az a sajnálatosan tradicionális vonása, amely az erőszaknak oly nagy helyet adott, magában foglalta azt a törvény adta lehetőséget is, amellyel politikai ellenfeleket, politikai vitákat büntető eljárással, esetleg halálos ítélettel intéztek el. Az is jól ismert, hogy Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnök lelte halálát Közvetlen A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügy-miniszter volt. Kulcsár Kálmán expozéjában elmondta: a népszavazás intézménye biztosítja a parlament ellenőrzését. A népi kezdeményezés — ha közvetetten is — ugyancsak ellát bizonyos ellenőrzési funkciót azáltal, hogy hangot ad a választópolgárok hiányérzetének a parlament működésével kapcsolatban. Az állampolgárok ilyenkor vérpadon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Különösen időszerűvé teszi e törvényjavaslat elfogadását, hogy hazánk e napokban az utolsó kivégzett magyar miniszterelnökre emlékezik. Bár a politikai bűncselekményekre vonatkozó törvényjavaslat csak júniusban kerül az Országgyűlés elé, szimbolikus jelentése van annak, hogy a parlament most mintegy .soron kívül határoz e törvénymódosítás sorsáról; kinyilvánítva ezzel, hogy Magyarország egyszer s mindenkorra szakítani kíván ezzel a sajnálatos politikai tradícióval — hangoztatta a miniszter. Mivel hozzászólásra sem jelentkezett senki, az expozét azonnal határozathozatal követte. A beterjesztett törvényjavaslatot az Ország- gyűlés egy tartózkodással elfogadta. demokrácia azt fejezik ki, hogy döntést várnak valamely, a parlament hatáskörébe tartozó kérdésben; s ezért ezt a döntést maguk kezdeményezik. A törvényjavaslat célja — szögezte le Kulcsár Kálmán —, hogy életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciának egyik fontos jog- intézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. (Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató a megyei pártbizottságon TALÁLKOZÓ DÉL-DUNÁNTÜLI ÚJSÁGÍRÓKKAL Tegnap sajtótájékoztatót tartottak a megyei pártbizottságon. Sárdi Árpád, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte az újságírókat, akiket a környező megyékből hívtak meg. Megköszönte részvételüket, majd bemutatta a tájékoztatón megjelent munkatársait: Kovács Józsefet, dr. Fenyő Istvánt és dr. Sarudi Csabát, a megyei pártbizottság titkárait, valamint Lengyel Jánost, a megyei pártbizottság sajtó- referensét. Az első pillanattól kezdve közvetlen hangulatú találkozón az első titkár ismertette, mit tettek a megválasztásuk óta eltelt Időben, továbbá milyen törekvéseik vannak .a jövőt illetően. Hangsúlyozta, hogy a megyei pártértekezleten megválasztott testület, amelynek legidősebb tagja 58 éves, az első pillanattól kezdve reformszellemben dolgozik, lés a rövid idő ellenére is tud már felmutatni eredményeket. Sárdi Árpád szükségesnek tartja a megyei pá.rtközvéleménV alapján a •munkakongresz- szus összehívását. A megyei pártbizottság a teljes nyitottság szellemében, a párttagokra támaszkodva óhajt dolgozni — mondotta. Ezt a szellemet tükrözte a tegnapi sajtótájékoztató is, amelyen nem volt kényes és nem maradt megválaszolatlan kérdés. Az-újságírók éltek a nyíltság és nyitottság adta lehetőségekkel, és érdeklődésük úgyszólván a megye életének valamennyi fontosabb területére kiterjedt. Különösen nagy hangsúlyt kaptak a párt belső életével kapcsolatos tapasztalatok, az alternatívokhoz fűződő viszony, továbbá az úgynevezett regionális kérdések. Az őszinte beszélgetéssé oldódott sajtótájékoztatón is bebizonyosodot az első titkárnak az a megállapítása, hogy érdemes és hasznos régiókban is gondolkodni, véleményt cserélni, mert — mint mondta — a megyék mind a gazdasági, mind a kulturális élet területén szinte nap nap után együtt keli működjenek. Ez a gondolat kapott hangsúlyt Mitz- ki Ervinnek, a Dunántúli Napló főszerkesztőjének megnyilatkozásában is, aki a pécsi kiadású Vasárnapi Dunántúli Napló megjelentetésével már régóta egyengeti a regionális együttműködés gondolatát. A politikai vezetők azon .