Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-05 / 130. szám

1989. június 5., hétfő Somogyi Néplap 3 Közös asztalnál a párt és a népfront Bizalom, sorompó nélkül Aratás előtt a tőkeszegény agrárgazdaság Pénzt vagy váltét! Kamarai tanácskozás a mezőgazdaság finanszírozásáról „Se pénz, se posztó, ma­radtunk a bizonytalanság­ban, akkor meg minek hív­tak ide bennünket, nem ár­tott volna, ha valami mon­danivalója is van ennek a tanácskozásnak" — som­mázta kissé indulatosan vé­leményét az egyik hozzá­szóló. Nem sokkal1 később a bankok, a minisztérium és rendezők képviselői termé­szetesen megpróbálták meg­védeni az intézmények hite­lét, de a megállapítás rá­nyomta bélyegét a pénteki konferenciára, amelyet a Magyar Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottsága, a Somogy és Zala megyei Te­szövök és a Tolna, Baranya, Zala és Somogy megyei ta­nácsok mezőgazdasági osz­tályai rendeztek Kaposvá­ron. Közeleg az aratás, s azzal együtt a felvásárlás is. A tanácskozás szervezői éppen a felvásárlás körüli áldat­lan helyzetet akarván el­kerülni, azt gondolták, hogy az előadás támpontokat ad majd ehhez. Ehelyett Bara­bás Lajos, az MBB élelmi­szergazdasági osztályveze­tője igyekezett saját bank­ját bemutatni, hátha a te­remben ülők nem hallottak még a hitelbankról, vagy egyáltalán nem értesültek a kétszintűvé vált bankrend­szerről. Kicsivel később dr. Kőpataki József, az OKHB elnöki tanácsadója tréfásan meg is kérdőjelezte a kü­lönvált kereskedelmi bankok szükségességét, hiszen amíg csak az MNB működött, könnyebben jutottak' pénz­hez az üzemek, gazdaságok. Természetesen a majdan ki­alakuló, többnyire önigazga­tó piacgazdaság enélkülnem jöhetne létre — válaszolta saját felvetésére. Az előadók egytől egyig a pénzszűkítő politika hatá­saival foglalkoztak. Dr. Kő- pataki József véleménye sze­rint a restrikciós intézkedé­sek előtt a hitelezők nem figyeltek eléggé a kintlevő­ségükre, most viszont több­nyire hiába sürgetik a pén­züket. A tőkeszegény agrár- gazdaság egyire nehezebb helyzetbe jut. A tizenöt— tizenhét százalékos bank­részvényesi osztalék vajmi keveset segít. Dr. Maár András, a MÉM közgazdasági főosztályveze­tő-helyettese elmondta, hogy a mezőgazdasági tőkemegté­rülés a népgazdasági átlag­nak csupán a fele. Az utób­bi időben valamelyest ja­vult az ágazat tőkeellátott­sága, sikerült javítani 180 eladósodott üzem helyzetén és további 150 gazdaság megmentésére dolgoznák ki terveket. Viszont egyre több a teljesen elhasználódott gép, amely inkább hátrál­tatja a termelést. A főhiva­tal képviselője javasolta, hogy hozzanak létre egy mezőgazdasági „interven­ciós” alapot, ami nem a jö­vedelmek új rákapcsolását je­lentené, hanem egyfejta biz­tonságot adna többek között a kiismerhetetleni időjárás­sal szemben. A felmérések alapján az MNB tizenkilenc milliárd fo­rint felvásárlási hitelkeretet biztosít a bankoknak, igaz, a MÉM további huszonhétmil­NEM SZERETIK „PIROSKÁT” IM ■ ■ I ■ r I ii in Kicsi a kocsi es büdös Mint szombaton hírül ad­tuk, a múlt hét végén a Ha­zafias Népront megyei bi­zottságának és a megyei pártbizottság vezetőinek ta­lálkozójára került sor. A ta­lálkozó beleillik abba a ta­nácskozássorozatba, amelyet a megyei pártbizottság foly­tat különféle társadalmi, po­litikai szervezetekkel, intéz­ményekkel azért, hogy mű­ködjenek együtt a megye felemelkedéséért. A két testület vezető kép­viselői őszintén, nyíltan be­széltek terveikről, elképzelé­seikről. Abból, amit a vendéglátók — főként Rostás Károly me­gyei HNF-elnök elmondott — kitűnt, hogy a népfront ma olyan társadalmi erő, amely mindenütt, a legkisebb falu­ban is jelen van és dolgozik. Ezt bizonyította egyebek mellett a mozgalomban le­zajlott újjáválasztás, ame­lyet a siránkozás helyett megyeszerte a tettrekészség jellemzett. Minden jel arra utal: az embereket nem fog­lalkoztatja különösebben az, hogy a jövőben mi lesz a sorsa, működési területe ál­talában véve a népfrontnak. Azt tartják lényegesnek, hogy van egy olyan szerve­zet, amely a társadalom minden rétegét — hívőket és ateistákat, értelmiségieket, munkásokat és parasztokat egyaránt — összefog és igyekszik a közös ügyek szolgálatába állítani. Az öröm és bizakodás hangján szóltak arról is, hogy a megyei pártbizottság kinyilvánította: az eddiginél is nagyoFb mértékben szá­mít a népfrontra. Ez a láto­Pár évvel ezelőt barátaim­mal arról beszélgettünk, ho­gyan tölti egy átlagos ven­dég egy napját Fonyódon. A végeredmény lehangoló volt: egy óra a reggeli be­vásárlás sorihanállással, hiányzó kenyérrel, tejjel. Három óra a postán, a ké- zikaposolásos telefonköz­pont ennyi idő alatt hozta be a hívott számot és még legkevesebb fél óra, amíg autóval átjuthatott az állo­más melletti sorompónál a strandhoz. Jó nyaralásit ked­ves vendégeink — mondtuk kissé ironikusan, miközben magunkat is sajnáltuk. Azóta sok minden válto­zott. Az automata központ üzemibe helyezésével meg­szűnt a várakozás, új üzle­tek nyíltak, s mintha előt­tük a sorompó is előbb emelkedne fel. Ügy látszik azonban, hogy az élelmiszerboltok előtt vál­tozatlan -lesz a sorbanállás. Kevés a kosár, mondják, de mi tudjuk, hogy kicsi az el­adótér, a bent levők a gon­dolák között alig tudnak mozogni. Vásároljunk be együtt — kértem Magyarhoni Istvánt, a Fonyódi Városi Tanács osztályvezetőjét. Járjuk vé­gig gondolatban, ezt a ti­zennyolc kilométer hosszú települést. Van-e lényegi vál­tozás az elmúlt évhez ké­pest, lesz-e mindig elég alapvető élelmiszerekből. A városközpontban három ABC található, ezek a leg­fon toisiabbak az élelimszer- ellátásban, A Balaton Fű- szért Pátria üzletháza ta­valy nyílt meg, létezésével versenyhelyzetbe hozva a Csemege ABC-t is. Nyitva tar­tása, árukínálata gyorsan kediveltté tette a fonyódi a k között. A piaci napokon,, hét­végeken több ezer ember fordul meg ezekben az üz­letekben, központi elhelyez­kedésük miatt szinte csábít­ják a vevőket. Azok is vá­gatás is ezt húzza alá — mondták. Erre — ilyen for­mában — még nem volt pél­da. A megyei pártbizottság képviselői ugyancsak szóltak a két testület viszonyát érin­tő kérdésekről éppúgy, mint az ország, a megye gondjai­ról. Nyomatékot kapott, hogy a megyei pártbizottság sza­kított minden adminisztratív módszerrel, a népfrontot nem „transzmissziónak", ha­nem egyenrangú partnernek tekinti, amely önállóan in­tézi saját életét, szervez, kezdeményez, állást foglal. A párt politikája kizáró­lag a népfrontban működő párttagok tevékenységén át érvényesül. Ez az az alap, amelyre a megye pártvezeté­se, a megye fellendülését célzó tervét építi. Ez utóbbi nem merev, eleve elhatáro­zott célokat szab meg. Igazá­ból még össze sem állt. Ügy készül, hogy akceptálja min­den jó szándékú, tettrekész megyei erő, szervezet, párt, mozgalom megvalósítható elgondolásait is. Sárái Árpád első titkár szavaiból áz tűnt ki, hogy mindenekelőtt egy hosszú távra szóló, komplex, megyei stratégia elkészítését tartják szükségesnek. Ma ugyanis Somogy csak úgyne­vezett rásztervekkel rendel­kezik, amelyek nem egy ponton ellentmondásba ke­rültek egymással, és több te­kintetben nem erősítik, ha­nem kioltják az energiákat. Hogy valóban megalapo­zott terv legyen, kidolgozá­sához igénybe kell venni minden lehetséges erőforrást — különösen a szürkeállo­mányt. Nem titok, hogy a sárolnak itt, akik csak át­utazóban tartózkodnak Fo­nyódon, vagy a híres „pu­lóverpiacra” jönnek. így nem valószínű, hogy a sorbanál- lás ezeknél az üzleteknél megszűnik. Alapvető élelmiszerekből szintén a Pátria kínálata a legbőségesebb. Többféle ke­nyér, felvágott kapható. Kulcskérdés a kenyérellátás, A fonyódi, marcali kenyér­gyárak mellett szállítanak az üzletekbe Siófokról, Ba­latoniszemesről is. A Delta előtti parkolóban pedig ki­váló maszek kenyeret, pék­süteményeket lehet kapni. — A Kapuskor is bizonyos mértékig a maszekoktól vár­ja a megváltást — mondja az osztályvezető. — Két üz­letét adta bérbe Fonyódli- geten, a Templom térit és a kis Delta melletti Forfa he­lyiségét. Ez utóbbit egyéb­ként tavaly talán mindössze egy hónapiig tudták nyitva tartani. A1 sóbélatelepen, a Vasvá­ri Pál utcában megszűnt egy élelmiszerbolt, emiatt bizo­nyára tovább nő a környező üzileték terheltsége. Üj egy­ség is nyílik — várhatóan június közepén — a Sán­dor utca, Domb utca sarkán, ahol ABC-áruház, étterem és bisztró is lesz. Folytatódik a Fő utcai élelmiszerbolt épí­tése. Fenyvesen nincs vál­tozás, í korábbi üzleteknek kell ellátni a lakosságot, az üdülőket. Itt egyébként egy magánkereskedő üzlete bő­séges áruválasztékkal bizo­nyítja, hogy élelmiszerboltot is lehet eredményesen mű­ködtetni. Évek óta gondot jelent a balatoni kereskedelemben a munkaerőhiány. A balaton- máriai áfész is jelezte a közelmúltban e gondjait. Most azonban úgy tetszik, minden üzletben lesz elég eladó, lesz elég áru. Süli Ferenc megyei vezetés különösen számít e téren az értelmi­ségre, egyebek mellett a tudósklubra, amely már bi­zonyította: nagy szellemi tartalékokkal rendelkezik. Persze, nemcsak itt lehet példamutató társadalmi együttműködést megteremte­ni, hanem más területeken is. Szóba kerültek például az ünnepek, amelyeket közösen valóban széppé, felemelővé tehet a megye társadalma. Nem is csak a távoli jövő­ről van szó. Ugyanis javas­latként hangzott el, hogy jó lenne már az idén augusztus 20-át ilyen módon megünne­pelni, — központba állítva a szentistváni gondolatot, a nemzeti megbékélést. Ugyan­csak igen figyelemre méltó volt dr. Kanyar Józsefnek az ötlete, hogy tegyük alkal­massá Somogyvárt — ahol Szent László királyunk em­lékét, korát idézi a törté­nelmi emlékhely arra-, hogy esetleg a pápa is ellátogat­hasson oda, ha majd Ma­gyarországra jön. Nagyban előmozdíthatja a megye fellendítését a „vidé­ki Magyarország” zsákutcái­nak kinyitása, az aprófalvak helyzetének javítása, amely­hez az is hozzátartozik, hogy mindenütt létrejöjjön és működjön a helyi önkor­mányzat. Persze mindez csak akkor valósulhat meg, ha felkutat­juk és teret engedünk azok­nak a tehetséges emberek­nek, akik nemcsak tenni akarnak, hanem tiszták is tudtak maradni, éppen ezért tekintélyük is van a szűkebb és a tágabb közösségekben egyaránt. A megyei pártbizottság vezetői kifejezték: a nép­frontban látják azt a moz­galmat, amely a megyében ma leginkább képes felku­tatni, csatasorba állítani a különböző felfogású konst­ruktív erőket.. Bárki, bárhonnan közelí­tette az éppen „terítéken le­vő” témát, megnyilatkozásai­ban benne volt: eredményt felmutatni csak közös erő­vel, egymás tiszteletben tar­tásával, a társadalmi erők mozgósításával lehet. Ez sajnos eddig nem min­dig volt gyakorlat. Éppen ezért érezhette a „kívülálló”, hallgatva a találkozó részt­vevőinek megnyilatkozásait, hogy ismét felemelkedett egy sorompó azon az úton, amelyen a megye megújul­hat. Tehát méltán nevezte ezt a találkozót dr. Novák Ferenc, a népfront megyei titkára modellértékűnek. Szegedi Nándor A nagyrészt társadalmi munkával épült nagybajomi munkásőrtábort tegnap a marcali Kovács József mun- kásőregység munkásőreí és azok családtagjai vették bir­tokukba azzal a célall, hogy Mindenkinek tetsző, egye­di kívánalmakat is . figye­lembe vevő menetrendet se­hol a világon nem tudnak készíteni. A tökéletest vi­szont illendő megcélozni, másként az utasok berzen­kednek és faképnél hagy­ják az illető utaztatót. (Ha megtehetik.) Nálunk ezidáig monopolhelyzetben van a MÁV és a VOLÁN. Kivált, ha a bejáró diákokra gon­dolunk- lassan lejár az az idő is, amikor még érettségi előtt kocsit kapnak ajándék­ba az ifjak. így hát mind­annyian buszokra és vona­tokra vannak utalva, ha (időben) haza akarnak érni. A csurgói diáksereg kül­dött szerkesztőségünkbe egy panaszkodó levelet megany- nyi aláírással. A menetrend- változás előtt a hét utolsó munkanapján járt egy gyors­pihenjenek, kikapcsolódja­nak. Ezt szolgálta a prog­ram is: többek között a Kis- balaton együttes műsora, a játékos vetélkedők, a főző­verseny, a kötélhúzás és így tovább. vonat, amivel a csurgói kö­zépiskolások korán és gyor­san hazaértek. Nem számí­tott, hogy valamivel többet fizettek, mint a személyvo­naton, ellenben — különö­sen télen — nem kellett sö­tétben zötykölődni. Ezután a gyorsvonat nem közlekedik, s a tanulók a mi segítsé­günket kérik, hogy a MÁV mielőbb állítsa vissza a pén­tek kora délután induló vo­natot. Nos, több száz alá­írással megerősített kérelmü­ket közreadjuk csakúgy, mint azt a rövid véleményt, amelyet Tamás Ferenctől, a kaposvári állomásfőnökség személyszállítási vezetőjétől hallottunk. Eszerint nincs mód arra, hogy ,a gyorsvonatot újra Gyékényesről indítsák, he­lyette a délutáni személyvo­nathoz kapcsolnak két ko­Fehér János, az egység parancsnoka elmondta, ha­gyomány náluk, hogy éven­ként családias hangulatú, szórakoztató programokkal egybekötött találkozót tarta­nak főként azért, hogy egy­részt a munkásőrök család­tagjai jobban megismerjék egymlíst, másrészt, hogy megtudják, kikkel, milyen körülmények között végzi szolgálatából adódó felada­tait a férj, a fiú. A nagybajomi tábor egyéb­ként az idén is megnyitja kapuit az ország úttörőinek, ifjúsági szervezeteinek. liárdot szeretne kicsikarni. A jegybank az idién is meg­próbál rugalmasan alkal­mazkodni az igényekhez — mondta Lőrincz Péter, az MNB osztályvezetője. Majd hozzátette, hogy minden ke­reskedelmi pénzintézet hoz­zájuthat a váltóleszámíto­lási hitelhez is. Erre igen nagy szükség lesz az idén is, bár a gazdálkodók to­vábbra is rossz szájízzel fo­gadják (vagy eleve elutasít­ják) ezt az értékpapírt. A váltó nem pénz, nem pótolja azt a pénzhiányt, ami jelen pillanatban van a mezőgazdaságban — véleke­dett dr.- Kábái Gyula, a Mezőbank vezérigazgatója. Majd azzal folytatta, hogy a tanácskozás csak felszíne annak a. gazdasági csődnek, ami most az országban van. Pénz nincs, így tehát biztos ügyfele sincs a bankoknak, a jegybanki forrás vékonyan csordogál. Márton András, az Agro- bankosztályigazgaitója azt hangoztatta, hogy a mono­polista üzemek megnehezí­tik a mezőgazdaság helyze­tét. A főhivatal szerint a gazdálkodóknak kellene ösz- szefogni ezek ellen, mások viszont úgy vélekedtek, hogy ez az állami irányítás fel­adata. ' Ahogy megtudtuk, a me­zőgazdaság első féléves fi­nanszírozása megoldott. Kö­szönhető ez a 8,3 milliárdos tőkepótló hitelkeretnek is. A gazdálkodók — lehettek akár százötvenen is a Tech­nika Házában — jó kedve ettől sem jött meg. ök tény­leg tudják, miért... F. L. csit, ezzel csökkentve a zsú­foltságot. A gyorsvonat má­jus végétől kora délután in­dul Kaposvárról, hogy elér­je Budapesten az ország tá­volabbi vidékeire tartó csat­lakozásokat is. így viszont dél körül kellene indulni Csurgóról, amikor piég a diá­kok javában írják a matek­dolgozatot vagy é*pen a po­limerekről felelnek. Sovány vigasz tehát a megerősített személyvonat a tanulóknak. Nem is az a célunk, hogy ennyivel elüs­sük a kérésüket. A diákok igenis tiltakoznak az ellen, ha rosszabb és kényelmetlen utazást kényszerítenek rá­juk. Azt kell hinnem, hogy a tanulókat és az iskola ve­zetését az égvilágon senki sem kérdezte meg arról, hogy mit szólnának, ha egyik napról a másikra megszűnne a gyorsvonat. Bár lehet, hogy fölösleges a kér­dés, mert ma mindenki a népgazdasági érdekre, a pénzszűkítő politikára hivat­kozik, s ez ellen nincs apel­láta. Az, hogy a diákok (gyerekek?) mit szeretnének, harmadlagos kérdés, ők ugyebár még nem érthetik meg, hogy miért van szük­sége az országnak negyven- ötmillió forintos légkondicio­nált kocsikra. A tanulók nem érthetik azt sem, hogy ezek­ből miért kellett tíznél is többet venni? Ez sem ránk tartozik; népgazdasági ér­dek, amiről tudós emberek döntenek. A Dombóvár felől reggel érkező munkásvonat utasait sem szívesen győzném meg arról, hogy az NSZK-ba ki­rándulóknak feltétlenül lég­kondicionált kocsikban kell utazniuk, míg nekik, a me­lósoknak csak a „piroska” jut, amin még dohányozni sem igen lehet, és túlzsúfolt. Évekig a hagyományos — jóval kényelmesebb — kék kocsik jártak arra, de az érdekek megint mást kíván­tak. A piroskán természete­sen első osztály sincs. Nesze neked, kényelem, még ha tizenöt kilométerről van is sz° :' (Fiaraigó) Lesz-e lágy kenyér? Megváltó maszekok — Bevált a Pátria A bajomi táborban JUNIÁLIS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom