Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

1989. június 9., péntek Somogyi Néplap 5 VISSZHANG Kinek a kedvére? A lap május 29-én megjelent Mindenki kedvére ... című írásához van némi hozzáfűznivalóm. Ügy érzem, félretájé­koztatták az olvasókat. Én, mint résztvevő, a következőt ta­pasztaltam a gyermeknapi rendezvényen. Kilenc, frissen avatott úttörőt kísértem, akik igen nagy várakozással tekintettek e nap elé. Később azonban lelke­sedésük megcsappant. Az úttörőházban nem volt hatszáz gyerek délelőtt, hanem kb. 250—300. A várva várt varázs­latok elmaradtak, hiszen a bűvész, Jónás Tamás meg sem érkezet. így negyed tíz tájban a Holló együttes kezdte a napi programot, akik lelkesedésükkel, fantáziájukkal és színvonalas zenéjükkel jól fel tudták rázni a csalódott gye­reksereget. Ezután jó néhány kisfiú és kislány részére — akik nem fértek be a filmvetítő terembe — körülbelül háromnegyed órás ténfergés kezdődött. Igaz ugyan, hogy ez idő alatt le­hetett volna könyvet, játékot vagy üdítőt venni, ezeket vi­szont nem a gyerekek pénztárcájához méretezték. Egy szebb könyv' nem volt 80 forintnál olcsóbb, a játékok nagv césze — mivel ezek voltak az olcsóbbak — bölcsődés vagy óvodás szintű volt. A büfében egy üdítő 12 forint, egy me­legszendvics 25 forint volt. A Sütév és a tejipar „finom falatai" egy zsemléből és egy Túró Rudiból álltak szemé­lyenként. A „nagy sikerű” repülőmodell-bemutató abból állt. hogy két gépnek beindították a motorját, mutatva, hog\ az működőképes, és akár repülni is tudna, erre azonban , hel\ - hiány miatt nem került sor. A legnagyobb izgalmat mind­annyiunkban a tombolasorsolás váltotta ki, de csak öt nye­reménytárgy talált ily módon gazdára. A többi nyeieménvt „nyert" feliratú jegyekkel lehetett kiváltani. Ennyit tudok elmondani a délelőtti programról. Azt hi­szem, hogy az úttörőház jó szándéka és igyekezete ellenére sem sikerült túl jól ez a délelőtt. Legalábbis az általam kí­sért gyerekek véleményéből ezt szűrtem le, és nekem is ez a tapasztalatom. Jobb lett volna, ha az újságíró végig ott van, akkor nem színezte volna ilyen rózsaszínűre ezt a napot. Virág Éva tanítónő Somogysárd * * * Olvasónk igazáról valóban csak akkor tudtam volna meggyőződni, ha együtt töltjük az időnket azon a bizonyos kaposvári gyermeknapon. Ez azonban több okból sem volt lehetséges. Én nem ismertem őt, tehát nem lehettem mel­lette, mint ahogy nem tölthettem az egész gyermeknapot sem a Kiliánban, mert aznap még két programra voltam hivatalos. Az újságíró — lévén hétvége — egyedül végzi rovatának ügyeleti teendőit, az információk egy részét az események (ezúttal feltehetően elfogult) szervezőitől szóban kénytelen „felvenni”. így történhetett, hogy nem sikerült pontosan felbecsülnöm a „betévedő” gyerekek számát, es valóban kicsit tán rózsaszínűbbre sikeredett a gyermeknapi tabló, mint amilyen az a valóságban volt. (Várnai) Szabadidőprogram Tabon A diákoknak már megszervezték dési és szórakozási program­ban nemigen dúskálhatnak a helyiek és a környékbeliek... Száz éve halt meg a honvéd ezredes Megemlékezés Sopronban és Marcaliban Tóth Ágostonról A Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézete tegnap megemlékezett az intézet névadójának, Tóth Ágoston halálának századik év­fordulójáról. Az ünnepség Sopronban, a honvéd ezre­des sírjánál kezdődött, dél­után Tóth Ágoston szobrá­nál, Marcaliban rendeztek koszorúzást. Itt Mélykúti Bé­la .nyugalmazott alezredes, a Térképész Senior Klub elnö­ke mondott beszédet. Tóth Ágoston honvéd ez­redes, a szabadságharc bá­tor 'katonája, a Közlekedési Minisztérium hajdanvolt helyszínrajzi osztályának igazgatója, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjának búcsúztatásán el­hangzott szavakat idézte föl a szónok Marcaliban: — A férfiú, akinek életét és munkásságát e helyen fel­idézni hivatva vagyok, gya­kori sors-változásokon ment keresztül. Gyönyörű hivatá­sa és hatalmas tehetsége da­cára életének nagy részét súlyos gondok terhe alatt töltötte. De sem a sors csa­pásai, sem a mellőztetés ke­serűségei őt meg nem tán­torították ... Tóth Ágoston 1812-ben Marcaliban született. Gye­rekkorát Sopronban, töltötte, családi példa .nyomán került tizennégvévesen a bécsi ka­tonai mérnökakadémiára. 1848-ban már itthon van. október 1-jén honvédzász- lóalj-para.ncsnoknak nevez­ték ki őrnagyi rangban. Bem seregében nyerte eL az alezredesi, majd Beszterce katonai parancsnokaként érdemelte ki az ezredesi rangot. Arad után kötél általi ha­lálra ítélték, ám kegyelem­ből tizennyolc évi börtön­büntetésre változtatták, eb­ből hét évet töltött az ol- mützi várban. A kiegyezés után nyílt meg számára is­mételten a 'térképezés terü­lete. Életének utolsó éveit Grazban töltötte, , hamvait kívánságára hazai földben, Sopronban helyezték örök nyugalomra. A tegnap délutáni mar­cali ünnepségen szobránál a Magyar Néphadsereg Tér­képészeti Intézete, a Térké­pész Szolgálatfőnökség, a helyi városi tanács, a váro­si népfrontbizottság és a Térképész Senior Klub ne­vében helyeztek el koszorú­kat. Budapesten ünnepi állo­mánygyűlésen emlékeztek meg a névadóról, tudomá­nyos .tanácskozáson méltat­ták munkásságát, s megko­szorúzták emléktábláját. H. B. Dokumentumok Nagy Imre életéből Tizenhét év emigrációban Tabon évek óta rendszere­sen állítanak össze szaba- idős programokat a nyári szünet idejére. Czaba Jó- zsefné, a művelődési köz­pont igazgatója mondta: — Zömében olyan progra­mokat tudunk szervezni, melyek nem túl költségesek. Rendezvényeinket hét köz­ben tartjuk, mert akkor még a gyerekek és a nagyobb diákok is szívesebben el­jönnek. A hétvégét ugyanis általában együtt tölti a csa­lád. Kedd délelőtt tíz órától szombat délig hétről hétre várjuk a gyerekeket többek között a következő progra­mokra: kézügyességfejlesz­tő játékok, játszóház, videó­vetítés, számítógépes játékok asztaliteniszezés. A rendsze­res elfoglaltság mellett fel­ügyeletet is biztosítunk arra az időszakra, amíg a szü­lők dolgoznak. Kéthetente pénteken diszkót is szerve­zünk. A felnőttek részére nyáron egy szórakoztató műsort ter­vezünk: otthont adunk a ta- bi amatőr képzőművészek nyári tárlatának. Vállaljuk a siófoki nyári szabadtéri vagy. színháztermi programokra a jegyek beszerzését, és igény esetén különbusszal szervezett műsorlátogatást. Ami az elmondottakból kiderül: a megye egyik leg­fiatalabb városában művelő­Eddig főleg a politizáló Nagy Imre portréja rajzoló­dott ki. S a magánélete? 1925. november 28-án vet­te feleségül Égető Mária tisztviselőnőt, aki 1902. már­cius 4-én született; Égető János és Dancsik Julianna leánya volt. Az Égető-család Hódmezővásárhelyről szár­mazik, ott született az apa és Mária is. A család a munkásmozga­lom sodrában került át So­mogyba, ahol Égető János a kaposvári szociáldemokra­ta pártszervezet tevékeny tagja és vezetőségének pénz­tárosa lett. Az ifjú pár leánya, Ale- xandra-Erzsébet 1927. ápri­lis 13-án született. A házas­pár akkor a Kovács Sebes­tyén Gyula utca 4. szám alatt lakott. Ekkor már Nagy Imre föltehetően vizs­gálati fogságban