óhaját, hogy a sajtóval, amely — mint mondták, óriási szerepet játszik (és még nagyobbat fog) a társadalom formálásában —, jó kapcsolat alakuljon ki a megye érdekében, a tegnapi sajtótájékoztató jól szolgálta. (Szegedi) Most az... ... jól megy nekünk, mondja a barátom. iMost mindent megírhatunk, ami 40 évig tabu volt. Megírhatjuk, hogy a '.Donnál nem bűnösök, hanem áldozatok tízezrei haltak meg. Most megírhatjuk, elmondhatjuk, levetíthetjük, hogy volt Pócs- petri, s volt, akit a párt saját foglyának tekintett az irányító klikk. Már leírhatjuk, hogy a koalíciós időszak kommunista belügyminisztere idején törvénysértő eljárások kezdődtek. Leírhatjuk, hogy a „hídverő" korábban egy másik szakmában is jártas volt: a katalán fővárosban csak mészárosként ismerték. ,Leírhatjuk — s kinyomtatják —, hogy az ország törvényes miniszterelnökét koncepciós perben ítélték halálra és végezték ki. Megírhatjuk, hogy rajta kívül még sokak életét követelte a bosszúállás, hogy kiváló tudósok, művészek, írók kerültek évekre börtönbe. Megírhatjuk, hogy mégis volt 10—15 év, amikor úgy tűnt: Európa közepén részesei, formálói vagyunk a kontinens fejlődésének, békéjének. Most megírhatjuk, hogy az ország gazdasága ennek ellenére képtelen volt alkalmazkodni a piaci törvényekhez, s volt olyan vezető közgazdászunk, akinek négy, egymástól gyökeresen eltérő kibontakozási programjával is ide jutottunk. Most aztán jól megy nekünk, mert megírhatjuk, hogy a pangás éveinek titulált időszakban nemcsak a 93 ezer négyzetkilométeren élő magyarnak a jövőjével, de a másik ötmillióval sem sikerült és lehetett törődni eléggé. Most tényleg jó nekünk, mert megírhatjuk, hogy 1992-ig csak a gazdaság stabilizálása lehet a cél, a lakosság életkörülményeinek javulása csak utána várható. Most leírhatjuk, hogy Olaszországban, Törökországban, a délkelet-ázsiai országokban a „gazdasági csoda” robbanásszerűen, öt—tíz év alatt történt. Nem bánnám, ha a következő időszakban nekünk egy kicsit rosszabbul, az országnak valamivel jobban menne. S ezt is leírhatnánk ... Süli Ferenc A népi «lleitőrök megvizsgálták TARTÓS LAKÁSGONDOK A megyei tanács egyik jövőbeni ülésének napirendjén szerepel a lakáskérdés. Egy bizottság alakult, amely kidolgozza a megoldásokat vagy a jelenlegi anomáliák enyhítését. Reméljük, segíti munkájukat az az ösz- szefoglaló jelentés, amit tegnap tárgyalt a megyei népi ellenőrzési bizottság. A népi ellenőrök 1986,1987 és 1988 szociális bérlakásjuttatását' vizsgálták. Elszomorító, hogy Siófokon, Nagyatádon, Marcaliban, Fonyódon és Boglárlellén ezekben az években nem állt a „szociális igénykielégítés” (a népi ellenőrök szóhasználata szerint) rendelkezésére új bérlakás. Kaposváron 1987-ben nem szerepelt a Iakjiselosztási' tervben igénykielégítésre rendelkezésre álló bérlakás sem. Ennek ellenére ebben az éviben kiutaltak 266 bérlakást Ezt egy bizottsági tag tette kritikusan szóvá. A vizsgálat további megállapítása: a tervidőszakra vonatkozó fejlesztési teiVek — központi intézkedések hatására — nem vagy csak minimális számban tartalmaznak bérlakásépítést. Ezért csak a legjobban; rászorulók igényének kielégítését tűzték ki célul a tanácsok. A lakásszükséglet és a lakáskielégítés aránya kedvezőtlen, legkritikusabb a helyzet a megyeszékhelyen és Siófokon, Az előbbi város -tanácsán saját rendele- tüket sem tudták betartani, miszerint a felhasználható lakások 75 százalékát a la- káselosztási névjegyzékre fölvett igénylők részére, az épülő bérlakások legalább 60 százalékát pedig minőségi és lépcsőzetes lakáscserékre kell felhasználni. A lakáshiány, az anyagi lehetőségek korlátozott volta miatt hosszútávú gond marad — állapítja meg a tájékoztatásra szánt összefoglaló jelentés, amiről hatan mondtak véleményt. Leg- tanulságosabb volt az a hozzászólás, amely szerint a piaci viszonyokhoz igazíta ■ nák azok lakbérét, akiknek szcciális szempontból nem lenne indokolt a bérlaká" használata, akkor kevesebb lenne a manipuláció, kevesebben jelentenék be a bérlakásukba ilyen, olyan, amolyan rokonukat.
