Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-08 / 133. szám
1989. június 8., csütörtök Somogyi Néplap 4 Kiemelt Madat q forint értékének védelme Lassan sárgul az őszi árpa KALÁSZOS KÉRDŐJELEK (Folytatás az 1. oldalról) ti az inflációt, hiszen olyan többletpénzt termel, amely nincs arányban a magyar árukínálat növekedésével. A sorbanállás megszüntetése éppen ezért alapvetően inflációellenes intézkedés. A VÁLTÓ BECSÜLETE — Somogybán jelentős az élelmiszergazdaság, és itt tartósak a fizetési problémák. Az idén várhatóan jó lesz a termés, s ez megint növeli a fizetési gondokat. — Az élelmiszer-felvásárlás gondjait megoldjuk. Biztosítjuk azt a pénzt, amire szükség van. Szeretnénk elsősorban megint váltó formájában megvalósítani ezt a célt, mert mi garanciának tartjuk ezt arra, hogy nemcsak a felvásárlás történik meg időben, hanem gyorsítja az eladást, a felhasználást is. Az ország nem fogyaszt többet júliustól akkor sem, ha jó lesz a gabonatermés. Szeretnénk viszont, ha gyorsabb volna az export. Ne a raktárakban álljon a gabona a jövő év elejéig, hanem, ha lehet, nagyobbik része még ebben az évben kerüljön piacra. A gabonapiac most nem rossz. — A váltó ellen — azt gondolom joggal — elég sokan berzenkedtek, mert nagyon kevés helyen fogadják el. — Ez az általános pénzügyi fegyelem problémája. Ha ez rendben volna, akkor mindenki természetes fizetőeszközként fogadná a váltót, amit nem rábeszéléssel lehet elterjeszteni. A fizetési fegyelem megerősítése azonban automatikusan visszahozza a váltót a maga helyére. — Természetesnek tartaná Ön, ha váltóval lehetne például adót fizetni? — Azt hiszem, sehol a világon nem lehet váltóval adót fizetni. Hiszen az adófizetés lényege az, hogy már realizált jövedelemből kai) teljesíteni. A váltó pedig még nem az. Alkalmasnak tartom azonban minden más fizetésére. Megpróbáljuk a váltó futamát, leszámítolását, forgalomképességét úgy javítani, hogy ne kényelmetlen, hanem kényelmes fizetőeszköz legyen. — Az idegenforgalomban dolgozó vállalatok fizetési problémái hasonlóak a mezőgazdasági üzemekéhez. — Ezért az idegenforgalomnak külön adunk rövid lejáratú hiteleket. A közelmúltban nekem is mondták, hogy azért nem tudnak beváltani pénzt, mert nincs forintjuk, amivel kifizessék azt. Gond ez a szezonális éttermekben, panziókban, szállodákban is. Ennek a mgoldására kiemelt figyelmet fordítunk. A FIZETŐKÉPESSÉG BIZALOM — Divat nálunk nem fizetni? —. Két oka van ennek. Az egyik objektív; mégpedig az, hogy a pénz szigorúan megfogott, kevés van belőle a gazdaságban. Ezt próbálják tehát pótolni a nem fizetéssel. A másik az, hogy a magyar piaci rendszerben még nem alakult ki az a pénzügyi szemlélet, amelyben a likviditási helyzetet ugyanolyan fontos követelménynek tartják, mint a jövedelmezőséget. A nyugati vállalatoknál nemcsak azt nézik, hogy megfelelő-e a profit, hanem azt is, hogy időben szorosan egymáshoz kapcsolódnak-e a bevételek és a kiadások. — Többen mondják: válságban van a kötvénypiac, ön is így értékeli? — A kötvény elég népszerű volt 1987-ben és 1988 elején. Azt követően megemelkedett az átlagos betéti kamatszint, és a kötvények versenyképtelenné váltak. Sajnos, a kibocsátóiknak csak egy része tett meg mindent azért, hogy az új helyzetben is versenyképes legyen a kötvény. — Szeretném kérdezni a pénzünkről is. Azt beszélik, hogy lesz ötezer forintos. — Igen. lesz. Az előkészületek ‘már megtörténtek erre. Egy újfajta pénz kibd- csájtása azonban a döntés megszületéséig két-három évet vesz igénybe. Most arra számítunk, hogy 1990 végén vagy 1991 elején megjelenik. Természetesen ettől nem lesz sem nagyobb, sem kisebb az infláció. Csökkennek viszont a pénzkezeléssel kapcsolatos össz-népgazda.