volt Buda­pesten. A főtárgyalásig rendőri felügyelet alá he­lyezték, s így a vizsgálati fogság után rövid időre Ka­posvárra utazott a családjá­hoz. — Az állandó rendőri és egyéb zaklatások után úgy határozott, föltehetően fel­sőbb instrukcióra — mond­ja dr. Andrássy Antal me­gyei levéltár-igazgató —, hogy emigrál. Ehhez azon­ban pénz kellett. Ennek -a Nagy család nem volt bővi­ben. Ezért kölcsön kért ba­rátjától, Győrffy Antaltól, aki — mint tudjuk — a fel- szabadulás után Somogy el­ső kommunista párttitkára volt. A ikét férfi a Szent Im­re (ma Lenin) utca és a Né­meth István út sarkán talál­kozott, ahol most az újságos- kioszk áll. Ott sétáltak egy negyedórácskát, s Nagy Im­re Győrffy-től akkor egy jelentősnek számító össze­get kapott. A következő na­pokban eltűnt Kaposvárról: Bécsbe, majd később Moszk­vába utazott. — A családjával együtt? — Nem, őket később vit­te ki Bécsbe, illetve Moszk­vába. Amikor elment, fiatal feleséget, pici gyereket ha­gyott Kaposváron. Elmondta a levéltár-igaz­gató, hogy a hatóságok to­vábbra a családon tartották a szemüket. Igazolja ezt az államrendészeti szempont­ból megbízhatatlannak lát­szó nyilvántartott kapos­vári lakosokról készült ki­mutatás, amelyben csaknem száz ember szerepel, akiket lakókörzetenként megfi­gyelés alatt tartottak. Nincs pontos adat, valószínű, hogy 1932 előtt vagy 1932-ben ké­szült a kimutatás: — A pontos adatokon kí­vül politikai megjegyzések is találhatók mindenkiről. A 3. számú lakókörzetben 12. sorszám alatt szerepel Nagy Imre, aki akkor már nem volt Magyarországon. A születési évszám téves, mert nem 1897-ben, hanem 1896- ban született. Ebből a listá­ból tudjuk meg azonban az akkori lakását: Szent Imre utca 34. — E megbízhatatlansági listán ott szerepel gimnáziu­mi osztályfőnöke, Hudra László latin-magyar tanár, aztán az elemi iskolai taní­tója, Kecskés Ernő. Azután a két esküvői tanúja. Az egyik, dr. Horváth Ferenc, aki a kommün előtt római katolikus lelkész volt, akko* pedig a munkáspénztárnál al­kalmazott. A Horthy-rend- szerben végig üldöztetésben volt része. Ugyancsak ott szerepelt a másik tanúja, Ozvárv József is, aki rövide­sen szociáldemokrata titkár HÉTVÉGI /tájoló-Rangos zenei eseménynek ad otthont a hét végén Ba- latonkeresztúr: a Somogy Megyei Művelődési Központ és a helyi tanács megrende­zi a VII. baltonkeresztúri fúvószenekari találkozót. A program vasárnap reggel tíz órakor a zenekarok felvo­nulásával, menetzenével kez­dődik, majd tíz óra húszkor a balatonmáriafürdői stran­don lesz az ünnepélyes meg­nyitó. Fél tizenegykor a ze­nekarok egyéni bemutatói és térzenék várják az érdeklő­dőket. A rendezvény délután két órakor a strandon közös A képzőművészetek ked­velői igen gazdag kínálatból válogathatnak. A Somogy Megyei Múzeumban megte­kinthető a Régészeti kutatá­sok Somogybán című állan­dó, illetve a Kis-Balaton ré­gészeti leletei című, a sark­vidékek állatvilágát bemuta­tó A jég világa című, vala­mint a paraszti pihenés pil­lanataiba betekintést enge­dő időszaki kiállítások. Ol­vasóink figyelmébe ajánljuk Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöké­nek államfői kitüntetései­ből rendezett kiállítást, vnln­térzenével fejeződik be. A találkozón Babarc, Barcs, Csurgó, Fonyód, Letenye, Tapolca és Balatonkeresztúr fúvósegyüttesei vesznek részt. Az ünnepi könyvhét kere­tében ma délután negyed há­romkor Kaposváron, a Mas- teríil Pamutfonó-ipari Vál­lalat könyvtárában, este hét órakor pedig Nagyberkiben Pünkösti Árpád íróval talál­kozhatnak az