Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
1989. június 29., csütörtök Somogyi Néplap 3 Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) get akarják megadóztatni, vagy lehetetlen helyzetbe akarják hozni a szakszervezeteket? Kisebb adót Békési László egyetértett azzal az észrevétellel, hogy legyen összhang a magyar adórendszer továbbfejlesztési programja, a gazdaságpolitika, a kormány formálódó 3 éves programja, az állam- háztartási reform és a szabályozás egyes elemei között. Az adórendszer képtelen pótolni a bérpolitikát, a korszerű bérprogramokat, a szociálpolitikát, a hatékonyságnövelést szolgáló erőfeszítéseket. Nem tudja orvosolni az gyensúlyi zavarokkal küzdő gazdaság gondjait, kikényszeríteni a gazdasági szerkezet váltását. Az a feladata, hogy ezeket segítse. A pénzügyminiszter utalt Fekete János javaslatára, arra, hogy legyen kisebb adó, nagyobb teljesítmény, több állami bevétel. Hosszú távon ezt a filozófiát kívánják követni. A kormány nem kívánja megismételni a hetvenes évek hibáját, tehát nem a kistermelők általános adóztatására törekszik. Arról van 6zó, hogy a mezőgazda- sági nagyvállalkozók épp. úgy adózzanak, mint bárki más ebben az országban. — Az adórendszer kérdésében nem lehet teljesen azonos a szakszervezet és a kormányzat álláspontja — tért át új témára a pénzügyminiszter. — Nincs ebben semmi rendkívüli, a jövőben is előfordulhat, hogy a szakszervezetek álláspont, ját a kormány teljeSkörűen, tételesen nem tudja elfogadni. Az lenne a baj, hogy ha az adó ügyében a kormány ugyanazon az állásponton lenne, mint a szak- szervezeteik, vagy fordítva. A miniszteri válasz után határozathozatal követke. zett. Az előterjesztést az ajánlásokkal, a kiegészítéseikkel és a korrekciókkal együtt 7 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. Kárpáti Ferenc expozéja Ezután Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter a kormány felhatalmazása alapján az Országgyűlés elé terjesztette a honvédelmi törvény módo. sításának tervezetét. A miniszter expozéját megelőző, en az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a tör. vénytervezethez több képvi. selő is újabb módosító javaslatot nyújtott be, ezért a honvédelmi törvény módo_ sításának tervezetét az Országgyűlés két olvasatban, általános és részletes vitában tárgyalja. A honvédelmi törvény módosítását a társadalmi és a katonai szolgálati viszo. nyok változása, a jogállamiság fejlesztése iránti mind erőteljesebb állam- polgári igény és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása iránti törekvés tette szükségessé és időszerűvé. A változások lényege, hogy az alternatív szolgálat beveze. tésével összefüggően módosulnak a honvédelmi tör vény egyes rendelkezései. A törvényjavaslat tartalmazza: az alternatív szolgálat formáit, azaz a fegyver nélküli katonai és a palgá. ri szolgálatot; a kérelmek engedélyezésének eljárási szabályait; az alternatív szolgálat időtartamát. A törvényjavaslat az állampolgári egyenlőséget tartja szem előtt. Ezért min. den hadkötelest egyenlőként kezel — akár katonai, akár polgári szolgálatban teljesíti a haza iránti köte- lezettsségét. Az egyenlő jogok és kötelezettségek elvi követelményének megfelelően, a törvényjavaslat a polgári szolgálat időtartamát a ka tonal szolgálat törvényben megállapított idejével azonosan határozza meg. A honvédelmi törvény hatályos szabályai szerint a had. kötelesek 18 hónap sorkatonai szolgálatot teljesítenek. Ezen kívül a tisztek és tiszthelyettesek 24, a honvé dek és tisztesek 18 hónap tartalékos katonai szolgálat teljesítésére kötelezhetők. A bizottság előadója Gyu- ricza László Veszprém m., 5. vk.), a honvédelmi bizottság elnöke volt. A vitában hárman szólaltak fel. Ezután az elnöklő Horváth Lajos két bejelentést tett:az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdai ülésén állásfoglalást .fogalmazott meg a kínai tragikus eseményekkel kapcsolatban. A második bejelentés arra vonatkozott, hogy a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése 1989. június 22-én egyhangúlag a magyar politikai fejleményeket támogató, s a szövetségi kormánytól konkrét intézkedéseket igénylő határozatot fogadott el. A külügyi bizottságban történt egyeztetés alapján javasolta, hogy az Országgyűlés nyi- latkozatban válaszoljon a határozatra. A nyilatkozattervezetét Horváth Lajos szavazásra tette fel, s a képviselők ellenszavazat nélkül, két tartózkodással egyetértettek azzal. Ezt követően az Ország- gyűlés soros ülésszaka befejezte második munkanapját. Az ülésszak ma a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatódik. Medgyessy Péter, Nyers Rezső és Csehák Judit Sajtótájékoztató a Szövosznál A szövetkezet a tagoké! A fogyasztók érdekében — Van távlata a mozgalomnak (Budapesti tudósítónktól.) Dr. Szlamenicky István, a Szövosz főtitkára tartott^ sajtótájékoztató tegnap a MÜOSZ székházában. Mondandójában hangsúlyozta, hogy most, amikor úgymond forr a világ körülöttünk, a Szövosz által kiadott vitaanyag megfogalmazásai különös hangsúlyt kapnak. — A szövetkezeti szféra nem elzárt szigete az országnak — mondotta a főtitkár. — A válság sem, de a reformtörekvések sem kerülik el. A szövetkezetek, mint gazdasági, társadalmi vállalkozások, működési elvükben továbbra is az önkéntesség, a nyitottság, a szolidaritás mellett voksolnak. Igazodnunk kell azonban a piacgazdasági modellekhez, a társadalmi önigazgatási szisztémákhoz, a jog- államiság valóságához. Mindez stílusbeli változtatásokat követel. Ezért szükség van arra is, hogy az alkotmány is delkarálja: a szövetkezés Magyarországon szabad, jogi korlátái nincsenek. — Megújulási törekvéseink nem tűrik el a kampányjellegű megmozdulásokat — erősödött föl a főtitkár mondanivalója. — Erőszakos intézkedéseknek nem adhatunk helyet. Hiba, ha azt mondjuk — akkor hát kezdjük földarabolni a szövetkezeteket —, ezt egyszer és mindenkorra le kell szögeznem. A szövetkezet a tagoké, és ők döntenek sorsáról. A szövetkezeti típusokat nem lehet párnás vagy fapados jelzővel illetni. Működésének alapja az, hogy jól tudja szolgálni tagjait. Jövőnk szempontjából a szakmai kérdések kerülnek előtérbe és nem a szövetkezési forma. Nem „megtűrt” társulás vagyunk, hanem perspektívával rendelkező mozgalom. A verseny elindult, a startpisztoly eldörrent. A különböző stílusú szövetkezetek más és más esélyt kaphatnak a piacgazdaságban, nyitva áll a kapu, még a szokatlan, állami monopóliumnak számító vállalkozások területén is — mást ne mondjak példának, mint az egészségügyi szövetkezést. Az új szövetkezeti struktúra a tagközpontúságot tűzi ki célul — szögezte le a főtitkár, hangsúlyozva, hogy a tagok tulajdonosnak is érezzék magukat. Tehát fontos a tőkésített magánpénzek forgatása. A valós vagyoni érdekeltség szemléletváltozást is eredményez, nagyobb felelősséget a munka iránt. Igényelte, hogy legyen törvény, amely kimondja: az állam nem szólhat bele a tulajdonosi autonómiába, a vagyon hozadékát csak az állami vagyon után vonhatja el. A közösségi tulajdon azonban egyszersmind szövetkezeti alap, és aki szét akarja osztani a tagok feje fölött egy látszólagos tagi érdekeltség zászlaja alatt, az nem a jövő szövetkezetéért száll síkra. A fogyasztó ma elárult állampolgár, a mi feladatunknak tartja a Szövosz, hogy olyan stratégiát dolgozzunk ki, amellyel fölkarolják érdekeit. A sajótájékoztató — úgy véljük — jól jellemezte a Szövosz megújulási törekvéseit, a főtitkár szavai tükrözték azt a lázas állapotot, amely a szövetkezeti mozgalmat a kongresszus előtti hónapokban jellemzi. (Bellér) SZÁMVETÉS 35 fiV UTÁN Hogy a vendég elégedett legyen... 35 éve elnöke a Kaposvári Szolgáltatóipart Szövetkezetnek Pásztori Sándor. Ez. zel alighanem rekordot állított fel a megyében^ A ve. zetői széket most nyugdíjba- vonulása miatt hagyja el. Ebből az alkalomból készítettünk vele egy kis számvetést. — A szakmám fodrász. 24 éves koromban ért az a megtiszteltetés, hogy a Föd. rász- és Fényiképész-azövet. kezet elnökévé választottak. Ez 1954-ben volt. Ekkor 76. an voltunk. 1956-ban a fény. kópészek különváltak,, majd 1961-ben újra egyesültek a fodrászokkal. Ezután a fej. lődés felgyorsult. Ma 34Ö tagja van szövetkezetünknek. Tevékenységünk kiterjed szinte a fél megyére. A két legnagyobb Kaposvá. ron kívüli bázis Marcaliban és Nagyatádon alakult ki. Ma több mint 50 üzletben szolgáljuk a lakosságot, s emellett — mert Magyarországon kizárólag szolgálta, táisból nem lehet megélni — foglalkozunk exportcsomagolással, papírfeldolgozással, lábbelákészítéssel. — 24 éves fejjel — tehát tapasztalatok és felsőfokú végzettség nélkül — került vezetői posztra a szolgáltatóiparban, amely — tudvalevő — nálunk mindig is meglehetősen üres erszény. nyel ,egyensúlyozott a lét és a megszűnés mezsgyéjén. Ez ;egy kicsit ahhoz "hasonlatos, mint amikor valakit mély vízbe dobnak, hogy ússzon, ha élni akar. ön kiúszott a partra, miközben sok vezető elmerült ia habokban. Mi tartotta fenn? — Kezdettől azt tartottam — talán' édesanyámtól ragadt rám —, hogy az emberekhez való viszonyban a becsületesség a legmegbízhatóbb alap. Ezt az elvet vezetőként csak akkor tudja az ember megőrizni és gyakorlattá tenni, ha mérceként fogadja el a munkát. Ez; persze azzal is • együtt jár, hogy ne tartsa magát a vezető tévedhetetlennek, fogadja el másak, okos gondo_ latait. Én erre törekedtem. Azt is időben érzékeltem, hogy szövetkezetünk csak akkor boldogulhat, ha a külső, közgazdasági, piaci, társadalmi viszonyokat minden lépésünknél figyelembe vesszük, és igyekszünk alkalmazkodni. Ezért megismertem a gazdálkodás szak_ mai oldalait is. Kevés olyan vezető akad ma, aki annyi tanfolyamon vett részt, mint én. Igaz, valahol bejött az erre fordított Idő, hiszen később magyarázatok nélkül is azonnal eligazodtam a gazdálkodás szakmai rajtéi- melben. Ahhoz persze, hogy a még mindig nehézségekkel küzdő szolgáltatóiparban évről év. re szerény nyereséget tudjunk elérni, szükség volt le. leményességre is. Nem szégyellem megmondani, kihasználtam a megyében minden olyan törvényes lehetőséget, amely bennünket valamilyen módon előre lendített. Ám sose csak a markunkat tartottuk. A támogatásokhoz mindig, hoz. zátettük a magunk erejét is. Így aztán több mint három évtized alatt sokszor szerzett örömet nekem egy- egy új berendezés, üzletát. adás, bővítés. Legutóbb a színesfotólabornak örülhettem. — Hogyan látja szövetkezete jövőjét?— Nézze, „szektorsemle_ gesség” eddig sem volt. Ä magánkisipar, amely valószínű, növekedni fog, kedvezőbb feltételek között dolgozhat, mint mi. Az infláció jelentősen és folyamata, san növeli kiadásainkat. Ezt sajnos az árakban kellően nem érvényesíthetjük, mert nem lesz ügyfelünk. A gondok között említhetem a túlképzést, ugyanakkor a szakmai gyengeséget. Nincsenek igazán jó mesterem, bereinik. Ennek ellenére optimista vagyok, és azt mon_ dóm, szövetkezetünk meg tud állni a lábán, ha csökkenti a költségeket, figyelmét, erejét agy-egy helységre összpontosítja, kihasz. nálja épületeit, berendezéseit, és csökkenti az apparátusát. Én úgy látom, hogy a szövetkezeti szolgáltató- ipat — éppen az eddigi fejlesztések következtében — még ma is korszerűbb körülményeket nyújt a lakosságnak, mint a magánkisipar. A lényeg az, hogy mindig az adott körülményekhez igazodva keresse meg az ember a fennmaradást biztosító legjobb hneg- oldásokat. Szegedi Nándor TÖREKVŐ KISBALATONIAK (3.) Tikos tiszte Vörs, Hollód, Tikos, Baty- tyánpuszta. Aki először jár ezekben a falvakban, minden bizonnyal följegyzi az utak jó minőségét. Hollódon, Tikoson a közelmúltban fejeződött be a vezetékes ivó- vízhálózat kiépítése. Idén folytatódik az utak portalanítása, Hollódon bővítik az orvosi rendelőt. Ügy tűnik tehát, hogy a szentgyörgyi tanács gazda tud lenni a településeken. Ami ritkaság manapság: nem hallottam szidni a tisztségviselőket. A lakosság tehát tisztában van a lehetőségekkel, méltányolja a hivatal erőfeszítéseit, a komfortosabb életkörülmények megteremtéséért. Tikosnak ma 160 lakosa van, néhány évvel ezelőtt még 300 körül voltak. A csend, a nyugalom olyan erővel hat rám, hogy legszívesebben az autó motorját is leállítanám. A 7-es főúttól pár lépésnyire szinte új világ kezdődik. A központban a buszmegállónál az út kétfelé ágazik, innen 200 méternyire vannak az utolsó házak. Horváth Ferencné a kapuban áll, talán örül is annak, hogy valakivel beszélgethet. 62 éves, itt született, csakúgy, mint a férje. — Most már, hogy van vizünk, igazán nem panaszkodhatunk semmire. A boltban minden fontos dolbg kapható, remek a buszközlekedés Szentgyörgyre, Marcaliba, Keszthelyre. Mindketten nyugdíjasok, mint Tikos lakosságának nagyobb része. Horváthné szerint 20 aktív dolgozó van a községben, ők a téeszben vagy különböző vállalatoknál vannak alkalmazásban. Tudomása szerint csak három családnak van autója. Tikoson már nincs se óvoda, se iskola. Az iskola- épület most tulajdonképpen faluház-funkciót tölt be. Itt különböző gyűlé- itt van az istentartják a seket, de tisztelet is. E faluban is nagy szerepe van az állattartásnak. Hor- váthék is ezzel egészítik ki jövedelmüket. Arra a kérdésre, hogy milyen újságokat szoktak olvasni, a Szabad Föld a felelet. Korábban járatták a Somogyi Néplapot is, ám a tévéműsor hiánya miatt visszavonták. Beszélgetés közben természetesen szóbakerül Tikos jövője. Horváthék szerint nem kell attól félni, hogy elsorvad a falu. Egyre több telket, házat vesznek meg üdülőnek, s van aki „üzletileg” is lát fantáziát a településben. Egy debreceni család most építi, újítja föl a frissen vett lakóházát. Ök büfét akarnak nyitni a 7-es mellett. Süli Ferenc