- sági kiadások. SZEBB LESZ A PÉNZÜNK — Vagyis olcsóbb lesz a pénz? — Igen. Az emissziós pénzforgalmi költségeknél megtakarítást érünk el, s ez előny. — Lesz olyan címlet is, amelyet kivonnak a forgalomból? — Egyelőre nem. Az 500 forintos most kicsit kiszorulófélben van. Megfigyelték ugyanis, hogy ha egy nagyobb címlet bejön, akkor az utána következő címletű pénz általában 'kiszorul. Most nagyon sok 500 forintos van raktáron. Korábban ez volt a helyzet az 50 fo rintossal is. A 20 forintos — amióta a fémpénz bejött —, ugyancsak visszaszorult. Most azonban megtartunk minden címletet, és gondolkodunk azon is, hogy ki.bo- csájtunk egy teljesen' új sorozatot. Ez a korszerű nyomdatechnikával készülő pénz a hamisítások ellen is jobban véd, s talán szebb is lesz, mint a jelenlegi. — Hamisítják a forintot? — A forintot még nem, de a forintcsekket má.r elég nagy mértékben. Ha a környező szocialista országokat nézem, akkor azt tapasztalom, hogy — .szerencsére — mindegyik országnál a forintot ma még jóval keményebben jegyzik. Törekszünk is arra, hogy a forint értékvédelme még az ilyen, nehéz gazdasági körülmények között is kiemelt feladat legyen. — Köszönöm a válaszait. Kercza Imre GÉPBEMUTATÓ — KISVÁLLALKOZÓKNAK Mezőgazdasági kisvállalkozók gépeinek kiállítását és vásárát nyitották meg szerdán, Budapesten a XV. .kerületi Cservenika Miklós út 107. szám alatt. Több mint 100 külföldi és hazai gépet mutatnak be — és kínálnak a helyszínen megvételre — június 12-ig, szombaton és vasárnap is. A kistermelőknek ajánlott újdonságok között először mutatnak be az 5-6 lóerős kerti gépekkel együtt a magánvállalkozók által is megvásárolható 50—60 lóerős traktorokat, s a hozzájuk tartozó talajművelő, ültető, növényvédő és betakarító gépeket. A kiállítás újdonsága az izraeli gyártmányú öntöző szórófejcsalád, ezt a nagyüzemi kertészetek mellett a nagyobb -területen kertész ke d őknek a j árni j ák. Megsokasodtak a problémák a gabonatermelés körül. Mint az egész gazdasági, társadalmi életünkben, itt is sok minden átalakulóban van. A szélsőséges véleményektől kezdve a higgadt, döntéseken keresztül a nyitott kérdésekig, sok minden jellemzi ma ezt a területet. A sokféle „mozgás” közepette csak egy bizonyos: a földet művelők lelkiismeretes munkája nyomán, a természet lehetőségei és törvényei szerint, megyeszerte ígéretesen, szépen fejlődnek a kalászosok, és lassan sárgul az első aratómunkát jelentő őszi árpa. A nagy munkára való felkészülés nemcsak a termelőknél, hanem a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál is eltér a megszokottól, hiszen maga a vállalat is mozgásban van. A tröszti szervezet megszűnéséről már hónapokkal 'ezelőtt felröppent a hír. Ahogy dr. Tóth Károly igazgató elmondta, megszületett a Minisztertanács döntése. Ennek értelmében 1989. december 31-ével megszűnik a Gabona tröszt, ezzel egyidejűleg önállóvá válnak és átalakulásukig államigazgatási felügyelet alá tartoznak a megyei vállalatok, a gabonaexport pedig várhatóan két csatornán „bonyolódik”. Az egyik az Agrimpex Rt. lesz, a másik pedig majd egy megalakuló, termelői érdekeltségű külkereskedelmi szervezet. Ez utóbbi már a döntéskor nagy vitát kavart, és a mai napig az érvek és ellenérvek csatájának a „színhelye”. A tröszt a második félévben már csökkenő feladatokat lát el, fokozatosan felszámolja magát. A megyei vállalatoknak pedig a most jóváhagyott átalakulási törvény alapján olyan szervezetté kell változnia, amely a partnereik érdekeivel, indítékaival is egyezik. Joggal vetődik fel a gondolat, hogy erre a jelentős változásra időben és körültekintően fel kell készülni. A megyei vállalat a szervezeti átalakulásról, az érdekek feltárásáról és egyeztetéséről már most megkezdi a tárgyalásokat a termelő üzemekkel. Még az idei aratást megelőzően erről folytatnak megbeszéléseket ti- zenkét-tizenhárom szövetkezeti elnökkel, két-három állami gazdasági igazgatóval, azaz a legszámottevőbb partnereikkel. A cél az, hogy megismerjék az ö indokaikat, a szándékaikat, hogy milyen társasággá szerveződés lenne kölcsönösen előnyös számukra. Nélkülözhetetlen és bizonyosan hasznos lesz ez az eszmecsere, de ahogy utalt erre dr. Tóth Károly is, nagy gondot jelent ma. az előkészületek során, hogy egy sor, a döntésekhez szükséges feltétel még nem tisztázott országosan. Sem az érdekeltség, sem a szabályozás legfontosabb feltételei nem ismertek. Nem tudják például, hogy hogyan szabályozzák a „gabona vertikum” egyes tevékenységének jövedelmezőségét. A vállalatok különbözőképpen terheltek hitellel — mi lesz a sorsuk?! A különböző terhek miatt esetleg egyfajta átcsoportosítást hajtanak majd végre közöttük? De tisztázandó az is* hogy az áraik mennyiben teszik lehetővé a tényleges bel- és külföldi gabonapiacot — és lehetne sorolni tovább. Ezek mindegyike olyan lényegbe vágó kérdés, amelynek tisztázása nélkül érdemben, sem a vállalat, sem a termelő üzemek, egy esetleges leendő .társaság nem ,tud tárgyalni egymással. Somogybán talán az átlagosnál is nagyobb jelentősége van annak, hogy meggyorsuljanak ezek, a központi állásfoglalás kialakí- sát szolgáló folyamatok. A megye a „kiszállító”, a piacra termelő területek közé tartozik, így a gabomaver- tiikuim minden résztvevőjének fontos, közös érdeke, hogy jól és jó piacokra adja el a gabonát. Természetesen ez nemcsak a gabona- iparon múlik, szükség van .a mezőgazdasági termények és termékek tisztességes árrendezésére is! A nagy munka tehát a küszöbön van. A terméskilátások jók, az átvételi lehetőségek némileg javultak. Technikailag külümösehb problémára nem számít a vállalat. Inkább egyfajta pénzügyi gond vetíti "előre árnyékát. Tavaly hu&zonkét- ezer vagon búzát vettek -át a termelőktől, az idén tizennégyezer vagonra kötöttek szerződést. A vállalat a zavartalan felvásárlás érdekében erre a mennyiségre vehet, illetve vesz fel hitelt. A terméskilátások ennél többet ígérnek. A legközvetlenebb, kölcsönös, érdek- most azt kívánná, hogy ,a zavartalan pénzügyi elszámolás érdekében az aratás küszöbén még egyszer tekintsék át megállapodásaikat, és a termésikilá tá so k is méreté ben úgy módosítsák a szerződéseket, hogy a lehető legkisebb zökkenőkkel történhessen meg a nyár nagy mezőgazdasági munkája. V. M. A kiállítók olyan termékeket hoztak Kaposvárra, amelyekre érdemes odafigyelni. A Meto-Fér például a szerelő-célgépek és szerelősorok szinte valamennyi elemét gyártja, így meghatározott feladatok megoldására komplett szerelőautomaták tervezését és gyártását is vállalja. A piacorientáltságot mutatja, hogy bármikor képesek termék- váltásra, a vevő kívánságának megfelelő gyártmány előállítására. Hogy a produktum biztonságosan eladható legyen, a cég felajánlja részvételét a gyártmány kialakításában, fejlesztésében, és tanácsokkal látja el a felhasználót. A kaposvári rendezvényen bemutatkozó NSZK- beli és svájci vállalatok olyan termékekkel ismertetik meg a magyar szakembereket ezekben a napokban melyek fontos elemei a korszerű szereléstechnológiának. A Weber cég például különleges igényeket is kielégítő csavarbehajtó és szegecselő gépeket, a Hochreiner alacsony zajszimtű rezgé s ad a g olóka t, r ezgő csú szd áik-at, s zá 11 ító,szalag o - kait és automatizált szerelősorokat gyárt; a Cleveland széles gyártmányskálája főként a műszeriparban, az optikai iparban; a szerszám- és célgépgyártásbani alkalmazható eredményesen. Hernesz Szimpózium Kaposváron Öt nyugatnémet és két svájci cég képviselete Öt nyugatnémet é.s két svájci vállalat képviseletét látja el a Rudolf Breit cég, s olyan termékeket népszerűsít külföldön, amelyek például lehetővé teszik a különféle szerelési folyamatok modernizálását, az alkatrészek és részegységek munkahelyek közötti 'szállítását és a tárolásnál a korszerű megoldások alkalmazását. Termékeik, rendszereik révén mód nyílik a nagy teljesítményű alkatrészelőállításhoz illeszkedő szereléstechnológia alkalmazására. A cég ausztriai ipari képviselete, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület tabi csoportja és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Somogy’ Megyei Szervezete háromnapos, országos szimpo- ziont rendezett Kaposváron, a Technika Házában. A program — amelyhez állandó kiállítás is kapcsolódik — .tegnap kezdődött; az ország minden részéből érkezett szakembereket a kicsi ipari képviseletének munkatársától —, de továbblépést is terveznek: önálló vállalat létrehozását Magyarországon. Az alapítás lehetőségeiről tárgyalások kezdődtek, s a kaposvári szimpózium jó alkalom arra, hogy a .résztvevők érdeklődéséből következtetve fölmérjék a hazánkban mutatkozó, tényleges igényeket. állítok tájékoztatták arról, mivel segíthetik az érdeklődők igényeinek kielégítését, s a termékek alkalmazásához számos javaslatot adtak. ' H. J. Probst úr, a svájci Meto-Fer cég egyik kereskedelmi vezetője elmondta: ilyen rendezvényt először szerveztek Magyarországon, s a Videoton Számítástechnikai Gyár Tabi Gyáregységével kialakított kapcsolat során esett .a választás Kaposvárra. Megtudtuk azt is, hogy a bécsi Intertur-nál kétévenként tartott bemutató és vásár adott alkalmat a magyar szakemberekkel való kapcsolat kiépítésére, s e kapcsolatok alapján vélték sokat ígérőnek a magyarországi piacot, és azt, hogy egyes árukból ide összpontosítsák a .kínálatukat. Elsősorban a közvetlen felhasználásban érdekelt szakemberek tájékoztatása a cél — .hallottuk Probst úrtól, és a hét vállalatot képviselő Rudolf Breit cég béPiac ígérkezik, de vállalat is lehet