irodalomked­velők. A homokszentgyörgyi ál­talános művelődési központ­ban vasárnap este nyolc órakor a Pax együttes köz­reműködésével búcsúi bált rendeznek. Ugyanitt megte­kinthető Péter János fotó­művész Gól című fotó- kiállítása. A balatonberényi klub­könyvtárban holnap este hat órától a Kaposvári Ifjúsági Színpad Jancsi és Juliska című játékát mutatja be. mint azt a tárlatot, ame­lyet Juan Gyenesnek, a je­lenleg Spanyolországban élő, kaposvári származású fotó­művésznek alkotásaiból vá­logattak. A múzeum kamaratermé­ben Bátai Sándor festőmű­vész tárlata (képünkön) a Somogyi Képtárban pedig Csáji Attila festőművész ki­állítása látogatható. A ka­posvári Latinca Sándor Em­lékmúzeumban Az Ősziró­zsás forradalomtól a Tanács- köztársaságig című kiállítás, a Mozumúzeumban pedig Az árnyjátéktól a filmszín­házig című mozitörténeti bemutató várja az érdeklő­ket. A barcsi Dráva Múzeum­ban Aranymosás a Kárpát­medencében című kiállítás tekinthető meg. A marcali múzeum kép­tárában Kovács Tamás Vil­mos festőművész alkotásai­ból rendeztek tárlatot. ■» * & ■* t 4 ii. I-taSnataól _ L2.lf.-rr JLap~«tAt.IFW? évi MUl*tért(x«f<m.afe.M0ÍaUttt'rÍ4*X3. S*«nt latra ttto* 34 ar.a. laké».-1927 éta PréeMfoacfcta 4» ' Uiúmx UUk.-foaa4ai«t«.19.'B taa a volt kapooTtrí 7á<>-pirtaíU alsiaoü tisxtaégat töltött baJUftt nyílt *» wgQföaödleie kowautlate r*-aiö- ri f«lttíj*l*t alá talyaatatatt.lnaaa 1927-bac «ajatótítt a ssét* nosakM-rtaeMUM köaött «sorját fa tár.-/I é.aa.tlat'. faltuatatatt ágatö Jéna«,tag Iscréwt apésá.V_______________________________ lett. Ot a fasiszták ölték meg 1945-ben Dachauban. Nagy Imre moszkvai tevé­kenységéről az ismert élet- rájzo-k megemlékeznek. Kaposvár sem felejtette el ;.. Sok ismerős tudta, amikor édesanyjának üd­vözlőlapot küldött a Szocsi mellőli Novimacsesztából. Amikor a második világhá­ború idején a moszkvai rá­dió magyar nyelvű adásai­nak helyettes szerkesztője, majd a Kossuth rádió szer­kesztője lett, szájról szájra terjedt, mit beszélt, mit üzent. Dr. Andrássy Antal a hat­vanas-hetvenes évek elején- közepón beszélgetett erről Győrffy Antallal: — Azt mondta, hogy ha'- lották Nagy Imre üzeneteit, fejtegetéseit. A különböző kisebb írásrészleteket egy­részt beolvasta, másrészt beolvasták ezeket. Aztár konkrét üzeneteket is hal­lottak. — Mire vonatkozott ez? — Elsősorban bátorítás, reménykeltő buzdítás volt, ahogy Győrffy Antal mond­ta. Néhány üzenetet is hal­lottak a hadifogságba eset­tekről ... Győrffy Antal a Kossuth rádióból is. merített erőt ahhoz, hogy ne hagyja el a várost. Inkább rejtőz­zenek el, -rejtsenek el mi-m- dent, s maradjanak. A fegy­veres ellenállásra nem volt lehetőség, arra azonban igen, hogy ellenálljanak a kiürítéseknek. Győrffy Antal úgy fogalmazott ezeken a beszélgetéseken: mindenki tudta, ha a német és a ma­gyar fasisztákat kiűzik, ak­kor Nagy Imréből is nagy ember lesz ... Valójában egyetlen kaposvári emig­ránsként tartották számon. Nagy Imre se feledkezett meg Kaposvárról. A Ma­gyar Kommunista Párt me­gyei szervezetének megala­kítására 1945 elején Kapos­várra érkező Vas Zoltán Nagy Imre ajánlatára vá­lasztotta ki Győrffy Antalt titkárnak. A két régi har­costárs aztán 1945 február­jában találkozott először Debrecenben, amikor a So­mogy megyei küldöttség azért utazott oda, hogy föl­vegye a kapcsolatot az Ide­iglenes Kormány szerveivel. Nagy Imre földművelésügyi miniszterként köszöntötte földijeit. (Folytatjuk.) Lajos Géza Kaposvári évek, kapcsolatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom