Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-30 / 152. szám
2 Somogyi Néplap 1989. június 30., péntek * Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) A vidéken élő fiatalok — ez választókerületemre is igaz — kevésbé tartják szükségesnek a fegyver nélküli vagy polgári szolgálatot. Elfogadom az előterjesztés által teremtett lehetőséget, mely szerint a tartalékos hadköteles, akkor is, ha már katonai esküt tett, kérelmezheti a fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálatot. Ez esetben számolni kell azonban két szokatlan' következménnyel. Egyrészt; hogy megszegheti korábban tett esküjét, másrészt a többség már olyan életkorban van, hogy a polgári szolgálat nehézséget okozhat mind az egyén, mind a foglalkoztató szerv számára. Az előbb elmondottakban elismertem a fegyveres szolgálat fontosságát, most mégis azt mondom, egyetértek a törvénymódosítással. Az a dolgunk, hogy olyan törvény szülessen, amely mindenki számára elfogadható, a kisebbség jogait is figyelembe kell venni, mert úgy gondolom, a kisebbség az, aki a polgári szolgálatot fogja választani. Többen levélben kérték tőlem, és rajtam keresztül az Országgyűléstől, hogy a polgári szolgálat ideje rövid, és kedvező körülmények között letölthető legyen. Elfogadom azt, vannak, akik lelkiismereti okból nem kívánják fegyveresen szolgálni a hazát. De azt is szeretném hozzátenni, hogy a lelkiismeretnek van egy másik oldala is, mégpedig azokkal szemben, akik vállalják a mind fizikai, mind pszichikai szempontból nehezebb fegyveres szolgálatot. Javaslom, hogy a bizottságba, amely elbírálja a polgári szolgálatra vonatkozó kérelmet, vonják be a különböző egyházak képviselőit is. A polgári szolgálat időtartamát illetően a B változattal, azaz a 30 hónappal értek egyet. Ez a változat viszonylag arányos teherviselést teremt valamennyi szolgálatot illetően. Befejezésül szeretném felhívni a törvénymódosítás végrehajtási rendelkezéseit kidolgozókat arra: törekedjenek, hogy a polgári szolgálat ne legyen büntető jellegű, a fegyveres katonai szolgálat pedig váljon vonzóbbá. Kerüljük a büntetést Moravcsik Ferencné (Báos-Kislkun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskő_ rösi városi vezetőségének titkára úgy vélte: a polgári szolgálat bevezetése segíthetne a szociális gondozóintézetek nehéz helyzetén. Azoknak a fiataloknak jó része, akik nem vállalják a fegyveres szolgálatot, ren. delkezik olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy gondozó- munkát vállalhassanak ezek ben az intézményekben. A törvénynek mindenekelőtt biztosítania kell, hogy a polgári szolgádat ne legyen büntető jellegű, mert büntetésként nem lehet sé_ rült, beteg embereket gondozni. Ugyancsak fontos, hogy már a bevezetésikor tisztázzák a polgári szolgá lat pénzügyi terheit, a kiképzési, a szállás-, a ruha- és a zsoldköltségeket. Dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), a Fővárosi János Kórház—Rendelőintézet főigazgató-főorvosa úgy vélekedett, hogy a lel. kiismereti ok miatt polgári szolgálatra jelentkezőiket a hat hónappal hosszabb szolgálati idővel megbüntetik. A képviselő üdvözölte azt a tervet, miszerint 14 hónapra csökkentik a jövőben a sorkatonák szolgálati ide jét, de nem értett egyet azzal, hogy 30 évre emeljék föl a behívhatóság korhatá. rát. Javasolta: minden állampolgár alanyi jogon választhasson a különféle szol gálati fajták között, s a polgári szolgálat ideje legföl. jobb 24 hónap legyen. Krekács László (Pest m., 8. vk.), az albertirsai—dán- szentmiklósi Micsurin Tsz főkertésze szorgalmazta, hogy csak bizonyított esetben lehessen elutasítani a fegyveres szolgálatot, ezért akik majd ezt eldöntik, nagy felelősséggel tartoznak. Egyúttal helyeselte, hogy az előterjesztés foglalkozik a szol. gálati idő további csökkentésének lehetőségével. Szerinte mielőbb jogilag rehabilitálni kell azokat, akiket eddig büntettek a szolgálat. * megtagadásért. Kevés a zsold Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. Vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze kifogásolta, hogy a javaslat, ból ki-kiérződiik a polgári szolgálat lebecsülése. Ellentmondásosnak nevezte, hogy a törvénymódosító ja. vaslat szerint polgári szolgálatot a hadköteles bizo. nyitott lelkiismereti okból teljesíthet. Rámutatott: az indoklás is tartalmazza, hogy a lelkiismeret fogalmát sem külföldön, sem hazánkban nem tudják meghatározni. Ezért feltette a kérdést: hogyan lehet definiálhatatlan lelkiismereti okót bizonyítani, annak megalapozottság gát bizottság előtt igazolni? Ugyanakkor úgy vélte: minden bizonytalanság ellenére szükség van szűrőre. Végül szólt a sorkatonai szolgálatot teljesítők illetménye felülvizsgálatának szükségességéről. Meggyőződése szerint ugyanis a jelenlegi összeg a katonák laktanyán belüli személyes szükségletének minimális kielégítésére sem elég. Dr. Mezey Károly (Sza- botcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház—Rendelőintézetének osztályvezető-főorvosa az alternatív szolgálattal kapcsolatban elmondta, hogy a kérelmek elbírálásával foglalkozó társadalmi bi_ zottságoknak fontos szerepük lesz, ám ezeknek a bi_ zottságoknak az összetételét a törvényjavaslat nem tisztázza. Az azonban kívánatos lenne, hogy — a föltéte_ lezhető részrehajlás, elfogultság miatt — lelkész és katona ne legyen tagja ennek a bizottságnak. A képviselő kérte a Ház elnökét, hogy ezt tekintse módosító indítványnak, és bocsássa szavazásra. Viczián János (országos lista), a Magyar Baptista Egyház elnöke úgy vélekedett: a módosított honvédelmi törvény biztosítja, hogy a lelkiismereti szabadság valóságosan is a legfontosabb emberi értékek- közé tartozzon hazánkban. A to. vábbiakban indítványozta, hogy a lelkiismereti ok fennállását vizsgáló bízott, ság' minden esetben kérje ki az^ érintett felekezet képviselőjének véleményét, állásfoglalását. Tőzsér Gáspár (Nógrád m., 4. vk.), a Nógrádi Szénbányák munkavédelmi főellenőre kezdeményezte az engedélyezéssel összefüggően, hogy .a már besorozott hadkötelesekre vonatkozó határidőt 1989. július 31-ről változtassák november 30-ra, a kérelmek elbírálásában pedig a polgári életben dolgozókból álló társadalmi bizottság döntsön. Megnyugtatónak minősítette, hogy az elutasító határozat ellen föl- lebbezést lehet benyújtani, sőt a hadköteles a határozat bírósági felülvizsgálatát is kérheti. Igazságosnak tartotta, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket csaknem ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg, mint a katonai szolgálatot vállalókat. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója szerint a haza, a nemzet szolgálata kötelező az állampolgároknak, de hogy annak mely formáját választja a sorköteles — legyen joga eldönteni. Vajon mi a lelkiismeret fogalma? Miként bizonyítható a szolgálatmegtagadás lelkiismereti okokból? Ezekre a kérdésekre egyetlen ország jogalkotása sem ■ dolgozott ki módszert. Éppen ezért akik e kérdésben majd döntenek, csak szubjektív értékítéletet mondhatnak. Az egész procedúra mögött hosszú, bürokratikus, olykor megalázó vizsgálódást sejtek — mondotta a képviselő. Ehhez hozzátette: a vonatkozó paragrafusok így végrehajtha- tatlanok. Csökkentsék a katonaidőt Zsóka Endre (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 9. vk.), a Kohászati Gyárépítő Vállalat disógyőri fő-építésvezetőségének tmk-csoportveze- tője elmondotta: a törvény- tervezetet tanulmányozva elhatározta» hogy törvénymódosító indítványt nyújt be a sorkatonai szoígálat 18 hónapról 12 hónapra, a fegyver nélküli szolgálat 24-ről 18 és a polgári szolgálat 36- ról 24 hónapra való csökkentése érdekében. A honvédelmi bizottság és a tárca vezetője azonban nem támogatta ezt az indítványt, viszont ígéretet kapott arra, hogy a 12 hónapos sorkatonai szolgálatot két- három éven belül bevezetik a Magyar Néphadseregben. Így arányosan csökkenhet majd a fegyver nélküli és a polgári szolgálat időtartama is. A képviselő bízva ebben az ígéretben, elállt módosító javaslatától. Zsóka Endre felszólalásával lezárult a honvédelmi törvény módosításának vitája» Mivel a tervezettel kapcsolatban számos újabb javaslat hangzott el, az elnöklő Szűrös Mátyás szünetet rendelt el, s kérte a parlament honvédelmi bizottságát, hogy tekintse át az indítványokat. A testület véleményformáló munkája meglehetősen hosszúra nyúlt, ezért Szűrös Mátyás javasolta a törvényhozóknak, hogy módosítsák a napirendet, és interpellációk tárgyalásával folytassák a munkát. Szűrös Mátyás arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a márciusi ülésszakán Balogh Gábor (Baranya m., 9, vk.) képviselőnek a lakossági és közműfejlesztési beruházások finanszírozásának könnyítéséről szóló interpellációjára adott pénzügyminiszteri választ annak idején a képviselők nem fogadták «1» így az in. terpellációt a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta, s jelentését valamennyi képviselő megkap, ta. Balogh Gábor kifejtette, hogy a bizottság jelentésé; ben foglaltakat csak részben tudja elfogadni. Azzal azon. ban nem ért egyet, hogy a bizottság nem támogatja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1989-re visz. szamenőleges hatállyal tör. ténő módosítását. A bizottság azt ajánlotta az Ország, gyűlésnek, hogy az őszi ülésszakon napirendre kerülő adórendszer-módosítás során 1990-es hatállyal intézkedjen konkrétan az in. terpelláció tárgyában. A terv- és költségvetési bizottság nevében Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 10. vk.) kért szót, elmondva, hogy to. vátobra is fenntartják írásban megfogalmazott véleményüket. Ehhez Békési László pénzügyminiszter is csatlakozott. A bizottság je. lentését végül az Országgyűlés 38 ellenszavazattal, 30 tartózkodás mellett elfogad, ta. 20 millió Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz Szerszám- gyár Vállalat vésnök szakmunkása a szakképzési hoz. záj árulásról és a szakképző, si alapról szóló 1988. évi 23" törvény módosítását javasolta. Az általános rendelkezések például nem adnak lehetőséget a szakképzésben érintett intézményeknél je. Szűrös Mátyás és Jakab Róbertné az ülésteremben június 29-én, az Országgyűlés harmadik munkanapján. lentkező anyag-, energia, és működési költségek elszámolására. Ezek a vállalatok igénylik, hogy a szakképzési alapba általuk is befizetett összegből az emlí. tett célokra visszaigényel, hessenek. Glatz Ferenc válaszában elmondta: a tárca máris elkülönített a szakképzési állápból 20 millió forintot a jelzett gondok orvoslására. Az Ipari Minisztériummal közösen pedig a jövő héten kezdődő tárgyalásokon megkezdik a törvény felülvizsgálatát. A képviselő és az Ország, gyűlés (négy tartózkodással) elfogadta a miniszteri vá. laszt. Vita ia gabonaárról Vass Józsefné (Békés m.. 15. vk.), a sairkadi Lenin Tsz főkönyvelőhelyettese a kereskedelmi miniszterhez interpellált a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjével, és az Országos Árhivatal elnökéhez a mezőgazdasági termények, ál. latok és állati termékek tér. melói árára vonatkozó ármegállapítással kapcsolatban. A képviselő részletesen indokolta a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálaté, nak szükségességét, A jelenlegi gyakorlat akadályozza a megtermelt termények egy részénék piaci értékesülését, ugyanakkor gondokat Okoz a búza termelői árának alacsony szintje. Szenvedélyes szavakkal ér. zékeltette a gabonafelvásár. lássál kapcsolatos helyzetet. A képviselő által megfogalmazott problémákra Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke válaszolt a két tárca nevében. A válaszadó kijelentette, hogy a képviselő által kifogásolt jogszabályok módo. sítása folyamatban van. Felhívta a figyelmet arra, hogy öt évvel korábban a felvásárolt mezőgazdasági termékek 62 százaléka központilag meghatározott, fik áras volt, ma pedig csupán mintegy 7 százalékuk tartozik ebbe a kategóriába. Ugyanakkor a szabad árformájú termékek részaránya 13-ról 50 százalékra nőtt. A mezőgazdasági nagyüzemek által igényelt — kormány által is jogosnak tartott — 30 százalékos gabonafelvásárlási áremelést a Minisztertanács nem fogadta el mivel annak a mezőgazdaság belső folyamataira, az élelmiszerek fogyasztói árai. ra és az élelmiszerexportra egyaránt súlyos követkéz, ményei lennének. A kereskedelem szabadsága A búza termelői árának alacsony szintjével kapcsolatban kijelentette, hogy ezt a kérdést rövidesen teljes- körűen. áttekintik. Megjegyezte, hogy a gabonafélék jövedelemtermelő-képessége rendkívül rapszodikus. A búza termelői árának nagy mértékű emelése me gfon to. landó azért is, mert a takarmányok drágulása az állatok, az állati termékek fogyasztói árának jelentős növekedését eredményezi. A 30 százalékos követelés kielégítése például a sertés tőkehús 11-12 százalékos, a baromfi, a tej és a marhahús 7-8 százalékos drágulását jelentené. Jelezte, hogy a kormányzat képviselői és a termelők között létrejött megállapodás után ez év őszén napirendre tűzik a gabonafelvásárlási ár emelésének kérdését, az ár. szabályozás jogi megoldásait pedig az ártörvény előkészítésének menetében újítják meg. Az államtitkár elmondta: várhatóan ez évben az Országgyűlés elé kerül az egységes kereskedelmi törvény szövegjavaslata, amely tél'jeskörűen deklarálja a kereskedelem szabadságát, és csak kivételes esetben ál. lit korlátokat. Az interpelláló a választ nem fogadta el. Az Ország- gyűlés tagjai közül a szava záskor 130-an nemmel, 9ll en igennel szavaztak, 57-en pedig tartózkodtak. Kinél van szolgálati fegyver? Varga Miklós (Veszprém m.. 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az önvédelmi fegyverek visszavonásának tárgyában interpellált a bel ügyminiszterhez. Kérte ä belügyminisztert, hogy vizsgálja felül ezeket a fegyver- tartási engedélyeket. Horváth István belügymi. niszter válaszában elmondta, az interpellációban megjelölt adattal ellentétben nem 100 ezer, hanem mindössze 19 687 embernek van önvédelmi pisztolya. A többi magánkézben lévő fegyver a vadásztársaságok egyesületi tagjainak a tulajdona. Az önvédelmi fegyverek fele a fegyveres erők és testületek tagjainál van, akik már amúgy is rendelkeznek szolgálati fegyverrel. A jelenlegi magyar szabályozás egyébként hason latos több nyugat-európai országéhoz, amennyiben az engedélyezésnél a közéleti funkciókat, hivatali állást betöltőket előnyben részesíti. A rendőri szervek gon. dósán és folyamatosan ellenőrzik a fegyvertartás körülményeit, a fegyverrel rendelkezők életmódját, magatartását. Az ilyen ellenőrzések nyomán évente 600—700 esetben vonják vissza az engedélyt. Előfordul) azonban, hogy azese. tek egy. részében azoknál is meghagyják az önvédelmi fegyvert, akiknél a korábbi engedélyezési okok már nem állnak fenn. A belügymi. niszter szerint ezt a hiányosságot meg kell szüntetni. Elmondta, hogy a lőfegyverekkel kapcsolatos törvény előkészítése a végéhez köze. ledik, s még az idén .szakmai vitára bocsátják a tér vezetet, majd az Országgyűlés illetékes bizottságai elé terjesztik. Addig a köznyugalom érdekében a lőfegy. vérekről szóló belügyminiszteri rendelet kiegészítését határozta el a tárca vezetője azzal, hogy az önvédelmi fegyverek visszavonásának lehetősége a mainál szélesebb legyen. Az interpellációra adott válasszal a kép. viselő egyetértett, s az Országgyűlés 4 ellenszavazat tál, 10 tartózkodás mellett elfogadta. /! (Folytatás a 3. oldalon)
